Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-27 / 21. szám

1933 május 27. u/jßumKst 5 Lázár Miklós sokallja az üzemvezetők fizetését Miért nem a magánkapitalizmus mammut-jövedelmein háborodik fel a képviselő ur? Csorna Kálmán leli az árvaszáh uj elnöke az Araszáét meg ma is Sipücz László szelleme halja at — Az Uj Budapest tudósítójától. — A törvényhatósági bizottság' szer­dai közgyűlésén az árvaszók elnöké­vé erős küzdelem után Csorna Kál­mán dr.-t, az első elnökhelyettest vá­lasztotta meg. Hosszú es izgalmas választási hadjárat előzte Csorna Kálmán megválasztását, jelenté­keny, majdnem Csornáéval egyenlő nagyságú pártja volt Novak Sán­dornak is, akit kvalitásai és szak­tudása szintén méltóvá tettek volna arra, hogy Ágoston Géza örökébe üljön. A választás véget ért, az árvaszéken helyreállt a megzavart rend és az uj elnök a maga nagy árvaszéki és közigazgatási tudását, gyakorlati ismereteit és szociális érzékét egyképpen sorompóba állít­hatja, hogy a budapesti árvaszék, az ország első árvaszéke messze kül­földön is megbecsült jó hírét to­vábbra is fenntarthassa. Csorna Kálmán dr. beszéde a tör­vényhatósági bizottság közgyűlé­sén, amelyet a főpolgármester azon üdvözlő beszédére tartott, hogy a közgyűlés döntése nem volt más, mint a sok éven át kifejtett érdemes munka elismerése, — éljenzést és tapsokat váltott ki még azoknál is, akik néhány perccel azelőtt a másik jelölt mellett foglaltak szavazatuk­kal állást. Csorna Kálmán hangoz­tatta a gyámhatóság speciális mi­voltát és rámutatott arra, hogy az árvaszék olyan tisztviselőket kíván, akik nem a törvény betűinek merev alkalmazásával intézkednek, hanem meleg szívvel és az élettel való leg­szorosabb kontaktusban intézik a hozzájuk kerülő ügyeket. — Nagy lelki öröm és kielégülés — mondotta, általános figyelem kö­zepette az uj árvaszéki elnök — emberré tenni újra az elesetteket és őrködni a társadalom legerősebb sejtje, a család és a jövő ígérete, a gyermek sorsa fölött. Végezetül fogadalmat tett a közgyűlés előtt Csorna Kálmán, hogy lelkesedéssel és odaadással fog dolgozni aninlaik, a hivatalnak élén, amelynek alapjait Sipőcz László építette ki, akinek szelleme hatja át ma is az árva­széket. A várospolitika és a jogásztársa­dalom nagy érdeklődéssel és vára­kozással néz Csorna Kálmán műkö­dése elé. Túlmenően az árvaszék egyre növekvő ügyforgalmán, nagy és döntő problémák egész sora ka­varog a gyámhatóság körül. Az al- sófoku közigazgatási bíróság felál­lításának terve és ezzel kapcsolato­san a vidéki árvaszékek államosítá­sával együtt a fővárosi árvaszék­nek is bizonyos mértékben közvetle­nül a belügyminisztérium alá való rendelése teljesen igénybe fogják venni Csorna Kálmán tudását és képességeit, hogy ezek a nagy kér­dések az árvák és gondnokoltak ja­vára dőljenek el. * Csorna Kálmán Téthen, Győrmegyé- bero, 1881-ben született. A középiskoláit a győri főreáliskolában végezte. Jogtudorsá- gát a budapesti egyetemen szerezte 1906. évben. Attól fogva ügyvédi gyakor- 1 a t o n volt. 1908-ban került a székesfővá­rosi t. ügyészséghez, ahol 1909-ben szerezte meg az ügyvédi ok'lev ellet. A tiszti ügyész­ségen 1912-ig volt alkalmazásban, amikor is megválasztották árvaszéki jegyzővé, 1914- ben pedig árvaszéki ülnökké, 1931-ben ár­vaszéki ein ö k hol y ette ssé. 1914 augusztusában a világháború kitöré­sekor az orosz harctérre ment, ahonnan sebesülten került vissza. Az 1920-as évektől kezdve állandóan jelentek Dohöceh és Társa parketta és asztalosáru gyára Budapest, Váci ul 66. Telelőn: 90-6-02 Gyárt és vállal minden parkettázást munkákat Karteien kívüli olcsó árak — Az Uj Budapest tudósítójától. —j A képviselőház költségvetési vitájával kapcsolatosan Lázár Miklós országgyű­lési képviselő lapjában nagy cikket kö­zöl arról, hogy „miniszterelnöki, minisz­teri és államtitkári fizetéseket hnznak a fővárosi közüzem-vezérek és alvezé- rek“ és a főváros 1933. évi költségveté­sének tanulmányozása során azt kérdi, hogy „a főváros urai miért nyúlnak mindig a havi nyolcvan pengős üzemi alkalmazottak béréhez“, ha a büdzsé kiadási oldalából kell lefaragni ok, miért nem veszik inkább revizió alá a főváros közüzemeinek különben érdemes vezé­reinek „tekintélyes, sőt gyakran elké­pesztő“ javadalmazásait? Cikkét „Tokaj követe“ egyenesen Wolff Károlyhoz, a Keresztény Községi Párt vezéréhez ad- resszálja, aki a képviselőházi vita során egy beszélgetés alkalmával kijelentette, hogy a törvényhatósági tanács már ré­gen rendezte a, fizetési aránytalanságo­kat, és ami e tekintetben rikító, arány­talan, a mai időknek meg nem felelő, azt gyorsan és igazságosan elintézik és kiigazítják. Lázár Miklós országgyűlési képviselő, ngylátszik, mióta nem bizottsági tag, nem ismeri annyira a főváros ügyeit, mint annak előtte. Mert ha ismerné, tudná, hogy éppen Wolff Károly kezde­ményezésére hozta meg a törvényható­sági tanács a polgármester ismeretes előterjesztése alapján azt a határozatát, amely normalizálja az üzemigazgatók fizetését, kimondván, hogy a legnagyobb üzemek vezérigazgatói fizetése sohasem lehet magasabb, mint a polgármester illetményei, a középüzemek vezetői al­polgármesteri, a kisüzemek vezetői pe­dig tanácsnoki fizetést húznak. Ha ebből a szemszögből nézzük a fővárosi üzemek vezetőinek javadalmazását, akkor kellő értékre szállítódnak le Lázár Miklós azon megállapításai, amelyek miniszter- elnöki és miniszteri fizetésekhez hason­lítják a nagyüzemek szakértő vezetőinek javadalmazását, olyasféléket állitva, hogy a Gázmüvek vezérigazgatója mi­niszterelnöki illetménynél nagyobb ja­vadalmazást élvez, a Községi Lóhusüzem állatorvosa államtitkári illetményekkel rendelkezik, a Budapesti Kisipari Hitel­intézet élén pedig két, miniszteri illet­ménynél magasabb járandóságot élvező vezéxűgazgató és aligazgató áll. Ha Lázár képviselő ur kedvét találja abban, hogy a fővárosi üzemek külön­leges szakértelmű vezetőinek fizetéseit meg cikkei a különböző jogi és szaklapok­ban a gyámsági és gyermekvédelmi ügy köréből'. Négy nagy tanulmánya jelent meg és pedig: Az u t ó ö r ö k lés r ő 1', Fe­jezetek a gyámsági jogból. A • szociális gyermekvédelem rends z e re és A szegénygondo­zás Budapesten cím alatt. Tudomá­nyos munkálkodása elismeréséül a köz­gazdaságtudományi kar 1931-ben magán­tanárrá habilitálta a Gyámügyi és Gyermekvédelmi Közigazgatás cimü tárgykörből. A miniszterelnök tavaly a gyakorlati közigazgatási vizsga vizsgálóbizottságának tagjává nevezte ki. Számos gyámügyi és gyermekvédelmi nemzetközi kongresszuson vett részt a székesfőváros kiküldése foly­tán, így többek között Páriában, Lie­ge - b e ,n G e n é v e - b e n, Fralnkf űrt am Main-bao stb. Junius elején választ a törvény- hatósági tanács. Az árvaszéki el­nökválasztással a főpolgármester, illetőleg' a polgármester által kiirt álások betöltését illetően a törvény­hatóság szerepe véget ért. Azoknak az állásoknak betöltése, amelyek a törvényhatósági tanács hatáskörébe tartoznak, a törvényhatósági ta­nácsi választások megejthetósének semmi akadálya nincs. Valószínű­leg még a jövő hét folyamán sor fog kerülni azoknak az állásoknak a be­töltésére is, amelyekre az uj fővá­rosi törvény értelmében a jiolgár- mester eszközli a kinevezési. összehasonlítsa, azon tiszteletteljes ké­réssel fordulunk hozzá: ne városi vagy állami tisztviselők fizetését emlegesse az üzemvezetők fizetésének normájául, hanem nézzük a magángazdaságot, fi­gyeljük azt, hogy a magánkapitalizmus vezetői mekkora jövedelemben részesül­nek, szemben a fővárosi üzemek tisztes, de nem túlhajtott vezetői illetményeivel. Szives figyelmébe ajánljuk a képviselő urnák ezeket az adatokat, hangsúlyozva, hogy azok a vállalatok, bizonyos tekin­tetben közpénzekből táplálkozó, nyilvá­nos számadásra kötelezett vállalatok olyan jövedelmeket juttatnak egyébként kifogástalan vezetőiknek, amelyek nem egy miniszteri vagy államtitkári fize­tésnél nagyobbak, de jóval magasabbak annál az összegnél is, amelyet egy-egy minisztérium egész tisztviselői kara fize­tés elmén kap! Ha ugyanis az elmúlt évben jogerősen kivetett adótételeket nézzük, megtudjuk, hogy a Rimamurányi elnöke például, noha vállalata nagyságra meg sem kö- zeliti a Gázgyárét, 150.296 pengő adó­köteles évi jövedelmet vallott be. A Salgótarjáni elnökének jövedelmi adó­alapja 503.325 pengő, vagyonadót 3,800.000 pengő érték után fizet. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár elnökének úgyis, mint Beszkárt-igazgatósági tagnak, évi jövedelme 134.863 pengő, az Angol Ma­gyar Bank alelnök-vezérigazgatójáé 147.050 pengő, a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank elnöke, úgyis mint kegyel­mes ur, az elmúlt évben 378.684 pengő jövedelem után 106.221 pengő jövedelmi adót fizetett. Viszont az Általános Kő­szén vezérigazgatójának jövedelme nyers állapotban az adómentes tételek levo­nása nélkül az elmúlt évben 316.919 pengő volt. Kétségtelen ily körülmények között, hogy általánosságban a fővárosi üzemek vezetőinek jövedelme nem magasabb, mint azok az összegek, amelyeket a magánkapitalizmus üzemeiben tevékeny­kedő elnök és vezérigazgató urak jöve­delmi adóképen fizetnek. Hogy miért nem ezek a jövedelmek fájnak Lázár országgyűlési képviselő urnák, bennün­ket nem érdekel és nem is tartozik reánk. Ha másnak nem is, de a törvény­hozónak lelkiismereti kötelessége az az objektivitás, amelyet, kapcsolatosan a magánvállalatoknál élvezett fizetések­kel, Lázár Miklós képviselő ur támadása a közüzemek vezetői ellen, annyira nél­külöz. Három pengőért 40.000 aranypengőt nyerhet, ha részt vesz a 60. jótékony- célú m. kir. Államsorsjátékon. Kapható minden dohánytőzsdében, vagy közvet­lenül a Székesfővárosi Pénzügyigazga­tóságnál, Budapest, V., Szalay-utca 10. Egész P 3.—, fél sorsjegy P 1.50. A Nagybátony-Ujlakl Egyesült Iparmű­vek Rt. igazgatósága kedden tartott ülé­sében megállapította az 1932. évre vonat­kozó zárpszámadásokat, melyek az érték­csökkenési tartalékalap megfelelő dotálása ntán 314.571.06 pengő tiszta nyereséget eredményezték és az 1933 junius hó 2-ára összehívandó közgyűlés elé azt a javasla­tot terjeszti, hogy a múlt esztendőre osz­talék címén 6.67°/c, vagyis 1 pengő (a múlt évben 1.50 pengőt fizettessék ki,. A Szikra Magyar Gyujtógyárak Rt. igaz­gatósága a. társaság ezévi rendes közgyű­lését ezévi junius 2-ára hívta egybe. A mérleg 386.852.99 pengő tiszta nyereséggel zárult, mely összegből az „A“ sorozatú részvények után, mint az előző évben, 12 pengő osztalék kerül kifizetésre. Ugyanaz­nap tartja rendes közgyűlését a Magyar Általános Gyufaipar Rt. is. E társaság tiszta nyeresége 115.858.62 pengő, melyből részvényenként — az előző évihez ha­sonlóan — 10 pengő osztalék fizettetik. Ifi. HALÁSZ HUBERT építési vállalkozó VASSZÁDFAL KÖLCSÖNZŐ BUDAPEST, VII., ARENA-UT 70 TELEFON: 39-0-50 Partéiét A keresztény Ferencváros Wolff Ká­roly mellett. A Ferencvárosi Keresztény Községi Párt csütörtök esti pártössze­jövetelén Verebély Jenő dr. pártelnök ismertette a mai súlyos gazdasági hely­zetet. Beszéde során éles hangon tiltako­zott a tisztviselők és munkások illetmé­nyeinek további csökkentése ellen. Majd rátért a kereszténység vezérét, Wolff Károlyt ért támadásokra és azokat a leghatározottabban visszautasította. Az egész intranzigens keresztény társada­lom tömör és megbonthatatlan sorokban áll a vezér mögött, őt ért .sérelmeket a maga sérelmeinek tekinti és minden bontó és rágalmazó törekvés ellen min­den erejével felveszi a harcot. * A Sas-Kör ifjúsági szervezete, a „Sas­gárda“, mely összeforrottságát egyen- sapka viselésével is igazolja, erősen ösz- szekovácsolt gárda, amely a magyar jö­vendő legaktívabb szolgálatára köte­lezte magát. Az ifjúság formálását Nagy Ferenc tanácstag, ügyvezető elnök, Kerezsy György dr., a kulturális bizottság el­nöke és Klansz Gyula tanár, a gárda vajdája végzik. Legutóbbi, e hó 17-iki összejövetelükön id. Füscher Zsigmond, Kerezsy György igazgató, Klausz Gyula, Bencze István, a javadalmi őrség pa­rancsnoka és Száva Kovács József dr. egyetemi magántanár szóltak az ifjú­sághoz. A „Sas-gárda“ tagjai közül pe­dig Prág Jenő és Gömbös József szólal­tak fel. Végül Nagy Ferenc, a gárda kapitánya tartott magasszellemri, gon dolatokban bővelkedő összefoglaló szó­zatot. Az est során Homonnay Lajos lel­kesítő költeményeiből Prág Jenő szavalt és Kesselbauer Róbert olvasott fel. * A Sas-Kör e hó 20-iki, szombat esti összejövetelén Nagy Ferenc tanácstag, ügyvezető elnök távollétében Miklós Fe­renc dr. bizottsági tag, a Sas-kör alel- nöke a Belvárosban aktuális villamos­vonal megszüntetéséről és utcarendezés­ről tartott előadást. Nagy hozzáértéssel és szemléltetően fejtegette, hogy mi az előnye az autobuszközlekedésnek és hogy miként akarják azt olcsóbbá tenni. E kérdés körül azután az egész Belváros rendezése és szépítése megvitatásra ke­rült. A Kálvin-tér, a Dunapart, a bel­városi parkok és utcák rendezése mind sorra került. A vitához többen hozzá­szóltak, igy Csollán Ferenc dr., id. Pa- yerl József, Tereczky Tivadar dr., Bene­dek Mihály dr. és Klausz Gyula. A ní­vós vitában sok hasznos, megvitatásra érdemes ötlet került felszínre. A meg­osztó vélemények elhangzása ntán a bel­városi villamosvonal megszüntetésének egyelőre még nem aktuális volta dom­borodott ki. LISKA JENŐ oki. gépészmérnök vállalkozó BUDAPEST, VIII., BAR0SS-U. 77. WIHiRT FERENC építész és építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b Telefon: 96-9-08. SZANin« FERENC ©ÜL, HÍRNÖK KÖVEZŐ MESTER BUDAPEST, I., MENHINA JÁ1MOS-U. 1T. TELEFON: 55-1-8T Közúti gőz* és motorhenge/lést vállal W0LFF ERNŐ ■ndapesMíelenlöld, líelenlöldi-utl. sz. Sürgönyeim: WOLFFEKE. Tel.: Lágymányos 1S-82 \mmu BMAEixé írónőül BUDAPEST TELEFON I AUTOMATA Cl!—S3. vT~wmnrmn sinwii—maiin» ..... >—i— — mi ni mi am Wimrrwrnii mi unt ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom