Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-16 / 15. szám
1932 április 16. ITJ BUDAPEST am A száguldó defidt Naponta négyezer pengőt fizet rá Budapest közönsége az Autóbuszüzemre, amelynek kocsikilométerenkénti kiadása azelmult évben öt százalékkal emelkedett .— Az Uj Budapest tudósítójától — Lapunk legutolsó számában Pet- rovácz Gyula tanácstag arról nyilatkozott, hogy a közlekedési vállalatok egyesítésének egyetlen nehézsége annak a kérdésnek eldöntése, hogy a Beszkárt részvénytársasági formáját megtartsa-e vagy se. Azt is bejelentette Petrovácz, hogy a polgármester a részvénytársasági forma megszüntetése mellett van, rövidesen megteszi erre vonatkozó előterjesztését és akkor mi sem áll az útjában annak, hogy sok esztendei késedelmeskedés után a Beszkárt és a Fővárosi Autóbuszüzem valamilyen formában egybeolvadjanak. Hogy mennyire szükség van a közlekedési vállalatok egyesítésére és az Autóbuszüzem önállóságának minél előbb való megszüntetésére, bizonyítja az üzem elmúlt évi vagyonmérlege és zárszámadása, amely az üzemi igazgatóság hozzájárulásával ellátva, a napokban jutott a polgármester elé. Az üzem elmúlt esztendei eredménykimutatása az 1930. évi 7,439.898 pengő 19 fillérrel .szemben 7,922.065 pengő 51 fillér forgalmat tüntet fel: a most lefolyt üzleti év vesztesége 1,518.106 pengő 18 fillér, amely az előző évről fennmaradt és a községi háztartás által meg nem téritett 427.250 pengő 07 fillérrel együtt 1,945.356 pengő 25 fillérre rúg!'Az. elmúlt esztendőben tehát naponta négyezer pengőjébe került a főváros adófizető polgárságának a technikának az a csudálatos találmánya, amelyet autóbusznak hívnak, Budapest minden lakója, beleértve a csecsemőket is, évente másfél pengőt áldoz, hogy a száguldó deficit valóban nyugativá és világvárosivá tegye Budapest képét. Ki a felelős? De ne beszéljünk most arról, hány millióval több ingyen ebédet lehetne kiosztani az arra rászorultak között ebből a pénzből, vagy hogyan lehetne megoldani a diplomás ifjúság ínségének problémáját, vizsgáljuk meg az üzemi zárszámadás csudálatos kuszáltsággal összehalmozott adatait, nézzük, mennyit váltott be az üzem deficitcsökkentő Ígéretéből, mennyit nem és mi az oka a mi véleményünk szerint ennek a veszteségnek, amelynek felelőssége elől nem lehet a gazdasági válság mindent eltakaró köpönyege mögé bújni! A zárszámadás általunk is valónak elismert adatai szerint az üzem vagyona ingatlanokban (beszerzési értéket véve számításba) 1,123.441 pengő 62 fillér. A járművek 6,405.805 pengőt, a gépek, eszközök, bútorok és vonalberendezések 1,030.437 pengőt, a raktárak és anyagok 271.000 pengőt, az alkatrészek és felszerelések értéke 160.203 pengőt, az adósok tétele (ugyan ki az ördög tartozhat az Autóbuszüzemnek1?) 31.288 pengőt, a központi garázsépitkezés átmenő tételei 4,149.760 pengőt tesznek ki. Vagyis az Autóbuszüzemben a fővárosnak mintegy 10,000.000 pen- gőnyi értéke fekszik, amelynek normális kamatozása évi 5%, azaz 500.000 pengő lenne. Ezzel a vagyon- tétellel szemben hogyan alakul az üzem vagyonállagának tehertétele? Ilona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a „Papírmalomhoz“ Budapest, IV., Aranykéz-u. 6 Telefont Automata 877—115. Alapítva: 1790-ben. Adósságok útvesztőiében A beruházó kölcsöntőkéből a múlt év utolsó napjáig az üzem 11,819.171 pengőt vett igénybe, ami az árfolyamveszteség hozzászámitásával már 13,499.734 pengőre nőtt fel. A községi háztartás kamatkövetelése a külföldi kölcsön után 1,428.485 pengő 44 fillér, amihez hozzájárul a nntlt év második felének kamat- tartozása: 359.073 pengő. Az érték- csökkenési alapnak — természetesen papíron — 570.819 pengővel tartozik az üzem, melynek hitelezői között megdöbbentő tételek szerepelnek. A motalkót szállító cégeknek 407.814 pengővel, az alkalmazottak öregségi és járulék-tartalékának 240.464 pengővel, közlekedési adó címén 46.024 pengővel, fuvarozási illeték címén 9031 pengővel, a Társadalombiztosító Intézetnek 21.885 pengővel, a Gázmüveknek 23.599 pengővel, az Elektromos Műveknek 13.661 pengővel tartozik a székesfőváros Autóbuszüzeme, a hitelezők sorában jelentékeny összegekkel szerepel még több anyagszállitó nagy cég. Kétségtelenül meg kell állapítanunk, hogy egy magáncégnél ekkora mérvű eladósodottság már okvetlenül súlyosabb következményekkel járt volna és csak a főváros nagyszerű hitelképességének köszönhető, hogy folyton növekvő deficitjével az Autóbuszüzem még egyáltalában exisztálni tud! Nézzük azonban közelebbről ezt a gazdálkodást. Hogy a zárszámadás minden felelősséget — mint azt már említettük — a gazdasági válság nyakába akaszt — természetes. A forgalom nagymérvű összezsugorodása az utasszám állandó csökkenésében mutatkozik, az 1930. évben szállított 23,454.149 utassal szemben az elmúlt évben már csupán 22,714.494 utas váltott autóbuszon jegyet. A csökkenés utasszámban 739.655 fő, a hasznos kocsikilométerekre eső utasok száma az 1930. évi 3.72 főről 3.57 főre csökkent. Hiába hivatkozik az üzemi zárószámadás arra, hogy a csökkenés a Beszkárt- nál is megvolt, maradjon az üzem a maga portáján és ne szálkát keressen másutt, amikor odahaza a gerendát sem tudja, vagy nem akarja meglelni! Drágul a kocsikíloméfer E Az üzem üzleti gesztiójának sivárságát műszaki és kereskedelmi viszonylatban a legélesebben az egy hasznos kocsikilométerre eső kiadási ösz- szegnek nagymérvű emelkedése mutatja. Az elmúlt esztendőben 124.66 fillér kiadás esett egy kocsikilométerre, szemben az 1930. esztendő 118.00 fillérjével, vagyis ezekben az abszolút számokban az emelkedés teljes 5%o! Az általános takarékosság, a fizetésleszállitások (amit ugyan az tizem igen lanyhán hajtott végre), a megrövidített útvonalak és megkurtitott menetidők szomorú eszendejében tehát az üzem ahelyett, hogy olcsóbbitotta volna, drágította üzemét! Mi szükség volt akkor a Szabó József-utcai nagyközponti garázs megépítésére, amelynek megnyitásán az urak a rezsi és általában a műszaki szolgálat jelentős mértékű olcsóbbá tételét ígérték? Mi szükség volt a Mis- kolci-uti főmühelytelep megvásárlására és százezrekbe kerülő berendezésére, amikor nyilvánvaló, hogy az újonnan létesített telep fenntartását és amortizációját számítva, a magánipar olcsóbban és kedvezőbben látta el és' látta volna el továbbra is a szükségessé váló reparaturákat, arról nem is beszélve, hogy a Besz- I kárt-tál való egyesítés keresztülvitele után a Beszkárt főműhely- telepe a maga készen álló eszközeivel és befogadóképességével áll majd rendelkezésre, feleslegessé téve az Ajax-féle telepet? **z üzemigazgatóság szegénységi bizonyítványa Nézzük azonban az üzem. üzletvitelét közlekedéspolitikai és várospolitikai szempontból! Külön táblázatos melléklettel állapítja meg az üzem, hogy a 6,354.576 hasznos kocsikilométert kitevő évi teljesítményből csupán 2,058.394 kilométer — vagyis a teljesítmény 32.3%-a — esett azokra a viszonylatokra, amelyekkel a bevételi átlag elérte vagy meghaladta a hasznos kocsiklométe- renkénti 124.66 fillér önköltségi átlagot. Ez a szépen stilizált üzemi kifejezés magyarra fordítva azt jelenti, hogy az autóbuszvonalak kétharmada ma is deficites, a protekciós járatok túlnyomó nagy többségére erősen ráfizet az üzem, nem tartalékjaiból, hanem az adófizető polgárok pénzéből. Hogy mekkora Összegek jönnek ki az egyes viszonylatok deficitjeiből, a legjellemzőbb esetet, a rózsadombi vonalat említjük. Ez a vonal, amely 17-es szám alatt külön hegyi pótlékokkal dotált vezetőkkel szállította fel a Lipót-körutról a Rózsadombra a maga előkelő, a városházán mindenesetre a legjobb összeköttetésekkel rendelkező közönségét, az elmúlt esztendő október 19-ig, amikor is a polgármester az üzemi takarékossági bizottság jelentése alapján máról holnapra megszüntette, 175.999 pengő deficitet termelt a fővárosnak! Ugyanezen megszüntetési időpontig a Stefánia-ut kedvenc vonala, a 18-as, 157,943, a kőbányai protekciós vonal, a 23-as, 124.920 pengő veszteséget tüntetett fel. Az elmúlt esztendőben az üzemet a három viszonylat fenntartásával összesen 458.862 pengő veszteség érte! Az üzemigazgatóság — pártkülönbség nélkül — szegénységi bizonyítványt állított ki önmagáról, amikor a takarékossági bizottság erélyes fellépésének bekövetkeztéig a maga hatáskörében nem tudta elintézni a három, legnagyobb deficitet okozó vonalnak a beszüntetését ! Leállítani az üzemet? Az Autóbuszüzem múltjában nincs öröm, — dacára a tízéves jubileum alkalmával felsorakoztatott ered- mény-giccseknek — de jövőjében a remény még kevesebb! Mellőzve az O mm üzem öncóluságát, a tisztviselők és a műszaki személyzet szépen kifejlesztett hierarchiáját, a közérdek és az adófizető polgárok zsebe szempontjából vizsgálva az üzemmel kapcsolatos tennivalókat, könnyen jutunk arra a gondolatra, hogy kevesebbet vészit a főváros, ha pusztulni hagyja az üzembe ölt millió- kai és máról holnapra az egész vonalon leállítja az Autóbuszüzemet. Ez lenne a leghelyesebb megoldás, amelyre azonban — fájdalom! — nem fog sor kerülni, mert irtózatos szegénységünkben is még mindig az hisszük, hogy akár iskolaorvosi intézményről, akár autóbuszüzemről van szó, haladnunk kell a korral és be kell bizonyítanunk a művelt nyugatnak, hogy Budapest nincs a barbár keleten. Az Autóbuszüzem vonatkozásában az a megoldás sem jöhet tekintetbe, aminek jelentőségére Nagy Ferenc törvény- hatósági tanácstag az Uj Budapest hasábjain mutatott rá a szemétfuvarozást illetően: viszatérni a lófoga tu kocsikhoz, hiszen a közúti közlekedésben nem lehet szó az omnibusz feltámasztásáról! Kétségtelen, hogy az Autóbusz- üzem üzleti gesztiójában, szervezetében és vezetésében — ideértve az üzemigazgatóságot is — organikus hibák vannak, amelyeknek feltárása és kiküszöbölése közérdek, sürgős közérdek, annyira sürgős, hogy a zárszámadás törvényhatósági, tanácsi és közgyűlési tárgyalása előtt szükségesnek tartanók, ha a polgár- mester vagy a törvényhatósági tanács a fővároson kívül álló komoly szakembereket bízna meg az üzem felülvizsgálásával. A menyasszony, akit a Beszkárt oltár elé akar vezetni, nemcsak szegény, de csúnya is, vigyázni kell, hogy a szerencsétlen házasság, ha egyáltalában létrejön, ne a deficitek újabb és újabb szörnyszülötteivel ajándékozza megfő városunkat! stb. részére autóbuszok, utcaseprőgépek, tűzoltó- és locsoló-autók. Automobilok különleges célokra. Teher- automobilok. Utépitőgépek. Ipari stabilmotorok, lokomo- bilok, mezőgazdasági- és útépítő gépek, traktorok, viz- hordó- és öntőzőkocsik. Különféle hengerelt áruk, acél- és vasöntvények, kereskedelmi öntvények, öntött vascsövek és karikás kályhák. Teudloff-Dittrich-féle armatúrák, tűzoltósági szerek stb. kézi- es erőhaj tásu kutszi- vattyuk és kutfelszerelési alkatrészek, speciális szivattyúk, bor- és sav-szivattyúk stb. jQDbágy-féle folytonegű kályháink hazai szenekkel való fűtésre legalkalmasabbak. m. KIR. ÁLLOmi UAS, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X., Kőbányai-ut 21. sz. TELEFON: JÓZSEF 460-29. Halmos István és Fia! J háveaőmesterek és átépítő vállalkozók 1 Mapest| X., Halom ucca 23. fel.: J. 339—52 TeL; J. 339-52] taaaa*ia*aBH*HBBSE®BBssB8sg SCHMIDT TESTVÉREK Nvomdafestékgyár Rt. Telefon: Aut. 952-86. Táviratcím : Farbenschmidt Rákospalota. — M. Klr. Postatakarékpénztárt csekkszámla szám: **52850. — Folyószámla aa Angol Magyar Bank központjánál Oyárt: K0-, könyvnyomdái-, valamint of lse tie í tókeket. Mint különlegességeket készit: Speciális gyártmányú olaj-mélynyomó festéket, anilin guminyomó és bádognyomó festékeket. Gyár és központi iroda: Rákospalota, Pázmány-u. 41
