Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-10-22 / 42. szám

1932 október 22. Miért nem alakítják újra az üzem ig azgatóságokat? Az elnöki ügyosztály, mint minden esztendő­ben, ezidén is október közepén tette közzé a főváros törvényhatósági bi­zottsága rendes és póttagjainak név­jegyzékét, amely az 1932. évi októ­ber hó elsejei állapotot tünteti fel. A füzet magában foglalja a fővá­rosi törvény értelmében alakított üzemigazgatóságok tagjainak a név­sorát és ebből a névsorból eszmélünk rá arra, hogy mé g mind i g azo k az lírák ülnek az üzemek igazga­tóságaiban, akiket az uj törvény­hatósági bizottság össze ülése előtt választották oda meg. Az elmúlt esztendőben a törvényha­tósági tanács eleget tett a fővá­rosi törvény azon rendelkezésé­nek, amely szerint az uj törvény- hatósági bizottság megalakulásától számított hat hónapon belül az üzemigazgatóságok meg alakítandók. Annak idején, ideiglenes j e l- le g g el, a régi üzemigazgató­sági tagokat választották korpo­rative újra, kimondották azonban, hogy az egyes pártok megfontolás tárgyává teszik, hogy kik képvisel­jék őket az üzemigazgatóságokban és a, pártok uj listái alapján alakul­nak azután meg az uj üzemigazga­tóságok. Ennek az elhatározásnak már több mint másfél esztendeje és a helyzet azóta váltó z a t- l a n. ügy látszik, az illetékes ténye­zők és a. pártok kényesnek Iá t- ják a problémát, nem akarnak érzékenységeket sérteni és ennek tu­lajdonítható, hogy egyes üzemigaz­gatóságok tagjai sorában, sőt elnöki és alelnöki pozícióiban is, olyan urak foglalnak helyet, akinek neve egyéb­ként végesre g e n let ü n t a s z á- m. u k r a a. m u g y se m túlságos n agy per s pektiv á k a t n y u j- t ó v á r o shé zi -ég b oltró l. Tá­vol áll tőlünk a személyeskedés és így a részletek taglalásától eltekin­tünk, becses figyelmébe ajánljuk azonban mindenkinek az üzemigaz­gatósági tagok névsorának g o n- do s áttanulmányozását. A legsürgősebben szükség van az uj üzemigazgatóságok törvényhatósági tanácsi megválasztására azért is, mert azóta, amikor megalakultak ezek az üzemigazgatóságok, még egé­szen más volt a p á r t o k a r á n y a a törvényhatóságban, mint ma. jgy pl. a községi kenyérgyár igazgató­ságában az öt tag közül kette n is képviselik a közgyűlés legkisebb pártját, a Ne m- zeti Demokrata Pártot, vi­szont egyetlen képviselője sincs az üzemigazgatóságokban R a s s a y Ká­roly pártjának, amely pedig nem is tartozik' a legkisebb városházi pár­tok közé. Minden szempont amellett szól, hogy a törvényh atósági tanács az immár elodázhatatlanná vált uzemigazgat ósági tagválasztásokat a legs ü r g ö s e b b e n m egei t- s e. ' nyilttér* Es* Cimii napilap 1932 október 16-i keletű számában „Csalásért elítélték egy gazdag háztu­lajdonos t i á t“ elinti közleményre ezúton kijelentem, hogy Obendor- t e r Károly oki. mérnök, út­építési vállalkozó, a Baross Szö­vetség ut-csatornaszakosztályának alel- noke, ügyfelemről közölt híradás elejé- ol végig valótlan. Ügyfelem ellen sem csalas, sem semminemű más büncselek- meny miatt eljárás folyamat­ban nincs és nem is volt, annál kevésbe hozhatták ellene a cikkben kö­zölt Ítéletet. A valótlan hirt közzétevő napilap el­len a bűnvádi feljelentést egyidejűleg megtettem. ' Dr. Dietz István ügyvéd. * A nyílttéri közleményekért a sajtó­jogi felelősséget minden esetben a be­küldő vállalja. Elkészült a javaslat a kerületi elüljáró- ségokrél szóló tűrvén} módosítására A törvénytervezet az elöljáróság hatósági jellegét magára az elöljáróra ruházza, akinek egyéni felelősség mellett széleskörű hatalmat és intézkedési jogkört biztosit vij mm/kVEST — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az uj fővárosi törvény a kerületi közigazgatásról szóló fejezetében utasítja a belügyminisztert, hogy a kerületi elöljáró hatáskörének sza­bályozásáról a törvény életbelépte­tésétől számított három éven belül törvény javaslatot terjesszen elő. Az elnöki ügyosztály felkérte a kerületi elöljárókat, hogy értekezletükön vi­tassák meg azokat a szempontokát, amelyeket az elöljárók a kerületi közigazgatásban szerzett gyakorla­tuk kapcsán az uj fővárosi törvény és az 1893-ból származó elölj áró sági törvény összeegyeztetése alkalmával érvényesíteni kívánnak. Az elöljárók Szente Miklós tanács­nok, a rangban legidősebb kerületi elöljáró vezetésével több értekezle­tükön foglalkoztak az elnöki ügyosz­tály által előterjesztett problémával. Az elöljárói értekezlet elé került az a törvénytervezet, amely az 1893. évi XXXIII. t.-c. helyett a Budapest székesfőváros kerületeinek önkor­mányzatáról szóló törvényt kívánja a Corpus Juris-ba iktatni. A törvénytervezet szerint a közigaz­gatás szerve a kei’ületekben nem a kerületi elöljáróság, hanem saját személyében a kerületi elöl­járó. A kerületi elöljáró felelősségét ille­tően az uj fővárosi törvény által már megállapított egyéni tisztviselői felelősség az irányadó. A kerületekben a közigaz­gatás vezetője a kerületi elöljáró, akit a jogi képesítéssel bíró ta­nácsnokok létszámából a pol­gármester állít á kerület élére. A kerü­leti elöljáró a hatáskörébe' tartozó1 ügyekben más hatóságokkal közvetlenül érintkezik és közvetlenül rendelkezik a közigazgatási teendők ellátására hozzá beosztott személyzettel. A kerületi elöljárók a hatáskörükbe tartozó ügyek egyöntetű intézése és ál­talában a kerületi közigazgatás mellété­nek egységes elvek szerint való biztosí­tása céljából időközönként, de legalább havonként egyszer, értekezletet tartanak. Az értekezlet elnökét titkos szavazással és általános szótöbbséggel a kerületi elöljárók maguk választják: a felsőbb hatóságok, továbbá a központi hivata­lok és a kerületi elöljárók között az érintkezést az elnök közvetíti. Az elöl­járói értekezlet intézménye n e m h i- v a t a 1 o s formában m ár eddig i s m e g v o 11 és az uj törvény nem tesz egyebet, minthogy a gyakorlat­ban jól bevált értekezletet hivatalos je 11 e g g e ] ruházza fel. A kerületi elöljáró fentebb említett személyes felelőssége igen nagy j e- 1 e n t ő s é g ü. A személyes felelősség még a helyettest illetően, is fennáll, a törvénytervezet szerint a kerületi elöljárók a hatáskörébe tartozó ügyekben az intézkedés jogát szemé­lyes felelősségének érintet­lensége mellett hízhatja helyetteséibe.' A helyettes az ilyen ügyeket a ke­iunyaátJán^ természetes keserüvíz emészlótzervek leg­kiválóbb gyógyvíz«. Egy háztartásban sem hiá­nyozhat. Hatásában f«lűl múlhatatlan SIILEHMER IMORflS, BUDAPEST Or. Pajor-szanatórium, VIII., Vas­utca 17. üj osztályt létesített 7.— és 9.— pengő napi ápolási díjjal, szanatóriumi ellátással. A különszobák árai is lénye­gesen leszállítva. Vizkurák, Zander, or- thopüdia, bélfürdő stb. bejáróknak! is. riileti elöljáró nevében intézi, intéz­kedése hatályosság és az ellene használható jogorvoslatok szempont­jából a kerületi elöljáróéval azonos tekintet alá esik. Az ilyen intézkedésekért és határo­zatért azonban az azt kiadó elöljáró- helyettes saját személyében is felelős. Jelentősen nő a kerületi elöljáró joga az elöljáróság szakközegei­vel szemben. Eddig pl. a kerületi tiszti orvossal közvetlenül rendelkezett a tiszti főorvos. Ez a jövőben a törvénytervezet szerint másképpen lesz: a polgármester a tiszti főorvos, a főszámvevő, az adó­hivatali igazgató és a központi pénztári igazgató a kerületi elöljáróhoz beosz­tott összes tisztviselőkkel és szakköze­gekkel kizárólag a kerületi elöljáró utján rendelkezhetik, a kerületi elöljáróhoz beosztott szakkö­zegek csak az elöljáró utján tehetnek jelentést. A törvénytervezet részletesen és pon­tosan szabályozza a kerületi elöljáró hatáskörét. Eszerint a kerületi elöljáró elsőfokú közigazgatási hatóság min d- azon ügyekben, amelyeket a törvények a törvényerejű szabályzatok, a minisz­teri rendeletek és a szabályrendeletek hatáskörébe vitainak. A kerületi elöl­járó a régi törvényben meghatározott jogkörén felül végrehajtja a törvénye­ket, továbbá a polgármester rendele­téit és utasításait, a Közmunkák Ta­nácsának és az árvaszéknek határoza­tait, vezeti és ellenőrzi a kerület köz- igazgatását. Az elöljáró őre az illetékes kerületi közigazgatás pecsétjének, gyakorolja a kerületi közigazgatás költségvetési keretében az utalványozás jogát, rendelkezik a polgármester által hozzá beosztott székesfővárosi tisztvise­lőkkel és alkalmazottakkal, ellenőrzi azok működését, eljár iparügyekben, árva- és gyámügyekben és gyermekvé­delmi ügyekben, egyesületi, közegész­ségi, tüzrendészeti, piac- és vásárren­dészeti, szegénygondozósi, dajkasági, közterület- és járdafoglalási, anya­könyvi, épitésrendőri ügyekben. J a - vasiatokat tehet a hatáskörébe utalt ügyekben a polgármesterhez, to­vábbá a polgármester utján a törvény- hatósági tanácshoz és a törvényhatósági bizottsághoz. A törvénytervezet kötelességévé teszi a polgármester­nek, hogy évnegyedenként legalább egyszer minden kerület ügyét sze­mélyesen megvizsgálja, akadályoztatás esetén az alpolgár­mesterek egyike helyettesít­heti. Ezen vizsgálatok eredményéről a polgármester köteles a törvényható­sági bizottságnak évnegyeden-! ként jelentést tenni. A törvénytervezet a kerületi választmányok működését és hatáskörét illetően is tar­talmaz fontos rendelkezéseket, amelyek részben már az elnöki ügyosztály által készített szabályrendeletben is benne- foglal tatnak. MEß IIA94 férfi öltöny, felöltő, kö- IIIlU VHgg peny 5.- pengő stb. Ilyen arányban olcsók a száraz vegy tisztítá­sok nfiEHCZER-nei. Fest. Tisztit, mos. Telelőn HELUEVIIUADAR 0* VEGYÉSZETI GYÄRA BUDAPEST, ül., EÖTÜÖS-UTCft 21 TELEFON: 27-2-75 Oben dór fér Károly és — Obendorfer Károly. Az Est e hó 16-iki számában szószerint a következő helyreiga­zítás jelent meg: — Az Est október 16-iki számában kispesti tudósítónk je­lentése alapján megírtuk, hogy a kis­pesti járásbíróság a Se hús de k és Vajda cég feljelentésére hitelezési csalásért egy hónapi fogházra ítélte Oben dór fér Károly építési vállal­kozót, aki a céget két évvel ezelőtt 3000 pengővel megkárosította. Véletlen névazonossság, de a tárgya­láson ■ elhangzott kijelenté­sek is azt a látszatot keltették, mint­ha a kispesti járásbíróság elé került Obendorfer Károly építési vállal­kozó azonos volna Obendorfer Ká­roly okleveles mérnökkel, az Oben­dorfer Károly és Rudolf, vala­mint az Obendorfer József és Fiai cégek beltagjával. Annál is in­kább előállott ez a látszat, mivel az el­itéit Obendorfer Károly atyja is gazdag háztulajdonos és Obendorfer azzal próbált véde­kezni, hogy gazdag apja nem segíti egy fillérrel sem. így állott elő az a hely­zet, hogy Obendorfer Károly okleveles mérnök, útépítési vállalkozó ngy tűnhetett fel, mintha ő állott volna vád­lottként a kispesti járásbí­róság előtt. Természetesen kész­séggel ismerjük el, hogy az elitéit Obendorfer Károly nem azo­nos Obendorfer Károly okle­veles mérnök, útépítési vál­lalkozóval, aki a székesfőváros ál­landó szállítója és aki köztiszte­letben álló, feddhetetlen éle­tű egyén, teljesen rendezett vagyoni viszonyok között él, önálló vagyonnal rendelkezik és ez okból nem is merül­hetett fel annak szükségessége, hogy édesatyja támogatását igénybe vegye. Ikerházakat építenek a városházi telepítés során. A hetes munka- bizottság1 Wolff Károly elnökletével tartott legutóbbi ülésén tudvalevő­leg arra a.z álláspontra helyezkedett, hogy uj ^ szükséglakások építése he­lyett mégis a városszéli telepítést valósítja, meg. A hetes bizottság- határozata alapján a középitési ügy­osztály Wossala tanácsnok vezetésé­vel haladéktalanul hozzálátott a ver­senytárgyalás előkészítéséhez. A szá­mítások szerint a várossszéli telepí­tés ^megvalósítására a MABI által a főváros rendelkezésére boesájtott kölcsönből 240 lakást építenek, még pedig úgy, hogy 120 darab ikerházat emelnek. A főváros mintegy 30 ti- pus-tervet vásárolt meg, ezeket a terveket az adott pénzügyi keretek­nek megfelelően most dolgozza át az ügyosztály. A MABI-féle kölcsön­nek a városszéli telepítés céljaira való felhasználását illetően a jövő héten határoz a. törvényhalósági ta­nács, melynek hozzájárulása után a középitési ügyosztály a versenytár­gyalási hirdetményt közre fogja bo- csájtani. A versenytárgyalási hir­detményben érvényesül az a kisipa­rosok által követelt szempont, hogy a városszéli telepítést a legszélesebb- körü munkamegosztás elvének szem előtt tartásával valósítsák meg. Min­denki pályázhatik majd egy vagy több ikerházra. Számszerűen nem határozzák meg, hogy ki hány épü­letre pályázhatik, de az odaítélésnél szem előtt tartja a főváros, hogy minél több vállalkozó jusson mun­kához. Hogy az iparosmunkák is minél több kisiparost juttassanak keresethez, az ajánlattevők tartoz­nak már árajánlataikban megje­lölni, hogy melyik iparosmunkai melyik kisiparossal kívánják elvé­geztetni. A lakótelepeket közmüvek­kel nem látják el: nem létesítenek a. telepen sem csatornát, sem utakat, sem vízvezetéket. Az ügyosztály ter­vei szerint a munka még november folyamán megkezdhető lesz, olyké- pen, hogy december közepéig a 120 ikerházat feltétlenül tető alá. is hoz­zák. Kedvező időjárás esetén a fő­város az idei beköltözhet őségét is biztositani akarja. Természetes, hogy az 1.000,000 pengőből az igy redukált lakásmennyiség mellett kitelik a ke­rítés, melléképületek (ólak stb.) épí­tése és az egyszerű bútorberendezés is, amire lakásonként 200—250 pen­gőt szántak, de kitelik az utak épí­tési költsége is. Szorulásban szenvedőknél, az „Igmándi“ viz válik be legjobban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom