Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-09-03 / 35. szám

UJ BTWAPtST A törvényhatósági tanács keddi ülé­sének tárgysorozata. A törvény hatósági tanács szeptember 6-án, kedden délután 5 órakor nyilvános ülésben S z é c s i műszaki tanácsos előadásában P a t a k y János és neje, özv. dr. B áss ó Imréné és társai, gróf B er ény i Jánosné, Köpe Viktorné, Höepfner Guidó és társai, Friedrich József, K ó - nyi Hugó és társa, Tűk ács Albert dr. és neje, özv. Schönwald Li- pótné és társai, Hechter Rezső dr. és társai, Sárosi Botzkó János, S z a 1 a y Ilonka, K a 1 o c s a y Mihály és társa, R é c s e y Sarolta és társai, Kleiner Artur dr. és társai, Ju­ta s s y Ödön és társai, Mikes András és neje és Gergely Jó'zsef és társai tulajdonát képező telkek szabályozási ügyeit tárgyalja. A bérleti ügyek so­rán a Szent Gellérthegyi Sziklatemplom Bizottság el­nökségének kérelmét a Sziklatemplom bővítésére és ennek szomszédságában épitendő Pálos-rendház részére fővárosi terület átengedése iránt, a budai izr. hitközség k e 1 e n f ö Ki­lóg ymány ősi temp lomkörzet vezetőségének kérelmét fővárosi terület bérbeadása iránt, a középitési ügyosz­tály előterjesztését a régi Pia­rista-telek egyrészének földalatti római muzeum céljára való kijelölése iránt tárgyalja a törvényhatósági ta­nács. Ugyancsak a bérleti ügyek során tárgyalják Megyesi Antalné, M a - ycr Mihály, Wagner Vince, Z á g e r Mózes, továbbá a Budapesti Gaz­dálkodók és Kerté szkedők Egyesületének kérelmét az álta­luk bérelt fővárosi terület bérének mér­séklése iránt. Ugyancsak S z é c s i fő­tanácsos előadásában kerül napirendre a Diana-ut alsó szakaszának szabályo­zási módosítása, a Farkasrét, Farkas­völgy és Kőbánya egy részének szabá­lyozás-módosítása, a Naphegy-utca, Lisznya.y-utca és Fém-utca által hatá­rolt terület beépitési módjának megál­lapítása és övezeti beosztásának meg­változtatása, a Rózsahegyi-utca, Buday László-ut, Kut-utca és Zivatar-utca ál­tal határolt telektömb beépitési módjá­nak megállapitása, a Kada-utca, Óhegy- utca, Noszlopy-utca és Petrőczy-utca ál­tal határolt terület szabályozás-módosi- tásának megállapitása. F e 1 k a i fő­jegyző kegydijügyekkel, L a m o 11 e ta­nácsnok a főváros bevételeinek és ki­adásainak alakulásáról az 1932. év első felében szóló polgármesteri jelentéssel, Salamon tanácsnok a klinikai osztá­lyok ügyében érkezett miniszteri, leirat­tal és a Zuglóban kért uj patika ügyé­vel szerepel még az első őszi ülés napi­rendjén. luuyaái Jáim természetes keserilviz «* emésztőszervek leg­kiválóbb gyógyvize. Egy háztartásban sem hiá­nyozhat. Hatásában falaimul hatatl an SaXLEHHER JNBRáS, BUDAPEST Az eredmények engem igazoltak - mondja Kovácsházy tanácsnok A Gyöngyös Bokréta rendkívüli sikere, a Szent István-hét statisztikája és a bécsi idegenforgalmi iroda tüzprobája — Az Uj Budapest tudósítójától — Zilahy Dezső, az Idegenforgalmi Hi­vatal igazgatója, most készült el a Szent István-hét idegenforgalmi statisztikájá­val. A szállodákba és penziókba az ün­nepi héten 3431 külföldi és 2208 belföldi vendég érkezett. Magánlakásokban 2719 külföldi és 18.388 belföldi vendég szállt meg. Azokat a vidékieket és elcsatolt területekről valókat, akiket be sem je­lentettek a vendéglátók, 20.000 főre be­csüli az Idegenforgalmi hivatal. Az ide­genek közül az erdélyiek vezet­nek. Az augusztus 13-tól augusztus 20-ig terjedő héten 395.413-an érkeztek Budapestre vasúton és hajón. Az istvánnapi idegenforgalom ered­ményeiről kérdést intéztünk Kovács­házy tanácsnokhoz, a városgazdasági ügyosztály vezetőjéhez, akinek hatáskö­rébe tudvalévőén az Idegenforgalmi Hi­vatal tartozik. Kovácsházy Vilmos tanácsnok a következő nyilatkozatot tette az U j Budapest munkatársának: — Az év elején szerkesztő ur előtt ki­jelentettem volt, hogy a legopti- misztikusabb várakozással nézek a főváros ezévi idegen forgalma elé, szemben minden olyan elhangzott nyilatkozattal, amely idegenforgalmunknak a világválság okozta katasztrófái is csökkenését jó­solja. Ezt az álláspontomat azzal okol­tam volt meg, hogy a főváros tudatos idegenforgalmi propagandá­jától, különösen pedig a nagyszerűen berendezett és megszervezett bécsi ide­genforgalmi propaganda-irodánk mun­kájától nagy eredményeket várok. — Az eredmények engem iga­zoltak. Már az árumintavásár vára­kozáson felül volt nagy idegenforgalma még a vásár rendezőségét is meglepte, Szent Istvánkor pedig tele volt a főváros külföldiekkel, holott más esztendőkben inkább hazai, mint külföldi vendégeink jöttek. Páris és a Riviera haldokló idegenforgalmá­val, az erősen legyengült olaszországi, németországi, sőt osztrák idegenforgal­mi eredményekkel szemben, a magyar, helyesebben a budapesti idegenforgalom eredményei propagandánk kivá­lóságát bizonyítják, amit le kell szegeznem már csak azért is, mert akadt olyan magyar sajtóorgánum, amely ezeket az eredményeket egysze­rűen vé 1 e 11 e n és kicsúszott je­lenségeknek minősítette. Megengedem, hogy a véletlennek nagy szerepe van az egyén életében, de hogy külföld­ről tömegek jöjjenek véletlenül Budapestre pünkösdre és Szent Istvánra, azt senkivel elhitetni nem lehet! Elmondotta ezután munkatársunknak Kovácsházy tanácsnok, hogy az istvánnapi szórakozások közül legjob­ban a Gyöngyös bokréta előadá­sai váltak be. Ezek az előadások a kül­földieket is nagyon érdekel­ték: a Gyöngyös bokréta utolsó vasár­napi előadásán a Nemzeti Színház kar­zatán angolok, franciák, ame­rikaiak szorongtak, akik jegyeiket az üzérektől vásárolták meg drága pén­zen, mert a pénztárnál már kora reg­gel kint volt a minden jegy elkelt hirdető tábla. A külföl­diek egy része pedig miután táblás ház volt és igy jegyet nem kaphatott, száz­számra állott a színház előtt, nagyrészük az előadás egész tartama alatt is, és ha már az előadást nem lát­hatták, az utcán gyönyörköd­tek a színház épületébe érkező és on­nan ki- és bejáró szereplők színes ruhá­jában. Okos és praktikus ötlete volt Kovácsházy tanácsnoknak, hogy a Gyöngyös bokréta szereplőinek a Szent István-hét egész ideje alatt népvisele­tükben kellett mindenütt megjelenniük, szint és érdekességet kölcsönözve a pesti utcának. Kovácsházy tanácsnok reméli, hogy a jövő esztendőben a már téli hó­napokban meginduló hatalmas propa­gandával több mint tízezer külföldit sikerül majd az istvánnapi ünnepsé­gekre Budapestre csalogatni. Megálla­píthatjuk, hogy a fiatal és energikus tanácsnok páratlan szorgalma, nagy gyakorlati érzéke és lelkes buzgalma je­lentős mértékben hozzájárultak az ez­évi Istvánnap sikeréhez, aminthogy K o v á c s h á z| y tanácsnok legsajátosabb kezdeményezése, a bécsi idegenforgalmi iroda is a legfénye­sebben kiállotta a tüzpróbát. Eljegyzés. Schäfer Ármin buda­pesti mérnök, építési vállalkozó leányát, Ilust, eljegyezte Rosenfeld Imre bu­dapesti textilnagykereskedő, a Hoffmann és Rosenfeld cég tulajdonosának fia. WIFÍí HAH íéríi öltöny, felöltő, kö- IIILU UHII peny 5.— pengő stb. Ilyen arányban olcsók a száraz vegytlsztitá- sok DfiEUCZER-nei. Fest. Tisztit, mos. Telefon NEPTUN Egészségügyi Berendező, Köz­ponti Fűtés. Vizvezetékszerelő- és Rokonszakmabeli Iparosok Termelő és Anyagbeszerző Szövetkezete EÖTVÖS-UTCA 46 TELEFON : AUT. 249-26. i kisvállalkozók súlyos vádjai a nagybankok ellen „Mi csak egy darab kenyeret kérünk, amelyre legalább annyira rászorulunk, mint a munkásosztály“ — A csator­naépítési kisvállalkozók a Községi Takarékkal kívánják leszámitoltatni városházi követeléseiket — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros ötmilliós csatornaópi- tési pályázatán tizenhat vállalkozó tett olyan ajánlatot, amely szerint csak készpénzfizetés ellenében képe­sek résztvenni. Ezek a cégek a csü­törtöki nap folyamán küldöttségig leg jelentek meg Liber h. polgár- mesternél, azt kérvén, hogy tegye ré­szükre is lehetővé a főváros a munká­latokba való kapcsolódást. A vállal­kozók memorandumot nyújtottak át Liber alpolgármesternek azzal a ké­relemmel, hogy a főváros a Köz­ségi Takarékpénztár utján finanzi- roztassa a. saját tőkével nem rendel­kező cégek munkálatait. — Azt az örömet — mondja a vál­lalkozók memoranduma — amit a munkálatok kiírása bennünk kel­tett^ hamar lelohasztotta pénzinté­zeteink elzárkózása, amelyek a hi­telezés tekintetében vagy teljesen elutasító, vagy olyan álláspontra helyezkedtek, hogy az általuk sza­bott feltételekkel a munkálatok megpályázása lehetetlenné vált,. Tudjuk, hogy a pénzintézetek nem altruisztikus intézmények, és hogy mindig azt az üzletet és azzal csi­nálják meg, ahol üzleti számításai­kat a legjobban megtalálják. Ma rentábilisabb üzlet fővárosi kötvényeket vásárolni alacsony árfolyamon, mint a fővárosnak pénzt kölcsönözni bármilyen el­képzelhető magas kamatláb mel­lett. Ahelyett, hogy a pénzintézetek a fővárosnak folyósítottak volna köl­csönt, azt a részükre célszerűbb utat választották, hogy néhány kiváltsá­gos ügyfelüknek hitellel állnak ren­delkezésre. A mi elgondolásunk és kérésünk az, hogy a főváros pénzintézete, a Köz­ségi Takarék a munkálatokat el­nyert vállalkozóknak álljon ren­delkezésére olyan formában, hogy a munkák el­végzésének arányában a vállalkozók elfogadványait a vállalati követelés egyidejű engedményezése mellett számítolja le. — Nagy érdeke a. fővárosnak — állapítja meg végezetül a memo­1932 szeptember 3. randum, — hogy a munkálatok ki­vitelét ezzel a rendelkezésre álló eszközzel elősegítse, mert megaka­dályozza ezzel, hogy kényszerülve legyen arra az útra lépni, amely hitel tekintetében elbaíkanizá- lódásra vezet, értve ezalatt, hogy csak úgy tud hitelhez jutni a jövőben, ha azt a bankoktól munka formájában veszi igénybe és ezen a címen a tőke moz­gatóinak busás külön haszon eléré­sére ad lehetőséget. Úgy fog járni, mint Törökország, amely a konstan­tinápolyi kikötő építéséhez csak úgy tudott pénzt kapni, hogy há­romszoros áron a Schneider-Ureusot cégnek adta ki a munkálatokat és ettől a perctől kezdve Törökország hitelt már csak munkavállalással összekötve kapott. Erre a veszedel­mes útra a fővárosnak lépnie nem szabad. Mi nem akarunk az Ínségből vagyont harácsolni, mi nem akarjuk a főváros szorult hely­zetét illegitim haszon szerzésére kihasználni. mi csak egy darab kenyeret kérünk, aztr a darab kenyeret, amelyre leg­alább anyira rászorulunk, mint a munkásosztály. Becsületes mun­kánkkal a köznek akarunk szolgál­ni, nehogy mi és családaink a köz nagy veszteségére tisztes adófizető polgárokból közadakozásra szoruló proletárokká váljunk. Liber alpolgármester Ígéretet tett a küldöttségnek, hogy memorandu­mukat a legsürgősebben és a leg­nagyobb jóindulattal áttanulmá­nyozza. ^ Kétségtelen, hogy a tör­vényhatósági tanács és a törvény- hatósági tanács közgyűlése, amely elé a csatornaépítések ügye október elején kerül, mindent el fog követni, hogy a kisiparosság valóban jogos kívánságai teljesíthetők legyenek. Haszonbéres földeket árverel a főváros. A fővára« a tulajdonában levő ntinda'zokat a haszonbére« földeket, amelyeknek bérlete ez év október végével lejár, továbbá, ame­lyeknek nyilvános árverés utján való hasz­nosítását a főváros illetékes hatósága’ el­rendelte. szeptember 29-től mindenkor a helyszínen megtartandó nyilvános szóbeli árv eresen a legtöbbet Ígérőnek bér beadja. A bérbeadásra kerülő haszonbér- parcellákat elsősorban konyhakerti célokra adja> bérbe- a főváros, mezőgaz­dasági célra csak akkor, ha konyhakerti célra értékesíteni nem tudja. A bérbeadott földeken termelt zöldségnemüe-ket és mező­gazdasági termékeket a bérlő csaki-s a főváros piacain és elárusítóhe­lyein csupán a főváros fogyasz tóközöo- ség-e számára bocsáthatja áruba. Mindazok a bérlők, akik a haszonbérbe vett földek bérével hátralékban v a n n a k, az árverésből kizáratnak. Padozati munkák elsőrangú kivitelben szlavóniai tölgy- és bükkparkét, táblaparkét egy szerű és díszes kivitelben, aszfaltparkét és hajópadló! Pestszentlőrinci Parkétgyár és Göz- fiírész Részvénytársaság, Budapest, V, Rudolf-tér 1. Telefon: Aut. 21-2-4’ Csalók a villanyfogyasztóknál. Buda­pest Székesfőváros Elektromos Müveihez a közönség köréből több panasz érke­zett, bogy hamis igazolvánnyal és nyom­tatványokkal rendelkező egyének magu­kat az Elektromos Müvek alkalmazot­tainak adják ki és erőszakos fellépésük­kel az Elektromos Müvek nevében a íogyasztóközönséget azonnali készpénz- fizetés mellett közönséges izzólámpák megvásárlására kényszeritik. Felhívjuk a fogyasztóközönség figyelmét arra, hogy az Elektromos Müvek minden egyes alkalmazottja havonként felülbé­lyegzett arcképes igazolvánnyal van el­látva, amelyet kívánatra mindenkor fel­mutatni tartozik. Aki tehát az Elektro­mos Müvek alkalmazottjaként jelentke­zik és ilyen igazolványt felmutatni nem tud, mint csalót a legközelebbi rendőr­őrszemnek kell átadni. Utóidény-árak a margitszigeti Palatí­nus-strandfürdőben. Szeptember 1-től kezdődleg a strandfürdőjegyek ára egész napra úgy hétköznapon, mint vasár- és ünnepnapon 1 pengő. SCHUBAUER JÓZSEF ÓRÁS és ékszerész BUDAPEST, IV., HAJÓ-UTCA 8-10. TELEFON: 80-5-03.

Next

/
Oldalképek
Tartalom