Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-09-10 / 36. szám
X. évfolyam 36. szám Budapest, 1932 szeptember 10 UJBTWAPmi Tek.Fővárosi Nyilvános könyvtár, Bpest. Gr.Karolyi • • r ^uMl'P tS C KC&GAZnASÁGi Előfizetési árak: Egész érre...................................................30 pengő rél évre ..............................................................15 pengő Eg yes szám éra 60 fillér ! FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas Ivor-ufca o Telefon: Auf. 828-23. Postatakarékp. chequeszámla : 30013 Kik és miérí akarják elgáncsolni a főváros önálló biztosítójának (elállítását? A biztosító Intézetek elkeseredett hadjárata a főváros őnbiztosifási terve ellen — Décs községi biztosítóiénak nagyszerű eredményei parancsolóan Írják elő hasonló intézmény létesítését Dudapesfen Tízezer koporsó A Temetkezési Intézet koporsó- szállitási versenytárgyalásán mindössze öt nagyvállalat^ adott be ajánlatot, ezek közül négyen fillérnyi pontossággal egyező áron ajánlják a koporsókat. A Temetkezési Intézet vezetősége kartellszerü összebeszélést látva az ajáinlatokban, egyelőre a versenytárgyalás megsemmisítését és megismétlését kénytelen javasolni az üzem igazgatóságának, de szó van arról is, hogy a koporsó- Jcart ell mohóságának ellensúly ozására újból üzembe helyezik a nemrégiben felszámolt Fővárosi Faáru- gyárat, annál is inkább, mert a kopor só-kart ell eddigi városházi működése kapcsán egyetlen kisiparost sem juttatott munkához, miatta egyetlen kisiparos sem juthatott közvetlen fővárosi megrendeléshez. A főváros temetkezési vállalata a jövőben vagy kart ell-kopor sóba, vagy üzemi koporsóba temetheti Budapest halottait. A koporsó-gyártásnál csak végletek vannak: üzeni vagy kartell — ez itt a kéi'dés! Kisiparos által készített koporsó nincsen, a kisasztalos a maga primitiv kézműiparával, avult berendezésével hogyan tudjon konkurálni a koporsó-fejedelmekkel. a Marx és Grossmannal. az Első Magyar Mü- domboritóval, a. titkos vagy nem titkos áregyezmény többi tagjával, akik vigyáznak arra, hogy az életében a kartellek által szorongatott pesti polgár kartell-kopor sóban, kartell-szemfedővel letakarva és feje alatt kartell által készített forgács-párnán aludja az örök álmot... A tízezer koporsó versenytárgyalásának botránya anarchisztikus gazdasági viszonyaink közepette jelentős és igen-igen tanulságos probléma. Amikor a törvényhatósági bizottság hordó-politikusainak hozzál nem értése és rövidlátása folytán megszüntetik a hibásan vezetett, mellékvágányokra tévedt, de mégis altruisztikus célzatú Fővárosi Faárugyár Részvénytársaságot és készletét elherdálják az iparos-mezbe öltözött nagyvállalkozók• között: a gyanusillatu autódafé füstjéből már elővigyorog a kartell, amely előbb a fővárostól megvásárolt koporsókat szállítja vissza a fővárosnak, majd azok elfogytával, a maga zsíros monopóliumává kívánja fejleszteni, nem is sikertelenül, mindnyájunk utolsó lakhelyét. Ezért a mü- domboritásért kár volt a főváros közönségével lenyeletni a békát, felesleges volt recsegtetni az Éber-féle kopott gramofonlemezt, szükségtelen volt elbocsájtani munkásokat, leépíteni telepet, csak azért, hogy az ipar szabadságának önmagát meghazudtoló lobogója alatt hízzon kövérre a kopor só-kart ell. A tízezer koporsó tízezer felkiáltójel a kereskedelmi miniszter és mindazok számára, akik egyoldalú elvakultsággal meg akarják fojtani a főváros valamennyi üzemét, hamis próféták által vezéreltetve, rombolni akarnak anélkül, hogy építeni lennének képesek, nem látják, vagy nem is akarják látni az ajtó előtt ólálkodó farkasokat. Vigyázzanak azok, akiknek tisztük a vigyázat, hogy tudatlanság és hozzánem- értés, ámítás és hazug konkoly hintés, nyerészkedési vágy és rosszul értelmezett igazság meg ne méte- telyezzék a fórum, levegőjét, ha majd az üzemek problémájában a nagy Ítélkezésre kerül sor. — Az Uj Budapest tudósítójától — Megírtuk, hogy a közigazgatás racionalizálása kapcsán felmerült a városi önbiztositás gondolata, vagyis, hogy a főváros, amint lejárnak, szüntesse meg a biztosító társaságokkal kötött szerződéseit, és a Községi Takarék bekapcsolásával önbiztositás, esetleg önálló biztositó felállítása kapcsán gondoskodjon a fővárosi értékek tűz- és betörésellenes biztosításáról. Közleményeink városházi körökben élénk feltűnést keltettek, egyben a biztositó társaságokkal különlegesen jó viszonyban levő közgazdasági sajtó pergőtüzébe kerültek. A közgazdasági sajtó nagyságai sugalmazott cikkeket írtak, mely szerint belátható időn belül nem fog sor kerülni a fővárosi önbiztositás megvalósítására, annál kevésbé, mert Budapest székesfőváros teljesen és tökéletesen meg van elégedve a biztosító intézetekkel és nincs, de a jövőben sem lesz egyéb gondja, minthogy megfelelő díjtételek és még megfelelőbb jutalékok mellett biztosításaival az intézetek forgalmát és tőkéit gyarapítsa. Erre vonatkozó cikkeinkben felvetettük azt a problémát is, hogy a Községi Takaréknak, amelynek tudomásunk szerint biztosítási osztálya is van, szemlét kell tartania a külföldi városi biztosítók házatáján és elsősorban érdeklődnie kell a szomszéd világváros, Béos, községi biztositó intézetéről. Nem tudjuk, a Községi Takarék biztosítási szakosztálya szükségesnek látta-e már tanácsunk megfogadását és megtette-e a bécsi intézet adatainak beszerzésére szükséges lépéseket. Hogy azonban a Községi Takarék biztosítási osztályának feladatát megkönnyítsük, egyben, hogy a biztositó intézetek reklámhadjáratával szemben a törvényhatóság tagjai tiszta képet kapjanak a bécsi községi biztositó belső viszonyairól, szükségesnek tartottuk mi magunk beszerezni a vonatkozó felvilágosításokat, amelyeket e helyütt közre is adunk. A bécsi községi biztositó 1922-ben alakult. Nem részvénytársaság, hanem Bécs városának a cége, vállalata, aminek jogi szempontból és a közönség bizalmának felkeltése céljából azért van különleges fontossága, mert ebben a formában Bécs városa nemcsak, mint a részvénytársaságoknál szokás, a részvénytőke erejéig felelős, hanem a biztositó minden obligációjáért a város egész vagyonával felel. Az intézet, melynek hatalmas reklámjai a Kärntnerstrasse saroképületén, a Sacher mellett, fényes betűkkel hirdetik az éjszakába a Städtische Versicherung áldásait, karteilen kívül áll, és noha alapszabályai szerint csak Ausztriában köthet üzleteket, az elmúlt tiz esztendő mégis olyan kolosszális fejlődést mutatott fel, hogy a bécsi nagy nemzetközi biztosítók egyenrangú, félelmetesen veszedelmes versenytársává nőtte ki magát. Hogy mekkora fejlődést mutat a tiz esztendővel ezelőtt elvetett kicsi ma- gocska, mutatja a következő néhány számszerű adat: Díjbevétel 1923-ban 1,137.000 schilling Díjbevétel 1930>-ban. 17,810.000 schilling Dij és egyéb bevételek 1923-ban 542.000 sch. Díj és egyéb bevételek 1930-ban 24,131.271 sch. Megjegyezzük, hogy ezek a mindennél ékesebben beszélő számok 1931Igen érdekes az az üzleti kapcsolat, amelyben az intézet Bécs városával szemben van. A biztositó csak a jövedelmező városi üzemektől fogad el mérsékelt biztosítási dijakat és az ezek után megtakarított jutalékból ingyen biztosítja Bécs városának egész vagyonát: hivatalait, házait, kórházait. Kartellen kivül állván, évente tartalékol egy bizonyos összeget, melynek hozadékát. a dijak állandó csökkentésére fordítja. Nemes és altruisztikus üzleti tevékenysége mellett mint vállakózás, jövedelmező marad és még a város költségvetéséhez is hozzá tud járulni. Hogy ez az intézmény Bécsben és egész Ausztriában mennyire népszerű, mi sem mutatja jobban, mint hogy ben és 1932-ben (az erre vonatkozó adatok még nem állanak rendelkezésünkre), értesülésünk szerint jelentékenyen emelkednek. Hogy Bécs és általában egész Ausztria bizalma mennyire osztatlanul fordul a bécsvárosi Községi Biztositó felé, dokumentálja, hogy 1932-ben 45.729 kötvénye 117.388 millió schilling biztosított tőkét reprezentált. Mi a magyarázata annak, hogy tiz évi fennállás utcán olyan eredményeket produkál ez a biztositó intézet, amelyet nálunk hetven esztendő óta fennálló legelőkelőbb biztositónk nem tudott elérni? Ennek az érdekes körülménynek eklatáns magyarázata a reklám. Bécsváros biztosítója a legszélesebbkörü propagandával dolgozik, amely alkalmas arra, hogy a közönség figyelmét és bizalmát teljes mértékben felkeltse, így pl. közöljük az intézet egyik legsikerültebb körlevelét, amelyet százezer-számra küld szét a biztositó propaganda osztálya: nála vannak biztosítva az összes vidéki osztrák városok is. Községi biztositó intézet működik Berlinben és Prágában is, alkalmat és módot fogunk keresni arra, hogy ezen intézetek üzleti gesztióját és működését is ismertessük. Kétségtelen ily körülmények között, hogy a székesfőváros címerét hordó önálló biztositó intézet jelentékeny haszonnal járna úgy a fővárosra, mint a nagyközönségre, melynek panaszait a biztositó intézetek ellen nem tartjuk szükségesnek ez alkalommal külön ismertetni, lévén azok teljes mértékben publi- kusak. A főváros biztositó intézetét akkor is fel kell állítani, ha az összes jutalékok és jövedelmek elvesznek, amelyek a főváros biztosításai után az előkelő közbenjárók részére kijárnak. MIÉRT A. KÖZSÉGI BIZTOSÍTÓ? MERT Bécs város községi biztosítója hazai intézmény, MERT alapja altruisztikus és nem nyereségvágy, MERT a kártérítéseknél érvényesül legjobban egy községi biztosító önzetlensége, mivel a főváros közönségének nem lehet ellentétes az érdeke a biztosított polgárságéval, MERT bár közintézmény, mégis szigorú üzleti elvek szerint van vezetve, MERT a községi biztosító az összes politikai pártok nyilvános ellenőrzése mellett működik és igy ér illetőleg a legnagyobb biztonságot nyújtja. EZÉRT A KÖZSÉGI BIZTOSÍTÓ!
