Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-09-03 / 35. szám

X. évfolyam 35. szám Budapest, 1932 szeptember 3 UJ BUDAPEST Tek Fővárosi íMyírvános ^könyv Brest,IV.Gr.Károlyi 8 ***%£+■ Előfizetési 6rak: Egész évre...................................................30 pengő Eél évre ............ 15 pengő Egyes széna éra 60 fillér i FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR DR J Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca O. Telelőn; Auf. 828-23. Postalakarékp. chequeszémla: 30013 nomonnag Tivadar szükségesnek és sürgősnek tartja a knrkomisszió megalakítását Elcsen szembeszáll a főváros hivatalos véleményével, nagy ered­ményt var az Országos Fürdőügyi Bizottság működésétől, és sür­geti a lürdőtörvény végrehajtási utasítását Invoháció A költészet örökérvényű szabálya szerint a múzsák jóindulatát esdő fohásszal kezdődik az éposz, mielőtt a történet hőse a színpadra lép. Efajta invokációt intézünk a tör­vényhatósági bizottság és a tanács őszi ülésszakának küszöbén nem ugyan a hét múzsa valamelyikéhez, hanem a béke és a szorgos munka istennőjéhez: vajha békességben, az alkotó tevékenység, jegyében mun­kálkodhatnának a ránk következő súlyos időkben városunk választott képviselői! Valóban, ez a kívánság sohasem indokoltabb, mint jelen alkalommal, mert máris zivatarfelhők gyülekez­nek a nyárutói tiszta égbolton és a jövendő méhe harcokkal és háborúk­kal vemhes. Mezőcsát után, amely az ország állandó izgalmi állapotát csak fokozta, ujult erővel fog meg­indulni az ellenzék támadó akciója mindenütt, képviselőház és város­háza frontján egyaránt. Nem jóso­lunk, csak az adott premisszák után vonjuk le a levonandókat, ha meg­állapítjuk, hogy viharok és féke­vesztett indulatok csatatere lesz az ország és a főváros parlamentje és a szenvedélyek lángja olyan ma­gasra fog csapni, mint még talán sohasem! Dúlt közállapotaink forgatagában egyre sikeresebb a felelőtlen dema­gógia, az üres és meddő kritika, amely anélkül, hogy az Ígéreteket bármilyen kis arányban be tudná váltani, pusztít és rombol, reménye nélkül a romok uj felépítésének. A nagy harci lárma, amellyel a törvényhatóság ellenzéke az őszi ülésszakra készülődik, azt mutatja, hogy minden józan értelmet meg- csufolva, a támadó és terméketlen kritikának eddig nem tapasztalt formáival és mértékével fognak ta­lálkozni a város vezetősége és a gu- vernamentális pártok. A fájdalmas az, hogy az ellenzéki támadásokkal szemben a fásult ne- gáció álláspontját kénytelenek el­foglalni a város vezetősége és an­nak többségi pártjai. Nem tehetünk a Beszkárt deficitjéről, nem tudunk nagyobbmértékü közmunkáról gon­doskodni, nincs pénz uj beruházá­sokra: függvényei vagyunk nem­csak országunk katasztrófájának, hanem az európai, sőt a világválság­nak is! Hiába mondjuk ezt azonban Perley Lajos bizottsági tag urnák, aki rokkantjait és egyéb szerencsét­len embereit változatlan kitartással fogja a polgármester elé vezetni. És hiába kínálná meg Magyar Mik­lóst egy önfeledt pillanatában a fő­város a polgármesteri székkel, min­den kritikai készsége ellenére sem tudna századannyit produkálni a válság elhárítására, mint Sipőcz Jenő! Amíg légüres térben pukkannak a demagógia srapnelei, nincsen baj. A baj ott kezdődik, amikor a töme­gek kétségbeesésükben elveszítik a józan Ítélőképességüket, a nagy száj alatt nem látják a nagy hordót, a frázisok mögött a tartalmatlansá- got. a lángok lobbanása mögött az egyéni pecsenye sütésének rossz- szagu füstjét! A keresztény töme­gek politikai érettségére és fegyel­mezettségére van szükség, hogy vál­tozatlan bizalommal tartsanak ki régi és kipróbált vezéreik mellett, akik aranyhegyek helyett ma sem tudnak egyebet ígérni, mint a ma­guk becsületes igyekezetét. Még ak­kor sem, ha keresztény jelszóval uj párt bontana lobogót... — Az Uj Budapest tudósítójától — Az Uj Budapest ankétje, amelyet a kurkomisszió kérdésében rendez­tünk, egyre szélesebb hullámokat vet. Aktuálissá teszi ezt a kérdést az a körülmény, hogy a belügymi­nisztériumban most döntenek az uj fürdőtörvény végrehajtási utasítá­sának a kiadásáról. A vidékre vo­natkozóan már kiadták ezt a végre­hajtási utasítást, a fővárosra nézve azonban várakozó álláspontra he­lyezkedtek az illetékes tényezők, mert meg1 akarták várni, amig’ az autonómikus szervek állást foglal­nak és kifejezésre juttatják kíván­ságaikat. Nagy lépéssel haladt előre a fővárosi fürdőprobléma a megol­dás felé azzal a ténnyel, hogy né­hány nappal ezelőtt megalakult az Országos Fürdőügyi Bizottság, a melynek elnöke a fürdőügyi tör­vény szerint maga Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter. Az Országos Fürdőügyi Bizottság zárt ajtók mögött tartja az üléseit. A legutóbbi napokban megalakultak az egyes szakosztályok i>s, amelyek megválasztották elnöküket. A szak­osztályok a következők: 1. A közegészségügyi szakosztály, amelynek elnökévé báró Korányi professzort választották meg-, aki — hir szerint — betegségére való hi­vatkozással nem vállalja ezt a tiszt­séget. Mihelyt válaszol az. elnökség elutasítása tekintetében, más elnö­köt választ a szakosztály, előrelát­hatóan egyetemi tanár-szakembert. A közegészségügyi szakosztály fel­adata az, hogy orvosi és közegész­ségügyi szempontból nyilvánítson véleményt mindazokban a kérdések­ben, amelyek a fürdőüggyel kapcso­latosak. A szakosztály nemcsak vé­leményt ad, hanem inicdál is. 2. A gazdasági szakosztály, amely­nek elnöke Homonnay Tivadar ke­reszténypárti országgyűlési képvi­selő, a főváros városgazdasági szak- bizottságának az elnöke. Ez a szak­osztály két részre oszlik. Az első al­osztály az ásványvizek és források ügyeivel foglalkozik, a másik szak­osztály a fürdőügyeket tárgyalja. Ennek a szakosztálynak nemcsak Budapest fürdőügyeire nézve van joga javaslatokat tenni, hanem az egész országra vonatkozó fürdőkér­dések megvitatása is hatáskörébe tartozik. 3. A forgalmi szakosztály, mely­nek elnöke Tommy Géza kereske­delmi államtitkár. Ez a szakosztály a fürdőügy előmozdításával kapcso­latos közlekedési problémáknak a megoldására hivatott. 4. A propaganda szakosztály, amelynek elnöke Márkus Miksa, a Magyar Újságírók Egyesületének az elnöke. Ez a négy szakosztály, amely a legutóbbi napokban formálisan megalakult és megkezdte működé­sét, tanácsadó szerve a kormány­nak. A belügyminisztériumban egyet­len fürdőügyre vonatkozó aktát sem intézhetnek el anélkül, hogy az illetékes szakosztályt meg ne kérdezzék. Abban az esetben, ha fontosabb és nagyobb jelentőségű fürdőügyi kér­désekben kell állást foglalni, akkor a belügyminiszter összehívja az Or­szágos Fürdőügyi Bizottság plená­ris ülését, amelyen a négy szakosz­tály tagjai vesznek részt. Az Or­szágos Fürdőügyi Bizottságnak ösz- szesen hatvan tagja van. Az elnök, — mint említettük, — Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter, he­lyettese Scholtz Kornél államtitkár. Az Országos Fürdőügyi Bizottság- első érdemleges ülésén Homonnay Tivadar azt a kérést terjesztette a belügyminiszter elé, hogy a fürdőtörvényt a kormány ne csak a vidéken, hanem Buda­pesten is hajtsa végre. Hivatalos helyen méltányolják Ho­monnay Tivadar álláspontját és — mint beavatott kormánykörökből értesülünk — már készül is a Buda­pestre vonatkozó végrehajtási uta­sítás szövege. Maga Ripka Ferenc főpolgármester is ezt a felfogást vallja és pedig annak a tárgyalás­nak az alapján, amelyet ebben a kérdésben Károlyi Gyula gróf mi­niszterelnökkel folytatott. Az Orszá­gos Fürdőügyi Bizottság gazdasági szakosztálya felkérte Kovácsházy Vilmos tanácsnokot, a városgazda­sági ügyosztály vezetőjét, hogy készítse el a főváros előterjesz­tését a végrehajtási utasításra vonatkozóan. Ebben az előterjesztésben a speciális fővárosi észrevételeket és kívánsá­gokat kell kifejezésre juttatni. A fő­város városgazdasági ügyosztálya ezt a tervezetet eljuttatja a belüg*y- miniszteriumba. Ezekután felmerül a kérdés, hogy milyen eredményre vezet a kur- komisszió felállítása körül tá­madt vita. A hivatalos városházi álláspont sze­rint nincs szükség kurkomisszióra, ugyanezt a felfogást juttatta kife­jezésre az Uj Budapest hasábjain Szőke Gyula dr., az üzemi szakbi­zottság elnöke is. Szükségesnek tar­tottuk, hogy éppen az Országos Fürdőügyi Bizottság működésének megindulásával kapcsolatosan Ho­monnay Tivadart, a városgazdasági szakbizottság elnökét is megkérdez­zük, aki egyben elnöke az Országos Fürdőügyi Bizottság gazdasági szakosztályának. nomonnag Tivadar a következőket mondotta az Uj Bu­dapest munkatársának: — Mindenekelőtt hangsúlyoznom kell, hogy a fürdőtörvénynek Bu­dapestre vonatkozó végrehajtási utasítását minél előbb ki kell adni. Szükségesnek tartom ezt főként azért, mert Budapest fürdőváros-jellegének a kidomboritása, az idegenforga­lom fejlesztése nem képzelhető el másként, mint a speciális bu­dapesti viszonyok figyelembe­vétele mellett készülő végrehaj­tási utasítás kiadásával. A második lépés a kurkomisszió megalapítása. Nagy sajnálattal ol­vastam az Uj Budapest-ben, hogy eg-yes kiváló szakemberek — bizo­nyára félreértésen alapuló informá­ciók hatása alatt — ellenkező állás­ponton látszanak lenni. Nem kétsé­ges, hogy téves információk követ­kezménye ez az állásfoglalás, de egyben következménye annak a kö­rülménynek is, hogy az Orszáigos Fürdőügyi Bizottság megalakulásá­ról és eddigi tárgyalásainak az eredményéről nincsen megfelelő ér­tesülésük. Az Országos Fürdőügyi Bizottság ülései nem nyilvánosak és éppen ezért nem áll módomban ezeknek az üléseknek a határozatai­ról érdemleges közléseket tennem. Annyit azonban kijelenthetek, hogy az illetékes tényezők részéről sohasem hangzott el olyan ki­jelentés, mint hogy ha a kur­komisszió felállítását nem tarta­nák szükségesnek. Ellenkezőleg, minden döntésre ille­tékes tényező a kurkomisszió felál­lítása mellett nyilatkozik meg. — Megnyugtathatom az érdekelte­ket, hogy semmiféle különös költséggel nem fog járni a kurkomisszió felállítása, ennek ellenében viszont úgy az ipar, mint a kereskedelem rövidesen él­vezni fogja a kurkomisszió áldásos működésének kedvező hatását. El sem képzelhető olyan megoldás a kurkomisszió felállítását és műkö­désbe lépését illetően, amelynél az érdekelteket az illetékes tényezők ne akarnák előzetesen meghallgatni. Ismételten hangsúlyozom, hogy ez- időszerint szó sincs semmiféle anyagi megterhelésről, de ha ilyes­miről egyáltalán szó lehetne is, fel­tétlenül bevonjuk a tárgyalásokba, az érdekelteket, mert róluk és nél­külük határozni senki sem óhajt. Ez a vélemény uralkodik a belügymi­nisztériumban is, amely tudvalévőén a fürdőtörvényt végrehajtja. Meg kell nyugtatnom azokat, akik min­denféle aggodalmakat juttatnak ki­fejezésre a kurkomisszió felállításá­val kapcsolatosan, hogy a belügyminisztérium illetékes tényezői a legnagyobb jóindu­lattal és a legtökéletesebb szak­értelemmel foglalkoznak az ösz- szes fürdőügyekkel. Homonnay Tivadar nyilatkozata egészen uj megvilágításba helyezi a kurkomisszió felállításának a prob­lémáját. Mi a magunk részéről csak örülünk annak, hogy az illetékes városházi tényezők megkérdezésével és felfogásuk­nak nyilvánosságra hozatalával hozzájárulhattunk ennek a fon­tos kérdésnek a tisztázásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom