Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-04-16 / 15. szám

2 IJJ BTTDAPESI 1932 április 16, Utazás a pesti szobrok kör üt Miéri alussza április közepén még mindig téli álmái a Vörösmarty-szobor ? — Vízsuga­rakkal és vegyszerekkel védik a szobrokat a korom és piszok ellen tranzakció közlekedés-politikai jel lentőségéről petrovácz Gyula országgyűlési képviselő, a Keresz­tény Községi Párt legkitűnőbb köz- gazdasági szakértője, a következő­ket mondotta az Uj Budapest mun­katársának: — Én mindig a HÉV megváltása mellett foglaltam állást, mert az volt a felfogásom, hogy a közvetlen pestkör­nyéki lakosság számára feltétlenül gon­doskodni kell megfelelő közlekedési le­hetőségekről. Egyénileg külön is érdekelve vagyok ebben a kérdésben, mert hiszen az én ke­rületein választói a perifériákon lak­nak, a Kerepesi-ut mentén, Zuglóban és Rákosfalván, vagyis olyan helye­ken, ahova — Zugló kivételével — csak helyiérdekű vasúttal lehet közlekedni. Nem közömbös erre a lakosságra nézve, hogy a mai drága és ritkán közlekedő HÉV he­lyett a Beszkárt gyorsabb és olcsóbb közlekedési eíszkö- zét kapják meg. A HÉV legutóbb ötven vonatpárt szüntetett be és ezzel a Kerepesi-uton a közlekedés lebonyoli- tása kritikán aluli keretek között zajlik le. — Ezeken a közlekedési szemponto­kon kivül egyetlenegy olyan szempont van, amely irányadó lehet ennek a kérdésnek az eldöntésénél. E z pedig az anyagi szempont. Az első ajánlat, amit az érdekeltek, be­nyújtottak, túlságosan drága volt és éppen ezért komoly számításba nem jö­hetett. A második ajánlat körülbelül kétmillió pengővel volt olcsóbb, ami nem nagy különbség és éppen ezért a felmerült aggodalmak nem voltak el­oszlathatok. A jelenlegi ajánlatot ponto­san nem ismerem, de úgy hallom, hogy jelentékenyen olcsóbb ez az ajánlat a második ajánlatnál is, igy nem tartom lehetetlennek, hogy kialakítható lesz a tárgyalások során egy olyan Plattform, amelyen a megváltás megtörténhetik. — Mindezeket összevetve tehát úgy gondolom, hogy most már komo­lyan lehet tárgyalni a HÉV megváltását célzó javaslat­ról. A főváros legutóbb közleke­dési szempontból szükségesnek minősitette a megváltást, ezek a szem­pontok ma még figyelemreméltóbbak, mint eddig voltak. Szükség van végre arra, hogy a főváros maga szabályoz­hassa a közvetlen környékkel való ösz- szeköttetést. Annyi bizonyos, hogy a HÉV vonalainak vannak bizonyos olyan részei, amelyeknek a főváros tulajdo­nába való átvétele kevésbé fontos ér­dek. Arra például szükségünk van, hogy Rákosfaivá t, D u n a ha­ras z t i t bekapcsoljuk közvetlen közle­kedési forgalmunkba, arra azonban semmi szükségünk, hogy Ráckeve vagy Szentendre közvetlen fővá­rosi forgalomba kapcsolódjék. Felme­rülhet esetleg ennek az elgondolásnak az alapján' egy olyan terv, hogy az ér­dekeltség tartsa meg a HÉV vonalai­nak ezeket a mi érdekeltségi körünkön tulfekvő részeit. Ez egyébként részletkérdés, amelynek tisztá­zása a megindítandó. tárgyalásoknak lesz a feladata. Amennyiben a HÉV megváltása bekövetkezik, elsőrendű fel­adatunk lesz a főváros egységes közle­kedési politikájának kidolgozása. Ezen az alapon ugyanis remélnünk lehet, hogy azokat a közlekedési mi­zériákat, amelyek miatt annyi pa­nasz hangzik el, végre megszüntethet­jük és egyben irányt szabhatunk a fő­város további fejlődésének. Petrovácz Gyula ebben a nyilat­kozatban a HÉV megváltásával kapcsolatosan a maga egyéni véle­ményének ad kifejezést, úgy tudjuk azonban, hogy ugyanez a felfogás uralkodik a Keresztény Községi Párt többi vezetőjének a körében is. — Az Uj Budapest tudósitójától — Az elkésett tavasz a fővárosnak azo­kon a terein és utcáin különösképpen érezteti hatását, amelyeken bronz- vagy márványszobrok szakítják meg a bér­házak egyhangú sorait. Vörösmarty Mihály fehér leplekbe burkoltan még mindig téli álmát alussza a Vörös- marty-téren, hasonlóképpen hatalmas lepedők alatt pihen az Erzsébet-téren a múlt század huszas esztendeinek nagy orvosfeltalálója: Semmelweis Ig­nác. Megkérdeztük illetékes helyen: mi az oka a pesti márványszobrok hosszúra nyúlt pihenő idejének és általában a városháza takarékossági hulláma nem fenyegeti-e a pesti szobrokat? — A későnérkező tavasz az oka annak, — mondották illetékes helyen az Uj Budapest munkatársának hogy még mindig a téli takaró alatt pihennek a carrarai márványból készült pesti szobrok, elsősorban Vörös­marty Mihály és Semme lweis Ignác. Ezt a két szobrot, amelyeket annak idején Carrarában faragtak már­ványba, különösen féltjük az időjárás viszontagságaitól, főleg a Vörösmarty- szobrot, mert annak összeállítását, szaknyelven szólva: a fugákat, an­nak idején meglehetősen régi tech­nikával csinálták az olasz munká­sok. A Vörösmarty-szobor márvány­Zongorák, pianinók, újak, át­játszottak részletre legolcsóbb- ban beszerezhetők Llpovniczky Szevér zongoraké8zitő mesternél. Javí­tás, hangolás, bőrözés Jótállással Erkel-utca 20. sz. Aui. 867—97 tömbjei olyképpen vannak összeilleszt­ve, hogy az egyes tömbök közötti hasa- dékok mind függőlegesek, ahe­lyett. hogy cikkcakkosak lenné­nek. Az ide bekerülő viz, főleg azután a hó és a jég annyira feszitő erővel hatnak, hogy csak a legnagyobb vigyá­zattal óvható meg a szobor zord éghaj­latunk alatt a teljes pusztulástól. Elmondották illetékes helyen munka­társunknak azt is, hogy amint a téli takarót leveszik a márványszobrokról, megkezdődik az emlékműnek évenként egyszer való alapos megtisztítása. Ez a nagymosás a bronzszobroknál — mint pl. a Petőfi-szobor — vizsugarak- kal történik, viszont a márványszobro­kat, igy Vörösmartyt is, különféle v e- gyi szerekkel tisztítják meg ala­posan a rárakodott szennytől és piszok­tól. Erre a munkálatra hiánytala­nul megvan a költségvetési fedezet. Ezeket a munkálatokat teljes szakszerű­séggel Cserhalmy Jenő, a közmű­velődési ügyosztályba beosztott szob­rászművész végzi. A nagytakarításra annál is inkább, szükség van, mert a pesti levegő nagy koromtartal- m a vastag réteggel vonja be a szobro­kat, azoknak arcait nem egyszer felis- merhetetlenné téve! Jó Vörösmarty Mi­hálynak, akinek a márványszobrára ra­kódik a por és korom. Nekünk a tüdőn­ket teszi tönkre ... KOHIV GYULA KEFE «■ ECSETGYÁROS Aranykoszorus mester GYÁR: VH., RÓZSA-U.20 Telefont József 302—45 Kávé, tea 1 FRATELLI DESSINGER IV., Ferenciek tere 1. Királyi Bérpalota 1 FAREDÖNYT, ACÉLREDŐNYT» . vevőink által közismert elsőrendű és csinos kivitelben Kílgy ÁRENí*EDMÉlVNYEE SzáüUlllliL ECKMMYEfrl SSTVÁN, lakatosára- és retíőnYÜYáPa BUDAPEST, VI., VÖRÖSMARTY-UTCA 47. SZÁM Andrássy-ut közelében) Telefon: Automata 220—54. Kérjen szclretes árajánlatot Alapitáji év 1892 I DEBRECEN ÉTTEREM .<£1 o • 1 r aköczi ut 88 déli menü p M KÄ bérfizetési tasakos, levélboritékot, papírzacskót gyárt és leg- pÄi^Sl § levélboriték- és II Budapest, VI!.. Garai- II Telefon: olcsóbban szállít- « WtfH L. papirzacskógyára || utca 36. sz. (Saját ház) || J. 333-01 Mintázott árajánlattal szolgálok Városházi notesz SIPŐCZ JENŐ DB. polgármester felgyógyult, könnyű torok-irritáció- jáiból és teljes egészségben vette át hivatala vezetését. * A SAS KÖR ELNÖKI SZÉKE FÖRSTER AURÉL bátyánk várat­lan halálával megüresedett. Öröm­mel jelenthetjük, hogy P ol ó ny i Géza és Förster Aurél méltó utódjaként S i p ő c z Jenő dr. pol­gármester fogja egyhangú és lel­kes meghívás kapcsán elfoglalni a Sasok elnöki székét. Nagy meg­tiszteltetés az annyi nemes tradí­cióval rendelkező belvárosi pol­gári egyesülésre, a főváros leg­régibb és legelső keresztény tár­saskörére, hogy vezére Budapest első polgára lesz. A polgármestert illetően pedig a polgárság bizalmá­nak és szeretetének mélységesen megható bizonyságául szolgál ez a választás, hogy a Sas Kör éppen Si- pőcz Jenő személyében találja meg azt a férfiút, akinek hazaszeretete, úri magyarságat és világ szemlélete a Sasokéval teljesen megegyezik. A jövő héten a Sas Kör vezetőségének és választmányának küldöttsége fogja a polgármestert felkérni a je­lölés elfogadására, a választó és be­iktató rendkívüli díszközgyűlést pedig május első felében tartják meg a Sasok. * NAGY FERENC törvényhatósági tanácstag, a Kemény Legények nép­szerű kapitánya hetek óta makacs gégehurutban szenved, úgy hogy alig hallhatóan tud csak beszélni. Megfelelő tiszti orvosi bizonyitvány­nyal és az ennek révén kapott devi­zákkal felszerelten Nagy Ferenc pár hetes tartózkodásra Abbáziába megy, hogy a sós tengeri levegőn mihama­rabb meggyógyuljon. * MIT TENNE NYÉKHEGYI ISTI, HA MINISZTERELNÖK LENNE — erre az izgató kérdésre ad választ az a sárga füzet, amely immár má­sodik kiadásban, a tízezredik és huszezredik példány között fényes üstökösként jelent meg a felhős ma­gyar firmomentumon. Megállapítja füzetében Nyékhegyi István dr. ur, aki különben a VII. kerületi elöljá­róságnak, ha anyagiakban nem is, de érdemekben és ambícióban min­denesetre igen gazdag fogalmazója, hogy nem a jelenlegi miniszterelnök ur pozíciójának megirigylése érlelte meg benne füzetét, annál kevésbé, mert a bársonyszék tövisekkel van kibélelve, — hanem frappáns és rö­vid szavakba, akarta tömöríteni tár­gyát elmondandóinak, annak előre­bocsátásával, hogy a jelenlegi mi­niszterelnök ur személyét mindig nagyrabecsülte, célkitűzéseinek be­csületességét; soha kétségbe néni vonta, de győzelmében hinni semmi körülmények között nem tud. Ezen mélabus, de tagadhatatlanul lojális bevezetés után azon tántorít­hatatlan meggyőződésének ad kife­jezést Isti barátunk, hogy amennyi­ben az ő csekélységére hárulna a feladat, hogy e súlyos időkben át­vegye a kormányzásnak korántsem, irigyelt mesterségét, nem térne ki gyáván elől e! Igenis , kezébe venné a gyeplőket, bár első f eladata az lenne, hogy k i- c ser é l j e a lov aka t, amelyek ma lejtőre akarják rántani a jóhi­szemű kocsist is, és ezzel együtt a szekeret, amely a nemzetet repre­zentálja. (Hogy kit ért Isti lovak alatt, fájdalom, nem nyilatkozik.) Ezek után az összes parlamenti pár­tok bevonásával koncentrációs kor­mányt alakítana kitűnő barátunk, kormányzói kézirattal feloszlatná a házat, uj választást rendelne el, amelynek eredményéhez képest re­konstruálná kabinetjét, (föltéve persze, hogy többséget kapna a vá­lasztásokon, mert ellenkező esetben szó nélkül visszamenne fogalmazó­nak az elöljáróságra.) Viszont ez esetben már a második oldalon v é g e s z akadt volna a kö ny v- n e k, pedig még tizenhárom oldal van hátra! Isti győzne, mert győz­nie kell, bár ez a győzelem nem lenne szimpatikus a dolgozó nők előtt, lévén a füzet végén közrebo­csátott kormányzati program hato­dik pontja: megüresedés esetén min­den munkahely, amely férfi munka­erővel is ellátható, csak f ér f i ak­it a l tölthető be! De félre a tréfával, állapítsuk meg, komolyam és tárgyilagosan: okos és ügyes gondolatok foglal­nak helyet a könyvben, amely havi nyolcvan pengőben minimálni és havi háromezer pengőben maxi­málni kívánja a, járandóságokat, belső fizetési eszközt akar terem­teni, a, gazdasági vérkeringés fenn­tartására napi hat és fél órában akarja törvényhozásilag kimon­datni a maximális munkaidőt, va­gyonelkobzással kívánja büntetni azokat, akik a jövedelem és tőke- bevallás irányában az adóivek kitöl­tésénél csalafintasággal élnek. Egyébként Isti haragszik a pro­tekcióra, uj sró fokát akar helyezni az elkopottak és elrozsdásodottak helyébe, de ez még nem minden, mert a, füzet a következő sejtelmes kijelentéssel végződik: — Csak röviden kívántam érin­teni egyes rapszodikusan kiragadott gondolatokat, nem kívántam rend­szerbe f oglalt, minden kritikát kiálló programot adni, csak Ízelítőt abból az ebédből, amit a nemzet elé tálalnék abban az esetben, ha rám hárulna, kormányzásának feladata, mert a jó szakács sem árulja előre el teljesen, mit fog feltá­lalni, az igazi meglepetést véka alá rejti. A történelem előtt fogja-e tudni a felelőséget vállalni a miniszter- elnök ur, ha a félre nem magyaráz­ható cassandrai jóslat dacára sem engedi a tövissel gazdagon bélelt bársonyszékbe ülni Nyékhegyi Istit? * AZ ELTŰNT ÁRNYAK SORÁBA az elmúlt héten ismét érdemes köz­életi férfi került: meghalt M e t- t elka Frigyes kormányfőtanácsos, a Gázművek álelnöke, a Beszkárt felügyelőbizottságának tagja, az óbudai római katolikus egyházköz­ségnek több mint tiz esztendőn át érdemes elnöke. Az 1920—25-ös cik­lusban tagja volt a törvényhatósági bizottságnak is Mettelka: a közgyű­lésen nem igen szólalt fel, annál élénkebb munkásságot fejtett ki azonban a szakbizottságokban, első­sorban a közlekedési bizottságban, ahol, lévén nyug. államvasuti fő­felügyelő, nagy szakértelemmel mű­ködött. Kontra Aladár lemondá­sával tavalyelőtt néhány hónapra ismét bekerült a közgyűlésbe, az uj választások alkalmával azonban sú­lyosan beteg állapota már megaka­dályozta őt abban, hogy listára ke­rüljön. Kedden temették el egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom