Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-13 / 19. szám
1933 május 13. mjBnmmsT initnrmw» Csorna Kálmán kitüntető megbízatása A kormány megbízásából részt- vesz a Nemzetközi Közigazgatási Intézet munkálataiban — Az Uj Budapest tudósitójától. — Csorna Kálmán dr. egyetemi magántanár, árvaszéki elnökhelyettes nemcsak az árvaszéki adminisztráció kitűnő vezetője, hanem nagyszabású munkásságot fejt ki tudományos téren is. A gyámügyi köz- igazgatás reformjáról szóló törvényjavaslat miniszteriális előkészítésében előkelő szerep jutott Csorna Kálmánnak, akinek egyetemi előadásai és könyvei komoly értéket jelentenek jogtudományi szempontból is. A külföldi nagy gyámügyi kongresszusokon és értekezleteken mindig résztvesz Csorna Kálmán, nagyszabású előadásokkal szerezvén jó hirnevet nemcsak a főváros gyámügyi igazgatásának, de az ország tudományos fejlettsegének is. Az elmúlt napokban Keresztes Fischer Ferenc dr. belügyminisztertől értékes felhívást, illetőleg megbízatást kapott Csorna Kálmán dr A belügyminiszter levele a budapesti árvaszék ezidőszerinti_ vezető jéhez a következőképpen szól: Tisztelt Barátom! Az elmúlt több mint két évtized alatt Európa különböző országai ban négy ízben tartatott nemzet közi közigazgatási kongresszus amelyeknek a közigazgatástudomá nyok és közigazgatási jog fejlesz tése terén számottevő érdemük van. E kongresszusok vezetősége az utolsó — a madridi — ülésen elhatározta, hogy Bruxelles székhellyel a belga nemzeti védelem miniszterének, Deveze urnák elnöklete alatt, a kongresszusi forma megszüntetésével „Institut International des Sciences Administra fives“ néven állandó szervezetet létesít. A belga külügyminiszter ux jpaegküldte ennek a szervezendő intézetnek az alapszabályait és felkérte a magyar kormányt az Intézet működésében való hivatalos részvételre. Az alapszabályok szerint minden résztvevő államot három kormány- kiküldött képvisel, ezenkívül nemzeti bizottságok alakulnak olyan férfiakból, akik a közigazgatási jog tudománya vagy a közigazgatási gyakorlat terén értek el kimagasló eredményeket, továbbá a nemzetközi kapcsolatok ápolását szükségesnek tartják, és azok fejlesztésén közreműködni hajlandók. A magyar bizottság összeállítása során a magyar elméleti és gyakorlati szakférfiakon szemlét tartva, természetesen Rád is gondoltam, ezért kérlek engedd meg, hogy megkérdezzem, hajlandó volnál-e ennek a „Nemzetközi Köz- igazgatási Intézettnek munkálataiban résztvenni és értékes munkásságoddal a magyar bizottság működését eredményesebbé tenni'? Sürgős és szives válaszodat nem csupán a tagsági helyet illetőleg, de arra vonatkozólag is kérem, hogy az ez évi junius 19—24.-ig tartandó bécsi ülésen részt óhajtasz-e venni. Tiszteletem nyilvánításával vagyok igaz hived: Keresztes Fischer Ferenc s. k. Csorna Kálmán dr. már be is jelentette a belügyminiszternek, hogy köszönettel veszi a kitüntető megbízást és úgy a bécsi kongresszuson résztvesz, mint általában az Intézet munkálataiban tevékenyen fog közreműködni. A belügyminiszter választása alkalmasabb férfiúra annál kevésbé eshetett, mert Csorna Kálmán dr.-t nagy nyelvtudása — tökéletesen beszél és ir németül és franciául — minden tekintetben képessé és méltóvá teszik arra, hogy úgy Bécsben, mint Bruxellesben meg- . felelő módon képviselje Magyar- országot. GaxDasaGitieT 1961-ig: beriet, 1961-ben: háramlás DSntö sIMlnmban a cenlrále-lárguaMsok — Az Uj Budapest tudósitójától. — Lapunk legutóbbi számában Borvendég alpolgármester már közölte, hogy azok a tárgyalások, amelyek a főváros és a oentrale viszonyának végleges rendezése tekim tétében esztendők óta folynak, befejezésükhöz közelednek. Arra a kérdésre, hogy mennyiben felelnek meg az átvételről, illetőleg a bérbevételről szóló hírek, Borvendég alpolgármester olyképpen nyilatkozott, hogy tulajdonképpen örökbérletről van szó és a bérlet ára a centrálét terhelő kölcsönök esedékes annuitásainak az átvállalása. A centrále ügyében a tárgyalások a főváros és a kormány képviselői között a kereskedelemügyi minisztériumban az egész héten át szakadatlanul tartottak és a hét végén már annyira döntő stádiumba jutottak, hogy rövidesen a, szerződéstervezet elkészítésére is sor fog kerülni. A tárgyalások menetéből meg'ál- lapitható, hogy a centrale-ügyben a főváros álláspontja százszázalékos diadalt aratott. Még mindig vannak ugyan olyan elgondolások, hogy a főváros a provizórikus áramvételi szerződést hosszabbítsa meg és egy kedvezőbb időpontban folytassák a vételi tárgyalásokat. Bizonyos fontos politikai és gazdasági momentumok azonban amellett szólnak, hogy a centrale ügyében a végleges döntés már most megtörténjen, még pedig olyképpen, hogy legkésőbb a jövő esztendő első napján a bánhidai telep a távvezetékkel együtt a főváros birtokába kerüljön. Szerződő felek a Magyar Királyi Államvasutak, amely a Dunántúli Villamossági Rt.-től bérben ^ birja a centralet és a főváros részéről az Elektromos Művek lennének. Jelenleg az az elgondolás van előtérben, hogy 1961 március 31-ig, ameddig a centrale amortizációs kötelezettségei tartanak, a főváros bérlet forviájában birtokolná a centralet, már most szerződést kötnének, azonban az Elektromos Művek és a Dunántúli Villamossági Rt., hogy 1961 március 31-én háramlás jogcímén a centrale és tartozékai a főváros birtokába jutnának. Természetesen még a részletkérdések egész sorozata vár megbeszélésre, de a fő-elv: az 1961-ig terjedő bérlet háramlási joggal, már biztosítottnak tekinthető. A bérösszeg az az annuitás lenne, amelyet a Dunántúli Villamossági Rt. a gépeket szállító és a kölcsönt adó angol csoportnak fizet. Ezenfelül a fővárost nem terhelné a Dunántúli Bt.-vel szemben semminemű kötelezettség. A részletkérdések tárgyalása során meg kell állapítani az Államvasutak beruházásainak értékét és hogy ennek megállapítása kapósán mennyiért kapna az Jllamvasut áramot a főváros birtokában levő centraletől. A problémának ez a része a tula jdonképpeni ütközőpont, megvan azonban minden remény arra, hogy ennek kiküszöbölésével a szerződés a bérleti szerződés és a háramlási megállapodás aláírható lesz. Naponta tisztán 6590 pengőt keres üzemein a főváros «0Lass A számszéki igazgató hibáztatja, hogy az üzemek tartalékjaik terhére is megfizették a községi háztartásnak az előirt hozzájárulást Tornaszerek, atlétikai sportcikkek, játszótéri berendezések, iskolapadok és bútorok gyára Lopos Gyula, Budapest III., necsi-ut 85. 6 Tel.: Óbuda 62-5-05 Az Uj Budapest tudósítójától. — Az uj fővárosi törvény szerint a számszék felügyelete alatt történik a zárószámadás és vagyonleltár összeállítása. Papanek Ernő dr. számszéki igazgató a zárószámadás és vagyonleltár összeállításával kapcsolatosan most részletes jelentést készített a polgármester számára az elmúlt esztendei záró- számadásról. A zárószámadásról szóló számszéki jelentés igen érdekes, nagyobbrészt ismeretlen adatokat és összeállitásokat tartalmaz a fővárosi üzemek financiális kérdéssel ről. Megállapítja a számszéki igazgató, hogy az üzemek összes tiszta hozadéka az elmúlt évben 23,872.442 pengő volt, vagyis naponta tisztán 6500 pengőt jövedelmeznek a fővárosnak az üzemek. Ez a hozadék az üzemekbe fektetett fővárosi tőke 1932 január 1-i értékének — 388,262.279 pengőnek — 6.15%-a, ami a szám,széki igazgató megítélése szerint kielégítőnek mondható. Az üzemek elmúlt évi hozadéka természetszerűen alatta maradt a költségelőirányzatban számításba vett üzleti feleslegnek és egyéb üzleti szolgáltatásnak. A költségelőirányzat nem számolt, nem is számolhatott a gazdasági helyzet ennyire nagymértékű rosszabbodásával, ami a közönség fogyasztóképességét tovább csökkentette. Közgazdasági szabály, hogy a termelő üzemeknél a fogyasztásban beálló csökkenést a termelésben-is megfelelő csökkenésnek kell követnie, ami a beszerzések megszorítása révén a nyersanyagok és fogyasztási anyagok árában, az igazgatási ^ költségekben, a munkabérekben és az üzemi eladási stb. költségekben is megfelelő csökkenést idéz elő. Ez az általános köz- gazdasági szabály azonban a főváros üzemeinél nem mindig érvényesülhetett teljes mértékben, még pedig több okból, amelyeket részletesen fel is sorol Papanek igazgató. A törvényhatóság több Ízben kifejezett akarata értelmében a csökkentett mértékű termelés következtében feleslegessé vált munkásokat nem lehetett elbocsájtani, de nem lehetett csökkenteni az üzemek igazgatási költségeit sem. A befektetett tőke törlesztését és kamatát, a beruházott vagyon értékcsökkenését szintén nem lehetett, dacára a gazdasági helyzet folytonos rosz- szabbodásának, csökkenteni, megokolt tehát az üzemek elmúlt évi gazdálkodásának eredménye a költségvetéssel szemben. Az üzemek azonban a változott viszonyok közepette is a legnagyobb erőfeszítéssel igyekeztek eleget tenni a községi háztartáshoz való hozzájárulás kötelezettségének és ennek tulajdonítható, hogy egyes üzemek a renLeggazdaságosabb befektetés a gördülő- csapágyas közlőmű. Átalakítjuk régi csúszócsapágyas transmissió berendezését SDSÍF Svéd GodAscsapAov Részvénytársaság Budapest, IX., Üllöi-ut 55 Telefon : 30-8-08, 40-2-78 Sürgönyeim : ESKAEF Budapest des kereskedői gondosság fogalmában és gyakorlati alkalmazásában kialakult szokásokkal ellentétben az üzemekbe fektetett vagyon értékének kötelességszerü konzerválásától is eltekintettek és a természetes értékcsökkenésnek megfelelő összeget sem tartalékolták, hogy ezáltal közvetve a községi háztartásnak mennél többet juttassanak. Komoly figyelmeztetést hangoztat a számszéki igazgató atekintetben, hogy a székesfőváros üzemi politikája határozott módon állapittas- sék meg, mert a községi háztartás anyagi szempontjainak egyoldalú előtérbehelyezése az üzemek gazdasági helyzetének gyöngitésével jár és végeredményben éppen a községi háztartást fogja aránylag háitrányosan érinteni. Végezetül megemlitjük azt a statisztikai összeállítást, amelyet a számszéki igazgató az üzemek múlt esztendei és tavalyelőtti bevételeit illetően állított össze. Szemben az elmúlt évi 134,895.763 pengő előirányzattal, a tizenkilenc fővárosi üzem (a Beszkárt ebben a kimutatásban csakúgy nem szerepel, mint a Községi Takarék sem) az elmúlt esztendőben ténylegesen 129,484.133 pengőt vett be. Az eredmény az előirányzatnál tehát 5,411.629 pengővel kevesebb, ami megfelel 4.05%-nak. Az 1931. évi összes bevételhez ará- nyitva a fővárosi üzemek összes bevételei az elmúlt esztendőben mindössze 0.38%-os csökkenést mutatnak, ami mindenesetre respektábi- lis eredmény. Összehasonlítva az 1932. és 1931-es eredményeket, a legnagyobb csökkenést (figyelmen kívüli hagyva a felszámolás alatt levő üzemeket) a Községi Gyógy szer üzemnél látjuk: 25.63%-ot. Az altruisztikus céloktól mentes fővárosi üzemeknél a legnagyobb csökkenés a Hirdető Vállalatnál van: 20.60%. Feltűnő a fürdő]átlagosan 18%-os bevételi csökkenése, nemkülönben az Ásványvíz- üzemé, ahol a csökkenés 14.44%-ra rúg. Bevételi többlet a nagyüzemek közül csak a Gázmüveknél és a Vízmüveknél mutatkozik: az előbbinél 10 62%, az utóbbinál 5.60%.
