Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-06-03 / 22. szám

1933 junius 3. TU BUDAPEST Meat 7 Kereszténypárti pergőtűz Harrer Ferenc ellen a városrendezési szakbizottságban jf {fófo adója JlíüfFer tanácstag wiyifattkozata — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Józsefvárosi Keresztény Gaz­dasági és Szociális Párt szerda esti értekezletét Baján Ferenc dr. elnök nyitotta meg-. A párt nevében fel­kérte Müller Antal országgyűlési képviselőt, hogy a parlamentben adjon hangot a tiltakozásnak, me­lyet a legutóbbi napokban a ma­gyar kisebbséggel történt a meg­szállott területeken. Ezután Müller Antal országgyűlési képviselő tá­madta a tej rendeletet, mely igaz­ságtalan az őstermelőkre, valamint a fogyasztók részére is, mely kizá­rólag a hatalmas tejvállalatokat, a kartelt gazdagítja. Kikelt a hely­telen adóztatás ellen, mely a kisem­bereket sújtja, meid ezeknek viszik cl utolsó bútordarabjukat adótar­tozás fejében. Ellenben a G. F. B., közismerten „Pók“ néven működő harisnyagyár több nagy üzlettel rendelkezik, adója azonban nevet­ségesen alacsony összeg s azt is le- sirja. Ezek botrányos esetek, me­lyet a parlamentben fog szóvá tenni. A jelenlevő 500 főnyi hallga­tóság percekig tapsolta a József­város népszerű képviselőjét. * * Miiiiwiiil HHSBBBBBHBBMW ....... — Tö rök Zoltánt melegen ünnepelte a taní­tóság. A Keresztény Községi Párt X. kér. szervezete telkesen ünnepelte a Magyar Tanítók Otthonában vacsora keretében Török Zoltán dr.-t plébánossá való meg­választása alkalmából. A nagyszámban megjelent tanítóságon kivül ott voltaik S z é m a n n Mihály pártelnök, Dörfler Lajos, a X. kér. adóhivatal vezetője, Kür­tös Károly főtanácsos, a Ferenc Józsiéi pályaudvar állomásfőnöke, Karácsonyi Geyza, a köztemető igazgatója. A kerület tanügyi tisztikara nevében Havas Mi­hály polgári iskolai igazgató lendületes beszédben köszöntötte az uj lelkipásztort, mint a szegény emberek édesatyját, a szo­ciális bajok lel kiorvosát. Szémain Mi­hály törvh. biz. tag pártelnök az elvekhez mindvégig hü harcost köszöntötte, aki jó és balsorsban mindig ott állt sziki asz Dárdán a keresztény nemzeti gondolat zászlója alatt, Lath wesen Gyula elemi iskolai igazgató mikor buosut vesz a jóságos lelkű kartárstól, gratulál a törökőri hí­veknek, hogy oly plébánost kaptak, aki dolgozni akar. Török Zoltán dr. meg­hatva mondott köszönetét a szeretet ilyen spontán megnyilatkozásáért. Egész életén át a békének, a szeretetnek, a megértésnek volt a szószólója. Ezeket az elveket viszi uj állomáshelyére. Munkásságában Jézus szent Szivét akarja követni. A zajos taps­sal és éljenzéssel fogadott beszéd után Karácsonyi Geyza meleg szavakkal üdvözölte Urbányi O. Józsefet, a X. kér. Tanügyi Bizottság elnökét a sikeres működésért. * A budai tanítók az iskolai intézmé­nyeknél pedagógusok alkalmazását kí­vánják. A Kér. Tanügyi Bizottság II. kér. szervezete Nagy Ferenc tanitó- lcépezdei tanár elnöklete mellett tartott ülést, ki a tanügyi bizottság programm- jából hangsúlyozottan kívánja azt, hogy az iskolai intézményeknél csak pedagógusok nyerhessenek alkalmazást a jövőben. Egyben kívánatosnak tartja, amint a múltban is a képezdei tanárok elsősorban pedagógusok gyermekeit hoz­ták javaslatba, úgy necsak elvileg, ha­nem gyakorlati kivitelben is a tanítók gyermekei nyerjenek elhelyezést a fő­városnál. Dr. Vizdos Géza törvh. biz. tag ígéri támogatását, egyben szóvá fogja tenni a budai iparostanonciskolák megszüntetésének helytelen voltát. Ezen rendelkezés megváltoztatását szorgal­mazni fogják. TJrbányi C. József igaz­gató a Kér. Tanügyi Bizottság munkás­ságát, további célkitűzését ismertette. Különösen reámntatva a helyettesek nehéz gazdasági viszonyaira. Az idéig- lenesitést sürgősen el kell intézni. Az előterjesztéshez hozzászóltak: Huszli Jó­zsef főigazgató, Kelemen Konstancia igazgató, Ruttner Gyula, Masson Iza­bella, Hegedűs Edit, Berzsenyi Ká- rolyné dr.-né, Szabó István dr., Losonczy Lászlóné, Kroschl Józsa, Kiss János dr. * Rumbach Dezső meghalt. Nemes Rum- bach Dezső m. kir. kormányfőtanácsos, nyug. tanácsnok, csütörtökön hosszú szenvedés után elhunyt. Miért foglalt állást Harrer a törvényhatósági tanácsban saját szakbizottsága egyhangú határozata ellen? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Lapunk legutóbbi számában rész­letesen foglalkoztunk a tabáni rej­téllyel: a törvényhatósági tanács múlt heti ülésének azon határoza­tával, amely szerint a főváros uj tervpályázatot ir ki a Tabán ren­dezésére, aminek következtében be­látható ideig nem kerülhet sor, hogy az Ipari Munkaszervező In­tézet segítségével megfelelő köz­munkákat indítson a Tabán újjá­építésére a főváros. Azt is megír­tuk, hogy Harrer Ferenc állásfog­lalása döntött a törvényhatósági tanács ülésén a tervpályázat ki­írása mellett; a szociáldemokraták ugyanis kijelentették, hogy ők nyugodt lelkiismerettel nem tud­ják megszavazni a polgármester előterjesztését, mert Harrer Fe­renc, a városrendezési szakbizottság elnöke, azt mondotta, hogy az ügy­osztályi; Messik - Medgyessy-féle tervek nem alkalmasak a Tabán rendezésére. A furcsán sikerült törvényható­sági tanácsi -szavazás politikai és műszaki részével lapunk mai szá­mában Petrovácz Gyula tanácstag érdekes és értékes nyilatkozata foglalkozik. Harrer állásfoglalása általános feltűnést keltett a város­rendezési szakbizottság körében, amelynek tagjai a legteljesebb illojalitásnak veszik, hogy a tör­vényhatósági tanácsban, szembehe­lyezkedve a parlamentáris több­ségi elvvel, a szakbizottság elnöke a bizottság egyhangú határozata ellenére az ügyosztály által készí­tett tervet dezavuálta. A bizottság hétfői ülése a feszült várakozás és izgalom jegyében indult meg, mert mindenki tudta, hogy a törvény­hatósági tanácsban történtek szóba fognak kerülni a szakbizottság ülé­sén is. A szakbizottság kereszténypárti tagjai részéről valóságos pergőtűz indult meg az elnöki székben he- lyetfoglaló Harrer Ferenc törvény- hatósági tanácsi szereplése ellen. Császár Ferenc, Schoditsch Lajos és Nagy Ferenc mutattak arra rá, hogy a törvényható-sági tanács ha­tározata beláthatatlan időre odázza el' a tabáni inségmunka megindí­tását. Megállapították a keresz­ténypárti felszólalók, hogy a ta­nácsülésen az ügyosztály vezetője nem védelmezte meg az ügyosztály előterjesztését, és Harrer Ferenc felszólalása gáncsolta el a Tabán újjáépítésének azonnal való meg­indítását. Rámutattak arra is a kereszténypárti felszólalók, hogy a bizottság egyhangúan tette ma­gáévá az ügyosztályi terveket, és Harrer Ferencnek, aki mint a bi­zottság elnöke, saját bizottság'a egyhangú határozatával helyezke­dett szembe, le kell vonnia állás- foglalása konzekvenciáit. Ugyan­ebben az értelemben szólalt fel a demokratapárti Zala Zsigmond is. A kereszténypárti pergőtűz után Martin János, az Egységes Köz­ségi Polgári Párt tagja kijelen­tette, hogy ő volt az egyetlen, aki a szakbizottság ülésén tartózkodott a szavazástól és igyekezett védel­mébe venni Harrert. Ezután Har­rer Ferenc szólalt fel, aki azon vé­leményét fejezte ki, hogy ő mint a törvényhatósági tanács által megválasztott elnök tulajdonképen nem tagja a bizottságnak, ezért nem szállhatott vitába a Tabán kérdést illetően a szakbizottság ülésén a bizottsági tagokkal. A törvényhatósági tanács volt az egyetlen hely szerinte, ahol véle­ményét nyilvánosságra hozhatta és meggyőződése szerint nyilvános­ságra is kellett hoznia. Harrer Ferenc felszólalása to­vábbi részében azon hírlapi közle­mény tárgyában foglalt állást, mintha, ő azért támadta volna az ügyosztályi tervet, mert, Wargha műegyetemi tanár a régi Tabán- terv szerzője neki jóbarátja. Erre vonatkozóan azt mondotta Harrer, hogy ő Warghának valamikor a városházán felettese volt, közöttük különösebb barátság nem áll fenn, meggyőződése azonban, hogy a W arg ha- féle terv, jobb mint az ügyosztályé. Harrer Ferenc fenti kijelentései­vel a szakbizottság napirend előtti vitája véget ért. Feltűnést keltett, hogy a szociáldemokrata bizottsági tagok közül az egyetlen Bechtler Péter volt jelen, aki tartózkodott a felszólalástól és igy ebben a ké­nyes kérdésben még mindig tisztá­zatlan a szociáldemokrata párt ál­láspontja. A szocialisták állásfog­lalása mindenesetre magyarázatra szorul, mert épen nekik, akik min­den vonatkozásban az épitőmunka és általában a szükségmunkák mellett vannak, nem lett volna sza­bad semmi körülmények között a törvényhatósági tanácsban a pol­gármesteri előterjesztés ellen sza­vaznia. Úgy látszik, a városrendezési szakbizottság munkájának a jövő­ben való zavartalansága elé súlyos akadályok fognak gördülni. A ke­reszténypárti bizottsági tagok a jö­vőben is a legélesebb formában szándékoznak az elnök eljárásával szemben való neheztelésüknek ki­fejezést adni, mert Harrer kijelen­tései a szakbizottság legutóbbi illé­sén egyáltalában nem voltak alkal­masak arra, hogy a felfokozott iz­galmat békés mederbe vezessék. Vendéglő lesz a Vigadó-kávéház helyén. Rónai Miklós és Rónai Ödön, a Hangli-kioszk és Vigadó­kávéház uj bérlői, azzal a kérelem­mel fordultak a polgármesterhez, engedélyezze a Vigadó főépületé­ben levő volt _ kávéház-helyiségnek vendéglő céljaira való felhaszná­lását. Kávéház helyett ugyanis a bérlők jobban kihas ználandónak vélik a helyiséget vendéglőképpen, ahol külföldiek által is szívesen Iá-1 fogatott magyaros díszítésű ven­déglőt, illetőleg sörözőt nyitnak. Ehhez a kérelemhez a polgármes­ter előterjesztésére a törvényható­sági tanács legutóbbi ülésén hozzá­járult, azzal a megszorítással, hogy azokon a napokon, amikor bál van a Vigadóban, tekintettel Mucsnyák Károlyra, a Pesti Vigadó vendég­lősére, Rónaiék este tizenkét óra­kor kötelesek a vendéglőhelyiséget bezárni.^ Noha a Mucsnyák-féle szerződés nem ad módot a bérlő­nek arra, hogy fellépjen a főváros ellen, ha ugyanabban az épületben egy másik vendéglőt engedélyez, bizonyos erkölcsi tekintetek mégis arra kötelezték a fővárost, hogy Mucsnyák érdekeire való figyelem­mel, ezt a kikötést megtegye a Ró­nai testvérekkel szemben. Megoldották az operai szubvenció problémáját Hóman hozzájárul Petrovácz javaslatához — Az Uj Budapest tudósítójától. — A képviselőház keddi ülésén a kultusztárca költségvetési vitájában Petrovácz Gyula tette szóvá a kor­mányzat azon kívánságát, hogy a főváros évi kétszázezer pengővel szubvencionálja az Operát. Petro­vácz tiltakozott az Opera-ellenesség vádja ellen és megállapította, hogy a főváros azért nem irányzott elő szubvenciót az Operának, mert a teherviselés határán van. Minden adó-pengőből negyven- nyolc fillér a főváros adója, tehát az 1,405.000 pengős kultusz- miniszteri operaházi szubvenció­ból 680.000 pengőt amugyis a fő­város ad. Rámutatott azonban beszédében Petrovácz arra is, hogyan lehetne módot találni az Operaház fővárosi megsegítésére. Petrovácz hajlandó­nak nyilatkozott, ha az Operaház a Városi Színházban hetenként egy­szer népszerű előadásokat rendez, ezeknek az előadásoknak esténként kétezerötszáz pengővel való támo­gatására. Az operaházi tagok felléptetése a Tisza Kálmán-téren nem okoz­na semmiféle nagyobb nehézsé­get, a népszerű előadások ren­dezése pedig a fővárosnak meg­érné az esténkénti kétezerötszáz pengőt, aminthogy a Sebestyén-, illetőleg a Ferenczy-éra alatt is szubvencio­nálta ezeket az operai előadásokat a főváros. Petrovácz Gyula logikus gyakor­lati elgondolása értesülésünk sze­rint rövidesen a megvalósulás stá­diumába kerül, mert sem az Operaház igazgatósága, sem a főváros közművelődési ügyosztálya nem idegenkedik a népszerű operai előadások meg­rendezésétől. Hóman kultuszminiszter a csütör­töki nap folyamán közölte Wolff Károllyal, hogy a Petrovácz-féle indítványhoz a maga részéről hoz­zájárul. Provizórikus megoldás a Széchéuyi- fürdő büfféje ügyében. Ismeretes, hogy az üzemvizsgáló bizottság határozata értelmében a főváros Községi Élelmi- szerárusitó üzeme köteles a Széchényi- strandfürdő biifféjét a magánvállalko­zásnak átadni. A polgármester pályá­zatot is hirdetett a büffé bérletére, azonban a beérkezett két ajánlat egyike sem volt alkalmas az elfogadásra. Az előrehaladott szezonra való tekintettel a polgármester most olyképpen döntött, hogy ebben az évben a strandfürdő és általában a Széchényi-fürdő összes büf- féjei még az Élelmiszerüzem kezelésében maradnak, a versenytárgyalást pedig az ősz folyamán meg fogják ismételni. j Proaeller Bálint kövező mester I Budapest, X., KorpanaLu. 11. \ Telefon: 48-1-32. „SENECO“ GYÁRTJA Szenes Pál fékanyaggyár GYÁR ÉS IRODA: Budapest, VII., Thököly-ui 109. szám Telefon : 97-1-57 Forgalomba hoz fenti névvel fémszálbetétes fékszallagokat, fék­pofákat és kuplung lamellákat, valamint „Seneccobus“ törv. vé­dett sajtolt fékpofákat és kap­csolótárcsákat fémszáluélküli ki­vitelben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom