Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-09 / 14. szám
1932 április 9. nJBTWAVFSr 3 A város í vám Irta: Szőke Gyula dr., felsőházi és törvényhatósági bizottsági tag Nem elméleti vitát kívánok folytatni, vájjon helyes-e, vagy szüksé- ges-e a városi vám. Van. És ez az adottság kizárja azt, hogy a mai időkben akár arról vitatkozzunk, hogy miért keletkezett ez, akár arról, hogy a fennálló közjövedelmet megszüntessük. Dé ha mégis szólok róla, ennek oka abban keresendő, mert a főváros közgyűlése a polgár- mester javaslatára rendezni akarja a városi vámokat is. A javaslat a közgyűlés előtt fekszik és ez a javaslat az, amely szólásra késztet. A polgármester „a városi vámok egységesítése ügyében“ tett javaslatot és ha ezt a javaslatot szorgalmasan átnézzük, úgy azt látjuk, hogy bizony ez a javaslat sem nem egységesít, sem nem rendezi a városi vámok ügyét. Eddig városi vámokat kellett szolgáltatni a legkülönbözőbb nyerstermények, iparcikkek, élő állatok és egyéb behozott anyagok után, akár érkeztek azok vasúton, akár pedig kocsifuvarral, vagy más tengelyen való szállítással. Az államvasutak évek óta rossznéven veszik, hogy a tengelyen való szállítás esetében a vámtételek alacsonyabbak és igy voltaképpen az automobilhasználat terjedésével mindinkább mellőzik a szállításnál a vasút igénybevételét, hanem ehelyett teherautomobilokkal fuvaroznak. Szerintük éppen a városi vám is egyik oka a teherautomobilhasz- nálat terjedésének. Tessék tehát egyenlősiteni a vámtételeket, hogy ezzel a vasút hátrányos helyzete megszűnjék. A gondolatot el lehetne fogadni és ebből az következnék, hogy a vasút magasabb vámtételeit leszállítsuk. Ezzel szemben az előttünk lévő javaslat a kocsifuvarral érkező áruk vámtételeit felemeli és pedig úgy, hogy akárhányszor 50%- jkaL is magasabb, mint a vasutakon érkező áruk vámtétele. Jó alkalom a vasút kérése a mai nehéz időkben a városi bevételek emelésére. Ha csak erről volna szó, bizony nehezen lehetne helyteleníteni, hiszen a főváros a jövedelmei csökkenésével és a szociális kiadásai emelésével nagyon rá van szorulva arra, hogy a jövedelmei szaporodjanak. Valahogyan azonban úgy vagyunk ezzel is, hogy valóságos jövedelemszaporulat nem áll elő. Ma minden közteher emelése az egyének valóságos jövedelmét, tehát a jövedelmének azon részét, amit tényleg a saját családja megélhetésére felhasználhat, feltétlenül kétszeresen csökkenti. Amint az állami adók emelésénél és a tisztviselők fizetés- csökkentésénél hangsúlyoztam és be is következett, ugyanúgy leszünk ezekkel a vámokkal is. Ma már a pénzügyminiszter is elismerte, hogy nem helyes dolog minden áron adót emelni és minden áron fizetéseket csökkenteni, mert az adóemelés eredménye az, hogy kevesebb adó folyik be, a fizetéscsökkentés következménye az, hogy a tisztviselők vásárlóképessége csökkenvén, az ipar és kereskedelem forgalma, ezeknek az adóalanyoknak az adótételei és fizetőképessége szintén csökken. Ugyanez fog bekövetkezni a városi vámoknál is. Emelkedni fog látszólag a vámbevétel, de annak a kezelésére és a kijátszás ellenőrzésére nagy személyzetszaporitásra lesz szükség, ami már a bevételek tetemes részét a köztől elvonja. Ugyané célból nagyobb beruházásra lesz szükség, igy elsősorban mérlegek és mérlegházak felállítására, amely előbb kívánja meg a nagy kiadást, mint annak a fedezésére a tőke, illetve a több bevétel rendelkezésre áll. Azonkívül a vámtételek emelése árdrágítást okoz és pedig ez jogcím a sokkal nagyobb összegű árdrágításra, mint amennyit valóságban a felemelt vámtételkülönbözet kitesz. A fogyasztó nem ismeri a vámtételeket, nem is elenőrizheti azok nagyságát, csak azt látja, hogy az árak emelkedtek és azt hallja, hogy ez a városi vám emelése miatt történt. Okos dolog-e tehát az úgyis nehéz viszonyok között küzdő városi lakosságot ilyen vámegységesités címén újabb teherrel sújtani? Nem kétlem, hogy a gyakorlati szemmel nézők velem együtt „nem“-mel fognak válaszolni. Mert nem csak a város nem nyer vele, csak izgatja a lelkeket, de nem nyer vele az államvasutak sem. Mert igaz, hogy a javaslat a kocsikon érkező áruk vámját mintegy 40 q sulymennyiségig magasabbra teszi, mint a vasúton érkezőkét és csak az ezen felüli vasúton érkező áruk vámja marad magasabb a kocsikon érkező áruk vámjánál. Ámde igen naiv dolog azt gondolni, hogy azért, mert a vám valamennyii-e emelkedett, most a teherautószállitást abbahagyják és mindenki vasúton fog szállítani. Még az sem fog megtörténni, hogy a nagyobb távolságokról való szállítást emiatt a vasutakra bízzák, főleg mert a vasút a kövezet vámok tekintetében is hátrányosabb helyzetben van a teherautóval szemben, no meg legyünk őszinték, a vasút fuvarelszámolása annyira komplikált és gyakran annyira nem megbízható, annyira túlzott, hogy a fogyasztók a helyes ösztönből csak megállapítják, hogy ez igazságtalan, de másképp ez ellen nem tud védekezni, mint hogy a kocsikon való szállítást veszi igénybe, amely ma egyrészt olcsóbb, másrészt pedig előre megalkudván az összes költségekre, sem vitát, sem csalódást nem okoz. A vámemelés tehát semminő okból nem helytálló és nem helyeselhető. A javaslatnak azonban még az a tévedése is van, hogy nem egyse-, gesit és nem arányosít. Nem egységesít a vasút és a kocsi-áruk között, mert éppen a kisebb mennyiségű árukra, ha azok kocsin érkeznek, nagyobb tételt szab ki, tehát egyoldalúan sújtja a kocsikon való szállítást, holott éppen Budapest közvetlen környéke kénytelen kocsikon szállítani, mert az nem is bírja ki a vasútra való lefuvarozást, a vasúti szállítást és a vasúttól való rendkívüli drága és ismét sok visszaélésre okot adó hivatalos vasúti beszállítást. És nem arányosít, mert sem nem veszi figyelembe a távolságot, amelyről az áru érkezik, holott például az I. r. élelmicikkeknél fontos volna, hogy a távolabbi területekről érkezők valamelyes előnyben részesüljenek, hogy ezáltal is előmozdítsuk a főváros olcsóbb élelmiszerellátását és nem arányosít a különböző áruk között sem, mert nincs figyelemmel a mai viszonyok közötti elsőrendű szükségletet kielégítő áruk kedvezményező elbírálására és a kevésbé szükséges, vagy fényiizési dolgok erősebben szükséges megterhelésére. De maga a javaslat is azt mondja, hogy ezúttal csak a vámtételeket kívánja a vámdijjegyzé- kek módosításával újból rendezni és a többit későbbi időre hagyja. Gondolom, maga a polgármester is érzi, hogy a javaslatban hiány van és ezt a hiányt ez az ígéret- nem pótolja. A javaslat nem az, amit mi a polgármestertől várunk, akiről most is tudjuk, hogy az idők szavát megértve, igyekszik a lakosság helyzetét enyhíteni. Reméljük, hogy a polgármester megérti ezt az álláspontunkat és ezt a részjavaslatot viszsavonja és az egész vámügyre vonatkozó javas lattal együtt a tényleges rendezés, egységesítés és arányosítás keresztülvitelével fogja ismét a közgyűlés elé terjeszteni. De az az uj javaslat nem lehet a drágítás jegyében, nem lehet az életet nehezítő, nem lehet a főváros és környékének népét terhelő és nem lehet egyes forgalmi vállalatokat, vagy intézményeket ked vezményező, hanem legyen az éle tét megkönnyítő, valóban könnyen áttekinthető, egységes és arányosító. DEBRECEN ÉTTEREM RÁKÓCZI UT 88 DÉLI MENÜ P 1.40 JSÍiévt nem veszi bérbe a fegitőafap Siííafüredet? Ji fövmos mé& atzízov is féí a föfdmü- veíésiiéVii minisztcviumtöí, fka ajándékot atzsir adni hogy a lillafüredi gazdálkodás ódiuma a veszedelmes ajándék kapcsán a főváros nyakába szakadjon. Ezért, noha az ajánlat gazdasági oldala igen kedvező lett volna, a tárgyalások megszakadtak, mielőtt megindultak volna. — Az Uj Budapest tudósítójától — j Husvét hetében nagy izgalmat keltettek a fővárosi tisztviselők körében azok a hírek, amelyek Lillafürednek a Fővárosi Segitőalap által való bérbevételéről szóltak. Azt beszélték, hogy a polgármester már alá is irta az állami fürdőtelepnek a Segitőalap által való bérbevételére vonatkozó szerződést, más verziók szerint a tárgyalások embrióban szakadtak meg, mert a főváros még csak foglalkozni sem kíván a bérbevétel gondolatával. Hogy az állítólagos bérbevételi tárgyalások között mutatkozó homályt eloszlassuk, kérdést intéztünk illetékes helyen a tervbevett bérletről. — Valóban — mondották munkatársunknak — szóbakerült Lillafüred bérbevételének gondolata. A fővároshoz az erre vonatkozó tapogatózó ajánlatot a Duna-Szövetség továbbította, eszerint évi 30.000 pengő bért fizetett volna a Segitőalap Lillafüredért, ezért az összegért nemcsak a szállónak és a hozzátartozó területnek bérletét kaptuk volna meg, hanem a berendezést is, beleértve az ágyneműt és az állami tulajdont képező rengeteg ezüstöt is. Az ajánlat szerint a szálló karbantartását és I a kertészeti munka- latokat továbbra is a földművelésügyi minisztérium látta volna el, amely csupán/ azt kötötte volna ki, hogy az állami tisztviselőket ne zárja ki a főváros a Lillafüreden való üdülésből. — A korniányt Lillafürednek a Fővárosi Sbgitőalap részére való bérbeadásába állítólag az a sikeres gazdálkodók indította volna, amely a hatosbizottság véleménye szerint Balatonkenesén igen olcsó és jó üdülést fűd biztosítani a fővárosi alkalmazottaknak. Az ajánlat tárgyalásába, sőt annak hivatalos benyújtására sem került azonban sor, mert a/főváros illetékes tényezői elvi okikból elzárkóztak Lillafüred bérbevételének gondolatától. A főváros /vezetőségét ezen merev álláspont élfoglalásánál az a meggondolás vézette, hogy nem hajlandó módot és lehetőséget nyújtani arra, ALAPITTATOTT 1860. SZITTNER FERENC Budapest, IU., maria Uaieria-utca 1. szám. Telefon: Aut 821—14. Üveg-, porcelán-, tükör- és képkeret gyári raktára. Fővárosi alkalmazottaknak kedvezmény. Szllasi Ferenc IPARMŰVÉSZ kcplccretezó és üvegező vállalata Batiapest, üorttiu HtKlós Körtér 1. sz. Telefon : Lá. 1—74. Képkcretjavitások, kézimunka keretek, karnisok saját műhelyben készülnek. Kárpitozott bútorok, ágysezlonok elsőrangú kivitelben MERK FERENC, kárpitos-mester — --------1 30 éves cég VI . Hegedűs Sándor-u. 15. Telefon: 17-1-02. Mittermayer István épület-bádogos, légszesz-, vizvezeték- és központi (ütés berendező Budapest, Vili., Bezerédy-utca 6. Telelőn: József 399—75. Tűzifa, szén, építési anyagok BMWMHiMmiiMiiaaaEgg RlngwaSd Sándor Budapest, L, Belső Jászberényi-ót 14 Telefonszám: Kőbánya 78—14 uarosi tisztuiselöKnek fizetési könnyítések czEeiav Jínos jbis műköaru készítő, fal- és padiúburkoló mester Székesfővárosi és állami szállitó-kaitellea kávOl I BUDAPEST, KISTEMPLOM-U. i. TELEFON : JÓZSEF 449-98. STEINER ES SZIMPER szobafestők, mázolók, disz- és templomlestők Budapest, EX., üll'ől-ut 57. Telefon: József 306 - 29. MŰVÉSZI SÍREMLÉKEM MOTTL és SERÉNY Szobrászon MOHÓ-, gipsz- és mennuezel-munháh Budapest, un.. Egressu-ut 23. Tel.: Zugié 61-37. Naéii ninatfckl a Komlós és Kertén /JftPslla! mérnöki vállalat volt művezetője Hat. eng. villanyszerelő, villamossági vállalata IV., KMS IVOR-O. 6. Telefon: A. 866-83. Rádió service, aecnmniatorok töltése és Javítása. Díjtalan költségvetés és szaktanácsadás. KOLAS JUHOS útépítő és kővezömester BUDAPEST, HE, BéCSi-UÍ 121. Telelőn: 62-T-Of. Haverland Antal M. kir. szab. emelőgép-, felvonó- és vasszerbezetek gyára. Budapest VIII., Nap ncca 22. tei.: j. 32<m»b, j. 439-53 LIFT Halmos István és Fia hAvezőmesterek és átépítő vállalkozók Bedapest, X.t Halom ucca 23. fel.: J. 339—52 TeL i J. 339-52 nlEOEB OTT* 0R60NA0YÄB Budapest, X., Szigligeti-u. *9 (Rákosfalva). Telefon : J. 393—45 Uj valamint bomlokxatsipok szállítását és «rgee^avitísokat mérsékelt árban szakszerű és művészi kivitelben elvállalónk. Bründi János udvari szállít*. Ipétz- légügyi műszaki berendezések gyára Dadapest, VII, Péterllo Sándor ucca 34 Központi fűtés. — Mele®v z készülék — Vízvezeték. Csatornázási- és «‘•zberendezések. — Berendez Tárnokuk vízmüveket, csatornázásokat és derltütelepeket - Idoai: Jéisel 313-1®
