Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-10-08 / 40. szám

1932 október 8. A Remetehegy rejtélye Sírjából jár vissza kísérteni a Közmunkák Taná­csát a szabályszerűen eltemetett Schmidt-féle ajándékozási terv — Az Uj Budapest tudósítójától — Több alkalommal foglalkoztunk azzal az ajándékozási Ígérettel, ame­lyet. Schmidt Miksa, az ismert bu- torgyáros remetehegyi, Kiscelli-uti kastélyával kapcsolatban tett a fő­városnak. Schmidt Miksa az ajándé­kozást attól a feltételtől tette füg­gővé, hogy kastélya környékén a fő­város hatalmas terjedelmű, közmü­vekkel ellátott parkot létesít: ez^ a park, amelyet Attila-parknak szán­dékoztak elnevezni, adott volna mél­tó keretet a kastélyban lévő bútor­os iparművészeti múzeumnak. A fő­város a Közmunkák Tanácsával egyértelműen addig, mig a Sclimidt- félle ajándékozási terv sorsa el nem dől. ideiglenes joghatállyal úgy in­tézkedett, hogy a tervbevett Attila- park körzetébe eső ingatlanokra, amelyeket az ajándék elfogadása esetén kisajátítás utján szerzett vol­na meg a főváros, parcellázási és építési engedélyt nem ad. Időközben kiderült, hogy az aján­dék túl drága, miért is a törvény- hatósági bizottság még a múlt esz­tendő júliusában az Attila-parknak a koszorúk mellőzésével csendes te­metést rendezett. A városházi illeté­kes. faktorok belátták, hogy egy elő­kelő idegen bonyolult ajándékozási Ígérete miatt nem lehet egy sereg adófizető polgárembert koldusbotra juttatni, nem szabad mesterséges korlátok és drótakadályok húzásá­val egy nagyszerű hegyvidék ter­mészetes fejlődése elé mondvacsi­nált akadályokat gördíteni. A törvényhatósági bizottság el­utasító határozatával a Közmunkák Tanácsa szintén még a. múlt eszten­dőben, ha jól emlékszünk, december­ben foglalkozott és a fővároshoz in­tézett leiratában intézkedett a par­cellázási és építési engedélyek meg- adhatása iránt. A Közmunkák Ta­nácsának ezen leirata alapján a fő­város elkészítette a Remetehegy sza­bályozási tervét és azt a szabály­szerű fórumok meghallgatása után azzal a javaslattal terjesztette fel ismét a közmunkatanácshoz, hogy az említett vidéken háromszáz négy­szögöles parcellák legyenek alakít­hatók. mert a. mai gazdasági hely­zetnek ez a parcellanagyság felel meg. Több mint öt évig tartó huza­vona után az érdekelt ingatlantulaj­donosok visszanyerték szabad ren­delkezési jogukat. A Közmunkák Tanácsa szeptem­beri első ülésében foglalkozott a fő­város felterjesztésével és azzal; az indokolással, hogy a kastély közelé­ben lévő ingatlan-komplexumra, amely egy ismert fővárosi ügyvéd tulajdonát képezi, park céljaira szüksége van, a szabályozást nem hagyta jóvá. A helyzet tehát az, hogy a Remetehegy szabályozási terve még mindig nélkülözi a, maga teljes egészében az illetékes fórumok jóváhagyását, főleg azért, mert a Közmunkák Tanácsának egyes ille­tékes tényezői még mindig azt hi­szik, hogy a hivatalosan is holttá nyilvánított Attila-parkot fel lehet támasztani. Kétségtelen, hogy amikor a most nyilvánosságra került 1933-as fővá­rosi költségélőirányzat szerint a fő­városnak csak a legszükségesebb folyó kiadásokra van pénze, belát­ható ideig szóba sem kerülhet az Attila-park megvalósítása és ezért nem lehet és nem szabad magán- tulajdonban levő ingatlant a szabad forgalom alól kivonni, ingatlan- tulajdonosokat a magántulajdon fe­letti szabad rendelkezési joguktól egyszerűen megfosztani. A közmun­katanács határozata fölött a. bel­ügyminiszter mondja ki a döntő szót, akinek józan ítélőképessége- kétségenkivül mindenkit kielégítően fogja megoldani a. súlyos problémát. A neokapitalista világrend felé. Péchy Henrik dr. nyugállományú fo- lyamő'r-főtörzsorvos a fenti cimmel nagy érdé,kességii könyvet bocsájtott közre, amely folytatása a szerző Neo- k a p i t a 1 i z m u s cimü bevezető mü­vének. A Neokapitalizmus cimü kötet a neokapitalista eszme elvi kereteit adja. mig a jelen munka a gyakor­lati alkalmazás módozatait tárgyalja az államélet és termelés lehe­tőleg minden ágazatában. A szerző ok­fejtésében kimutatja, hogy az arany­korszakoknál a három terme­lési tényező m e g k ö z e> ti i t ő egyensúlya mindig megvan, a válságoknál pedig felbo­rul a harmónia olyképpen, hogy valamelyik termelési ténye z ő a többi rovására túl­súlyba jut. A neokapitalista rend­szer fölépítésénél minden téren a három termelő tényező: a tervező kivitelező Eszme, a természet javait rendelke­zésre bocsátó és a termelést állandóan tápláló Tőke és a termelést végező testi-szellemi Munka, valamint a ter­melés és fogyasztás harmonikus egyen­súlyának elve szolgált vezérfonalul. A neokapitalizmus — a napjainkban di­vattá vált pénzügyi pepecselések, rész­letkérdéseket megoldani akaró financiá­lis mesterkedések helyett — érzelmi, erkölcsi és józan gazdasági a 1 ál t á: m a sí ,z t á s s a 1 a becsületes­ség és igazságosság társadalmi állami intézményes biztosítását akarja, a ter­melés tiszta hozamának, a három termelési tényező kö­zött való felosztásával. Ez­zel biztosítja a termelés forradalmi mozgalmaktól ment állandóságát, egy­idejűleg a termelés és fogyasztás soha­sem remélt kiterjesztésével, mert a most veszendőbe menő legnagyobb földi ér­ték, a szellemi és testi munka­erő intenzív kihasználását és értéke­sítését biztosítja. Munkalehetőséget, tisztességes kenyeret ád minden dolgo­zónak, megtisztítja és a termelés igazi motorává teszi a Tőkét, kibékíti egy­mással a szemben álló osztályokat és államokat. Biztosítja a nemzeti va­gy o n e g y nj 1 e t e s e* l b b e 1 o s| z t á- s á t és rendezett viszonyok között élő polgárrá varázsolja a nincstelen és ezért mindig forradalmi mentalitásra hajló proletárt. — A munka a szerző kiadásában jelent meg és 2 pengő 40 fillérért Szentendrén kapható. DEBRECEN ÉTTEREM RÁKÓCZI UT 88 DÉLI MENÜ P 1.40 SCHMIDT TESTVÉREK Hyomdafestékgyár Rt. Telefon : Aut. 962-88. Táviratcím : Farben*chmUH Rákospalota. — M. Klr. Pontatakarákpánxtárl onekkazámln nám: **62850. — Fobrónsám]* aa Angol Magyar Bank kftcpontjésái Oyart: KIK könyvnyomdái-, valamint otbetlutákokot Mint különlegességeket készit: Speciális gyártmányú olaj-mélynyomó »estéket, anilin guminyomé és bádognyomó festékeket. Gyár és központi iroda: Rákospalota, Pázmány-u. 41 GazDasaaoCT Tűzoltóság és biztosítás Mennyit keresnek a biztosító intézetek a budapesti ingat­lanok tűzkár elleni biztosításán és mennyit fizet rá a fővá­ros a tűzoltói intézményre? A' Az Uj Budapest tudósitójától — A főváros 1933-as költségvetési előirányzatának a tűzoltóságra vo­natkozó része, nemkülönben a ra­cionalizálási program ismeretes ja­vaslata a Községi Biztositó Intézet felállítása tárgyában ismét aktu­álissá teszi a hazai biztositó intéze­tek tulnagy nyereségeinek problé­máját. A költségvetés adatait vizs­gálva (a tűzoltóság a jövő évben 2,557.011 pengőjébe fog kerülni a fő­városnak), felmerül a kérdés: mi az oka annak, hogy e biztosítási inté­zetek által beszedett biztosítási pót­dijak és a tűzoltóság tényleges fenntartása között ekkora óriási kü­lönbség van. A fővárosi tüzkárbiztositások után a biztositó intézetek évente mintegy 4,000.000 pengő dijat szed­nek be. A 4,000.000 'pengőt kitevő buda­pesti dijra. 1931-ben 960.000 pen­gő, 1932-ben pedig (bezárólag szeptember hó 1-ig) mindössze 570.000 pengő kár esett, ami minden megfizetett reklámköz­leménynél ékesebben bizonyítja, hogy hiába a nagy sirás és jajgatás a biztosító intézetek berkeiben: a budapesti tüzkárbiztositás még min­dig a legfényesebb üzletek közé tar­tamit. Kétségtelen, hogy a budapesti épületek kár ellen való megvédése hatósági feladat, de még kétségte­lenebb, hogy az a 400.000 pengő, ami a felek által a budapesti biztosítá­sok után fizetett biztosítási pótdij, vajmi kevés hozzájárulás (az sem a biztosító társaságok, hanem a kö­zönség részéről a tűzoltóság fenn- l óriására ). Lehetetlen állapot, hogy ami­kor a fővárosnak a költségve­tési deficit rémével kell állan­dóan küzdenie, akkor a főváros kitűnő tűzoltói intézmény ki­használásával milliós nyeresé­geket zsebeljen be a biztositó- kartel! Azok a számadatok, amelyekkel a bécsi községi biztosító hatalmas nyereségeit és altruisztikus üzletpo­litikáját illusztráltuk, mély hatást keltettek a törvényhatósági bizott­ság azon köreiben, ahol kellő érté­kére szállitják le egyes közgazda­ság! szaklapok sugalmazott támadá­sait a Községi Biztositó Intézet fel­állításának terve ellen. Kétségtelen­nek látszik, hogy a rövidesen meg­induló költségvetési vitában jelenté­kenyen előre fog nyomulni a köz­ségi biztosítás megvalósításának gondolata. Mikor veszi át a Beszkárt a HÉV-et? 'Elfe * á z * i hí nvá r* stereotyp p á v-áH ó k ér désr e az elmúlt hét sem adott feleletet. Tény az, hogy úgy a Községi Takarék 'és Beszkárt, nemkii­1 (lábén a Községi Takarék és a Nova között a' szerződést szövegező tárgyalá­sok még 1 mindig folyamatban vannak, műinek legkevésbé sem a tárgyaló fe­lek lassúsága, hanem az a körülmény azT oka, hogy rengeteg előre nem látott, iöbbé-kevésbé jelentékeny meliékszem- pőnt merült 1 fel, amelyeket azonban a megkötendő szerződésekben preciziroz- niá kell. Amint ezek a szerződés-szöve­gezések elkészülnek, sor fog kerülni a HÉV tényleges átvételére, az illetékes tényezők szerint minden valószínűség a mellett szól, hogy még október havá­ban. Arra vonatkozóan, hogy a HÉV. nemkülönben a Parkváros rendkívüli közgyűléseit az uj igazgatóság megvá­lasztása céljából 'mikor hivják össze, a Községi Takarék teljesen szabad kézét ad a Beszkártnak. Hirdetmény létesítjük az áruszállítással, fuvarozással iparszerüleg foglalkozó mindazokat a válla­latokat, szállítmányozókat, fuvarosokat, akik a fővárosban, vagy annak környékén az élelmiszerpiacokra, vásárcsarnokokba, üzle­tekbe, vagy egyéb élelmiszerraktárakba élelmicikkek elszállításával, elfuvarozásával ipaarszerüleg eddig is foglalkoztak, hogy a székesfőváros éleliniszernagyvásártelepén — a megnyitás után — élclmicikkek iparszerü elszállításával, elfuvarozásával csakis azok foglalkozhatnak, akik a székesfőváros vásár- csarnokainak igazgatóságától (IV., Vámház- kÖFut. 2. sz.) behajtási engedélyt szereznek. A behajtási engedélyhez szükséges: l. annak igazolása, hogy aiz engedélyért folyamodó eddig iparszerüleg élelmicikkek szállításával is foglalkozott; % a fuvarozási, szállítmányozási ipar­űzésre szükséges igazolvány; 3. a géperejű .jármüvei fuvarozóknak a kereskedelemügyi minisztérium által kiadott engedélyokirat. Behajtási engedély nélkül az élelmíszer- mvgyvásártelepről iparszerü áruszállítást, elfuvarozást teljesíteni nem lehet. A behajtási engedély tulajdonosa s ennek igazolt alkalmazottja aiz élelmiszernagyvá- sártelep területén az 1505/1890. kgy. sz. vá­sárcsarnoki szabályrendelet, valamint a házirend rendelkezéseit betartani tartozik, ellenkező esetben a behajtási engedély ér- véiiye megszűnik. A behajtási engedély iránti szabálysze­rűén felszerelt kérvények 1932. évi október hó 10-ig a vásárcsarnokok igazgatóságához (Budapest, IV. kér., Vámház-körut 2. szám) nyújtandók be. A székesfővárosi vásárcarnokok igazgatósága. Mennyit költ a Beszkárt prezenc- márkákra? Ismeretes, hogy a tör­vényhatósági tanácsban Láng La­jos dr. szóvátette, hogy a Beszkárt az u. n. kisvasutak igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak tan- tiémeket ad. A Beszkárt költségve­tése, amelyet az igazgatóság nem­régiben terjesztett a polgármester elé, a jövő esztendőre igazgatósági, végrehajtó bizottsági és felügyelő­bizottsági dijak címén 145.200 pen­gőt irányoz elő, 4000 pengővel töb­bet, mint amennyi a folyó esztendei előirányzat volt. Az elmúlt eszten­dőben a részvénytársaság zárószám­adása szerint erre a célra mindössze 94.800 pengőt költöttek, vagyis a kü­lönféle jelenléti dijakra előirány­zott kiadás állandóan emelkedőben van. Arra vonatkozóan, hogy ez a. tétel kizárólag a Beszkártra, vagy a Beszkárt kebelében működő kisvas­úti részvénytársaságokra is vonat­kozik-e, nem ad feleletet a költség- előirányzat. HYPER0L~W tabletta ideális száj' és torok' fertőtlenítő! Hirdetmény Érfctesitjük a burgonya-, hagyma-, zöld­ség-, zöldfőzelék-, szárazfőzeíék-, gyümölcs-, tojás-, élő- és leölt- (tisztított) baromfi-, hal-_, tejtermék-, fűszer- és gyarmatáru-, va­lamint konzerváru nagybani (en gros) ke­reskedelemmel foglalkozó kereskedőket, gyá­rosokat, vállalatokat, hogy a székesfővárosi élelmiszervásártelep folyó évi november hó folyamán megnyílik. Mindazok, akik a fentebb felsorolt élelmi­cikkek forgalombabozatalára, nagybani té­telekben való elárusitására az élelmíszer- vásár telepe rí elárusítóhely et, vagy pince­raktárt, vagy irodahelyiséget igényelnék, jelentkezzenek a székesfőváros vásárcsarno­kainak igazgatóságánál (IV., Vámház-körut 2. szám, I. emelet). Jelentkezni lehet folyó évi október hó 10-ig naponkint délelőtt 9—12 óra között a vásárcsarnokok igazgatóságánál. Budapest székesfőváros vásárcsarnokainak igazgatósága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom