Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-08-20 / 33. szám
X. évfolyam 33. szám Budapest, 1932 augusztus 20 UJ BUDAPEST Előfizetési érek r Egész évre...................................................30 pengő Fél évre ............ 15 pengő Egyes szám éra 60 fillér i FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR D» Szerkesztőség és kladőMvatal : Budapest, IV., Kaas Ivor-utca O. Telefon: Aut. 828-23. Posta laka rékp. chequeszámla : 30913 Egy est a Gellérthegyen Az első király emlékünnepén emelkedjünk mindennapi gondjaink fölé, felejtsük el az adóvégrehajtót és a cement kartellt, a munkanélküliek százezreit és az álláshalmozókat, ürítsünk egy pohár bort az ezeréves Magyarország jövendőjére. Szenteljük meg az ünnepet az áhitat elmélyedésével, örüljünk a kalásztérlelő nyárnak, higyjük rajongó bizonyossággal, hogy lesz még egyszer ünnep a világon! ... Az egyik gellérthegyi vendéglő terraszán ültünk valamelyik este. Alant a gyönyörű Duna, benne csillagok százezrei, a karcsú hidak, az alvó város gyönyörű panorámája. Itt fent ünnepélyes hallgató nóták, magyar mulatság, magyar bánat! Zsúfolva a terrasz, de nem a nullát ni vágyó pestiek tömegeivel, az Istvánndpra Budapestre ráinduló bolgárokat kalauzolta ide föl az ügyes és élelmes Idegenforgalmi Hivatal, hogy Badacsony tüzes bora mellett megmutassa nekik az éjszakai Budapest gyönyörű sziluettjeit. Mély-kéken és titokzatosan hömpölyög odalent az öreg Duna, amely összeköti a két, talán nem is rokon, de mégis testvérnemzetet, a magyart és a bolgárt. Mindkettejük Ázsia szteppéiről bukkant ide, hogy éljen itt, Európa keletén, árván és elhagyottan. Az augusztusicsillag hullása s estéken talán a közös apák rokonvére pezsdül föl, amikor a cigányzene dacos kesergőinél egymásra omlott a magyar és a bolgár szív. Előbb a bolgár himnusz hangzott el, majd a magyar. Mint egy ember állt fel az egész vendéglő, a tányérokon kihűlt a paprikáscsirke és a túrós csusza, de könny szökött a szemekbe és a lelkek mélyén At ujjongott az öröm, hogy a vérség örök jogán ismét egymásra talált két nemzet! Am ha nem a kivilágított Citadella álomszerű fényénél, hanem a való élet realitásánál nézzük ezt a felejthetetlen istvánnapi estét, rá kell jönnünk arra, hogy zavaros mexikói és nyugatamerikai propagandánál többet ér az az idegenforgalmi politika, amely a nemzetek egymásközötti rokonszenvének kihasználásával igyekszik fejleszteni idegenforgalmunkat. A Gellérthegy bolgár vendégeinek barna szemében ott izzott a bizonyosság, hogy haláluk óráján is emlékeznek erre az estére: talán öntudatlanul agilis katonáivá válván a két nemzet barátságának. Hol van azonban a mi propagandánk Bulgáriában, Törökországban, Lengyelországban, a népek között, amelyek ezer esztendő óta ismerik és becsülik a magyart? Miért van nekünk idegenforgalmi kirendeltségünk Párizsban és miért nincs Szófiában, amikor a legegyszerűbb és legolcsóbb közlekedési vonal, a. Duna vize köti össze a két ország fővárosát és szivét? Elröppen az istvánnapi tűzijáték és az őszi napok rideg és józan világosságánál lesz időnk az elmélkedésre. Új utakat és uj célkitűzéseket kérünk idegenforgalmi propagandánk élére: a nyugati metropolisok helyett keletre forduljon tekintetünk, a népek felé, amelyeknek bölcsője és talán vére is közös a miénkkel, akiknél az esti fényben tündöklő Budapest a számukra talán mindenkorra elérhetetlen nyugati kultúra, szépség és magasabb- rendüség teljességét jelenti. A főváros harca a nyomor ellen Liber helQdfes polgármester az Ínség-munkák €s az iiiség-akcíók menetrendiéről — Az Uj Budapest tudósitójától — Kedd óta Liber alpolgármester vezeti és irányítja a városházi adminisztráció munkáját. Sipőcz polgármester a miitét fáradalmait piheni ki, Borvendég alpolgármester pedig folytatja legutóbb hosszabb időre félbeszakított üdülését. A városháza nyári vakációja végefelé közeledik, érthető tehát, hogy az egyes ügyosztályokban lázas munka folyik. Nemcsak a folyó ügyek elintézése ad sok munkát, hanem az uj költségvetés összeállítása is, valamint azoknak a részletes terveknek a kidolgozása, amelyek a különböző szükségmunkák és az őszi in- ségakció megindításával és kiterjesztésével vannak összefüggésben. A főváros közönségét közelről érdekli e két utóbbi problémának a megoldása. Nem kétséges ugyanis, hogy az ínség munkálatok idejekorán való megindítása, valamint az inségakciók megfelelő keretek között való kiterjesztése — közérdek. A főváros vezetősége is arra az álláspontra helyezkedik, hogy az in- ségmunkálatok mielőbbi megindítása érdekében minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kell venni és az inségakciók további folytatása elől is minden akadályt el kell hárítani, mert e két fontos problémának kedvező megoldása egyedül alkalmas eszköz arra, hogy a téli szociális veszedelmeket elhárítsa. Ezekről a kérdésekről beszélgetést folytattunk Liber alpolgármesterrel, akinél egyben aziránt is érdeklődtünk, hogy miként alakul a városháza őszi munkaprogrammja. Líber Endre helyettes polgármester a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A főváros vezetősége ezidősze- rint legsürgősebb feladatának az inségmunkák mielőbbi megindítását tekinti. Erről a kérdésről négy órán át tartó megbeszélést folytattam Borvendég alpolgármester úrral, mielőtt szabadságára elutazott volna, Minden részletkérdést meg’- beszéltünk és pedig azért, hogy távollétében is megtehessük a szükséges intézkedéseket. Augusztus 26-án jár le a csatornázási pályázatnak a határideje. Augusztus 27-étől kezdve átszámittatjuk az összes beérkezett ajánlatokat, hogy az elfogadhatóság szempontjából összehasonlit- hassuk azokat és tárgyilagos ítéletet mondhassunk ki. További kérdés azután az áruhitelre vonatkozó megállapodások szerződésszerű megkötése. Ezt a munkát csak a törvényhatósági tanács végezheti el. Az áruhitel igénybevételének egyes esetekre vonatkozó konki*ét engedélyezése céljából összehívjuk majd a 7-es bizottságot, amely tudvalévőén a pártok vezetőiből áll. Ez a bizottság fogja megállapítani a hitelkereteket. Az áruhitel és a HABI Szeptember elején tartja első ülését a főváros törvényhatósági tanácsa, amelynek napirendjére felvesszük az ajánlatok fölötti végleges döntés ügyét, valamint a szerződések megkötésére adandó felhatalmazás kérdését is. Ezidőszerint az a tervünk, hogy a tízmillió pengős hitelkeretet majdnem teljes egészében igénybevesz- szük. A csatornázási munkálatokra ötmillió pengőt irányoztunk elő, a MABI által nyújtott egymillió pengős kölcsön a városszéli telepítés céljait szolg’álja, útépítési célokra pedig három és félmillió pengőt szántunk. Ez összesen kilenc és félmillió pengő, ami rendkívül nagy összeg a mai súlyos gazdasági viszonyok között. Ennek az összegnek a felhasználása mellett — váltott rendszer alapján — egy teljes esztendőn át nyolcezer munkást foglalkoztathat a főváros. Az ínség-program A beszélgetés további során érdeklődtünk a nyomorenyhitő akciók folytatása és kiterjesztése iránt is. Nem kétséges ugyanis, hogy nyolcezer munkásnak a foglalkoztatásá- val, — bár ez is rendkívül nagy áldozatkészséget jelent a főváros részéről — nem lehet az összes jelentkező szociális igényeket kielégíteni. Liber alpolgármesternek is ez a véleménye, amint alábbi kijelentéseiből kitűnik: — Az inségakciók folytatását és kiterjesztését a magam részéről teljes erővel szorgalmazom. Egyelőre a nyári inségakciók keretei között mozgunk és ezeket a kereteket tartjuk fönn mindaddig, amig az illetékes szervek másként nem határoznak. Mi mindenesetre elkészítjük úgy az őszre, mint a télre szóló ínség-programunkat. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy az inségakciók eddigi kereteit fenntartjuk, a kiterjesztés mértéke két körülménytől függ. Az egyik körülmény a szükségletek mértéke, a másik pedig a szükséges fedezet előteremtésének a lehetősége. Sok függ attól is, hogy az inségmunkák megindítása milyen mértékben fogja éreztetni a maga hatását. Ezt előre kiszámítani nem lehet. Szeptember hó folyamán elkészítjük az őszi hónapokra és az egész télre kiterjeszkedő nyomorenyhitő tevékenységünknek részletes programját és a törvényhatósági tanács elhatározása alá bocsájtjuk az összes részletkérdések megítélését. — A fővárosnak rendkívül súlyos gondot okoz a fedezet előteremtése. A magunk erejéből nem tudunk eleget tenni kötelezettségeinknek, a kormányhoz vagyunk tehát kénytelenek fordulni, amit annál is inkább megtehetünk, mert hiszen a főváros közönsége szépen teljesítette a maga kötelességét a szükség- adók lefizetése tekintetében, Szeptember elején közvetlen tárgyalásokba bocsátkozom a kormány illetékes tényezőivel, hogy a szükséges fedezetet előteremthessem. Nsjári tatarozáson Arra a kérdésünkre, hogy a nyár folyamán milyen tátarozási munkálatok folytak a legfőbb felügyeletek alá tartozó ügyosztályok egyes intézményeinél, Liber alpolgármester a következőket felelte: — Első helyen a kórházi tatarozásokat kell megemlítenem. Egész nyáron át folytak e tatarozás! munkálatok kórházainkban, mert nagy súlyt helyezünk arra, hogy ősszel összes kórházaink kifogástalan állapotba kerüljenek. Tataroztattuk természetesen az összes iskolákat is, úgyhogy ebben a tekintetben sem érhet bennünket semmiféle vád. E tataro- zási munkálatoknál is a legszigorúbb takarékossági elveket tartottuk szem előtt, mint általában az összes dologi kiadások utalványozásánál. A polgármester ur rendelete értelmében ugyanis a. kiadásokat arányba kell hozni a bevételekkel, már pedig köztudomású, hogy az adóbevételek és a főváros egyéb természetű jövedelmei is az egész vonalon csökkenő tendenciát mutatnak. Kizárólag olyan kiadásokat folyósíthatunk, amelyeknek a fedezésére megfelelő biztosítékok állanak rendelkezésre. Ez a szempont vezetett bennünket a felügyeletem alá tartozó ügyosztályok költségvetési előirányzatának az elkészítésénél is. Mindenütt arra törekedtünk, hogy a kiadásokat legalább tiz százalékkal csökkentsük. LaDríola Szóbakerült a beszélgetés során az a támadás, amit Csilléry András dr. intézett a Labriola-színház vezetősége ellen a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén. Csilléry azt kifogásolta, hogy az uj színházi vezetőség összes alkálmazottaitól megköveteli a német nyelvtudást és a régi alkalmazottak sorozatos elbocsátása után idegeneket vett fel a színház szolgálatába. Liber alpolgármester ezeket felelte: — Magam is hallottam — Csilléry András felszólalásától függetlenül is — ilyen panaszokat és olvastam Ilovszky János cikkét az Uj Budapestben. Kötelességemnek tartom, hogy a szóbanforgó szempontokra nézve is átnézzem a megkötött szerződést és egyben utasítottam a tiszti ügyészséget, hogy a szerződés végrehajtását megfelelőképen ellenőrizze. Csak annyit tudok ezidőszerint kijelenteni, hogy a főváros a
