Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-11-05 / 44. szám

Budapest, 1932 november 5 X,. évfolyam 44. szám TT.T KTTDAPJEST Tele.Fővárosi Nyilvános Könyvtár, Bpest, Gr.Károlyi u. 8. VÁROSPOLITIKAI ÉSC- ElOflzelétl Arak: Egé*z évre...............................................30 pengő E41 évre.........................................................15 pengő Egye» szám Ara OO filier i »o FELELŐS SZERKESZTŐ : BY ANDOR DR ! Szerkesztőség ét kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-utca O. Telefon: Auf. 828-23. Postatakarékp. chequetzómla: 30913 Wollt Károly meg van győződve, hogy Huszár Aladár a főpolgármesteri székben a keresztény és nemzeti ideálokért log küzdeni ..................................-— Va n=e szükség uj Rormányzó=párt alakítására a városházán ? — Az Uj Budapest tudósitójától — A Ripka Ferenc felmentésével megüresedett főpolgármesteri állás betöltésére most már a legrövidebb időn belül sor kerül. Megérkezett már ugyanis a városházára a bel­ügyminiszter leirata, amely intéz­kedik aziránt, hogy Sipőcz polgár- mester összehívja a főpolgármester- választó közgyűlést. A leirathoz van csatolva Horthy Miklós kormányzó kézirata, amely a hármas jelölést tartalmazza. A jelölést hosszas tár­gyalások előzték meg. Illetékes he­lyeken már hetekkel ezelőtt, befeje­zett ténynek tekintették, hogy a kor­mányzó a miniszterelnök, illetve a belügyminiszter e lő te r j e s zt ősére el­ső helyen Huszár Aladár győri fő­ispánt, második helyen Becsey An­talt, harmadik helyen Platthy Györ­gyöt jelöli. Bizonyos helyről olyan hireket worn Károly Közvetlen környezetéből a következő teljesen megbízható in­formációkat kapta: — A Keresztény Községi Párt a maga részéről teljes egyértelműséggel foglal állást Huszár Aladár mellett. A párt tagjai Huszár Aladárnak első helyen való jelölését helyeslés­sel fogadják, mert A költségvetés gyakorlati problémái Irta: Szőke Gyata ár. kolportálnak, hogy a törvényható­sági bizottság keddi főpolgármes­terválasztó közgyűlésén meglepeté­sek várhatók. Kire jár továbbá, hogy abban az esetben, ha valóban Hu­szár Aladár kerülne a főpolgármes­teri székbe, uj többségi párt alakí­tását tekintené legelső feladatának. Mivel ezekkel a híresztelésekkel kapcsolatba hozták a Keresztény Községi Párt egyes tagjait is, az Uj Budapest munkatársa szükségesnek tartotta, hogy leg illet ékesebb keresz­ténypárti vezető politikusokhoz for­duljon felvilágosításért. Azt a kér­dést is feiT&fóttük, hogy a Keresz­tény Községi Párt helyesli-e Huszár Aladár győri főispánnak első he­lyen való jelölését és milyen állás­pontra helyezkedik megválasztását, valamint főpolgármesteri működé­sének a támogatását illetően. Az Uj Budapest munkatársa a párt minden egyes tagja és köztük elsősorban maga Wolff Károly ismeri Huszár Aladár­nak keresztény és nemzeti szel­lemű gondolkodását. A Keresztény Községi Párt meg van győződve arról, hogy Huszár Aladár a főpolgármes­teri székben is keresztény és A romboló Az egyik napilapban Éber Antal dr., a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, elnöke, országgyűlési képviselő, törvényhatósági bizott­sági tag, a miniszterelnöki program kapcsán cikket irt a legsürgősebb teendőkről. Különféle közgazdasági teendők mellett szükségesnek és sürgősnek tartja, Éber Antal az egész hatósági közigazgatás reorga­nizálását, sőt az egész közigazgatás államosítását is. Azt mondja Éber Antal, hogy az úgynevezett autonó­miákat, amelyek tulajdonképpen álautonómiák, a maguk rettenetes költségességével továbbra fenntar­tani nem lehet. Mindazokat a fel­adatokat, — mondja Éber — amelye­ket ezeknek az úgynevezett autonó­miáknak a, szervei végeznek, egysze­rűsített és világos közigazgatás mellett királyi tisztviselők sokkal olcsóbban és jobban tudnák ellátni. A cikkíró ezen gondolat kapcsán tűrhetetlennek tartja, hogy a fő­városi iskolák ne a vallás- és köz- oktatásügyi minisztérium, hanem „külön fővárosi minisztérium“ alá tartozzanak. A fővárosi kórház-ügy külön organizálása az ország köz- egészségügye mellett szintén szemet szúr Éber Antalnak, arról nem is beszélve, hogy a centrale-ügyben azzal vádolja meg a fővárost, hogy ellenséges féltékenykedésből óriási költséggel építette meg a maga kü­lön áramfejlesztő-telepét. A törté­nelmi tradíciókat, az autonómiát, mint az alkotmány biztosítékát, egy mellékmondat cinikus kézlegyinté­sével intézi el az iparos-autonómia, a Kereskedelmi és Iparkamara el­nöke, aki végezetül arra a konklú­zióra jut, hogy a túldimenzionált fővárosi igazgatás fenntartása oly irracionalitást és fényűzést jelent, amely a kor szellemével össze nem egyeztethető és amelynek költsé­geit nem lehet elbírni. Riadtan figyelünk fel az uj hangra, amely az üzemek kiirtását állandóan hangoztató kopott gra­mofontölcsérből felénk árad. Szinte elképzelhetetlennek tartottuk, hogy akadjon tagja a főváros autonóm testületének, amely magát az auto­nómiát akarja halálra ítélni. Első pillanatban azt hittük, hogy a vidé- ken-születettség természetes menta­litása gyújtotta fel Éber Antal fő­város-ellenes hangulatát: a bizott­sági tag ur azonban Budapesten született és ha egyéb nem, a, hatvan évvel ezelőtt itt ringatott bölcső kellene, hogy őt a főváros önállósá­gának és különállóságának gon­dolatához kapcsolja. Éber Antal azonban ma már olyan magaslato­kon halad, fejével verdesve a csilla­gokat, ahol efajta csekélységek, mint a lokálpatriotizmus, fennen szárnyaló elméjét nem háborgatják. Ha azonban azt a kapkodást néz­zük, amely Éber Antalt úgy az or­szágos politikai, mint a várospoliti­kai életben állandóan egyik pártból a másikba hajtja, hogy végül párt- kereteken kívül működjék, ha vizs­gáljuk politikai szereplését, amely minden vonalon meddő kritikában merül ki, amint hogy közéleti pá­lyája a negáció jegyében fogant, mindig rombolni akart, de sohasem épített: akkor felháborodás helyett szánakozással vegyes mosollyal ve­hetjük tudomásul az ő legújabb ki­rohanását is. Az autonómia évezre­des gondolatának mit sem árt az efajta nekibuzdulás, amint hogy a felgyújtott alexandriai könyvtár sem vált a tudás és a művészet te­metőjévé! A költségvetés tárgyalása a tör­vényhatóság közgyűlésének nagyobb és hosszabb terjedelmű munkát nem adhat, miután az uj fővárosi tör­vény előírja a tárgyalás módját és idejét. Különben is a mai nehéz gaz­dasági viszonyok nem igen adnak módot arra, hogy újabb eszmék gya­korlati megoldására a költségvetés­be fedezet beállítható legyen, legfel­jebb a rendelkezésre álló pénz gya­korlatibb elosztásáról lehetne vitat­kozni. Ezt a kérdést megoldja a pol­gármester urnák az a helyes rendel­kezése, hogy a költségvetést keret­költségvetésnek tekinti és a kiadá­sokat ezen a költségvetésen belül egyrészt a felmerülő szükségletek, másrészt a tényleges bevételeknek megfelelően teljesíti és az előirány­zat legalább 10%-át tartalékolja. Sokkal lényegesebbnek tartom ma a főváros szempontjából a megélhe­tés kérdésének a megoldását, hogy minél kevesebb munkanélküli le­gyen és minél kevesebb segélyt kell­jen szétosztani. Ismételten rámutat­tam a kenyér és a tej árának ala­kulása körüli visszásságokra, amit kizárólag a helyzet nem ismerése tarthat még’ fenn a hatóságok ré­széről. A tejkérdósnek a közgyűlé­sen történt tárgyalása után megje­lent miniszteri rendelet mintegy szabályozni látszott az egész tejkér­dést és pedig azzal a törekvéssel, hogy megvédje a fogyasztókat is, a termelőket is a tejkereskedelem le­hetetlen túlkapásaival szemben. Az eredmény az, hogy kaptunk még egy hivatalt, amelyet el kell tartani, te­hát a tej árából még ennek a költ­ségeit is levonják, a termelők átlag­ban kevesebbet kapnak a tejért, nemzeti ideálokért fog dolgoz­ni, éppúgy, amint eddigi műkö­désében is ezeket a szemponto­kat érvényesitette. A párt tagjai Huszár Aladárra fog­ják leadni szavazatukat a főpolgár­mesterválasztó közgyűlésen. Huszár Aladár megválasztása biztosítva van, amennyiben ebben az értelemben a Keresztény Községi Párt és az Egységes Községi Polgári Párt között megállapodás jött létre. — Ami azokat a hireket illeti, hogy Huszár Aladár uj kormányzó­párt megalakításának a programjá­val foglalja el a főpolgármesteri széket, a Keresztény Községi Párt vezetői ilyen tervről nem tudnak. Wolff Károlynak és a Keresz­tény Községi Párt vezető tag­jainak egyértelműen az a véle­ményük, hogy uj pártalakitás- ra nincs szükség, mert a köz­gyűlés munkaképessége, vala­mint a keresztény és nemzeti célok szolgálásának a lehetősé­ge minden irányban biztosítva van. Ez a nyilatkozat, amely Wolff Károly és a Keresztény Községi Párt vezető tagjainak a véleményét juttatja kifejezésre, nem hagy két­séget afelől, hogy Huszár Aladár lesz a főváros főpolgármestere és a városházi kormányzás irányításá­ban nem lesz változás. mint eddig kaptak, a fogyasztó pe­dig többet fizet, mint amit a tejren­delet nélkül a leszállított tejár mel­lett fizetett volna. Természetesen az uj tejhivatal a tej rendelet nagyobb dicsőségére még a júliusi panaszo­kat sem intézte el. A tejkereskedők­nek sikerült még nagyobb bevételt biztositaniok, mint amit a rendelet kiadása előtt kaptak. Mert amig ad­dig ab feladóállomás fizették a tej árát a termelőknek, most igaz, hogy 20.2 fillérre emelték a tej termelői árát, de ab Budapest, tehát a ter­melő fizeti a szállítás összes költsé­geit, amit a kereskedők mindenféle címen literenként legalább 4.2 fillér­ben számítanak fel, ugyanak­kor, amikor korábban a kalku­láció szerint mindez legfeljebb 2.7 fillér volt. Ha még hozzá­veszem a budapesti kistermelők

Next

/
Oldalképek
Tartalom