Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-10-15 / 41. szám

1932 október 15. UJJBUDAVEST a Éber Antal esete a Sfeiner-ngomdával Szabad-e megbízhatatlan adatoh alaptan a főváros nazíntjomdáfa ellen halszáf indítania a Kereskedelmi és iparkamara elnökének? — Az Uj Budapest tudósítójától — Az üzemi bizottság működése kapcsán igen nagy érdeklődést vál­tott ki az a vita, amely a Házi­nyomda fenntartása, illetőleg meg­szüntetése körül kerekedett. A bi­zottság e hó 7-én tartott ülésében el­fogadta Spur Kálmán dr. azon in­dítványát, hogy a Házinyomda, mint a főváros közigazgatási intéz­ménye, fenntartandó, a nyomda fel­adatát csak a főváros összes nyom­tatványszükségletének kielégítése alkotja. Kimondotta az üzemi bi­zottság, hogy a Házinyomda műkö­dési köre kizárólag ennek a köz- szükségletnek a kielégítésére korlá­tozandó, ezért pl. iskolai értesítők és irkák készítése, tankönyvek nyo­mása mellőzendő. Az üzemi bizott­ság véleménye szerint a Házinyom­da cimfestő-osztálya azonnal be­szüntetendő. A bizottságnak a Házi­nyomdára vonatkozó határozatait Szőke Gyula dr., a bizottság elnöke már közölte a polgármesterrel. A Házinyomda fennmaradása el­len indított harcnak Éber .Antal, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt a vezére, aki órák hosszat tartó, fulmináns támadásokkal telitett be­szédében követelte a Házinyomda azonnal való megszüntetését. Éber Antal megállapítása szerint a Házinyomda életképtelennek bizonyulna, ha a inagánnyoin- dákkal konkurrálni kellene, a Házinyomda zárószámadásában az évről-évre feltüntetett meg­takarítás, illetve üzleti haszon tulajdonképpen nem megtaka­rítás, hanem csak annyit jelent, hogy ennyivel fizették túl a megrendelők a nyomtatványo­kat és ha nyilvános versenytár­gyalásokra bocsájtaná a fővá­ros a nyomtatványok előállítá­sát, akkor 500.000 pengőt fizetne rá a főváros a nyomtatványokra. Az Éber-féle vádakra és érvekre az üzemi bizottság múlt heti ülésén Spur a Keresztény Községi Párt megbízásából adta meg a feleletet, akinek a Házinyomda fennmaradá­sára vonatkozó indítványait a bi­zottság nagy többséggel elfogadta. Az üzemi bizottságban tartott több­órás beszéde során Spur Kálmánnak sikerült rend­re megcáfolnia Éber Antal vád­jait és kimutatnia, hogy azok kivétel nélkül helytelen és felü­letes információkon alapulnak. Szükségesnek tartjuk, hogy az üze­mi bizottság anyagából ismertessük azt a legkirívóbb részt, amely a Beszkárt jegy szükségletére vonat­kozik: Éber Antal esetét a kapos- v ári S t e in e r- nyo in d áv a 1. Azt állította Éber Antal, hogy a Beszkárt által legutóbb tartott szii- kebbkörü versenytárgyalás alkalmá­val a magánnyomdák egész sora je­lentkezett 30—50 százalékkal olcsóbb ajánlatokkal és hogy ezen ajánlatok egyikének elfogadása esetén 300.000 pengő haszna, lett volna a Beszkárt- nak, óe végül, hogy ezeket az olcsó ajánlatokat a Beszkárt visszautasí­totta. Ezzel a váddal szemben — amely valósága esetén valóban súlyos lett volna — az üzemi bizottságban Spur Kálmán dr. részletesen ismer­tette a tényállást. A tényállás az, hogy a Beszkárt a szlikebbkörü ver- táigya!ás keretében még 1931 év elején felhívta a Budapesten jegy- nyomásra egyedül berendezett ma­gánnyomdákat és pedig a Zawadil- nyomdát és a Közlekedési-nyomdát, azonkívül a székesfővárosi Házi­nyomdát, hogy menetjegyek nyomá­sára tegyen ajánlatot, Más nyomdát azért nem hivott fel a Beszkárt ajánlattételre, mert jegynyomásra Budapesten csak az említett három nyomda van berendezve. Aki arról beszél, hogy a Beszkárt negligálta a nyomdavállalatok egész sorozatá­nak az ajánlatait, téved, mert a Zawadil-, Közlekedési- és a Házi­nyomda ajánlatain kívül a Besz­kárthoz más ajánlat nem érkezett, annál kevésbbé tudnak az Éber által állított sorozatos ajánlatokról. A Beszkárt által a Ivözszállitási Szabályzat paragrafusaival hajszál­nyira megegyező szükebbkörü ver­senytárgyalás eredménye az vöt, hogy a Zawadil- és a, Közlekedési- nyomdav általat együttes ajánlatuk­ban a menetjegyek ezréért, ha azok százezerén felüli mennyiségben ren­deltetnek meg 1.36 pengő és ha száz­ezer darabon aluli mennyiségben rendeltetnek meg 1.45 pengőt kért. Ezzel szemben a Házinyomda aján­lata úgy szól, hogy ha százezren fe­lüli mennyiséget rendelnek nála, az egységár 1.28 pengő, ha azon aluli mennyiségben rendeltetnek meg a jegyek, úgy ezrét 1.30 pengőért ké­szíti és kötelezi magát, hogy a je­gyeket a Beszkárt helyiségébe szál­lítja. Ezek alapján a Beszkárt a fo­lyó esztendő végéig terjedő ha­tállyal a Házinyomda ajánla­tát fogadta el mint legolcsób­bat, tehát egyáltalában nem helytálló az a kijelentés, hogy a Házinyomda kapta meg a je­gyek nyomására való megbí­zást dacára annak, hogy a ma­gánnyomdák egész sorozata 30— 40, sőt 50 százalékkal is olcsóbb lett volna. Érkezett ugyan a Beszkárthoz 1931 junius hó 19-éről keltezve a Steiner Ferenc kaposvári nyomdai cégnek egy ajánlata, a már megkö­tött és véglegesen aláirt szerződés perfektuálása után hónapok múlva, azzal, hogy a cég hajlandó a Besz­kárt menetjegyeit ezrenként 1 pen­gőért ab Kaposvár elkészíteni azon feltétel alatt, ha a Beszkárt félévi szükségletét egyszerre rendeli meg. Ebben az ajánlatban foglaltatik az a kijelentés is, hogy a Beszkárt 300.000 pengőt takarítana meg, ha reábiznák a jegyek nyomását. Éber Antallal szemben meg kell állapítani, hogy a Beszkárt 1931-ben 186,100.000 darab puhajegyet rendelt a Házinyomdánál és ezért 238.000 pengőt fizetett. Hogyan tud eb­ből 300.000 pengőt a Beszkárt megtakarítani, azt csak a Stei- ner-cég tudja megmondani! Más lapra tartozik, hogy a kapos­vári nyomda ugyanezen a helytelen alapon informálta a budapesti és egyes vidéki kereskedelmi és iparkamarákat, nyomdai szak­lapokat, napilapokat, amelyek azután jóhiszeműen szerzett infor­mációik segítségével megkísérelték, hogy a Steiner-cég lehetetlen aján­latát elfogadtassák. Ennek az infor­mációs hadjáratnak lett azután kö­vetkezménye, hogy a Sokszorosító Ipartestület és a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara is felterjesz­téssel éltek a belügyminiszterhez a Steiner-cég érdekében, azzal a cél­zattal, hogy a Goebel-gép beszerzé­sét ne engedélyezzék és hogy a Házinyomda működését szüntessék meg. A polgármester a Steiner-cég be­adványával kapcsolatosan felter­jesztéssel fordult a belügyminiszter­hez, kérvén, hogy a Steinei-céget in­dokolatlan kérelmével utasítsa el és azonkívül megvédte a polgármester ezen felterjesztésében az igaztalanul meghurcolt nyomdai főtisztvise­lőket is. Megállapította — még pedig tel­jes megelégedéssel — az üzemi bi­zottság, hogy Gallina Frigyes dr. a polgármester által a racionalizálás­sal megbízott tanácsnok, úgyis mint az elnöki ügyosztály vezetője, a nyomtatványok nagyságának, a ren­delések korlátozásának, illetve ösz- szevonásánalc, valamint a nyomtat­ványokhoz felhasznált papír dimen­ziójának és minőségének, végül a papírárak körültekintő módon való eredményeképpen egyelőre a nyomtatványoknál 83.000 pen­gővel csökkentették a kiadáso­kat, amelyeknek az 1933. évi költségvetésben való keresztül­vitele, illetve a csökkentése iránt az előterjesztést megtette. A racionalizáló biztos által be­mutatott javaslat eredménye az, hogy a jövő évi költségve­tésben a Házinyomda fejezetén az előirányzott összegek a sze­mélyi kiadásoknál 36.000 pengő­vel, a papírra felvett összegnél pedig 80.000 pengővel csökken­tek. Ezeknek a csökkentéseknek a keresztülvitele nyomán a Házi­nyomdának legközelebb módjá­ban lesz egységárainak 25—30 százalékos csökkentése iránt a polgármesternek előterjesztést tenni. Zongorák, pianinók, újak, át­játszottak részletre legolesöbb- ban beszerezhetők Lipovniczky Szevér zongorakészitő mesternél. Javí­tás, hangolás, bőrözés jótállással Erkel-utca 20. sz. Auf. 319—26 amelyeket a természetes jég vizsgá­latát illetően bocsájt közre Strösz- ner igazgató. A Rákospatak, amely a természetes jég termelő helyeit táplálja, bakterológiai és kémiai szempontból még a Duna vizénél is rosszabb, az innen termelt jég, mint­hogy tömegkezelésnél a hűtésnél használt jég feltétlen érintkezésbe jut a hütendő élelmiszerrel, egész­ségügyi szempontból határozottan aggályosnak mondható. Az intézet az alsórákosi jégtavak vizében egy köbcentiméterben 840.000 csirát és 136.000 kóli-bacillust talált! Meg­állapítja a jelentés, hogy az össze­hasonlító vizsgálat kifejezetten ki­mutatja az ivóvízből készült jég fölényét a természetes jéggel szem­ben. Nem kevésbé súlyosak az intézet fagylalt-vizsgálati adatai. Az el­múlt évben 208 vizsgált fagylalt kö­zül csupán 16.4 százalékot talált Ströszer igazgató bakterológiai szempontból kifogástalannak. Főleg a tejjel készült fagylaltok erősen szennyezettek, aminek az az oka, mert a felhasznált tej már eredeti­leg is bakterológiai szempontból ki­fogásolható volt. Igen súlyos az in­tézet megállapítása a tejre vonat­kozóan is: a fővárosban for­galomban levő tej legnagyobb részben nagymértékben szennyezett a helytelen, illetve tisztátalan keze­lés folytán. Az elmúlt évben a vizs­gált 92 nyerstejnek 15 százaléka volt bakterológiailag elfogadható, a pasz­tőrözött tej 62 vizsgálatából pedig csak kb. 10 százalék adott elfogad­ható eredményt, A tejszín minden esetben erősen szennyezettnek bi­zonyult. Ezt a feltűnően rossz ered­ményt annak tulajdonítja a főváros tudományos intézete, hogy a tejter­melő gazdaságok és üzemek, tejérté- kesitö válalatok és cukrászdák al­kalmazottai, de épp úgy felelős ve­zetői is teljesen tájékozatlanok a tej hygiénikus kezelésében. Hiányos és tökéletlen sok üzemben a kannák és palackok tisztántartása, a tejes pa­lackok lezárása nem megfelelő, nem steril, ennek következtében a kan­nák és palackok vizsgálatánál sok millió csirát és káli baktériumot talált Ströszer igazgató mikrosz­kópja. Köszönet és elismerés illeti meg a főváros bakterológiai intézetét és ■annak kitűnő igazgatóját ezeknek a tudományos szempontból talán nem nagy jelentőségű, de a gyakorlati élet szerint messzemenő fontosságú és kihatású vizsgálati eredmények­nek közrebocsájtásáért! BANKHÁZ R.-T. BUDAPEST, IV., Szervita-tér 3. szám a m. kar. osztáiysorsjáték főáriasitói Elérhető legnagyobb nyeremény pengő NYEREMÉNYHUZÁS A» I. oszt, sorsjegyárak: Egész sorsjegy 24.- P Fél sorsjegy 12.- P Negyed sorsjegy 6.- P Megdöbbenni tudományos megállapítások a piszkos peso telit mág piszkosaim fagy­laltról fisa legpiszkosabb meszelés légről fl főváros IsaKferológiai intézetének jelentése — Az Uj Budapest tudósitójától — Szerény fiizetecskét küldött be az elmúlt héten hozzánk a főváros Közegészségügyi és Bakterológiai Intézete: a füzet, amely Ströszner Ödön dr. egészségügyi főtanácsost, az intézet igazgatóját vallja szerző­jéül, a maga tudományos egyszerű­ségében a főváros szempontjából hallatlanul érdekes és nagy fontos­ságú adatokat tartalmaz. Ez a kö­rülmény nemcsak az intézet igaz­gatójának elismert tudományos működése számára jelent elisme­rést, hanem feltűnést kelt város- politikai szempontból is. A jelentés felöleli az uj székesfő­városi Közegészségügyi és Bakte­rológiai Intézet működését az el­múlt esztendőről, az elsőről, amely nem a Szent István-kórház hulla­házának első emeletén, hanem az uj otthonban, a Gyáli-uton zajlott le. Megtudjuk a jelentésből, hogy az intézetben permanens szolgálat van, a belszolgálat során végzik a ragá­lyos betegségek bakterológiai vizs­gálatát, a bürokrácia teljes mellő­zésével, olyképpen, hogy a vizsgá­latok eredményét azonnal telefonon közlik a tisztiorvosokkal A főváros közegészségügye szem­pontjából a higiéniai és kémiai osztály, amelynek Schejf-Dabis László dr. a vezetője, érdemel kü­lönleges említést. Ez az osztály tartja állandó felügyelet alatt a fő­város vizét (igy megállapítja, hogy a fővárosi ivóvíz 1931-ben higiéniai szempontból kifogástalan volt), az ásványvizeket és a szikvizeket, a Palatínus-vizet, a Kristályvizet és a Harmat-vizet kifogástalannak tartja az intézet, a megvizsgált szódavizek azonban kevésbbé ki­elégítő eredményeket adtak), a für­dőket és uszodákat (itt különösen a Dana-uszodák rendkívül rossz eredményt adtak). Megdöbbentők azok az adatok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom