Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-10-29 / 43. szám
1932 október 29, 3 Elkészült az flzemi bizottság jelentése Szőke Gyula ismerteti az flzemi bizottság előterjesztését, a törvényhatósági bizottsághoz intézett javaslatait és kívánalmait — Az Uj Budapest tudósítójától. — A törvényhatósági bizottság által még 1931 májusában kiküldött üzemi bizottság befejezte működését és október 21-i dátummal Szőke Gyula dr. felsőházi tag, a bizottság elnöke a bizottság javaslatait és ajánlásait hosszú elaborátumban nyújtotta be a törvényhatósági bizottsághoz. Mint Petrovácz Gyula lapnk más helyén ma közölt nyilatkozatában kijelenti, de amint azt az elmúlt héten Sipőcz polgármester is megállapította az Uj Budapest hasábjain: a költségvetés letárgya- lása után a törvényhatósági bizottságnak első feladata lesz, hogy a maga részéről véglegesen és tökéletesen elintézze az üzemi kérdés esztendők óta húzódó problémáját. A bizottság jelentéséről Szőke Gyula dr. a bizottság elnöke a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — A polgármesterhez, azon célból, hogy azt a törvényhatósági bizottság elé terjessze, beadott jelentésünkben rámutatunk arra, hogy a felkorbácsolt közhangulat előtt feltárt üzemi és műhelyi tulten- gés olyan terjedelemben, módon és értelemben a gyakorlatban meg nincsen, annak tehát a megszüntetése keresztül sem vihető és a közhangulat felkorbácsolóinak áll elsősorban erkölcsi kötelességében, hogy a tévedésekről a polgárságot felvilágosítsa. Megállapítható a jelentésből, hogy a hazánk és fővárosunk nehéz gazdasági helyzetéből való kivezető ut nem- az üzemek megszüntetése és a magángazdaság pusztulásának oka minden egyéb, csak nem a közüzemek oktalan versenye. A vádoló szó, amely népgyíiléHagyományos szokás a Kunságban, hogy Dömötör napján áldomással búcsúzik a birkás-gazda juhászától, ekkor szegődik be az uj legény. A birkatartó Alföldnek ünnepnapja ez a Döniötör-nap, ekkor verik be a karámokba a nyájat, birkapaprikás és egy pohár jó homoki bor mellett megbeszélve mindjárt a téli gazdasági teendőket is. Gyenes István dr., a kunszent- miklósiak népszerű szolgabirája meghívására az ottani gazdakör Dömötör-napi vacsorájára ment le visszaadni a kiskunok vizitjét K o- V ács ház y tanácsnok, Zilahi idegenforgalmi hivatali igazgató és Markos aligazgató társaságában. Mondani sem kell, hogy paprikás volt bőven, borocska is a jobbfajtából akadt, köszöntőkben sem volt hiány a vacsorán, amely nyolcszáz esztendeje törvény a Kiskunságban, azzal a szigorú meghagyással, hogy asszonynép pedig nem foglalhat helyet a faragott lócák mellett, ahol a falakon végig sárgult Kossuth- képek hirdetik a kunok függetlenségi érzelmeit. Vaddisznó a legszebb régi nótáit húzta, emelkedett volt a hangulat, amint az már ilyenkor szokás és olyan szónoklatok hangoztak el, hogy az embernek, ha behunyta a szemét, okvetlenül képviselőválasztó vacsorán kellett éreznie magát... j|* ERDÉLYI LÓRÁNT, Pest vármegye kitűnő alispánja mondotta az első beszédet. Megköszönte a fővárosnak, hogy a Gyöngyös Bokréta színes csokrába az ő megyéjéből választotta ki a legszebb virágot : a kiskun népszokások bemutatását Kovácsházy tanácsnok. Pauli ni Béla, a kiváló iró, old egész Csonka-Magyarországot bejárta, hogy a Gyöngyös Bokréta hervadhatatlan csokrát összeszedje, szintén Kovácsházy tanácsnokra seken, különböző szervezeti tanácskozásokon és a főváros közgyűlésén is elhangzott, az üzemi bizottság legjobb tudomása szerint, széleskörű vizsgálatai és az ezek alapján szerzett meggyőződése szerint, nem felel meg a valóságnak. Akik kiléptek... — Az egyes üzemekben folytatott vizsgálataink eredményeit az Uj Budapest annak; idején részletesen közölte és ezért feleslegesnek tartom, hogy az eg-yes üzemekre vonatkozó részletes eljárásainkat és vizsgálatainkat a bizottság jelentése alapján szerkesztő ur előtt újból ismertessem. Szintúgy feleslegesnek látszik az üzemi bizottság kronologikus működésének ismertetése, amit a jelentés részletesen magában foglal, hiszen közismer- tek azok az okok és okozatok, amelyek Éber Antalnak a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének a bizottság elnöki tisztéről való lemondása, vagy Szegő Bélának, Be- csey Antalnak és Usetty Bélának az üzemi bizottsági tagsága körül viharzottak. Az utóbbi két lemondás tekintetében meg kell jegyeznem azt, hogy a hozzám mint a bizottság elnökéhez bejelentett lemondást nem fogadhattam el, mivel a bizottságban az a felfogás alakult ki, hogy a bizottsági tagságról való lemondást a közgyűlés elnökének kell bejelenteni és ezért Becsey Antalnak és Usetty Béla dr.-nak az üzemi bizottsági tagságáról a lemondás tudomásul vételére a bizottság magát illetékesnek nem tarthatja. A középüzemek — A közgyűlés megállapítása szerint versenyt okozó üzemeket illetően emelte poharát, aki tanácsnoksága ötödik percében már hivatta őt, mondván, hogy az ökörsütés és az egyéb hasonló istvánnapi szórakozások helyett valami mást, ősit és magyarost kell bemutatni Budapestnek és a nagy király ünnepére Budapestre tóduló külföldieknek. Ezután Kovácsházy tanácsnok mondott beszédet. — Az volt a célom, — mondotta — hogy az elcsépelt istvánnapi rekvizitumok helyett uj szint, a magyar falu pasz- telljét, ezeresztendős népies művészetünket vigyem Budapest és az ez alkalommal felénk forduló Európa köztudatába. A Nemzeti Színház három zsúfolt háza bizonyította, hogy a tavalyi elindulás után ebben az esztendőben már teljes mértékben sikerült a produkció. A harmadik előadáson angol szótól volt hangos a Nemzeti Színház karzata, a zenekarban előkelő olasz vendégeink szorongtak, ámulva emlegetvén, hogy az ősi magyar népies táncok mellett eltörpül a skót hegylakók hires dudás-tánca, vagy a délvidéki tarantella. — Kétségtelen — folytatta emelt hangon Kovácsházy, — hogy az ez- évi István-napon Budapesten megfordult hatezer külföldi örök emlékül vitte magával a Gyöngyös Bokréta illat át. A jövő évben P auli ni mester szakavatott vezetése mellett csak szélesíteni fogjuk a népies művészet csokrát, amelyben a magyar föld legszebb virágai, a rózsa, a szekfü, a viola, a rozmaring kínálják magukat! ...A kunszentmiklósi gazdakörben vasárnap este igy ölelkezett össze a Gyöngyös Bokréta jegyében a magyar főváros és a magyar vidék. Az ünnepség végeztével a budapesti vendégeket, élükön Erdélyi alispánnal és Ko V ác sházy tanácsnokkal, tiszteletbeli kiskunokká avatták. a Községi Élelmiszerárusitó Üzemnek további fenntartását figyelemmel annak közérdekű tevékenységére, továbbra is szükségesnek tartja a bizottság, indokoltnak tartja a közkórházaknak az üzem utján történő ellátását, véleménye szerint azonban az üzem működésének a tömegélelmezés szolgálatában kell állania és ezért luxus-cikkek árusításával nem foglalkozhat. A Községi Kenyérgyár üzemvitelét illetően a bizottság a fogyasztóközönség érdekében az üzem ármérséklő céljánál fogva az eddigi kereteknek és az eddigi működési körnek a további fenntartását javasolja. A Községi Müszerüzemet és kórházi anyagraktárt illetően javasoljuk, hogy az intézmény mint üzem szüntettessék meg. Javasoljuk egyúttal, hogy a székesfőváros közkói'házai részére a központi kórházigazgatás keretében beszerző intézmény és egy javítóműhely tartass ék fenn. A Községi Gyógyszerüzemnek ebben a minőségében való megszüntetését javasolja a bizottság, szükségesnek tartja azonban, hogy a központi kórházigazgatás keretében a székesfőváros központi gyógyáru- raktárt állítson fel. A Kátrány ózó és Bitumenező- telepnek és a Házinyomdának, mint a községi háztartáshoz tartozó közigazgatási intézmények fenntartását javasolja, eddigi működésűk bizonyos módosítása kapcsán a bizottság. A Budapest Gyöngyösvárosi Szénbánya R.-T.-nél a bizottság1 a székesfőváros érdekeltségének vagy a részvények értékesítése vagy a részvénytársaság felszámolása utján 1933. március végéig megtörténendő felszámolását javasolja. A fürdőket illetően a jelentés kívánatosnak tartja az intézmények célirányosabb és tervszerűbb működése érdekében a Szent Gellért-gy ágy fürdő és szállónak, a Rudas- és Széchényi-fürdőnek. úgyszintén az Ásványvizüzemnefc egyesítését és közös igazgatás alá való helyezését. A műhelyek — Végül tárgyalta a bizottság az egyes üzemeknél és intézményeknél meglevő u. n. mellékágazatoknak, házi műhelyeknek az ügyét is. A bizottság véleménye szerint a Vízműveknél, a Gázműveknél és az Elektromos Müveknél a feltétlenül házilag végzendő házi munkák ellátására szolgáló műhelyeket okvetlenül fent kell tartani, mivel ezek a műhelyek az üzem biztonsága érdekében való sürgős, továbbá a kisebb javítási munkálatokat végezik, továbbá azokat, amelyek minőségüknél fogva magániparra nem bízhatók. Javasolja azonban a bizottság, hogy az általa megbont kereteken belül uj műhelyt létesíteni ne ler gyen szabad, és ha uj műhely létesítése ezen kereten belül mégis szükségessé válnék, ahhoz a törvényhatósági tanács engedélye legyen szükséges. Irányelvek Haug’sulyozottan kívánom megállapítani és erre vonatkozóan a bizottsági jelentés is utal, hogy a bizottságot működésében nem a népszerűség keresése, hanem egyedül és kizáróan a székesfőváros érdekeinek tárgyilagos mérlegelése vezette. Zongorák pianlnók, harmóniumok, új és keveset hasznúit állapotban, mélyen leszállított árakon, minden tekintetben megbízható jótállás mellett. Javítások, hangolások szakszerűen végeztetnek. Kedvező részletfizetés. aranykoszorus mesternél, Rákóczi-ut 19. félemelet. Bármilyen elvi elgondolásból indulunk is ki az üzemeket illetően, a meglévő adott helyzettel és a székes- fővárosnak ehhez fűződő vagyoni érdekeivel feltétlenül számolni kellett. Az üzemi gazdálkodás kereteinek fokozatos megszüntetése már majdnem egy évtized óta állandóan folyamatban van és ma már ez a gazdálkodás a monopolisztikus üzemekre, a közlekedési vállalatokra, fürdőkre és központi anyagbeszerzőkre, és ezenkívül a Hirdetővállalatra és a Községi Temetkezési Intézetre terjed ki. Ehhez kapcsolódik a részvénytársasági formában működő két pénzintézet, a Községi Takarék és a Kisipari Hitelintézet, Az ezenkívül még meglevő mühelyszerü tevéken y ségekn e k in egszo rí t á s á va 1 a bizottság úgy véli. hogy az ipar és kereskedelem érdekében elment addig a határig, ameddig a székesfőváros vagyoni és pénzügyi érdekeinek a figyelembevételével az üzemek zavartalan működésének veszélyeztetése nélkül, úgyszintén a szociális szempontok lelkiismeretes mérlegelése után az adott helyzetben elmennie lehetséges volt. Adottságok — Az üzemi bizottság a polgár- mester úrhoz beadott jelentésünk szerint, kettős adottsággal állott szemben. Az egyik az uj fővárosi törvény által a fővárosi üzemek rendeltetéséül előirt cél: a főváros lakosságának minél jobb ellátása és egyúttal a főváros háztartásának pénzügyi szolgálata. A másik az üzemekbe befektetett fővárosi vagyon és annak további hasznosítása, kapcsolatban az üzemeknél alkalmazott személyekkel és azok további foglalkoztatásával, illetőleg munka és jövedelem nélkül való elbocsájtá- sukkal. A bizottság, amikor ezeket az előtte fekvő tényeket vizsgálta, minden pártpolitikai vagy egyéb érdekmegnyilvánulásoktól mentesen kívánta elsősorban az üzemek céljának az érvényesülését biztosítani, tehát a köz érdekeinek a további szolgálatát fenntartani. A bizottság szem előtt tartotta azt is, hogy a főváros vagyona oktalan csorbulást ne szenvedjen és senki a mai rettenetes viszonyok között kenyér nélkül az utcára ne tétessék. Ennek megfelelően, amely üzemnél a bizottság a munkák megszüntetését, vagy az egész intézmény átalakulását javasolja. felhívja egyúttal a figyelmet a közérdek megóvására és KOHN GYULA KEFE* ECSETGYÁROS Aranykoszorus mester GYÁR: VII., RÓZS A-U. 20 Telefon: József 302—46
