Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-06 / 5. szám

1932 február 6. tirmiDAPESi ; Jftli újság* a J£áfvin~téren? JttegafafkíEÍt a ßesscsci af&izottséié — Az Uj Budapest tudósítójától — Jelentette az Uj Budapest, hogy a Segitőalap szanatóriumi bizottsága megkezdte az eladásra felajánlott szanatóriumok, bérpaloták és telkek megtekintését. Az albizottság a leg­nagyobb lelkiismeretességgel nézi végig a felajánlott ingatlanokat és munkálatával a jövő hét végén fog elkészülni. Csak ezután lesz az al­bizottság abban a helyzetben, hogy az alap igazgatóságának konkrét javaslatot tegyen arra vonatkozóan, kész épület, vagy telek vásárlását tartja-e az alap céljait illetően meg­felelőbbnek. A közeli napokban fog megalakul­ni a Segitőalap kenesei albizottsága, több mint egy esztendei szünet után az a bizottság fog különlegesen a kenesei üdülőtelep ügyeivel foglal­kozni. A bizottság tagjai Erődy Kálmán tankerületi főigazgató, Joanovich. Pál dr., Kabakovits Jó­zsef dr., Oszoly Kálmán törvényha­tósági bizottsági tagok, Spamiber- c/er Alajos dr. tanácsnok, a Fővá­rosi Alkalmazottak Nemzeti Szövet­sége tisztviselő-osztályának elnöke és Viasz Gyula, a FANSZ altiszti osztályának elnöke. Az albizottság1 elsősorban Kenese múlt évi zárszá­madását és ezévi költségvetését ve­szi tárgyalás alá. A mai viszonyok között természetesen nem lehet ar­ról szó, hogy az üdülőtelepen uj be­ruházásokat létesítsenek. Itt említjük meg, hogy a Segitő- alapnál egy uj fogorvosi állást fog­nak szervezni; az állásért máris erős^ küzdelem indult meg. Egy volt fővárosi bizottsági tag és egy egye­temi tanár fia pályáznak a legtöbb eséllyel a szervezendő uj állásra. Csik László előadása a Belső Lipót­városi Keresztény Társaskörben. Koós Jenő ny. h. államtitkár, szfőv. törvény- hatósági bizottsági tag elnöklete alatt dr. vitéz Csik László szfőv. törvényhatósági bizottsági tag, MÁV. főorvos nívós és nagyszámú közönség elölt rendkívül ala­pos és gondos statisztikai adatokkal fel­szerelt előadásban ismertette azokat a problémákat, amelyek az orvostársada­lom aktuális megmozdulásai és a beteg- ségbiztositó intézetek várható reformja kapcsán a közérdeklődés előterében áll­nak. Rendkívül érdekes történelmi vissza­pillantás után rámutatott az orvosi tul- produkció nagy hátrányaira.. A magyar biztosítási rendszer nagy hibáiról szólva, kifogásolta a tehetősebb rétegek bekap­csolását, másrészt a mezőgazdasági, kis­birtokos elemek figyelmenkivülhagyását. A szabad orvosválasztás emelni fogja az orvostársadalom nívóját és az orvosi munka bonitását, mondotta az előadó, akinek szilárd meggyőződése, hogy a keresztény magyar orvostársadalom meg fogja állni a helyét a versenyben, amely a mai éhbérek helyett emberibb megél­hetést és életnívót fog számára biztosí­tani. Előadásához Salomváry Jenő gyógy­szerész szólt hozzá. Megjelentek: Battlay Imre elüljáróhelyettes, dr. Domonkos Gyula szfőv. törvényhatósági bizottsági tag, dr. Nagt/ László ügyvéd, dr. Balogh Ferenc. Struczky Sándor bizottsági tag, dr. Schnell János és még sokan mások. szemiBdU. novirso fó leraemezesi cm yá^rOGHHÖBEL AflDRÚS JÓZSEF 2S55Ü ŰZ8ffl: Boost l„ ligymaiposHL B. trau: L WMrttsgwitea ll Aotooati 117-12. WIHARTFERENC építész és építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b. Telelő« i József 350—97. MÉSZÁROS L081NCZ lakatos-, bádogos- és szerelőműhely Budapest I., Emjedi-uíía 4. sz. Easszerkozet, vasredőnyöh, naoellcniík és ahlakredönyök gyártása STEINER ÉS SZIMRER szobafestők, mázolók, disz- és templomíestők Budapest, IX., Üll#I-ut 57. Telefon : József 306 - 29. oajsoasási-éiCT A tégiakartel városházi aktái A gyárosok keret-részvénytársasága a bíróság előtt lesz köte­les Igazolni, hogy 1915 óta mennyi térítéssel maradt adós a Bárczy-féle szerződés szerint a fővárosnak — Az Uj Budapest tudósítójától — Egy rövidke hírlapi nyilatkozat, amelyben a Közönséges Tömör Fal- téglákat Árusító Részvénytársaság röviden: a tégiakartel izgatottan til­takozik azon. híresztelés ellen, mint­ha a tégla árát felemelte volna, né­hány röpke pillanatig ismét a tégla­gyárosok keret-részvénytársaságára irányítja a figyelmet. Újra felmerül a kérdés: mért nem intéződött el még mindig a. tégiakartel és a fővá­ros ismeretes ügye a Bárczy-féle 1915-ös szerződés tárgyában, amely szerint a fővárosi építkezéseknél a tégiakartel számára biztosított mo­nopólium ellenében a fővárosnak járó százalékos részesedést tizenöt esztendeig a középitósi ügyosztály feledékenysége vagy egyéb ok miatt nem fizette a tégiakartel'? A középitési ügyosztály adminisz­trációjának gyorsaságát dicséri, hogy a tiszti ügyészség ismételt energikus felszólítása ellenére az akták mindezideig nem kerültek elő, és igy összegszerűleg ma sem lehet a tartozás nagyságát megállapítani. Tény az, hogy e tartozás tárgyában még néhai Szabó Imre dr. tiszti fő­ügyész életében voltak bizonyos megbeszélések a gyárosok kartelje és a főváros között, amikor is meg- állapitást nyert, hogy a főváros kö­vetelése messze meghaladja, a tégia­kartel keret-részvénytársaságának alaptőkéjét és a főváros még a rész­vénytársaság felszámolása esetén sem juthatna a pénzéhez. Annak­idején szó volt arról, hogy egyez­séggel végződik a, furcsa ügy, a tárgyalások azonban eredményre nem vezettek. Most ismét felszínre került a prob­léma, és szó van arról, hogy ha más­képpen a főváros igazához és pénzé­hez nem tud jutni, megállapítási, il­letőleg elszámolási pert fog a. tégia­kartel ellen folyamatba tenni. Ha a perben eskü alatt hallgatják ki a részvénytársaság igazgatósági tag­jait és kötelezik a részvénytársasá­got könyvei felmutatására, kétség­telenül megállapítható ciz az összeg, amellyel a kartel a fővárosnak 1915 óta tartozik. Ennek a pernek a meg­indítására annál inkább szükség van, mert tűrhetetlen állapot, hogy tizenöt esztendeig egy monopóliszti- kus szerződés minden előnyét él­vezte az a kartel, amely a szerző­désből folyó kötelezettségeit viszont egyáltalában nem teljesítette. Min­denesetre sürgős polgármesteri in­tézkedést, kérünk a tégiakartel ezen ügyében, mert a főváros nincsen ab­ban az anyagi és erkölcsi helyzet­ben, hogy nemzeti ajándékokat osz­togasson a karteleknek! Útépítés nyeremény-kölcsönből. Koltai Mátyás, a Magyar Asphalt R. T. vezérigazgatója az egyik heti­lapban cikket irt arról, hogy az út­építések folytatására könnyen meg­valósítható pénzügyi megoldásnak kínálkozik olyan belföldi útépítési kölcsön felvétele, melynek kötvé­nyeit 50 év alatt nagy nyeremé­nyekkel sorsolnák ki. Az optimiz­musra hajló érdekeltek ezt az ötle­tet szenzációsnak találják, mert úgy vélik, hogy a biztos elhelyez­kedést kereső tőke szívesen fordul majd a szerencsejátékkal egybekö­tött sorsjegy-kötvények felé és igy nagy tőke állana rendelkezésre az útépítések folytatásához. A bizako­dók sürgetik a kitűnő financirozási ötlet nyélbeütését. Halmos István és Fia! tevcaSmesterck és útépítő vállalkozók Bwlapestj X., Halom ucca 23, j Tel.: J. 339-62 Tel.: J. 339-52? DJUHÓ «moh képesített ácsmester, építési vállalkozó Budapest, TI., Törösmaríy-níca 75 Proczeller Bálint kövező mester Budapest, X., Korponai-u. 11. Telefon : Kflbónyo 74 - 84. 17.50 P. Gyönyörű 4 lángu valódi bronzcsillár Villanyvasaló 8'50 P és az összes villamos- és rádiócikkek bámulatos olcsó árakor. DOKUPIL GYULA gépészmérnöknél IX., Úllói-ut 1. (Kálvin-tér sarok.) Biáapesi Síéüeslővárss Asváuyviz-üietae harmatvíz • Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize Capbalú mindenül! 1 Telelőn: fim. 530-63 A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése. A Mag'yar Nemzeti Bank Popovics Sán­dor elnöklete alatt 1932 február 1-én tartott közgyűlése tudomásul vette a főtanács évi jelentését, jóváhagyta az 1931. évi zárszám­adásokat és a főtanács részére a felment­vényt megadta. A közgyűlés továbbá dr. Schober Béla vezérigazgató előterjesz­tése alapján elfogadta a. főtanácsnak az 1931. évi nyereség' felosztására vonatkozó javaslatát. A, közgyűlés e határozata sze­rint a nyereségnek a tartalékalap 5%-os alapszabályszerű javadalmazása után fenn­maradó része az alapszabályok értelmében osztatván fel a részvényesek és az állam- kincstár között, a részvényesek szá­mára 12%-o s osztalék kifizetése válik lehetővé. A közgyűlés ezután a választásokat ejtette meg. Versenytárgyalási hirdetmény 1 Budapest székesfőváros polgármestere a székesfővárosi altisztek, takarítónők, java- dalmi őrök és hivatásos tűzoltók részére szükséges 2500 pár férücípő, 950 pár női cipő. 650 pár különféle cipő és 149 pár kü­lönféle csizma elkészítésére és szállítására nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet. A szállítási és vállalati feltételek értel­mében szabályszerűen kiállított, 1.60 pen­gős állami és 1.60 pengős fővárosi okmány­bélyeggel ellátott, pecséttel lezárt, sértet­len borítékban elhelyezett, magyar nyelven szerkesztett ajánlatokat 1932. évi hehrnár hó 23-án (kedden) délelőtt 11 óráig a szé­kesfőváros polgármestere XI. ügyosztályá­ban (IV. kér., Központi városháza II. em. 235. ajtószámu szobájában közvetlenül vagy posta utján kell beadni. Budapesti (Budapesten cégjegyzett) aján­lattevők ajánlataikat postán nem küldhe­tik be. Az ajánlatok felbontása ugyanazon a na­pon, a fent megjelölt helyen, délelőtt 11 órakor történik és ezen a felbontáson az ajánlattevők, vagy igazolt megbízottjaik jelen lehetnek. Elkésve érkező, vagy az elő­irt kellékeknek nem megfelelő ajánlatokat a polgármester nem fogja figyelembe venni. Az általános és részletes feltételek, vala­mint az ajánlati mintalapok nyomtatványai a székesfőváros gazdasági hivatalában (IX., Gyáli-nt 3/b szám alatt) köznaponként dél­előtt 9—1 órák között díjtalanul megszerez­hetők. Ajánlattevők ajánlataikkal a végérvényes döntésig kötelezettségben maradnak. A székesfőváros polgármestere fenntartja magának a jogot, hogy az ajánlatok között a megajánlott árakra való tekintet nélkül, szabadon választhasson, a szállítást az aján­lattevők között tetszése _ szerint megoszt­hassa, vagy az összes ajánlatokat vissza utasíthassa. Biulnpest, 1932. évi január 19-én. A székesfőváros polgármestere. Szél Jené könyve Kapitalizmus munkanélküliség nélkül — Az Uj Budapest tudósitójától — Szél Jenő, a Budapesti Kisipari Hitel­intézet kitűnő igazgatója „Kapitalizmus munkanélküliség nélkül“ címmel érde­kes tanulmányt bocsájtolt közre, amely éppen annyira szolgálja a nagyfontos- ságu probléma megoldási lehetőségeit, mint bizonyítja írójának koncepciózus voltát és logikus okfejtését. Tanulmányában megállapítja Szél Jenő, hogy katasztrofálisan fogyatékos az a termelési rend, amely fényűzésre kényszerit éhező embereket és pazar­lásra nyomorgó országokat. A munka­erők parlagon hevertetése a szerző sze­rint ugyanis olyan pazarlás, amelyet csak gazdag országok engedhetnek meg ma­guknak ideig-óráig, de az mindenesetre pótolhatatlan veszteségek forrása. Min­den munkanélkül hagyott fej és kéz nemcsak szociális veszélyt jeleni, hanem egyben a termelés elmaradása és ugyan­akkor kényszerű fogyasztás szempontjá­ból kettős veszteség. A probléma megoldása: a munkanél­küliek foglalkoztatása szükségleteik köl­csönös kielégítésére. Erre a célra Szél Jenő központi csereszervet kíván felállí­tani, csereeszközül szolgál a pengőér­tékre szóló cserejegy, amelyet a szerv az általa átvett élelmiszerek, az általa végeztetett munkateljesítmények, az ál­tala átvett anyagok, készítmények stb. ellenében ad. A szerv feladata, hogy a másutt felhasználásra nem találó élelmi­szereket, anyagokat, munkaerőket és egyéb termelő energiákat a köz érdekét szolgáló lermelésre felhasználja és mind­azoknak egyszerű létfentartását bizto­sítsa, akik dolgozni tudnak és akarnak. Csere-jegyet, amelynek kiadása a létesí­tendő intézet monopóliuma és amelynek elfogadása csak az intézetre kötelező, csak elsőrendű szükségleti cikkek, illetve azok előállítását szolgáló teljesítmények ellenében szabad a csereintézetnek ki­adni. Az intézmény az államot és általá­ban a közt nem terhelheti, annak meg­alapítását részvénytársaság formájában képzeli a szerző megoldhatónak. Arra vonatkozóan, hogy a minden­esetre érdekes elgondolás a valóságban hogyan sikerülne, jóslásokba nem lehet bocsátkozni. Egy bizonyos: a főváros szempontjából mindenesetre értékes tü­net, hogy egyik részvénytársaságnak ve­zetője ily nagyszabású elgondolással lép a nyilvánosság elé. üereeiiHläsi MM Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ ólén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános írásbeli versenytár­gyalást hirdetek a székesfőváros iskolái, hi­vatalai, intézetei és üzemei részére szüksé­ges iró- és rajzszerek, továbbá különféle irodai cikkek szállítására. A teljes kiírási művelet (szállítási feltéte­lek, minták) Budapest székesfőváros köz­ponti anyagszertárában (IV., Központi vá­rosháza, III. udvar) hétköznapokon 8—2 óra közölt díjmentesen megszerezhetők, illetve megtekinthetők. Az ajánlatokat Budapest székesfőváros központi anyagszertárában 1932. évi február 15-én déli 12 óráig kell benyújtani. Az ajánlatok a polgármesteri XI. ügyosztály helyiségében (Központi városháza, II. em. 235.' ajtószám) ugyanaznap V212 órakor ke­rülnek felbontásra, ahol az ajánlattevők, vagy azok igazolt képviselői jelen lehetnek. Budapest, 1932. január hó 29-én. A székesfőváros polgármestere. MSííSZI SÍREMLÉKEK MOTTL €S SEItfNY SzoísrászoK Möhö-, gipsz- fis sneíanyezel-saunkőh Budapest, Uü„ Egressy m 23. isi.: Züsio 61-37.

Next

/
Oldalképek
Tartalom