Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-05 / 9. szám
1932 március 5. TTjnnmpesT LdX A Vásárpénztár ujab' Ereky cáfolja Nagy Ferencet, atkozata c Erekyt — Az Uj Budapest tudósitójától. — A Budapest Székesfővárosi Vásárpénztár Rt. a következő nyilatkozat közlésére kérte fel lapunkat az Uj Budapest február hó 27-iki számában megjelent Nagy Ferenc tanácstag újabb feltűnést keltő nyilatkozata a Vásárpénztár ügyében stb. cimü közleményünkre: Nem felel meg a valóságnak a cikk azon kitétele, hogy: A Vásárpénztár már nyíltan szembehelyezkedik az autonómiával, ellenkezőleg a Vásárpénztár mindenkor a legnagyobb tisztelettel és készséggel áll rendelkezésére a székesfővárosi autonómia törvényes szerveinek, a Főváros és a Vásárpénztár közötti szerződést leglelkiismeretesebben be tartja és a Székesfőváros minder rendelkezését mindenkor végrt hajtja. Nem felel meg a valóságnak, hog- a legutóbbi vizsgálat alkalmáv az a lehetetlen helyzet volt, ho egyes tisztviselők a hivatali titi tartásra való hivatkozással me£ gadták a bizottságnak, hogy fe lágositást adjanak. A valóság az, hogy tisztviselő a Székesfőváros által kiküldőt* vatalos Bizottságnak a kért fel gositásokat mindenkor megadi Nem felel meg a valóságai sem, hogy egy napidijas tisztv azért bocsátottunk el, mert Ferenc tanácstag urnák in* Láng Lajos dr. felsőházi Ferenc álláspont Mivel egyes oldalakról up ják be Nagy Ferencnek az dapestben megjelent nyilat mintha ezek az ő egyéni ah nének és Nagy Ferenc mö állana egy emberként a K Községi Párt, sőt a törvén bizottság ellenzéke is, szü tartottuk a Vásárpénztái megkérdezni Láng Lajos tagot, törvényhatósági t aki az ellenzék részéről t vényhatósági tanács áltí pénztár ügyeinek felül’ kiküldött kéttagú bizot Keresztény Községi P egyhangúlag állt az tisztviselő ügyében N mellé, követelvén a tis: nal való visszavételé amellett, hogy Nagy f az ügyben az igazság lett való keresése vezi Láng- Lajos dr. fi a Vásárpénztár ügy itkező nyilatkozatot t !udapest munkatársán — Teljes mérték om magamat azokkal iegjegyzésekkel, amel; Ferenc törvényhatósf ur az Uj Budapest fe iban a Vásárpénztárra Minden napért ; a Vásárpénztár ö nnmarad és a Kö kba való beolvasztó. ainIlona Don sa Papír és irós a „Papírma Budapest, r Telefon: A’ Alapítva: 1 Minden üzem- | nek megfelelő ■ gyárt ét olcsóbban^ Iára •u. 6 5. ciót szemben a valóság az, 1 .-pénztár egyik napidijf ttját azért bocsájtot* álatából, mert a Fegyi ig a szabályszerű fegy at során a szolgálati és zabályzatban foglalt, te nás, súlyos vétséget á terhére és ezért azon n dbocsájtást javasolt. telettek Székesfővárosi Vásár- r részvénytársaság Ereky Károly elnök. * pánztár fenti nyilakoza csolatban Nagy Ferenc ósági tanácstag követ b nyilatkozatot tette az est munkatársának: inntartom a Keresztény Köz ártban tett azon bejelentése aely szerint a Vásárpénztár bocsátotta el egy tisztviselőjét, gyanúba vették, hogy az „Uj pest“-ben megjelent nyilatko- íhoz ő szolgáltatta az adatokat, jtértekezlet indítványomra egy- fulag elhatározta, hogy az ártat- .1 meggyanusitott tisztviselőnél! mai való visszavételét követeli a ívénytársaság igazgatóságától. A -árpénztári fegyelmi bizottság állefolytatott vizsgálatot szabály- iannak tartom. n azonosítja magát Nagy árpénztár Dgyében n nap uj veszteség, ameddig Vásárpénztár mai üzletvitele folytatódik.- Ami az adonyi gazdaságot il- i, nem tudom, hány perc telt el óta, amióta az adonyi birtokbér- ;et átvevő vásárpénztári igazgató- igi határozat meghozatott, de az jjeleket és nappalokat is számítva, zöta minden perc csak veszteséget, újabb és njabb veszteséget jelentett, a közpénzekből való ráfizetést az adonyi bérletre. — A törvényhatósági tanács és a törvényhatósági bizottság közgyűlése csak hálával és elismeréssel adózhat Nagy Ferencnek, aki páratlan kötelességtudással, tökéletes tisztességgel és igen nagy gyakorlati tudással vetette magát bele a Vásárpénztár ügyeibe és személyes vizsgálatai során jutott arra a meggyőződésre, hogy a mai helyzet tovább fenn nem tartható. Ami az Uj Budapestben megjelent Nagy Ferenc-nyilatkozatok konkrét utalásait illeti, egyetlen pillanatig sincs okom kételkedni az adatok megbízhatóságában és valódiságában, mert kétségtelennek tartom, hogy ezeket az adatokat Nagy Ferenc törvényhatósági tanácstag társam lelkiismeretes utánjárással szerezte be és azokat szigorú mérlegelés után tette közzé. lYMii Andor as Ödön okleveles mérnök, építőm—tor, vállalkozók BUDAPEST k, KELENHEGYI-UT II. SZÁM. asakot, levélboritékot, papírzacskót levélborffék- éa II Budapest, VII.. Garai- paplrzacskósyára || utca 36. az. (Saját ház) iintázotm^njJónlattaWeoljálok^^^^^^^^^ Telefon: J. 333-01 A Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága megállapította az 1931-iki üzleti évre vonatkozó mérlegét és azt az igazgatóság javaslataival együtt a törvényhatósági tanács egyik legközelebbi ülésén fogja tárgyalni. A mérleg a közismerten súlyos gazdasági viszonyok dacára az intézet fokozatos fejlődéséről és megerősödéséről számol be. Ennek a fejlődésnek éa a takarékpénztárral szemben állandóan fokozódó bizalomnak legkiemelkedőbb bizonyítéka az, bogy a takarékpénztár betétállománya csaknem 10 százalékkal növekedett a múlt évi 47.9 millió pengőről 52.4 millió pengőre, a takarékpénztár betevőinek száma pedig mintegy 20 százalékkal emelkedett. A takarékpénztár betétesei a pénzforgalom korlátozására vonatkozó intézkedések tartama alatt a legmesszebbmenő bizalmat mutatták az intézettel szemben, viszont a takarékpénztár is igyekezett ezen idő alatt a törvényes lehetőségek keretein belül ügyfeleinek minden jogos igényét a legmesszebb menően kielégíteni. A takarékpénztár hitelezési tevékenységében — a feltétlen mobilitás elvére mindenkor gondosan ügyelve — amellett, hogy a meglevő hiteleket igyekezett fentartani, még uj hitelekkel is rendelkezésére állott a székesfőváros lakosságának. Ennek az üzleti elvnek megfelelően a váltótárca 37.7 millió pengőről 42 millió pengőre emelkedett. A székesfőváros intézményeinek nyújtott hitelek összege — amelyet az intézet most is külön mutat ki — a múlt évi 17.4 millió pengőről 10 miliő pengőre csökkent. Ebben a tételben szerepel a Budapest Székesfővárosi Vásárpénztár Részvénytársaságnak a főváros betéteiből külön e célra lekötött fedezet mellett nyújtott hitel is, amely a múlt évi 14 millió pengőről 6 millió pengőre csökkent. Értékpapírjai értékelésénél a takarékpénztár az 1930—1932. M. E. rendelet rendelkezéseit, amelyek az értékpapíroknak a tényleges forgalmi áraknál magasabb értékelését engedik meg, nem alkalmazta. A záloglevelek biztosítékai alapján levő angol font névértékű zálogleveleknél az angol font sterling árfolyamának eséséből származó veszteséget a takarékpéntzár mérlegében elszámolta. A hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönök állománya a múlt évi 18.1 millió pengővel szemben 23.9 millió pengős összegben szerepel a mérlegben. Ez az emelkedés az év első felében folytatott tevékenység eredménye; az év második felében a viszonyok útját állták annak, hogy a takarékpénztár ezirányu hitelezési tevékenységét tovább is folytassa. Ugyancsak az év első felében uj „C“ sorozatú 35 éves lA százalékos svájci frank névértékű zálogleveleket bocsátott ki a takarékpénztár, melyeknek nagyobb részét a svájci pénzpiacon sikerült elhelyezni. A takarékpénztár biztosítási osztálya szervezetének további kiépítésével eredményesen működött. Ugyancsak jó eredménnyel folytatta tevékenységét a kisebb összegű hiteligények méltányos kielégítésével a takarékpénztár hitelegylete is. Budapest székesfővárosnak az év folyamán jelentkező egészen rövidlejáratu átmeneti hiteligényeit a takarékpénztár rendeltetésének megfelelően, erőviszonyainak gondos mérlegelésével mindenkor kielétette. A takarékpénztár igazgatóságát a válságos viszonyokra való tekintettel a mérleg megállapításánál főképpen az az elv vezette, hogy a jövőben netán njég bekövetkezhető nehéz gazdasági viszonyokra felkészülve megfelelő belső tartalékolásokat eszközöljön. Az intézet igazgatósága ez okból az idén még h szokottnál is óvatosabb értékeléssel. állította fel mérlegét s ennek megfelelően úgy határozott, hogy a kimutatott 350.356.50 pengős tiszta nyereségből az alapszabályszerü levonások után a múlt évi 4 pengős osztalék helyett az idén 2.5 pengős osztalék kifizetését fogja javasolni. * A Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likör- és Rumgyár Rt. március 3-án tartotta, ezévi rendes közgyűlését, melyen az igazgatóság bemutata a múlt év mérlegét, amely 2,700.000 részvény és 7,900.000 P tartaléktőkék mellett 1,367.094 P tiszta nyereséget üntet fel. ______________ Proczeller Bálinti kövezö melier Budapest« X» Korpánál*«. 11. ■ Mbénva 74 - W __________ Sz iiasl Ferenc IPARM&YtSZ képkereteié ét ŰTCgezö tAlUl^a Budapest, Honná rumos ntner i. tz. Telefon: Lá. 1-74. Képkeretjtrititok, kérimtmkt keretek, luraisok tájit műhelybe* kénéinek. __________________7 —« inna, iitimurni —n.«w A pékek haraguszn&k a főváros kenesei sütőüzemére. A főváros balatonkenesei üdülőtelepén a téli hónapokban napi 40—50 kg., nyáron, a főszezonban napi 2—3 métermázsa kenyér és péksütemény fogy el. Kuszenda Béla, a telep igazgatója, a kenyérszükségletet felváltva a Kenésén üzemet folytató két pékmestertől szerezte be, azonban mindké pékmester kenyere és süteménye ellen a vendégek részéről sok és alapos kifogás merült fel. A kenesei bizottság a panaszok folytán kénytelen volt nagy költséggel sütőkemencét építtetni ée a kenyér és kalács előállítását házi kezelésben végeztetni. Természetes, hogy az üdülőtelepen kizárólag a telep vendégei és személyzete részére sütnek, mindez azonban nem gátolta a Magyar Sütők Országos Szövetségét, hogy a polgármesterhez beadványt ne intézzen a „Balatonkenesén működő két szakképzett sütőiparos érdekében, akik már évtizedek óta a legnagyobb megelégedésre látják el a fogyasztó közönséget“. A sütők szövetsége a kon- kurrencia megszüntetését kéri a polgármestertől, amire azonban belátható ideig nem fog sor kerülni, mert a sütők szövetsége által pro- tezsált két kenesei pékmester kenyere és zsemlyéje annyira ehetetlen volt, hogy több vendég panaszt tett a telep igazgatóságánál és kijelentette, hogy vagy jobb kenyeret adnak, vagy ők eltávoznak Kenéséről. Ennek ellenére kétségtelen, hogy a fővárosi üdülőtelep kenesei kemencéje miatt még sok szó fog elhangzani, sőt akadni fog bizottsági tag is, aki a főváros üzemi politikájának ezt az újabb szörnyűségét a közgyűlésen is szóba hozza. * A főváros benzolgyára nem drágítja meg az autóbuszüzem benzin-ellátását. A törvényhatósági tanács jövő heti ülésén tárgyalja a világítási ügyosztály előterjesztését a benzolgyár felállítására vonatkozóan. A benzolgyárat az óbudai gázgyár telepén kívánja felállítani az ügyosztály, a szükséges 750.000 pengőt a gázgyári nyugdíjalaptól veszik kölcsön négy, esetleg öt évi törlesztésre. A benzolgyár produktumait elsősorban az autóbuszüzem fogja vásárolni, amely eddig évi 300 vagon benzinszükséglete helyett 200 vagon benzollal fogja üzemét fenntartani. A benzol valamivel többe fog kerülni, mint a benzin, azonban energia tekintetében produktívabb hajtóanyagot kapnak a benzolban az autóbuszok, úgy hogy végeredményben a benzolra való áttérés nem jelent több kiadást a főváros számára. A benzolgyár gépi berendezését a Gan z-g épgyár és a Lánggyár közösen készítik el. * Az Angol-Magyar Bank Rt. igazgatósága- február 27-ón tartott ülésében megállapította az 1931. üzletév zárszámadásait. A kimutatott tiszta nyereség az eszközölt leírások és tartalékolások után 1,750.117.16 P, melynek felosztása tekintetében az igazgatóság azt a javaslatot fogja- a március 14-ére egybehívandó 54-ik évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy osztalékra 5%, vagyis részvényenként 2.50 P, összesen tehát 1,150.000 P fizettessék ki, a tartalékalap gyarapítására 150.000 P és a nyug- és kegy- tlijalapok növelésére 250.000 P fordittassék, inig a fenimaradó 200.117.16 P az üzletóv számlájára vitessék át. A mérleg tételei arról tanúskodnak, hogy a súlyos gazdasági válság természetes kihatásai a bank üzleteinek évről-évre, sőt még a lefolyt év első felében is tapasztalt erőteljes fejlődését is érintették. A bank mobilitását a változott viszonyok ellenére is teljes mértékben fen- tartotta-, amit legjobban az igazol, hogy a takarék- és folyószámla-betétként kimutatott összeg az eddiginek megfelelő arányban maradt készpénzben, bankári követelésekben és váltóban elhelyezve. * Az Első Magyar Gyapjumosó és Finomposztógyár Rt. február 29-én tartotta- 63-ik rendes évi közgyűlését. A közgyűlés — amelyen a részvényeseknek több mint 80 százaléka volt képviselve — elhatározta az 1930. évben kimutatott és áthozott üzleti veszteség teljes kiküszöbölése céljából áz alaptőkének felére való leszállítását. Az 1931-es, üzemiieg mindenképpen kielégítő üzletév mérlegének megállapításánál a közgyűlés az általános súlyos gazdasági viszonyoknál fogva eltekintett attól, hogy nyereséget mutasson ki. Ezzel szemben leírásokra és az értékcsökkenési alap további dotálására 568.889.72 pengőt fordított.
