Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-03-19 / 11. szám

2 Of BUDAPEST 1932 március 19. Jí% a bizonyos ifjúság J£evéf a, fzerfzesztöíköz: Mozzászófás J£rizs Jirpád afzciójáfkoz és Sednórz íTtóbevt nwjifatfiozatckikoz sen beérkeznek és igy az üzemi szakbizottság' nem havonként egy­szer, hanem egészen sűrűn ülésez­het és folytatólagos, permanens tár­gyalások során ismerkedhetik meg a különböző üzemekre vonatkozó anyaggal. Szőke Gyula nyilatkozata teljes egészében megvilágítja azt a hely­zetet, mely az üzemi kérdések meg­vizsgálása tekintetében kialakult. Az üzemi szakbizottság leg-közelebbi ülésén választja meg az uj elnököt, előreláthatóan Szőke Gyulát ültetik az elnöki székbe. Szőke iránt teljes bizalom nyilvánul meg a szakbizott­ság tagjainak túlnyomó többségé­ben, aminek bizonyítékai azok a legutóbbi ülésen hozott határozatok, amelyek kivétel nélkül magukévá tették Szőke Gyula indítványait. VILLÁKAT építünk eladásra, a meg­lévőkhöz hasonló k o 11 a g e- rendszerben . Mártonhegyi-ut „ Németvölgyi-ut sarkán Árak: 25—28.000 pengő Bővebb felvilágosítás : Katona, Székely és Molnár építészmérnökök irodájában, V., SzemélynÖk- Utca 9-11. szám. — Telefon 29-8-29 és 13-5-41 ALAPÍTÁSI EV M*1U BUDAPESTI BÉLYEGTŐZSDE Budapest, IV. Kossuth Lajos-u. 7 * TELEFON: 890—63. Legújabb nagy árjegyzékünk 20 , fill, levélbélyeg ellenében, mely az első vásárlásnál levonható. Kárpitozott bútorok, ágysezlonok elsőrangú kivitelben MM FEBEMC, \f >“eJ VI. Hegedűs Sándor-u. 15. Telefon -. 17-1-02. Szllasl Ferenc IPARMŰVÉSZ képkeretezó és üvegező vállalata Budapest, Horthu Miklós körtér 1. sz. Telefon : Lá. 1—74. Képkeretjavitások, kézimunka keretek, karnisok saját műhelyben készülnek. Igen Tisztelt Szerkesztő Űrt Az Uj Budapest március 5-iki és 12-iki számának első oldalán cikket közöl, illetve Bednárz Róberttól nyilat­kozatot hoz, amelyben beszámol a Keresztény Községi Párt nagysza­bású akciójáról, amelynek célja az ifjúság elhelyezkedésének megköny- nyitése. Eszerint a párt feliratban kérni fogja a kormányt a fővárosi alkalmazásokat megtiltó rendelet visszavonására, a jövedelein- és ál­láshalmozásnak törvényhozás utján való megszüntetésére. A cikk arról is beszámol, hogy a diplomás ifjú­ságot kerületenkint szervezik meg s a párt az ifjúság vezetőit szívesen látja a kerületi választmányokban. Azt az ifjúságot, amelyet a lövész­árkok és a forradalmak neveltek, mentalitásban áthidalhatatlan sza­kadék választja el attól a nemze­déktől, amely a régi politika foly­tatásában, minden korszerű ujitás* tól való görcsös félelemben éli ki magát s amely nem képes megérteni azt, hogy a történelem szekere vé­gig tuti söpörni mindazokon, akik nem akarják megérteni az uj idők szelét. Amikor a Keresztény Községi Part a keresztény újjászületés ide­jén zászlót bontott és imponáló többséggel vonult be a Városházá­ra, a nemzeti alapon álló keresztény magyar ifjúság a maga győzelmét látta ebben a tényben, de a maga becsületes szerénységével nem kö­vetelt részt a hatalomban, mert meg volt arról győződve, hogy a krisz­tusi gondolat jegyében született párt a teljes igazságosság és mél­tányosság alappillérein a végsőkig kitart és mindenkoron szeretettel fogja felkarolni a fiatalabb nemze­dék jogos kívánalmait. Ennek a bizonyos ifjúságnak, amely ma már sokszor a 40-ik életévét tapossa, azonban azt kellett látnia, hogy ha nem is tért le a párt eredeti prog­ramjáról, sokszor hiányzott belőle a szükséges aktivitás, a gyors el­határozás és cselekvőképesség, a szociális elgondolásoknak az az át­ütő ereje, amely a háborús nemze­dék minden porcikájában megvan. S amikor ez az ifjúság kopogtatott az ajtókon, a párt vezetősége elzár­kózott előle, pedig ez az úgyneve­zett ifjúság a maga lelkesedésével teljes munkaerejét és becsületessé­gét kínálta fel, amelytől azonban féltették a pártot, mert egyesek azt hitték, hogy megárt egészségüknek a friss levegő beengedése, amelytől könnyen meghűlhetnek és ágynak dőlhetnek. Azóta, elmúlt több mint két esz­tendő. És ma már többen vannak a pártban, akik osztják azt a felfo­gást, hogy az úgynevezett ifjúság­nak kitermelt vezéreit bele kell von­ni tanácskozásaikba különösképpen oly kérdések megvitatásánál, ame­lyek a diplomás fiatalság elhelye­zésének lehetőségeit tárgyalják, mert ezzel a kérdéssel a legbehatóbban mégis csak ők foglalkoztak. Bed­nárz Róbert igen helyesen állapítja meg az Uj Budapest múlt heti szá­mában, hogy az ifjúság elhelyezé­sének problémája nemcsak magáé az ifjúságé, hanem az egész or­szágé, mert nemcsak az ifjúság ve­szett el akkor, ha nem találják meg elhelyezkedésének reális feltételeit, hanem elveszett maga az ország is. Igenis fontos dolog foglalkozni még a párt jövőjének szempontjából is az ifjúsággal, fontosabb, mint csö­könyösen elzárkózni ettől csak azért, hogy néhányon az emberi éleikor legvégső határáig, addig, amig csak mozogni tudnak, meg­tarthassák mandátumukat. Ma két esztendő múltán maga a pártvezér, Wolff Károly is odaállt az ifjúsága mozgalom mellé és örömmel üdvö­Kávé, tea FRJSTELL! DEISINGER IV., Ferenciek (ere 1. Királyi Bérpalota A M/*#1W*'SV TÜZELÉSTECHNIKAI G/CflCfl/ ÉS építési r.t. GYÁRKÉMÉNYEK, KAZÁNBEFALA­ZÁSOK, IPARI KÉMENOÉK,TÉGLA- ÉS MÉSZÉGETŐ KEMENCÉK BUDAPEST VII. ARÉNA*ÚT 80. TEL. JÓZSEF 329-0*». zölte annak vezetőit, sőt azokkal ál­landó és közvetlen összeköttetést tart fenn, mert meglátta azt, hogy pártja csak nyerhet akkor, ha azt felfüissiti a fiatalabb elemek szer­vező erejével, kezdeményező képes­ségével, értékes tudásával és kép­zettségével, a fiatalságot jellemző gyors elhatározó és cselekvő sajá­tosságával és főként azzal a min­dent átütő szociális érzékkel, amely benne van a háborús nemzedék vé­rében, jól tudván, hogy a párt prog­ramjának tengelye — ma, amikor a kapitalizmus és bolsevizmus ma­lomkövei őrölnek bennünket — csak a szociális problémák tengerének megoldása lehet. Még mindig vannak a pártban, olyan tekintélyes és számottevő urak, akik idegenkednek az ifjú­ság bekapcsolódásának gondolatától, akik még mindig szívesebben ka­paszkodnak bele a múlt emlékeinek köpenyegébe és nem akarják észre­venni az idők múlását és változá­sát, a márciusi szelek fuvását és azt, hogy ezzel a mentalitással ön­maguk és a párt élete felett kon­gatják meg a vészharangot. Fogadja Szerkesztő Ur kiváló tiszteletem stb. (aláírás.) KÚTFÚRÁS Kútépítési és méiylurési vállalat ült. Budapest, 1., Attila-ucca 69. TELEFON-SZÁM: 57-9-38. Próbafúrások Artézi Kutak Szilrökutak Stiiuesztokutak Bánoalurások KOLAS JANOS útépítő és fcövezőmester BUDAPEST, III., DÉCSl-Ul I2L Telelőn: 62-T-9T. Városházi notesz WOLFF KÁROLY DR., a Keresz­tény Községi Párt elnöke, teljesen felgyógyult influenzájából és a tör­vényhatósági tanács csütörtöki ülé­sén már részt is vett. * NAGY LELKESEDÉSSEL ÜN­NEPELTÉK a Kemény Legények hétfői vacsorájukon március Idu­sát, a szabadság ünnepét. N a. g y Ferenc kapitány felkérésére Ort- v a y Rezső dr.) a Lipótváros nép­szerű plébánosa, mondott ünnepi beszédet. — Van egy nemzetes asszony — mondotta általános figyelem köze­pette Ortvay — egy drága szent öregasszony, akihez minden ünnep­napon rajongással mennek el gyer­mekei. Ez a nemzetes asszony: Ma­gyarország, az ünnepi alkalom: március tizenötödike! Adja Isten, hogy a jövő évi ünnep már jobb vi­szonyok között találja szegény ha­zánkat! Ezután Pálma y Kálmán isko­laigazgató szavalta el hatásosan Sajó Sándornak Magyarnak len­ni... cimü költeményét. Az ünnepi estén számosán jelen­tek meg a kereszténypárt vezető egyéniségei. Ott voltak Bednárz Róbert, a Keresztény Községi Párt ügyvezető alelnöke. Lázár Ferenc dr. felsőházi tag, Verebéig Jenő dr., a Ferencvárosi Keresztény Községi Párt elnöke, Kovács- h át z y Vilmos és Szlovák Pál dr. tanácsnokok, Hauser Ignác dr. erzsébetvárosi plébános, Kelet y Géza dr. főkapitány helyettes és számszerint mintegy ötvenen a Ke­mény Legények gárdája. * A KEMÉNY LEGÉNYEK TÁR­SASÁGA március 21-én, a Nagy­hétre eső hétfőn és március 28-án, husvét hétfőjén nem tart összejöve­telt. * SZAKÁL GÉZA, aki tiz eszten­deig volt tagja, a törvényhatósági bizottsáignak, de 1930-ban saját el­határozásából visszavonult a poli­tikai arénától, tagja lett a Községi Takarék igazgatóságának. A Ke­resztény Községi Párt, amidőn Sza­káit a kitüntető pozícióra jelölte, méltányolta az ő nagy érdemeit. A törvényhalósági bizottságban Sza­kái mindig lelkes hive volt a keres­kedelem és iparos érdekeknek, a szakbizottságokban hűségesen har­colt, elsősorban a Pedagógiai Film­gyár igazgatóságában a közérde­kért és a köztisztességért. Kétség­telen, hogy uj tisztségében ugyan­ezeket az elveket fogja a főváros javára értékesíteni. * EGY FIATAL FŐVÁROSI SE­GÉDFOGALMAZÓ, Zulaw ski Andor dr., aki a sematizmus tanú­sága szerint mindössze huszonhét- esztendős, érdekes és értékes kötet­be foglalta össze Prohászka Otto­kárról szóló tanulmányait. A fiatal­ember uj könyve immár a nyolca­dik: első könyve tizennyolcéves ko­ráiban jelent meg, az utolsó, amely Magyarország helyéről beszél a nemzetek szövetségében, két évvel ezelőtt. A vallás filozófiai könyv a székes- fehérvárig lánglelkü püspök mély­séges hitét és krisztusi világ szemlé­letét tárja elénk. Kritikai mélta­tása nem e hasábokra tartozik. Ehelyütt csupán azt állapítjuk meg örömmel és elégtétellel, hogy van­nak a városházi fiatalságban Zv- lawski Andorok, kulturált és tehet­séges egyéniségek, akiknek a né­hány pengős segédfogalmazói fize­tésből arra is telik, hogy az anyagi siker minden reménye nélkül bo­csássanak közre tudományos mun­kákat ... * AZ ő KEDVES BUDÁJÁN a Farkasréti-temetőben helyezték örök nyugalomra általános és nagy rész­vét közepette Eper j.essy Ist­vánt, az erzsébetvárosi elöljáróság tragikus körülmények között el­hunyt tanácsjegyzőjét. H am v a s y István dr., aki fő­nöke volt szegény Eperjessynek, mondja: — A legszorgalmasabb, legszolgá- latrakészebb, minden iránt érdeklődő és lelkesedő tisztviselőmet vesztet­tem el benne. Szerény, szófián fia­talember volt Eperjessy, sokat be­tegeskedő, sápadt ember. Hányszor mondtam neki, hogy ne szaladgál­jon hajadonfővel a szeles folyosó­kon, nem használt semmit, ha egy fél jött hozzá, akinek az ügyében ide vagy oda. kellett menni, kalap és kabát nélkül már rohant. — Az utolsó szombaton délelőtt, amikor a szokottnál is több volt a fél a. hivatalban, azt látom, hogy — vért köp. Mondom neki: Pista, mars haza! Ezek voltak az utolsó szavaim hozzá, szegény Eperjessy hazament, nem betegnek, hanem egy gyilkos golyó áldoza­tának! * ÉLÉNK EMLÉKEZETÜNKBEN VAN Páter Bende Szaniszló ha­talmas alakja, aki barna ferences­kámzsájával érdekes színfoltja volt néhány hónapon át a közgyűlési te­remnek. Csak néhány hónapon ke­resztül, mert rendje Amerikába küldte ki, a szorgalmasan figyelő, a közgyűlésekre pontosan bejáró fe­rences-atya helyét igy foglalta el az Egységes Községi Polgári Párt vízivárosi listáján Fabinyi Ti­hamér dr., a Ganz-gyár igazgatója. Egyik newyorki barátunk most érdekes részleteket közöl velünk Bende Szaniszló korai és tragikus haláláról, ott künn az Óceán túlsó felén. Az amerikai magyar francis- kánusok között g New-Brunswick-i magyar plébánia élén működött mint lelkipásztor Páter Szaniszló. A megboldogult rendtársával, Páter Barnabással együtt az előző napon benn volt N ewyorkban az ottani franciskánus rendházban. Átnézték a magyar lapokat és ami­dőn Páter Szaniszló olvasta, hogy Budapesten milyen járványos az in­fluenza és milyen sokan haltak meg benne, megjegyezte: Milyen jó, hogy eljöttünk Magyarországból ide, most legalább nem kapjuk meg az in­fluenzát! A newyorki ferences-ház főnöke még rosszalólag válaszolt, hogy vigyázzon, mert más alakban Amerikában is elérheti a vég. Este még tartóztatták, hogy maradja­nak éjszakára N ewyorkban és csak másnap reggel menjenek vissza Néw-Brunswickba. Páter Szaniszló azonban erre nem volt hajlandó. Haza akart menni, mert másnap ko­rán reggel misézni akart. A jó Is­ten másképp határozott, éjszaka tűz­vész ütött ki, ennek során a buda­pesti törvényhatósági bizottságnak egyetlen volt szerzetes tagja — a jobbik hazába költözött... * BÁRTL TIVADAR TANÁCS­JEGYZŐ, a szociálpolitikai ügy­osztály vezető-helyettese két hétig feküdt betegen súlyos influenzában. Most már azonban felépült és át­vette hivatala vezetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom