Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-17 / 50. szám
Í932 december 17. nimíJDAPEST 3 Közmunka és szükségmunka Irta: Szőke Gyula dr. felsőházi és törvényhatósági bizottsági tag A munkanélküliség enyhítésére mindenki sziikségmunkát sürget és ezeket a szükségmunkákat közpénzből, közmunkák alakjában kívánják végeztetni. A miniszterelnök és a polgármester felhívták ugyan a magánosokat szükségmunkák végeztetésére, ez a felhívás azonban legalább eddig a munkanélküliség enyhítésére számottevően nem hatott. Nincs azonban rendjén, hogy a közmunkákat és szükségmunkákat általában összekeverik és valahogy a selejtesebben, felületesebben, azonban nem olcsóbban elvégzett közmunkát szükségmunkává degradálják. Ugyanis, amikor a munkanélküliség enyhítésére munkákat keresnek, nagyon helyesen arra gondolnak, hogy olyan munkát kell elvégeztetni, amely a közre a jövőben is haszonnal jár, tehát a jelen és jövő szükségletét kívánják ezekkel a munkákkal egyúttal szolgálni. Ezekre a szükségletekre azonban a pontos, részletes átgondolt tervek a legtöbbször nem állanak rendelkezésre, a beruházási programmok nincsenek úgy előkészítve, hogy az abban foglalt munkálatok megkezdődhessenek és ezért kellően át nem gondolt, meg nem alapozott, elő nem készített, gyakran kapkodó tervekkel, pénzügyileg rosszul rendezett eljárásokkal közmunkák helyett közkellemetlcnsé- get, szükségmunkák helyett csak rendeleteket és az arra szorultak megélhetésének biztosítása helyett egyesek oktalan és jogtalan meggazdagodását, másoknak pedig a tönkremenését idézik elő. Valahogy nem tud az ideges közvélemény és ennek hatása alatt az ideges közigazgatás sem nyugodtan átgondolt munkatervet kellő időben köz- readni és azt a mai pénzügyi helyzet engedte keretekben megalapozni úgy, hogy azok a közmunkák ne a szó ferde értelmében vett szükségmunkák legyenek, hanem legyenek olyan jól elvégzett alkotások, amelyből a köznek a teljes haszna megvan, az azt elvégzők a tisztes polgári keresetüket mellette megkeresik és az alkalmazott munkások a munkanélküliség nyomora helyett a munka áldásaiért dicsérhetik a közhatalmat. megírtuk, hogy Földvári Béla dr. bizottsági tag volt az első, aki a tilalmat nem respektálva, az egyszerű és bus demokrata tábort a közgyűlési teremben felcserélte a kiváltságos első padsorral. Értesülésünk szerint ez a bizonyos helyfoglalás még akkor történt, amikor K ov ácsház y tanácsnok nem szegeztette ki a tilalmi táblákat. Földvári bizottsági tag már csak ügyvédi foglalkozásánál fogva is tiszteletben tartja a törvényeket és távol áll tőle annak megszegése. Örömmel jegyezzük ide a rektifikálást annak hangoztatásával, hogy a jövőben is változatlan szigorú s á g g al fogjuk e hasobokon megörökíteni azok nevét, akik a tanácsnoki padsorban, ahova leülni jussuk nincs, tetszelegnek a karzatnak és — önmaguknak. * AZ ELMÚLT HÉTEN, — mint azt megírtuk — V é s s ei Ede dr., a gázgyár illusztris vezérigazgatója, nagyszámú hallgatóság előtt érdekes előadást tartott a gáz jelentőségéről közgazdasági életünkben. Az előkelő hallgatóság soraiban helyet foglalt a másik világítási nagyüzem, az Elektromos Müvek kitűnő vezérigazgatója, Plósz Pál dr. is. Plósz vezérigazgató élvezettel hallgatta Véssei előadását, annak ellenére, hogy tulajdonképpen a kon- kurrens gáz fejlődéséről beszélt és arról, hogy az mennyire nélkülözhetetlen a háztartásokban és bizony az elektromos áram mellett nem küszöbölhető ki a gázhasználat sem. Az előadásnak nem volt célja, hogy propaganda legyen a gázfogyasztás mellett és nem is beszélt Véssei az elektromos áramfogyaszA múlt tévedéseiről kár lenne szólani és ha most megemlitem, hogy a legtöbb törvényhatóság a móhon felvett külföldi kölcsönökből semmi hasznot sem hozó és szinte semmi szükségletet ki nem elégítő, akárhányszor luxus-beruházást végzett, felemlítem azért, mert valami kapcsolatot látok még mindig az átgondolás hiányánál a múlttal. A főváros számtalan milliót adott ki ut- és csatornaépítésre, vizmü munkálatra, szükséglakások építésére és állandóan napirenden van a fürdőügyek rendezése, a Tabán szabályozásával és újraépítésével együtt. És csodálatosan kell látni, hogy tervszeriitlenség és kapkodás nemcsak a munka jóságábanvan, de annak tervezésében, keresztülvitelében és pénzügyi megalapozottságában is állandóan megnyilvánul. A főváros külön város- tervező személyt tartott és még ma is ott vagyunk, hogy nincs tiszta képünk a budai oldal rendezéséről és ötletszerű telekvásárlásokkal foglalkozik a Községi Takarékpénztár, hogy a telekspekulácók- kal próbálja jövedelmét gyarapítani. Ugyanakkor nem gondolnak arra, hogy a városrendezésnek nem ez a feladata, hanem a helyes, jó és olcsó közigazgatás fenntarthatása érdekében a város terveszerü beépítése, tehát nem kint a központtól távol egy- egy több emeletes hérház felhúzása, amelyeknél a közművek rendkívül drágítják a lakbéreket is, hanem a belső részek lerongyolt viskói helyett modern lakások építése, ahol a meglévő közművek már rendelkezésre állanak. A csatornák építésének terhelése is elmarad, ami a mai nehéz viszonyok között számottevő, ha a rendszertelen építkezések helyett átgondolt terv alapján adatnának ki az építési engedélyek. A vízművek elavultságát, kicsiny szolgáltató képességét és viztisztátlan- ságát a hozzá nem értők egész sora hányja a főváros szemére, holott éppen a tervszerűtlen városfejlesztés okozza azt a nagy szükségleteket, amelynek a kisebb területre tervezett vizmü természetszerűleg eleget tenni nem tud és a helyzettel tisztában nem lévő nemzjetközi Duna -bizottság helytelen rendelkezéséből helytelenül keresztülvitt Duna-meder rendezés tás ellen, csak éppen megvédte a gázfogyasztást, méltatva annak jelentőségét. Miközben a közönség f eszült figyelemmel hallgatta az előadást, egyszerre váratlan sötétség borult a teremre, kialudtak a csillárok, Az elektromos áramszolgáltatás, mintha csak Véssei segítségére akart volna sietni, felmondta. a szolgálatot. A közönség derültséggel vette tudomásul a sötét helyzetet, egyedül Plószt nem érintette kellemesen az eset. Miután néhány percig csak nem lön világosság, a figyelő közönség észrevette, hogy Plósz helyéről egy árnyék indul el lassan a kijárat felé. Az árnyék az Elektromos Müvek vezér- igazgatója volt, aki személyesen sietett a baj okát megállapítani. Néhány perc múlva azután újból kigyuladtak a csillárok és Véssei folytathatta előadását. Éppen összehasonlítást végzett az elektromos áram és a gáz között, midőn most már harsogó kacaj kő z e- pet e ismét pokoli sötétség támadt. Az elektromos áram mintha csak vezérigazgatóját akarta volna megtréfálni, újból felmondta a szolgálatot. Az újabb zavar csak néhány percig tartott, de mire újból fényesség öntötte el a termet, Plósz már nem volt a helyén, mert a sötétséget felhasználva, eltávozott, hogy átadja a teret teljesen a gáz híveinek... ❖ A VÁROSI TISZTVISELŐK BUDAPEST SPORT EGYESÜLETE 1926-ban indult először a kardesa- pat-bajnokságon, 1927. évben azonban már megnyerte a Ill ik osztály bajnokságát, 1928 és 1929. években pedig a Il-ik osztály harmadik heokozta a viz tisztátlanságát, amely részben azért keletkezett, mert a főváros nem elég erélyesen védte a saját közegészségügyi érdekét és nem akadályozta meg az egész vizmű- rendszerünk tönkretételét szolgáló keresztgát megépítését. Ezért szükséges a víztisztításra milliókat kiadni és szükséges uj kutakat építeni, amelyek megint rosz- szul előkészítve rossz tervezet alapján nem kellő elővigyázatossággal és megfigyeléssel intéztetik és amellett, hogy a rossz tervek kényszerű keresztülvitele a vállalkozónak is igen nagy kárt okoz, a főváros pénzét is feleslegesen apasztja és a látszólagos közmunka-kiadás helyett a munkanélküliek számát újból szaporítják. Az utak építésénél szintén minden terv és átgondolás nélkül egyszerűen aszfaltozásokat iimak ki, holott a mi gazdasági életünk -és forgalmunk mellett a legtöbb helyen az aszfaltnál megfelelőbb útépítés viszonylag olcsóbban volna keresztülvihető. Ha azt hiszi a tisztelt közhatóság, hogy az aszfaltút építésével számottevő munkát adott a munkanélkülieknek azokkal a milliókkal, amelyeket úgy gyorsan egy-két vállalkozónak juttatott, nagy tévedésben van. A munkanélkülieknek olyan útépítési munkát keil adni, amelyiknek legalább fele költsége munkabér és legfeljebb fele megy az anyagra. Az aszfaltvállalatoknak az ellátása azonban legfeljebb azoknak a pénztárát gyarapítja, de abból a munkásnép kezéhez vajmi kevés jut. Azonkívül nem is okos mindenhová aszfaltot építeni, mert részben nem elég tartós, részben nem elég csendes és részben a lóközlekedésre nem alkalmas. Ha tehát közmunka adatik ki, előre meg áh lapítandó, melyiket okos csinálni, ha pedig szükségmunka adatik ki, úgy a munkások nagyobb tömegét ellátó munkálatok végeztető n d ő k. Ilyen helyes munkálat a Tabánban a közművek lefektetése és ezzel kapcsolatban az utcák rendezése, feltéve, hogy már kellő módon beosztattak a lyét szerezte meg. Ez a lassú, de állandó haladás merészivü előretöréssé változott attól a naptól kezdve, midőn a szakosztály elnökségét a székesfőváros adóhivatalának agilis igazgatója, Honfy Lajos vette át, aki ügybuzgalmának és lelkesedésének hevével feküdt bele a munkába és ennek eredményeképpen Magyarország 1930. évi kardcsapatbajnoka a BSE lett és igy bejutott az összeS' vivőé gy letek által óhajtott I. osztályba. Itt 1930.' évben sikerült a lábát megvetnie és a VI. helyet a maga számára biztosítania. Az idei bajnokság volt az első, ahol a megerősödött BSE-nek első- ízben volt módjában komolyanbeleszólni a végeredménybe. A csapatbajnokság végső helyezése a következőképen alakult: Bajnok a MAC csapata három csapatgyőzelemmel és 6 ponttal, második a HTVC csapata 1 csapatgyőzelemmel 2 ponttal és 24. egyéni győzelemmel, harmadik a RÁC csapata 1 csapatgyőzelemmel, 2 ponttal és 22 egyéni győzelemmel, negyedik a BSE csapata egy csapat- győzelemmel, 2 ponttal és 21 egyéni győzelemmel; utánuk következnek sokban a döntőbe nem jutott egyesületek. Mindenesetre bizonyos, hogy a BSE a magyar vivósport elsőrangú tényezőjévé vált a csapatbajnokságban elért eredményével. A győztes BSE csapat tagjai: Dr. Prückler András, árvaszéki segédfogalmazó (csapatkapitány), H a- j ó s József számvevőségi tiszt, Kiéli Kálmán tanító, Pécsi Miklós polg. isk. tanár, Rajcsányi László mérnök, T ab a j d y László és V án y i Béla adóhivatali tisztviselő. 2xad ha Hsomihor ad. Örömet szerez családjának. Vásárlásaival életet teremt! ¥ásár@Uon Vásároljon Vásároljon Összes feifilárnk Cipő Szőnyeg MtCSEIIB MSI IV., Petőül Sárctior-uíca 3. telkek, amint azok be fognak építtetni, mert különben csak kidobott pénz volna az egész. Ilyen helyes munkálat volna a Rudas- és Szent Géllé rtfürdő környékének a rendezése, ezzel kapcsolatban a Döbrentei-tér és a budai Dunapart közlekedésének a szabályozása, hogy a Hungária-forrás kellőleg ki- használható legyen: amit itt is ajánlok, az ma is keresztülvihető, mert ennyi költségre van fedezetünk és ez egyrészt bárminő későbbi tervnél már felhasználható beruházás, másrészt jövedelmező befektetés, harmadsorban pedig a legnagyobb részben munkabérül felhasználható kiadás, tehát nemcsak a jövőt szolgáló közmunka, de a jelent is szolgáló szükségmunka. Közmunka tehát folytatható szükségmunkával is, sőt elengedhetetlen, hogy a közmunkaberuházások elsősorban szükségmunkákkal bonyolittassanak le. Azonban csak azok a közmunkák vehetők szükségmunkára igénybe, amelyeknek átgondolt tervei már a gyakorlati kivitelre készen állanak és amelyeknél nem az anyagbeszerzés, hanem a munkabér adja a nagyobb összeget. Ahol pedig, mint a vízmüveknél, téves tervek és téves utasítások alapján a munkálatok keresztülvitele a hatóság és a vállalkozók áldozatkészsége dacára nem sikerül, ne bűnbakot keressünk és ne uj vállalkozó után kiáltsunk, hanem lássuk be, hogy az elhamarkodott terv, a kellően meg nem vizsgált terep és a téves utasítás nem jó alap arra, hogy azzal a közmunkát siettetve szükségmunkaképpen lebonyolítsuk, hanem a terveket szakértőkkel felülvizsgáltatva, a megfelelő terepet kellően kijelölve, a vállalkozóknak jó utasítás megadásával adjunk módot arra, hogy megfelelő időre jól végezzék el azt a közmunkát, amely nemcsak a célnak, de az egész jövő századnak is a vízellátását van hivatva szolgálni és amely ennélfogva nem elhamarkodott veszekedésekkel, hanem kölcsönös jóindulatú támogatással intézendő el. Végül ne felejtsük el, hogy munkát nemcsak ma, hanem a jövőben is kell adni az arra rászorultaknak és az a helyes közigazgatási beosztás és hatósági előrelátás, mely különbséget tud tenni a munka sürgőssége, célja és feladata tekintetében a különböző alkotások között és aszerint osztja be a munkát a szükségmunkák címén való elvégzésre, amint a legkülönbözőbb szempontok figyelembevételével helyes, okos és célirányos. Közúti gőz- és motortienggrSés! vállai WOLFF EHNŐ Boűapcsí-EíeJeníöld, Sie!enIOKit-ul 1. c ÍOr^SníclH: KGLFPEESL Toleíos i kmt
