Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-10-15 / 41. szám
1932 október 15, UJ BUDAPEST 3 Az előirányzott állami hozzájárulások tényleges megkapásától függ a jövő évi költségvetés egyensúlya és pénzügyi realitása Sipőcz polgármester költségvetési expozéja általános tetszést váltott ki a törvényhatósági tanácsban — Az Uj Budapest tudósitójától — Csütörtökön délután megkezdődött a törvényhatósági tanácsban a főváros jövő évi költségvetésének tárgyalása, amely mindig gerince Budapest várospolitikai életének. Az országos politikában a legutóbbi hetek folyamán beállott mélyreható változások, nemkülönben az általános gazdasági és pénzügyi válság különleges jelentőséget kölcsönöznek ezidén a budgettárgyalásnak, melynek főeseménye, mint minden évben, ezidén is Sipőcz polgármester expozéja volt. Az expozé a maga tiszta logikájával, megalapozott pénzügyi tudásával, komoly okfejtésével és nemesvonalu célkitűzéseivel, a költségvetés törvényhatósági tanácsi és közgyűlési tárgyalásait illetően, túlnő a szokásos kereteken, irányt szabva a további vitái nak, dicséretet és elismerést jelent a. polgármester számára. Arra való tekintettel, hogy az ismeretes takarékossági rendszabályok követkéz lében a Fővárosi Közlöny kénytelen lezárni hasábjait a törvényhatósági tanácsi és a közgyűlési beszédek elől, viszont a napisajtó a maga szűkre szabott hasábjain, a papir- korlátozó rendeletek következtében szintén nincs abban a helyzetben, hogy érdeme szerint, kellő részletességgel foglalkozzon a polgármester expozéjával: szükségesnek tartjuk a polgármesteri beszéd főbb részeit hasábjainkon közrebocsátjtani. A polgármester beszéde — A székesfőváros 1933. évi költségelőirányzatának kialakulását — inon dotta a polgármester — a csökkenő bevételek szabták meg. A költség- vetés összeállításánál a bevételekhez kellett alkalmazkodni, amelyek a gaz dasági depresszió nyomán az egész vonalon visszaesnek. A csökkenő bevételekhez képest a költségvetési keretet takarékossággal, a szükségletek szigorú megszorításával, megfelelően szűkíteni kellett, mert csak ilyen módon lehetett a költségvetést a lakosság njabb megterhelése nélkül egyensúlyban tartani, amit a .lövő évi költségvetésnél, tekintettel a súlyos gazdasági viszonyokra, a legfontosabbnak tartottam. — A visszaesést szembetűnően látjuk a folyó évi bevételeknél. A csökkenő kereset és jövedelem mellett minden' téren csökken a forgalom, ami mindjárt érezhetővé válik az adóbevételeknél és az üzemi bevételeknél. De érezhető a többi kisebb községi bevételeknél, u. m. a házbérjövedelem nél, a haszonbéreknél, a dijaknál stb. is, melyeket a változott gazdasági viszonyok miatt méltányosan mérsékelni kellett. — A jövőévi bevételeket az idei tényleges bevételek alapján irányoztuk elő. Az előirányzat igy jelentős visszaesést mutat az idei és a ta valyi költségvetéshez képest. A jövő évre 10.5 millióval kevesebb bevételt irányoztunk elő, mint 1932-ben és 21.2 millióval kevesebbet, mint 1931-ben. Az adóbevételek visszaesése — Az adóbevétel nemcsak a legnagyobb, de egyúttal a legfontosabb bevéslőtársával sétált órákon keresztül, — talán éppen az utolsót mielőtt egyik percről a másikra meghalt volna a Korányi klinikán. * TABÓDY TIBOR törvényhatósági tanácstag, országgyűlési képvi selő, aki hónapokon át betegen fe küdt az egyik fővárosi klinikán, felgyógyult és a törvényhatósági tanács csütörtöki ülésén már meg is jelent. Tabódy Tibort, ciki pártkülönbség nélkül a közgyűlési terem minden oldalán igen népszerű, fel- gyógyulása alkalmával számosán melegen köszöntötték. A FRIEDRICH PARTNAK EGYSZERRE két uj bizottsági tagja is van, az egyik Csapó Ferenc dr., aki P erezel Béla örökében, a hegyvidéki keresztény ellenzéket fogja a városházán képviselni, a másik Hal may Zoltán, ciki a bizottsági tagságáról lemondott Draskóczy László gyógyszerész helyett kerül be a. lágymányosi listán. Halma y Zoltánnal újból v i- lágbajnok tagja van a törvényhatósági bizottságnak: a kitűnő Halmay egyike Magyarország legrégibb veterán sportembereinek, aki több olimpiászt nyert meg. A legutóbbi törvényhatósági bizottsági ciklusban Posta Sándor dr., a párisi olimpiász kardvilágbcijno- ka volt városatya, akinek örökébe lépett most világbajnoki minős ö gb en Halmay Zoltán. * MEGEMLÉKEZTÜNK ARRÓL A CIPÖBOLTRÓL, amely Lobra a y er Jenő dr. nyug. tanácsnok intenciói alapján olyképpen működik, hogy a közvetítői hasznot teljesen kikapcsolva, közvetlenül a bőrgyárból szerezve be a bőr szükségletet, azt saját műhelyében dolgoztatja fel. Cikkünk kapcsán számosán fordultak hozzánk azzal a kérdéssel: hol van ez a cipőbolt? Közöljük, hogy a bolt szövetkezeti formában működik: Magyar Cipőkészítők Termelő és Értékesítő Szövetkezete a neve és központi eladási telepe az Operaház mellett, a Dal- szinház-utca 8. szám alatt van. A bolt árai olyan olcsók, hogy valóban megérdemlik a fővárosi tisztviselő társad a lom k illő ni e g e s f i g y elm ét. A szövet kezet a modern technika és értékesítés megszervezésének tökéletes kihasználásával, gyári egységárakon bocsátja saját készítményül varrott cipőit a közönség részére forgalomba. A cipők egységárai 10 pengő 57 fillértől 13 pengő 75 fillérig terjednek. gyermekcipők 5 pengőtől felfelé kaphatók. A rendelkezésünkre bocsájtott körlevél megjegyzi, hogy a szövetkezet gyártmányai kizárólag a legjobb anyagokból, a legdivatosabb és legtökéletesebb formában készülnek. Hogy mennyire rezsimentesen dolgozik a kis bolt, mutatja, hogy a körúti tízezer pengős boltbérekkel szemben mindössze évi ezer pengő a házbére. Ily körülmények közölt valóban nincs semmi csodálnivaló azon, hogy a városi alkalmazottak nagy számban k e- r e sik fel a szövetkezet boltját, amelynek a legjobb reklámot a prima minőségű olcsó árui szolgáltatják. teli forrásunk is a költségvetés szem pontjából, azért ezzel bővebben kell foglalkoznom. — Az adóbevételek az előző évhez képest 8.4 millió pengővel csökkennek. Különösen a községi pótadó előirányzatát kellett csökkenteni, mert a pótadó alapjául szolgáló föld ház-, társulati- és tantieme-adó jelen tős visszaesésével kell számolni. A társulati a d ó t csak feleösszeggel lehetett számításba venni a gazdasági viszonyok közismert alakú lása miatt. Az alapulvett h á z a d ó is kevesebb, mert igen sok lakás és üzlet- helyiség nincsen bérbeadva és mert a lakás- és boltbérek esnek. A községi p ó t a d ó előirányzatát ehhez képest 4 millióval csökkentettük. — A kereseti adó előirányzatát is 2 millióval csökkenteni kellett, mert ennél az adónemnél jelentkezik a leg több behajthatatlan követelés, másrészt, mert az egyre fokozódó munkanélküli ség és munkabárleszállítások miatt ez az adó további visszaesést mutat. — A forgalmi adóból való részesedést 2 millióval mérsékeltük. Itt azonban számításba vettük, hogy a fázisrendszer bevezetése következtében elmaradt részesedésért a kormány a fővárost kárpótolni fogja és azért az előirányzatot nem csökkentettük nagyobb mértékben. A gazdasági viszon.y,ok.,.ro:u.Uá&á-vnl a^ f ő vár ojs !i n g,a 11 a n v a g y o- n á - h a k hozama is csökken, mert a házbéreket és a haszonbéreket a gazdasági viszonyokhoz képest méltányosan le kellett szállítani. Visszaesik az üzemek bevétele is — A harmadik jelentős bevétele a fővárosnak: az üzemek hozzájárulása. Ez a hozzájárulás, az üzemek költségvetéseit tekintve, jelentősen visszaesik a jövő esztendőben. A visszaeső forgalom miatt az üzemek 3.8 millióval kevesebb hozzájárulást tudnak a községi háztartásnak szolgáltatni, mint amennyit az 1932. évi költségvetés előirányoz. Sőt az Autóbuszüzem és a Széchenyi- fürdő deficittel zárja a költségvetését. A két üzem deficitje 1.3 millió pengő, amit a községi háztartás terhére kell fedezni. — A bevételeket ilyen módon a folyó évi tapasztalati adatok alapján irányoztuk elő és igy a mai viszonyok alapján ezt az előirányzatot reálisnak lehet tekinteni. — Az egyensúly érdekében — mikén említettem — a költségvetést a várható bevételekhez kellett alkalmazni. Költ ségvetésiinkkel eddig is a gazda sági viszonyokhoz igazod- t u n k. Mutatja ezt, hogy az 1929-ben még 208 millió a községi háztartás költségvetése, ami a változó gazdasági viszonyokhoz képest évről évre fokozato san most 169 millió pengőre csökken. Ha pedig a főváros egész költségvetését, az üzemekkel együtt tekintjük, akkor az 1929-ben még 417 millió pengős költségvetés most 349 millió pengő lett. —• Csakhogy nehéz dolog egy olyan komplikált háztartással, mint a székesfővárosé, a változó viszonyokhoz alkalmazkodni. A költségvetési keret szűkítése nehéz feladat elé állított, mert bár az ügyosztályok utasításomra már a költségelőirányzat összeállításánál majdnem mindenütt csökkentették a kiadásokat, mégis, amikor az első nyers mérleg elkészült, 32.6 millió pengő eltérés mutatkozott az 1932. évi költség- vetéssel szemben újabb tételek beállítása és még inkább a bevételek csökkenése következtében. Ezt a nagy eltolódást a kiadások és a szükségletek szigorú m eg rostálásával kellett kiegyensúlyozni. A mellőzhetetlen kiadások — Természetes, hogy a költségvetés ilyen nagyarányú megszorítása nem járhatott nehézségek nélkül. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a szigorúan vett köz- igazgatási kiadásokon kívül a fővárosnak még más j e1e n- tős kötelezettségei és szükségletei is vannak, amelyeknek fedezetéről kellett gondoskodni. Ezek közül csak a jelentősebbeket említve, ilyenek a kölcsönök törlesztésiéhez sí z ül k s é - g e s 20 millió pengő, a forgótőke- kölcsön kamata 2 millió, az i n - ségmunka-kölcsön törlesztése és kamata 2.3 millió, a kórházi alap veszteségének törlesztése 2 millió, az állami rendőrség költségeihez való hozzájárulás 3 millió, a hidak építéséhez a hozzájárulás 2 millió, a községi háztartás 1931. évi hiánya 1.7 millió, az üzemek deficitje 1.3 millió, a telek szerzések előirányzata közel 1 millió, uj iskolaépítések 400.000 pengő, a szellemi szükségmunka 480.000 pengő, a Kisipari Hitel- intézet alaptőkeemelése 260.000 pengő, azután kisebb építkezési, átalakítási és egyéb munkákra közel 1 millió pengő. Ez összesen mintegy 40 millió pengőt tesz ki, tehát közel K része a költségvetésnek, mind olyan tétel, melyeket sem elhagyni, sem csökkenteni nem lehet. — Már pedig a költségvetés egyensúlya érdekében az egész vonalon a legmesszebbmenő takarékosságot kellett alkalmazni és a szükségleteket mindenütt meg kellett szorítani. Ecélból a költségelőirányzatot tételenkint a legnagyobb aprólékossággal ismételten átvizsgáltuk és ahol csak lehetett, még 100 pengős megtakarításokkal is igyekeztünk a kiadásokat helyenkint csökkenteni. A takarékosság szigorú alkalmazását mutatja, hogy a jövő évi költség- előirányzatban az 1932. évi kiadások 11.5 millió pengővel, a z 1931. évi kiadások pedig 33.7 millió pengővel csőkké n n e k. De a szigorú takarékosság mellett is a főváros szükségleteiről mindenképpen gondoskodtunk. Intézményeinket, amelyek szociális, kulturális és egészségügyi célokat szolgálnak, változatlanul fenntartjuk és a takarékosságnak egy ilyen intézmény sem esett áldozatul. Amire már nem jutott fedezet... — A szűkre szabott költségvetési keretek között azonban nem jutott már fedezet a Vásár pénztár 3.6 millió pengő veszteségére, a szemétégető-berendezéshez szükséges 800.000 pengőre és a kormánnyal kötött megegyezés következtében a kórházi alapnál mutatkozó 16 millió pengő veszteség törlesztésére is csak 2 millió pengő jutott, bár az eredeti tervek szerint ezt a veszteséget 4—5 év alatt gondoltuk fedezni. Ezekről a szükségletekről a jövőben kell majd gondoskodni. A karácsonyi segély —• A személyi és dologi kiadásokat egyaránt mindenütt csökkenteni kellett. A személyi kiadások a kormányrendelet alapján végrehajtott legutóbbi illet- ményleszállitás folytán már csökkentek. De ezenfelül, sajnos, még a mellékjárandóságokat, a segélyeket, jutalmakat, pótlékokat, stb. is csökkenteni kellett. így töröltem a közigazgatási és a közoktatási alkalmazottak karácsonyi segélyét és az üzemi alkalmazottak remunerációját is. Ennélfogva az alkalmazottak csak akkor fognak karácsonyi segélyt, illetve remunerációt
