Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-08-06 / 31. szám
X- évfolyam 31. szám Budapest, 1932 augusztus 6 UJ BUDAPEST Előfizetési Arak: Egész évre ....................................... 30 pengő Fé l évre..............................................................15 pengő Egyes szóm éra 60 fillér DOBY ANDOR D« Szerl&esztOség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Haas Ivor-ulcó g. Telefon: Aut. 828-23. Postatakarékp. chequeszómla : 30015 A Hív-ügylet technikai lebonyolítása Szeptember elejére hívják össze a HÉV és a Parkváros R. T. rendkívüli közgyűléseit — Nagyszabású tervek a gellérthegyi és svábhegyi telek-komplexum parcellázására — Folkusházy hazatérése után határozzák meg a HÉV üzemkezelésének uj formáit A semminél kevesebb A belügyminiszter nyilatkozata a legmesszebbmenően támogatni Ígéri a székesfőváros szükségmunka-ak- ciójáit. viszont megállapítja, hogy a főváros egyébként a költségek fedezetéről sem gondoskodott eddig, úgy hogy ebben az irányban is még határoznia kell. így a messze jövő esetlegességei közé szürkül ez a nagy- fontosságú probléma. Kétségtelen, hogy a szükségmunka-akciónak, mint minden hivatalos aktusnak, be kell tartania bizonyos mellőzhetetlen formákat, de még kétségtelenebb, hogy a főváros segíteni kész jóindulata és a munkanélküli százezrek nem tudják kivárni, amíg a különféle bizottságok és ellenőrző szervek útvesztőiben elérkezünk az őszig, amikor már minden jó szándék bele- vész az esőzések és fagyok végeláthatatlan mocsarába. Wolff Károly abban a nyilatkozatéiban, amelyet az Uj Budapest legutóbbi számában tett, határozottan kijelentette, hogy az inségmunkála- tok megindításának utjából minden akadályt a legsürgősebben el kell háritani. Hangsúlyozta. Wolff Károly. hogy a maga részéről, mint a kiküldött hetes bizottság elnöke, még olyan védekezést sem fogadj el, hogy az inségmunkák megindításához szükséges fedezet nem áll rendelkezésre. A belügyminiszter autentikus hírlapi nyilatkozatában a fővárostól kíván fedezetet. Pénz pedig nincsen seholsem. így labdáznak a problémával: a. szükségmunka az a szerencsétlen csecsemő, amelyet a fürösztővizzel együtt ki fog önteni a mélyentisztelt hivatali bürokrácia. Már ivedig valóban a. szükségmunka az a téma, ahol semmiféle, — hogy ismételten Wolff Károly szavait idézzük — amerikázásról nem lehet beszélni. A munkanélküliség leküzdésére a főváros részéről nem lehet az egyetlen orvosszer a népkonyhák meleg levese. Ide elhatározások és tettek kellenek, ezek helyett csak ígéreteket és terminusokat kap a jogosan aggódó magyar közvélemény. Vagy nem anakronizmus-e például ma már a diplomás ifjúság elhelyezésére irányuló akciókról beszélni? Állás nincs, nem is lesz a fiatalság számára, mindössze az történt, hogy a sok bizottság mellé alakul majd egy újabb bizottság, amelynek vezetői vezéresdit játszanak majd a politikai klubok előszobáiban. Fizikai szükségmunka, szellemi szükségmunka: be nem váltott Ígérvények az egész vonalon! A hitelművelettel kapcsolatos ötmillió pengős csatornázási szükségmunka: a semminél is kevesebb! Az egérke, mely a hegyek vajúdásából annyi hónap után megszületett, valóban nevetséges. Egyetlen foglalkozási ágnak a késő ősszel esetleg kezdődő munkával való ellátását nem lehet általános jellegűnek tartani. Pár száz kubikus talál itt majd alkalmazást, azt is csak tavasszal, hiszen a fagyos földben nem lehet a téli hónapokban csatornát ásni. A százötven utca uj csatornája a bankok és a kartellek Ínségén van hivatva segíteni, az általános munkanélküliségen annál kevésbé! Az iparosok tízezrei, a munkások százezrei várják már-már reménytvesz- tetten és elkeseredetten kormánytól és fővárostól a segítő intézkedéseket, a mindennapi kenyeret! — Az Uj Budapest tudósítójától — Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszter hetekig tartó tanulmányozás után jóváhagyta a Budapesti Helyiérdekű Vasutak részvénytöbb- ségének a főváros által megszerzésére vonatkozó határozatot, elutasítván azt a fellebbezést, amelyet a Keresztény Községi Párt nevében Szőke Gyula dr. felsőházi tag nyújtott be hozzá. A belügyminiszter döntését a kulisszák mögött erős küzdelem előzte meg: egyes városi politikusok, akik legjobb meggyőződésük- szerint károsnak tartják a HÉV-részvé- nyek megvásárlását, ebbeli meggyőződésük parancsára az utolsó pillanatig minden lehetséges eszközt igénybevettek, hogy a belügyminisztert a HÉV-iizlet meghiúsítására bírják rá. A minisztériumban azonban győzött a hivatalos főváros akarata: a jövő fogja elbírálni, hogy a szembenálló felek közül melyiknek volt igaza? A belügyminiszter döntése ellen további jogorvoslatnak természetszerűen helye nincs és nem marad egyéb hátra, mint hogy a már készenálló szerződéseket aláírják a tárgyaló felek és a Helyiérdekű, illetőleg a Parkváros R. T. telkei a Beszkárt, illetőleg a Községi Takarék tulajdonába és birtokába kerüljenek. A technikai lebonyólitás első állomása a szerződések aláírása lesz. A szerződéseket Reményi-Schneller vezérigazgató oldalán Liptay Lajos dr., a Községi Takarékpénztár ingatlanosztályának kitűnő igazgatója, aki elsőrendű jogász, készítette el. Egész sereg szerződésről van szó: az alapszerződést a Budapest— Szentlőrinci Helyiérdekű Vasutak R. T. köti a Parkváros R. T.-vel, de szerződésben fektetik le jogaikat és kötelezettségeiket, nemkülönben ebben az ügyben egymáshoz való viszonyukat a Községi Takarék és a Beszkárt, a Községi Takarék és Nova, a Községi Takarék és a Hardy-csoport, a Beszkárt és a Trust. Arra vonatkozóan, hogy a szerződések aláírása után mi fog történni, egyelőre csak elgondolások vannak, a konkrét program még nem nyert megállapítást. Mindenesetre már szeptember első napjaiban rendkívüli közgyűlést fognak összehívni úgy a Parkváros R. T., mint a Budapesti. Helyiérdekű Vasutak. Ezeken a rendkívüli közgyűléseken lemond a régi igazgatóság, megválasztják az uj igazgatósági tagokat. akiket a törvényhatósági tanács delegál a fővárosi törvény rendelkezései szerint az immár fővárosi tulajdont képező részvénytársaságok igazgatóságaiba. A Parkváros R. T. közgyűlésén el fog dőlni az a kérdés is, hogy megmarad-e ez a részvénytársasági keret, vagy pedig beolvasztják-e a Községi Takarékpénztárba. Arra vonatkozóan, hogy a HÉV önálló részvénytársasági formája megmarad, a döntés már megvan. A HÉV önállóságára jogi szempontból van elsősorban szükség, hiszen a főváros nem lesz a százszázalékos részvénynek egyelőre birtokosa és igy egyelőre lesznek bizonyos kisebbségi velleitások is. De ettől függetlenül igen f ontos vasúti jogi okai is vannak a HÉV részvénytársaság további önállóságának. Arra vonatkozóan, hogy a HÉV üzemkezelése hogyan fog beolvadni a Beszkárt adminisztrációjába, csak Folkusházy Lajosnak. a Beszkárt vezérigazgatójának szabadságáról való visz- szatérése után fognak megindulni a konkrét tárgyalások. Ugyancsak az őszre marad annak eldöntése, hogy a Községi Takarék milyen formában értékesítse a tranzakció révén hozzákerülő gellérthegyi és svábhegyi telkeket. Nagyobbarányu parcellázásról van szó, amely a propagandának eddig szokatlan eszközeivel akarja gyorsan és megfelelő áron értékesíteni a nagyértékü objektumokat. Tervbe van véve az is, hogy egyes vonatkozásokban a főváros közmüvekkel látja el a parcellázás alá kerülő telkeket és csak azután, ha már az útépítések megtörténtek, csatorna, viz és gáz be vannak vezet\Te az uj területekre, fog következni az eladás. lamotte tanácsnok optimista ngllatkozata a főváros pénzügyi helyzetéről Egyáltalán nem Katasztrofális a nagyüzemen bevételemen csöh- henése — Miért héslh az 1933-as Költségvetés összeállítása? — Hészül a iolyö év első feléről szőlő pénzügyi jelentés — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros pénzügyi ügyosztályának úgyszólván egyetlen feladata van a nyári hónapokban. Ez a feladat a jövő évi költségvetés nyers tervezetének elkészítése. A pénzügyi osztály az egyes ügyosztályok költségvetési előirányzatainak egybevetésével állítja össze a budget-tervet, amely azután megjárja a különböző illetékes fórumokat. Az uj költség- vetés elkészítését mindenkor nagy érdeklődés előzi meg, mert hiszen itt derül ki, hogy a főváros a következő évben milyen arányú közmunkákat és beruházásokat tud végeztetni és általában mekkora mértékig tud eleget tenni a közönség jelentkező szükségleteinek. Erről a kérdésről beszélgetést folytattunk Lamotte Károly dr. tanácsnokkal, a pénzügyi ügyosztály vezetőjével, akinél egyben a főváros általános pénzügyi helyzete és a jövedelmek alakulása iránt is érdeklődtünk. Lamofle Károly pénzügyi tanácsnok a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Az 1933. évi fővárosi költségvetés tervezetének az előkészítése folyamatban van ugyan, de kialakult számokról még nem lehet beszélni. Az egyes ügyosztályok már beterjesztették ugyan költségvetési előirányzataikat, de több üzem csak augusztus vége felé nyújtja be a maga előterjesztését. Ez nem jelent késedelmet, sőt magam, is helyeslem, ha a benyújtás időpontja minél közelebb esik a költségvetés végleges megállapításának a terminusához. Ennek az álláspontomnak az a magyarázata, hogy a mai időkben rendkívül nehéz előre gondolkodni. A bevételek alakulásánál ugyanis — a mai súlyos viszonyok között kedvezőtlen fordulatok következhetnek be. Sokkal könnyebb és reálisabb munkát végezünk tehát akkor, ha minél több ezévi tapasztalat alapján készítjük el a jövő évi költségvetést. Augusztus végéig együtt lesz az egész anyag, úgy hogy a pénzügyi ügyosztály szeptemberben tető alá hozhatja az uj költségvetés tervezetét. Általában egyetlen szempont irányadó:
