Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-06-10 / 23. szám

4 ujmmAMEM Tabáni tervpályázat: szeptember 30. Jogi formulák vagy alkotó munka? — Az Uj Budapest tudósítójától. — A törvényhatósági bizottság* egyes pártjai a politikai türelem játéko­kat fontosabbnak tax-tják a Ta­bánt illetően, mint a közmunkák minél előbb való megkezdését. A Keresztény Községi Párt, amely ebben az ügyben dicséretre méltó módon maga mellett találta a szoci­alistákat is, arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a Tabán ügyét azonnal a közgyűlés elé kell hoznia a polgármesternek. A törvényható­sági tanács csütörtöki ülésén vi­szont kiderült, hogy egyesek a jogi formulákat még mindig fontosabb­nak tartják az alkotó munkánál. Általános megnyugvást keltett az izgatott hangulatban Sipőcz pol­gármester bejelentése, hogy az uj tervpályázat előkészitése folyamat­ban van és a tanácsnak rövidesen módjában lesz megállapítani úgy a tervpályázat határidejét, mint a különböző részletes feltételeket. A tabáni tervpályázatot éresiilé- sünk szerint július elsejével Írja ki három hónapi határidővel a pol­gármester. Szó volt arról, hogy nemzetközi tervpályázatot Írjanak ki, az idő rövidségére való tekintet­tel a belföldi építészek számára ki­írandó pályázat mellett döntöttek az illetékes tényezők. Az első dij a tervezet szerint ötezer pengő, a má­sodik háromezer, a haimadik két­ezer pengő lesz. Tiz darab pálya­munka megvásárlására ezer-ezer pengőt fog fordítani a polgármes­ter. Végeredményben tehát a ta­báni pályázat húszezer pengőjébe kerül a fővárosnak. A pályázati felhívás arra vonat­kozóan intézkedni fog, hogy kik legyenek a bíráló bizottság tagjai. Kétségtelennek tetszik, hogy a szeptember végén lezáródó pályázat után legalább egy hónap eltelik, amíg a elöntés meg fog történhetni. Végeredményben tehát a törvény- hatósági tanácsi határozatnak a pá­lyázat kiírását illetően, ha csak azt valamely módon a közgyűlés meg nem változtatja, az az eredménye meg lesz, hogy a folyó esztendőben a tabáni közmunkák semmi körül­mények között meg nem indulhat­nak. SZMMfflS! Pl ILLŐN WEINGRI JBER VÁROSLI IGÉT NAPONTA # KATONAZ ENE Szabad orvosválasztás! Betegség ellen biztosítson az AnoLO DímuBiAn lloyd ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL Budapest, V., Hold-utca 21. Szász Albert Oki. mérnök út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margít-körut 43 Telefon : 51—4—06. Tornaszerei! atlétikai sportcikkek, játszó­téri berendezések, iskola- * padok és bútorok gyára Lopos Gyula, Budapest III., Bécsi ül 03. ♦ Tel.: Óbuda 62-3-03 1933 június 10. Az Egyesült Tégla 2.332 pengője Ingyenes kisajátítás helyett: kártalanítás! tás nélkül is elérhető műszaki és gazda­— Az Uj Budapest tudósitójától. — A törvényhatósági tanács legkö­zelebbi ülésén tárgyalja Jankovics Sándor dr.-nak az Óbudai Hegy­vidéki Szövetség ügyészének fel­lebbezését, amelyet a töx*vényes ha­táridőben az Egyesült Tégla és Cementgyár R. T. és a főváros kö­zött a Szépvölgy-utca mentén fekvő ingatlan kisajátítása ellen nyújtott be. Az Óbudai Hegyvidéki Szövet­ség azt sérelmezi, hogy a kisajá­tító székesfőváros közönsége a ki­sajátítást szenvedő í’észvénytársa- ságnak kártalanítási árat fizet ahelyett, hogy a kisajátítást szen­vedő intézetet telkeinek kisajátí­tása alkalmából a kisajátítandó te­rületek ingyenes átadására köte­lezné. A polgármesteri előterjesztés formai okokból elutasítani kéi'i a fellebbezést, azon a címen, hogy a fellebbezőknek nincs fellebbezési jogosultságuk. A fellebbezés és a kisajátítási eljárás mögött azonban igen érdekes körülmények húzód­nak meg, amelyek megérdemlik, hogy a nyilvánosság figyelemé rá­juk terelődjék. Az Egyesült Tégla és Cement­gyár a tulajdonát képező Szép- völgy-utcai hatalmas ingatlanon, amelyet a főváros kisajátítani ren­delt el, évtizedek óta agyagásási folytat téglagyártás céljaira. Ehhez az agyagáisáshoz a részvénytársa­ságnak az építési szabályzatban megkívánt engedélyre volt szük­— Az Uj Budapest tudósítójától. — A Beszkárt igazgatósága f. évi már­cius hó elején megbízta Márkus Jenő dr. vezéiűgazgatóhelyettest, hogy addig is, amig a Hév. tényleges átvétele megtör- ténik, — ami a Tröszt részére eladott kispesti világítási üzlet átruházásának kormányhatósági jóváhagyásával fog bekövetkezni — a Beszkárt részére biz­tosított ellenőrzési jogot a Hévnél gya­korolja és a két vasutvállalat jövőbeni szoros együttműködésére nézve dolgoz­zon ki javaslatot. E megbízatásnak megfelelve, Márkus Jenő veséi'igazgatóhelyettes — a szám- bajövő összes szempontokra kitei’jesz- kedő és szakszerű gondossággal kidolgo­zott terjedelmes tanulmányt terjesztett a napokban a Beszkárt igazgatósága elé abból a célból, hogy a megoldandó feladat gyakorlati keresztülviteléhez megfelelő kiindulási alapot nyújtson. A Hév.-tranzakció jogerőssé válásával úgy a Hév., mint a Haraszti—ráckevei vasút a fővárosi törvény értelmében községi üzemmé fog minősülni. E vasut- vállalatok minden részletének ismere­téibe tehát — a belügyminiszter által is hangsnlyozott reorganizálási és racio­nalizálási feladatok megoldása miatt is — ngy a Beszkárt, mint a főváros veze­tőségének feltétlenül szüksége van. E célból a tanulmány visszapillantást vet a HÉV történetére, majd részlete­sen kiterjeszkedik úgy a HÉV, mint az üzemkezelésében lévő Haraszti—ráckevei vasút jogviszonyaira, központi és kül- szolgálati szervezetére, műszaki leírá­sára, ti z 1 e t ered m é ny eir e, tartalék, alap­jainak és függőkölcsöneinek állagára, tarifájára, kárbiztositási-, adó- és ille­tékügyeire, nemkülönben jóléti intéz­ményeire, végül pedig felsorolja a ve- zérigazgatóbelyettesnek az adminisztra­tív, pénzügyi, műszaki és üzemgazda­ságossági téren előálló feladatoknak, valamint a Beszkárttal való szerves kapcsolatnak megoldására irányuló ja­vaslatait és elgondolásait. A közúti közlekedés egységességének megvalósításához fűződő közérdekű szempontokra való tekintettel, a HÉV tényleges átvételével egyidejűleg meg kell teremteni a Beszkárt és a HÉV üzem- és üzletvitelének szerves kapcso­latát és egyöntetű irányítását, amit Márkus a két vasutvállalat összműkö- dését és a Beszkáid befolyását érvénye­sítő megfelelő ügyrendi és üzemviteli rendelkezésekkel vél keresztülvihető­sége. A főváros az építési szabály­zat alapján ingyenes kisajátítást követel egyes vonatkozásokban a várost széppé tevő építkezőkkel szemben, ugyanezt azonban neon tette meg a rombolókkal, igy az Egyesült Tégla és Cementgyár részvénytársasággal szemben, hol­ott erre minden alkalom és mód meg lett volna. Ha a városfejlő­dést szolgáló építkezések engedély kiadását a székesfőváros ingyen területátengedés előzetes ígéretének kiviteléhez köti, annál inkább ah­hoz kellene kötni a városfejlődést, nemcsak hátráltató de közterületek jogtalan felhasználásával profitáló téglagyári agyagásást vagy mint helytelenül csúfolni szokták agyag bányászást. Az Óbudai Hegyvidéki Szövet­ség a hegyvidéket elcsúfító egyéb téglagyárak ellen is akcióra készül: így legközelebb a Kőbányai Gőz- iéglagyár ellen egy szabálytalan agyagásással lesüllyesztett ut mi­att, ezt a részvénytársaságot már másfél évvel ezelőtt feljelentették utrendészeti kihágás miatt, azon­ban jogerős dönós a feljelentés ügyében még mindig nincsen. Hogy ily körülmények között a kisajátítási egység, révén miért ka­pott az Egyesült Tégla és Cement­gyár R. T. még 2332 pengő kár­talanítási árat az ki fog derülni az aktának törvényhatósági tanácsi tárgyalásánál. nek. Miután ugyanis az összes közleke­dési vállalatok a székesfőváros kezében vannak, szerinte az önkormányzatnak módjában áll az egységes közlekedés- politikai szempontokat és követelmé­nyeket az egész vonalon érvényesíteni függetlenül attól, bogy a közlekedési vállalatok adminisztrációja teljesen egybeolvasztva, avagy decentralizálva történik-e? A két vállalat teljes egybeolvasztása kérdésében Márkus véleménye az, hogy e tekintetben végleges álláspontot el­foglalni csak akkor ajánlatos, amikor a HÉV szervezeti, forgalmi és fenntar­tási ágazatainak összes részleteire ki­terjedő önköltségi számítások alapján megalapozott összehasonlítást és tiszta képet kapunk afelől, hogy a beolvasz­tás az üzem- és üzletvitel tekintetében minő eredménnyel kecsegtet? Ennek az előmunkálatnak elvégzése nélkül akár a teljes, akár a részleges egybeolvasz­tás nélkülözné a reális üzemgazdasá­gossági alapot és csak látszólagos in­tézkedés lenne, minden gyakorlati ered­mény és haszon nélkül. E mellett a jelenlegi súlyos viszonyok is a beolvasz­tásnak arra az időpontra, való halasz­tása mellett szólnak, amikor a gazda­sági helyzet már javulóban lesz. Beolvasztás esetén ugyanis a Beszkárt- nak üzemviteli szerződést kellene kötni a HÉV-vei, már pedig a jelenlegi kri­tikus gazdasági viszonyok közt lehetet­len az üzemviteli jog ellenéi'téke gya­nánt akár fix bérösszegei, akár százalé­kos üzleti részesedést reálisan előre meg­állapitani. A HÉV üzemének deficites volta következtében akár a fix bérösszeg, akár a bruttóbevételi százalékos részese­dés a Beszkái’ti’a, mint a HÉV üzemvivő­jére nézve anyagi megterhelést jelen­tene. Ez az eset mindaddig fennállana, amig a HÉV mérlege egyensúlyba nem jön. Hosszabb időre szóló üzemviteli szerződés kötése, ami pedig egyik lé­nyeges előfeltétele a HÉV adminisztra­tív beolvasztásának, csak a gazdasági viszonyok konszolidálása után látszik időszerűnek és megokoltnak. Ennélfogva a két vasutvállalat szer­ves kapcsolatát és harmonikus összmű- ködését biztosító ügyrendi és üzemvi­teli intézkedésekkel kapcsolatban első lépés gyanánt egyelőre úgy a HÉV belső vonalainak közúti jellegűvé téte­lével, mint a közös pálya- és jármű­fenntartás, nemkülönben az anyagbe­szerzés központosítása révén a beolvasz­sági kooperációs lehetőségeket kell ki­használni. Ezt követőleg, amikor a Beszkárt székházának már elhatározott kibővítése folytán a két vasutvállalat központi igazgatása lokálisan is köz- pontositható lesz, második lépés gya­nánt egyesitbetők lennének a HÉV adminisztratív ágazatai: a személyzeti, jogügyi, pénzügyi igazgatás és ezeknek osztályai a Beszkárt azonos igazgatási ágaival és osztályaival. Ezt követheti azután a gazdasági viszonyok megjavu- lásának bekövetkezése és a racionalizá­lás révén várható előnyök ismerete ese­tén, befejező lépésként a HÉV teljes beolvasztása. Ez az eljárás és ennek sorrendi és időbeli betartása látszik a legjobban biztosítani a teljes üzem- egyesités gyakorlati eredményes meg­oldását. Mintán az üzleti kiadások a forgalmi igények és az üzembiztonsági követel­mények veszélyeztetése nélkül tovább már alig csökkenthetők, a HÉV pénz­ügyi helyzetének megjavítása érdeké­ben minden erővel a forgalom emelé­sére és a bevételek e réven várható nö­velésére kell törekedni. Ennek követ­keztében Márkus szükségesnek tartja a HÉV személy- és teherdijszabásának a jelenlegi gazdasági viszonyokhoz iga­zodó revízióját és a szállítási feltételek­nek okszerű megkönnyítését, úgyszintén a turista- és nyaralóforgalom, továbbá, a vidéki helyközi forgalom növelésére irányuló erőteljes propaganda megszer­vezését. A célszerűnek látszó adminisztratív reformok részletezése mellett Márkus rámutat arra, bogy a HÉV-nek a Tröszt­tel, mint a vasút jelenlegi üzemkezelő­jével szemben részben a törlesztett köl­csönök fejében, részben az üzemvitelből kifolyólag fennálló tartozásának, to­vábbá a Beszkárt által a HÉV helyett előlegezett kölcsöntöi’lesztéseknek visz- szafizetése, végül a szükséges üzemi forgótőkének biztosítása céljából az ősszel kereken 3 millió pengő kölcsön felvételéről kell gondoskodnia. Egyúttal ismerteti a HÉV legköze­lebbi beruházószükségletét is, amelynek végösszege kereken 1.1 millió pengőre tehető és amelynek megfelelő módoza­tok és feltételek mellett való biztosítása — bárha a HÉV vasúti állagának jelen­legi állapota teljesen megfelel a for­galmi és biztonsági követelményeknek — szintén a közelebb megoldandó fel­adatok egyike. A közel háromszáz nyomtatott oldalra terjedő tanulmány, amelyet érdekes sta­tisztikai táblázatok és üzemi adatok egészitenek ki, mint közlekedés- és üzempolitikai szakkönyv is komoly fi­gyelemre tarthat számot. »«szénbánya £S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT BUDAPESTEN (DRÄSCHE) (9k BUDAPEST, V., KLOTIUMJ. 3 TELEFON: 25-5-54, 25-5-55 ÉS 25-5-56 KRAL GYŰL.A KOrARAaOnrsiZR SÍREMLÉK SU3Í5EF“" mLUMII/ll B.OHA VMNÍÖJ DATJUlie brooztatt BUDAPEST \S£X72!Sfíl8& TOLETOW , AUTOMATA MS-HL Kedvező alkalom! J9 Egyenruha /h3 \ zubbonu / Tfc J nadrág n Qft — // r 1 sapka F vVi Polgári ■Ref öltöny I» 98.­fl HAGY KÁLMÁN 1^ iu„ Kossuth lalos-u. 6. II Beszkárt és a Hév viszonya Márkus Jenő nagyértékü tanulmánya a Helyiérdekű jövőjéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom