Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-01-30 / 4. szám

IX. évfolyam 4. szám Budapest, 1932 január 30 UJ BUDAPEST Tek.Fővárosi Nyilvános Könyvtár Bpest.IV.Gr.Károlyi u, 8. 9 Előfizetési árak: Jg Egész évre ..................................................30 pengő Fé l évre..............................................................13 pengő Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR DH Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas ivor-utca 9. Telefon; Aut. S2S—23. Postatakarékp. chequetzámla : 30913 BHR9 Közéleti tisztaságot követel az egész vonalon az igazoló választmány uj elnöke Joanovich Pál dr.: A bizottsági tagság nem lebet önös cél, bizottsági tag csak a közjó érdekében munkáikodhatik! — Az összeférhetet­lenségi zsűrit több mint egy esztendeje nem sorsolták ki Spur Kálmán dr. elvi bejelentése ügyében — Az Uj Budapest tudósítójától — A legutóbbi közgyűlésen a múlt- héten Ripka Ferenc főpolgármester bejelentette, hogy Bódy Tivadar dr.-nak, az igazoló választmány elnö­kének mandátuma lejárván, helyére Joanovich Pál dr. nyug. államtit­kár, felsőházi tagot, a törvényható­sági bizottság örökös tagját nevezte ki. Joanovich Pál dr. esztendőkön át volt már az igazoló választmány elnöke, fejlett judieiuma, nagy igaz- ságszeretete és törhetetlen tisztes­ségérzete ebbeli pozíciójában is az összes közgyűlési pártok tiszteletét és elismerését vívták ki. Joanovich Pál dr. első ténykedése az volt, hogy összehívta az igazoló választmányt. A választmány kedden tartott ülésé­ben megállapította, hogy Knurr Pálnó nem lehet tagja a törvény ér­telmében törvényhatósági bizottsági tag, mert bírósági ítélet őt politikai jogainak gyakorlásától megfosz­totta, Az ülés kapcsán alkalmunk volt Joanovich Öméltóságával be­szélgetést folytatni az összeférhetet­lenség és az igazoló választmány ak­tuális kérdéseiről. Ezekben az ügyek­ben Joanovich Pál dr. a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Bizonyos meghatottsággal fog­lalom el újra az igazoló választmány elnöki székét, amelyben a változott viszonyok közepette régi álláspon­tomat, régi elveimet kívánom a tör­vény keretein belül érvényesíteni. Erre vonatkozó felfogásom néhány szóból áll: közéleti tisztaságot köve­telek a városháza minden vonalán, ez az a kovász, amely a nemes érte­lemben vett közérdek jegyében biz­tosítja a törvényhatósági bizottság munkásságának eredményét. A bi­zottsági tagokat megbízói azért kül­döttek a törvényhatósági bizott­ságba, hogy ott a közérdeket elő­mozdítsák, a bizottsága tagság nem lehet önös cél, hófehér tógában kell járniok azoknak, akik a fórumon vannak. Kijelentette munkatársunknak az igazoló választmány uj elnöke, hogy a legteljesebb szigorúsággal fog a bizottsági tagok összeférhetetlensége felett őrködni. Szóvátettiik Joano­vich Pál dr. előtt Spur Kálmán dr. ügyvéd, törvényhatósági bizott­sági tagnak, az elmúlt évben tett azon elvi jelentőségű összeférhetet­lenségi bejelentéséi, amely szerint tisztázni kell, hogy az uj törvény értelmében mikor és milyen mérték­ben járhatnak el folyamatban levő vagy uj ügyekben ügyvédi minősé­gükben bizottsági tagok. Az igazoló­választmány a fontos kérdést az ösz- szeférhetetlenségi zsűri elé utalta, azonban több mint egy esztendeje nem történt intézkedés azirányban, hogy a zsűri kisorsoltassék és össze- hivassék. — Nem emlékezem a Spur-féle be­jelentésre, az nem az én elnökségem idején történt, — mondotta munka­társunknak Joanovich Pál dr. — de mindenesetre utána fogok nézni. Ad­dig is, amig ebben a kérdésben ille­tékes döntés nem történik, a törvény szavai szerint kell értelmeznem az ügyvéd-bizottsági tagok összeférhe­tetlenségét: a törvény szerint ügy­védnek csak a maga vagy felesége ügyében szabad a főváros hatóságá­nál és a mellérendelt árvaszéknél eljárnia. Joanovich Pál dr. fenti nyilatko­zata kapcsán kérdést intéztünk Spur Kálmán dr.-hoz, a fiatalabb bizott­sági tagok egyik legkitűnőbbjéhez, hogy hogyan fogja dűlőre juttatni sok port felvert elvi jelentőségű be­adványát. Spur dr. kijelentette, hogy az illetékes tényezőknél meg fogja sürgetni bejelentése elintézé­sét, ezen eljárásában azonban nem egyéni szempontok, hanem a kari érdek és az igazság keresése vezetik, mert neki semmiféle városházi ügye ügyvédi minőségében nincsen. Mindenesetre a legsürgősebben el kell intézni ezt a kérdést, ha előbb nem, kapcsolatosan a készülő össze­férhetetlenségi törvénnyel, amely az ügyvéd-képviselők működését csak a bíróság előtt való képviseletre szű­kíti, és az országgyűlési képviselők­nek, akik egyben ügyvédek is, meg­tiltja, hogy minisztériumokban vagy bármely más hatóságoknál eljárja­nak. Az érdekeltek szerint, hogy az ügyvéd-bizottsági tagokat nem lehet eltiltani attól teljesen, hogy feleket bizonyos mértékig képviseljenek, kétségtelennek tartják az érdekel­tek, hogy a törvény tulszigoru in­tézkedései tekintetében enyhítéseket kell eszközölni. A mai helyzet, ami­kor nem egy ízben előfordul, hogy az ügyvéd-bizottsági tag írást vesz ügyfelétől, hogy ingyenesen járt el városházi ügyében — megszégye­nítő, úgy ügyvédi fegyelmi szem­pontból, de még inkább mint tör’- vényhatósági bizottsági tagot ille­tőleg. Elnök: Teleszky, referens: Lukács Ödön A pénzügyminisztériumban a hatos bizottság a jövő héten kezdi el a fővárosi költségvetés felülvizsgálatát Racionalizálás Az a megbízás, amelyet Gallina tanácsnok, az elnöki ügyosztály ve­zetője, a fővárosi közigazgatás ra­cionalizálására kapott, túl a polgár- mesteri bizalom megtisztelő voltán, a legnagyobb és legnehezebb felada­tok közé tartozik. A bürokrácia el­len vonul hadba az elnöki ügyosz­tály érdemekben és tapasztalatok­ban gazdag vezetője, felfegyver­kezve egy hosszú tisztviselői pálya minden értékével: a nyitott szemmel való járás szülte világosan való lá­tással, hallatlan közigazgatási ru­tinnal, amely az ügyosztályi beosz­tások egymásutánjában bölcsességgé sűrűsödött, és sok-sok jóakarattal, ami végeredményben a legegysze­rűbb és legbiztosabb gyógyszere a hivatali rendellenességeknek. Ennyi adottság láttára is azonban aggódó szívvel kisérjük racionalizáló útjára a tanácsnokot: a kétségtelenül ki­tűnő és helyénvaló megfigyelések után lesz-e elég erő a főváros intézőiben, hogy formákba tud­jak szorítani a szétterjengő büro­kratizmust, azt a bürokratizmust, amelynek világszerte az a tulaj­donsága, hogy komplikált és szö­vevényes akar lenni, mert ez a komplikált ság, a mesterséges út­vesztők tenyésztése, a hivatali eljá­rásnak a laikusok előtt való elzá­rása hozzátartozik a. bürokrácia tu­lajdonképpeni létalapjához, az ön- célusághoz. Öncélú minden bürokrácia, mert a hivatalnoki gyarlóság és ravaszság azt diktálja, hogy a bürokrácia hi- náros lápján csak azok legyenek já­ratosak, akik odatartoznak, mert ez­által felmag ászt adódik a bürokrácia egyébként^ relativ értéke, nélkülöz­hetetlenné, mellőzhet etlenné válik maga a bürokrácia. Mindezzel a fon­toskodással, nagyképűséggel sok esetben titkolózással fog találkozni utján a tanácsnok, meri ez annyira sajátja minden hivatali bürokráciá­nak fővárosnál és államnál, Magyar- országon és mindenütt egyaránt. Ezzel az öncélúvá fejlesztett bü­rokráciával találkozunk a számve­vőségek büróiban, ahol el akarják hitetni az emberiséggel, hogy a ti­tokzatos, nagy könyveket felfektető számvevőségi bürokrácia a város létalapja, a műszaki ügyosztályok­ban, ahol a mérnöki diploma kínai fala mögé bújó tisztviselők külön államot alkotnak az államban, az üzemeknél, amelyek már nem is. tit­koltan a maguk különleges célkitű­zéseit szembeállítják a főváros veze­tőivel. Ez a bürokrácia ül orgiákat a két és háromfoku ipari közigazga­tásban. ez tobzódik az árvaszéki el­járás lassú szövevényeiben, ez dia­dalmaskodik a közmunkák és szállí­tások vállalatbaadásánál, mindenütt ahol tisztviselők élnek és dolgoznak. Gallina tanácsnok feladatköre két­irányú, neki missziója teljesítésénél a közigazgatás és a közönség külön­leges érdekeit kell figyelembe vennie és egyeztetnie. Az adminisztráció­nak az az érdeke, hogy a jövőben leegyszerűsített munkakörét keve­sebb személyzettel, tehát olcsóbban végezze el. A közönségnek pedig az az érdeke, hogy jobb és gyorsabb le­gyen a. közigazgatás. E két fontos tényező szerencsés egyesülése kelt­het csak megelégedést az eredmé­nyeket illetően. Csak igy lehet r á- ci ót vinni ai racionalizá­lásba. a közigazgatás egyszerűsí­tését illetően csak ez lehet a polgár- mester és a fővárosi pártok inten­ciója. Szerencsét és eredményeket kívánunk Gallina, tanácsnoknak! — Az Uj Budapest tudósítójától — Megírta legutóbbi számában az Uj Budapest, hogy a kormány mielőtt a főváros költségelőirányzatát jóváhagy­ná, azt be fogja mutatni a 33-as bi­zottság hatos albizottságának és csak a hatos bizottság vizsgálata után fogja a belügyminiszter a költségvetést jóvá­hagyni. A hatos bizottság most Szeged város költségvetésének felülvizsgálatá­val foglalkozik, ennek elintézése után, a jövő hét első napjaiban kerül sor a fővárosi költségvetés felülvizsgálatára. Legutóbbi cikkünk kapcsán város- politikai körökben bizonyos hangulat terjedt el a tekintetben, hogy a főváros autonómiája csorbát szenved azzal, ha a költségvetések minisztériumok és bizottságok retortáin keresztül jut el csak a jóváhagyás stádiumáig. Illeté­kes helyről szerzett információink sze­rint ezek az aggályok alaptalanok an­nál is inkább, mert az uj fővárosi tör­vény megfelelő intézkedéseket léptet, életbe a költségvetés szabályszerű jó­váhagyására vonatkozóan. Az uj fővárosi törvénynek a költség- vetés jóváhagyására vonatkozó szaka­szai ez alkalommal alkalmaztatnak először gyakorlatilag. A törvény sze­rint a székesfőváros köteles minden évben a költségvetés három példányát november 15-ig a belügyminiszterhez felterjeszteni. A belügyminiszter a költségvetés egyik példányát azonnal megküldi a pénzügyminiszternek. A költségvetés jóváhagyása a belügymi­niszter által a pénzügyminiszterrel egyetértőleg történik, a pénzügymi­niszternek a költségvetésre vonatkozó észrevételeit a belügyminiszter a szé­kesfőváros közbenjöttével lehetőleg élő szóval tárgyalja le. A törvényes utat, amely az uj fő­városi törvény 95. szakaszában van lefektetve, a kormányzat tehát semmi­képpen sem kerüli meg, mert a hatos bizottságnak a költségvetésen eszköz­íendő esetleges változtatásait a belügy­minisztérium a főváros illetékes té­nyezőivel folytatandó személyes tár­gyalások után fogja jóváhagyni. A főváros pénzügyi ügyosztálya már értesítést kapott arra vonatko­zóan, hogy ezek a személyes tárgyalá­sok a jövő hét folyamán lesznek. A hatos bizottságban a főváros költségvetésének tárgyalásakor Te­leszky János nyug. pénzügyminiszter fog elnökölni. A hatos bizottság előtt a főváros költségvetését Lukács Ödön miniszteri tanácsos, a pénzügyminisz­térium VH-b főosztályának vezetője fogja referálni. A hatos bizottság előtt a főváros képviseletében Lamotte tanácsnok és Homolyay dr. tanácsjegyző fognak megjelenni, de minden valószinüség szerint sor kerül majd a polgármester és az alpolgármesterek meghallgatá­sára is — amire valószínűleg az üze­mek költségvetésénél kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom