Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-10-29 / 43. szám
Xm évfolyam 43. szám Budapest, 1932 október 29 UJETfDAP£ST Városi Nyilvános Könyvtár, . *st, Gr.Károlyi u. 8, VÁRÓ _______ KÖZGAZDASÁGI ^ EI AdzelésI Arak: Egész évre...............................................30 pengő rél évre ...............................13 pengő Eg yes szám Ara 60 fillér i FELELŐS SZERKESZTŐ: DO BY ANDOR D» I Szerkesztőség ét kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas lvor*utca ©. Telefon; Auf. 828-23. Poslatakarékp. chequeszAmla: 309(3 Célok és feladatok Beszélgetés Petrovácz Gyulával Ríphcs Hétesztendős főpolgármesteri kormányzás után távozik magas közjogi méltóságából Ripka Ferenc dr. A keddi nappal, amikor a belügyminiszter közölte a főpolgármesterrel, hogy felajánlott lemondását a kormányzó elfogadja, egy hosszú és értékes főhivatalnoki pálya zárult le. Ripka Ferenc távozik a főpolgármesteri székből: ez alkalommal zászlaját meghajtja előtte az a tábor is, amelynek a várospolitikai életben ellenfele, de sohasem ellensége volt a most kvie- táló főpolgármester. Fgy korszak zárul le a városházán Ripka távozásával, az a korszak, amelyet az országos politika életében Bethlen István neve szignál. Ripka Ferencnek, Bethlen István főpolgármesterének, egyeszten- dős kormánybiztosi és hétesztendős főpolgármesteri működése egybeesik a székesfőváros heroikus küzdelmeinek azzal a szakaszával, amikor az ereiben életerőt érző polgárság igyekezett felépíteni a romokat, alkotni, amit lehet, nem vakmerőén és túlméretezetten, hanem mindig az adott anyagi és erkölcsi lehetőségek szerint. Ebben a munkában, amely a főváros annaleseibe kitörölhetetlenül jegyezte Wolff Károly és Sipőcz Jenő neveit, a távozó főpolgármester mindenkor hü sáfárja volt a város érdekeinek, hivatásánál fogva szigorú képviselője a kormányzat ellenőrzésének talpig becsületes, jószándéku és nemes törekvéseiben szívósan küzdő katonája Budapestnek. Ripka emberi erényei előtt kalapot emel mindenki, bár tagadhatatlan, hogy politikai tekintetben egyénisége és ítélőképessége nem volt hibáktól mentes. A fővárosi törvényre gondolunk, az uj törvényre, melynek apja kétségtelenül a most távozó főpolgármester volt. Ez a törvény a maga centralizáló törekvéseivel, a polgármesteri és főpolgármesteri hatalomnak és felelősségnek túlontúl való kiterjesztésével, az első osztályú bizottsági tagok omnipotenciájával, sajtó-mentes ülésezéseivel olyan változásokat hozott a főváros életében, amelyek kedvezőknek semmi körülmények között nem mondhatók. Lojálisán meg kell állapítanunk azonban, hogy az uj fővárosi törvény megalkotásánál is jóhiszemű meggyőződése és fővárosa iránt érzett szeretető vezérelte Ripka Ferencet. Azonban dicsérni akarjuk a távozó Ripkát és nem temetni: bárki legyen is Budapest uj főpolgármestere a kormányzó bizalmából és a közgyűlés akaratából, Ripka Ferencnek változatlanul ott a helye a közgyűlési teremben! Az ő becsületes házasságára, meggyőződéses kereszténységére, várospolitikai tudására, üzemi és közigazgatási gyakorlatára szüksége van az általa alapított pártnak, de az egész törvényhatóságnak is, inkább, mint valaha! Búcsúzunk Ripka főpolgármestertől, és a viszontlátás örömével fogjuk üdvözölni Ripka Ferenc törvényhatósági bizottsági tagot, aki egy munkában eltöltött élet érett bölcseségével, tudása tárházának válogatott kincseivel, magyar és keresztény lelkületével fog állani mindig az első sorban, hogy küzdjön Budapest szebb és boldogabb jövendőjéért, és minden ideálért, amelyért a feddhetetlen életű, bűnöktől tiszta, nem rettenő férfiúnak élnie érdemes! — Az Uj Budapest tudósitójától. — A közgyűlés a jövő héten megkezdi az uj költségvetés tárgyalását, amely különösebb izgalmakban előreláthatóan nem fog bővelkedni. A városházi adminisztráció az uj költségvetési tervezetet tudvalévőén keretnek tekinti, amely ellen kevés kifogás emelhető a mai súlyos gazdasági és pénzügyi viszonyok között. Úgy a bevételi oldalon, mint a kiadási oldalon is reálisan igyekezett a főváros vezetősége előirányozni az egyes tételeket. Az ezévi tapasztalatokat — mint a hivatalos kijelentések hangsúlyozzák — mindenütt figyelembe vették és a gazdasági leromlás tanúságait is levonták. Ezek után a közgyűlési vita csak egyes részletkérdésekre hozhat változásokat a költségvetési tervezetben. Petrovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt egyik legkitűnőbb közgazdasági és pénzügyi szakértője wem vesz részt, a költségvetés közgyűlési vitájában és éppen ezévt megkértük arra, hogy a maga véleményét az uj költségvetési tervezetnél az Uj Budapest utján hozza nyilvánosságra. Mindenekelőtt azt a kérdést vetettük fel, hogy a költségvetési tervezet bevételi előirányzatát reálisnak tartja-e és nézete szerint nem kell-e a jövő év folyamán a háztartási egyensúly felborulásától tartani. Petrovácz Gyula a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Általában véve az a vélemény, hogy a főváros jövő évi háztartását egyensúlyban lehet tartani, de csak úgy, ha a főváros adminisztrativ vezetősége minden irányban fokozott óvatosságot fog tanúsítani. Áttanulmányoztam ugyanis a bevételi módot és a gazdasági helyzet ismeretében nekem az a véleményem, hogy az adóbevételek és a főváros más természetű jövedelmei túlságosan kedvezően vannak előirányozva. A főváros vezetősége realitásra törekedett, ezt azonban nem sikerült száz százalékig elérnie. Én ugyanis úgy látom, hogy az előirányzás kedvezőbb, mint kellene, sőt az üzemi problémánál is kissé optimisztiku- san számítottak a, városházán. Az üzemi problémánál kétségkívül nagy kiesésre kell számítani. Az ezévi tapasztalatok alapján mindenütt le is szállították az üzemek várható bevételeit, de a kiesés mértékét még mindig kissé optimisztikusan ítélték meg. Bár az előirányzás tekintetében el tudom gondolni a városházi adminisztrációnak a költségvetés bevételi oldalán kifejezett véleményét, még sem tartok attól, hogy a főváros jövőévi háztartásának az egyensúlyát felborulás veszedelme fenyegetné. Minden attól függ, hogy a gazdasági viszonyokban lesz-e valamelyes javulás. Meg lehetünk elégedve, ha a további leromlási folyamat megakad. A háztartási egyensúly biztosítását csak úgy tudom elképzelni, hogy a főváros vezetősége ugyanúgy, mint az idén is, havonként ellenőrzi a bevételek alakulását és ehhez szabja a kiadások folyósítását. Teljesen osztom azt a felfogást, hogy az uj költségvetés csak keret. Amennyiben a főváros vezetősége a szigorú ellenőrzés során azt tapasztalná, hogy a bevételek az előirányzással szemben csökkenő tendenciát mutatnak, azonnal intézkedni kell a költségvetésben szereplő kiadások redukálása iránt. Ha a főváros vezetősége a jövő évben is ugyanazt a szigorú ellenőrzést fogja gyakorolni a bevételek alakulása és a kiadások folyósítása tekintetében, mint az idén — amiben nincs kétségem — akkor a pénzügyi egyensúlyt a jövő évben is meg lehet óvni. — A főváros lakosságának hely*ete kétségkívül síi lyosboíioit az uj inségjárulék kivetése következtében. Az iuségjárulás kivetésére azért volt szükség, hogy a főváros vezetősége fedezetet találjon az ínség- akciók lebonyolításához. Tudni kell ugyanis, hogy nem számítunk többé a főváros lakossága által fizetett szükségadókra, mert a kormányzat ezt az összeget teljes egészében egyéb célokra foglalja le, pedig ennek a szükségadónak eredeti rendeltetése az volt, hogy a szociálpolitikai kiadások fedezetet találjanak, Nem hallgathatom el ezzel azt az aggodalmamat, hogy a főváros területén befolyó in- ségjárulékok összege nem fogja fedezni a szociálpolitikai költségvetést, pedig más bevételi lehetőségünk erre a célra nem lehet, mint a szociálpolitikai kiadások óvatos ellenőrzése. Két irányban van szükség óvatosságra. Egyrészről vigyázni kell arra, nehogy növeljük a szociális veszedelmeket az inségakciók szokatlan változásával, másrészről óvatosságot kell tanúsítanunk a kivitelben, nehogy fedezet hiányában valamely megkezdett és fontos célt szolgáló nyomor enyhítő tevékenységnek a megszüntetésére kerüljön a sor. Képtelen helyzet állana elő, hii például a legkeményebb téli -hónapokban le kellene szállítani az ingyenebédek számát. Olyan elégedetlenségre vezetne egy ilyen eljárás, hogy következményei egyenesen kiszámit- hatatlanok volnának. Az inségakciók lebonyolítása kétségki vül sok gondot okoz, de ez elől kitérni nem lehet, mert a közrendet veszélyeztetnők. Érdeklődtünk Petrovácz Gyulánál aziránt is, hogy melyek a legközelebbi megoldásra váró fontos feladatok a városházán? — Nagy érdeklődéssel várjuk a polgármester előterjesztését — mondotta Petrovácz — a centrálé és a főváros viszonyának rendezése tekintetében, Úgy hallom, hogy a polgármester ur egészen uj előterjesztést készít. Azt is hallom, hogy a kormány nem hajlandó a fővárosnak átadni a bánhidai centrálét és a jövőben is csak áramvásárlási szerződést akar kötni a fővárossal. Mi a magunk részéről a megoldásnak ezt a módját a legélesebben ellenezzük. Ha áramvásárlási szerződés kötésére kényszerítenének bennünket, akkor ők fogják diktálni az egységárat, ez pedig egyáltalán nem felel meg a mi érdekeinknek. Az általuk diktált egységár és a termelési ár közötti különbözetből évről évre előteremtették a centrálé an- nuitási költségeit, ami azt jelenti, hogy a különbözetből harminc év alatt kifizethetjük az egész centrálét. — Ugyancsak a legközelebbi munkaprogramban szerepel az uj kerületi elöljáróság megépítése, Az uj fővárosi törvény 4 uj elöljáróságnak a megépítését rendeli el, ez elől most már nem térhetünk ki, mert különben a városigazgatás csődbe kerül. Az adóügyi adminisztráció már régebben csődbe került és ezért kellett uj adóhivatalt létesíteni. Gondot okozott a szegényügyi szolgálat is, amely parancsolóan sürgeti az előljárósági kirendeltségek felállítását. Mindezek után előterjesztést tett a tisztiorvos arra, hogy a közegészségügyi szolgálat gondjának elkerülése érdekében a perifériákon tiz ideiglenes hatósági orvosi rendelőt állítson fel a főváros, mert teljes képtelenség azt kívánni, hogy a perifériák szegény lakossága a központi tisztiorvoshoz járjon be és az egész utón végighurcolja esetleges fertőző betegségek csiráját. Tehát úgy az adóügy, mint a szegényügy és közegészségügyi szempontokra múlhatatlanul szükség van az uj előjáróságok felállítására, ami annál könnyebben vehető tervbe, hiszen éppen a racionalizálási előmunkálatok eredményéből is meg^ lehet állapítani, hogy az uj elöljáróságok felállítása nem járna személyzet- szaporítással. Úgy tudom, hogy ebben a tekintetben konkrét terve is van a polgármester racionalizálási biztosának. Galli na tanácsnoknak. Az uj elöljáróságok felállítása kizárólag lakásügyi problémává vált. Az adminisztráció egyszerűsítése révén megtakarítható személyzet erre a célra felhasználható és tökéletesen elegendő is. — A városházi tisztviselők státusrendezése és a városigazgatás racionalizálása is a legközelebbi feladatok közé sorozható. Pártunk tagjai szeretnék és el is várják, hogy most már ezek a személyi természetű kérdések kivétel nélkül nyugvópontra jussanak, Gallina Frigyes tanácsnok a polgármester megbízásából egy év óta tanulmányozza a város- igazgatási problémákat és úgy
