Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-07-16 / 28. szám

1932 julius 16. TU BUDAPEST 3 Kikkel töltötték be a húsz aj kéményseprökerületet? Az öreg segédek megfellebbezték Szente tanácsnok dön­tését — Devecis Gyula lett a kéményseprők ipartestü­letének uj elnöke — Az Uj Budapest tudósítójától — A kereskedelemügyi miniszter és a polgármester a főváros közgyűlé­sének szabályrendelete által alko­tott húsz kéményseprő kerület ideiglenes és végleges betöltésével Szente Miklós tanácsnokot, az elöl­járói értekezlet elnökét bizta meg. Az üresedésben levő kéményseprő­kerületek betöltése a legutóbbi na­pokban történt meg, egyelőre ter­mészetesen csak ideiglenes jelleg­gel. A kerületek végleges betöltését illetően a törvényben előirt pályá­zat alapján a döntést elsőfokon Szente tanácsnok, másodfokon a polgármester és harmadfokon a ke­reskedelemügyi miniszter fogja meghozni. A Kéményseprő Ipartestület most tarotta ez évi rendes közgyűlését, amelyen a nagyszámban megjelent kéményseprőket nagy izgalom fogta el arra a bejelentésre, hogy az uj kéményseprőkerületek betöltése kö­rül igen sok méltánytalanság tör­tént. Számos kéményseprősegéd, aki a szakma körében 20—25 év óta mű­ködik — mondották a közgyűlésen — mellőzésben részesül olyanokkal szemben, akik nem is budapesti la­kosok, holott a Kéményseprő Ipar­testület Ígéretet kapott, hogy első­sorban budapestiekkel fogják a ke­rületeket betölteni. Állítólag az ideiglenes megbízást elnyertek kö­zött olyanok is akadnak, akik esz­tendők óta nem folytatják az ipart, vagy annyira fiatalok, hogy semmi körülmények* között nem érdemel­ték meg, hogy évtizedek óta szol­gáló öreg segédekkel szemben előny­ben részesítsék őket. Értesülésünk szerint számos öreg segéd megfel­lebbezte már Szente tanácsnok ren­deletét az ideiglenes betöltésre vo­natkozóan és igy már ebben a kér­désben is a polgármester, illetőleg a kereskedelemügyi miniszter fogja a döntő szót kimondani. Az *[partestület közgyűlésén töl­tötték be a Nessi Gyula kormány- főtanácsos lemondása folytán meg­üresedett elnöki széket. Elnökké nagy lelkesedéssel Devecis Gyula józsefvárosi kéményseprőmestert, az ipartestület eddigi főtitkárát vá­lasztották meg’, akinek nagy íigy- buzgalma, szakismerete és önzetlen­sége garancia arra, hogy megfelelő módon fogják a jövőben is vezetni az ipartestületet. Devecis megvá­lasztása általános megelégedést kelt a városházán is. Az uj elnök szép beszédben köszönte meg a beléje he­lyezett bizalmat. Budapest húsz éve a számok tükrében A statisztikai hivatal uj könyve —■ Az Uj Budapest tudósítójától — Az utolsó békeesztendő óta sok min­den megváltozott Budapesten. A há­ború és az, ami utána következett, kihatással volt a születések és halá­lozások arányára; a népesség kor és foglalkozás szerint való megoszlá­sára. De a háború meg a gazdasági és politikai válság keze nyoma rajta van Budapest életének minden meg­nyilvánulásán. Ma kevesebben szü­letnek és kevesebben halnak meg a magyar fővárosban, mint a háború előtt. Sőt többen halnak meg, mint ahányan születnek és ha mégis nő a város lakossága, ezt a növekedést a nagyarányú bevándorlás idézi elő. Nő Budapest lakossága, mert a vidékről idehajtja az embereket a reménység, hogy itt keresethez, bol­doguláshoz, exisztenciához jutnak. Sajnos azonban itt rendesen csaló­dás várja őket. Az utolsó békeesztendők és a ma összehasonlító statisztikáját találja meg az olvasó a fővárosi statisz­tikai hivatal igazgatója, dr. Illye- falvi I. Lajos legújabb könyvében. Frappáns számok vannak ebben a zsebkönyvben arról, hogy micsoda át alakúiéi sokat idézett elő Budapest életében a háború és a gazdasági válság. Hogy ma jobban küzdenek itt az emberek a mindennapiért, mint az utolsó békeesztendőkben, azt körülbelül mindnyájan tudjuk. A statisztika számai azonban ennek a küzdelemnek az erejét és az ered­ményeit is megmutatják. A gazda­sági válság sok oka és okozata közt egyik legszembeötlőbb az, hogy a publikum erősen megcsökkent vá­sárlóerejével szemben megnöveke­dett a kínálat. A Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartása szerint 1912 óta az iparosok száma 39 ezer­ről 73 ezerre, a kereskedőké pedig 24 ezerről 45 ezerre növekedett. Ér­dekes jelenség az is, hogy 1910-ben 6864 iparigazolványt állítottak ki az elöljáróságok, mig 1931-ben már 10.100-at, de ebből 5813-at visszaad­tak. Húsz évvel ezelőtt 513-ra rúgott a cégtörlések száma, mig a múlt esz­tendőben 938-ra. Az is érdekes, hogy 1912-ben mindössze 8 rész­vénytársaságot töröltek a cégjegy­zékből, tavaly már 160-at. Érthető, hogy a mai gazdasági válságban nő a pauperizmus és a bűnügyi rendészet is nagyobb szá­mokkal dolgozik, mint húsz eszten­dővel ezelőtt. Hogy csak néhány ki­rívó példát említsünk, jellemző, hogy ezelőtt húsz esztendővel a de- tektivtestület egy esztendőben mind­össze 17 razziát tartott, mig 1930-ban 1384-et. 1912-ban 56 csavargót állított elő a rendőrség, 1930-ban pedig 4117-et. Húsz esztendő alatt ponto­san megduplázódott: tavaly már kereken 59 ezret tett ki a feljelentett bűncselekmények száma. Az is jel­lemző, hogy mig ezelőtt húsz eszten­dővel pénzhamisítás miatt 224 fel­jelentést tettek, addig a múlt eszten­dőben 1099-re rúgott a pénzhamisi- tóisi esetek száma. Megszaporodtak a rágalmazók és becsületsértők is, akiknek a száma 1912-ben 655 volt, mig a múlt- esztendőben már 1590-et jelentettek fel rágalmazás és becsü­letsértés miatt. A testi sértés miatt feljelentettek száma húsz esztendő alatt megháromszorozódott, 6530 lett. Lopás miatt 1912-ben 12.788-at, a múlt esztendőben pedig közel 19 ezret je­lentettek fel. Megnőtt a sikkasztok száma is, húsz év alatt 4 ezerről 11 ezerre. A csalások száma pedig 2900-ról 6900-ra növekedett. A sok baj és vesződség mellett mindazonáltal kulturáltabban él ma a pesti ember, mint húsz évvel ez­előtt, kényelmesebben lakik és töb­bet fürdik. Bár húsz év óta a fürdő­szobás lakások száma meglepő mér­tékben emelkedett, mindazonáltal megduplázódott azoknak a száma, akik nyilvános fürdőben fürödnek. 19.12-ben 1.3 millió ember fürdött nyilvános fürdőben, mig a múlt esztendőben közel 3 és fél millió. A régi idők és a mai idők össze­hasonlításának a során nem árt el­mondani azt sem, hogy 1912-ben még 796 egyfogatu, 455 kétfogatu és 773 számozatlan bérkocsi bonyolí­totta le a kocsiforgalmat, mig ellen­ben 1930-ban már csak 17 egyfogatu, 1 kétfogatu és lí számozalan bér­kocsi szaladt Budapest utcáin, el­lenben 1930-ban 5842 magánautó, 1425 bérautó és 308 autóbusz szállí­totta, fuvarozta a publikumot. Qßchuiz GYÁRKÉMÉNYEK, KAZÁNBEFALA- ZÁSOK,IPARI KEMENCÉK,TÉGLA- ÉS MÉSZÉGETŐ KEMENCÉK BUDAPEST VII.ARÉNA-ÚT SO. TEL. JÓZSEF 329-O'*. SCHUBAUER JÓZSEF órAs és ékszerész BUDAPEST, IV., HAJÓ-UTCA 8-10. TELEFON : 80-5-03. Ez csak néhány kiszakított szám, néhány érdekes numerus az érdekes számadatok rengetegéből. Illyefalvi dr. könyve a számokhoz nem ad ma­gyarázatot, de ezek a számok be­szélnek maguk helyett és sok olyan dolgot magyaráznak meg, amire eddig nem ismertük a magyará­zatot. Kik lettek a földalatti, a szentlőrinci hév és a Bnr-vasut uj igazgatósági és felügyelő- bizottsági tagjai? — Az Uj Budapest tudósítójától — A Beszkár három alvállalata, a szentlőrinci Hév., a Bur-vasut és a földalatti vasút most alakította újra igazgatóságát és felügyelőbizottsá­gát. Eddig mindhárom részvénytár­saság igazgatósága szoros együttmű­ködést tartott fenn az anyavállalat vezetőségével és önálló intézkedési joguk is inkább csak papíron volt meg. Ezt dokumentálta az is, hogy a három közlekedési részvénytársa­ság igazgatósági elnöke eddig Fol- kusházy Lajos volt, a Beszkár ve­zérigazgatója, mig most az egyes részvénytársaságok külön igazgató- sági elnököket kaptak. A földalalatti villamos igazgató­ságának elnöke, Terstyánszky Kálmán dr. ny. államtitkár lett. Az igazgatóság, tagjaiul a követke­zőket választották: Domonkos Gyula dr.-t, Erősdy Sándort, Gyulay Já­nost, Joanovits Pál dr.-t, Kriszhaber Adolf dr.-t, Kruk Elemér dr.-t, Mol­nár Dezső dr.-t, Nagy Istvánt, See­mann Mihályt, Sóváry Emilt és Szentessy Józsefet. Fel ügyelőbizott­sági tagok lettek: Bakonyi Pál dr., Dullien Ferenc, Gallay László dr., Kovács József, Petheö Béla dr., Ga- launer Károly, Somodi István, Szi- gethy János. A szentlőrinci helyiérdekű igaz­gatóságának elnöke Morvay Zsigmond dr. lett. Tagok lettek: Asbóth Oszkár, Batár József, Béla Henrik, ifj. gr. Bethlen István, Botzenhardt János, Divényi Károly, Freund Dezső, Gazdy Jenő, Józsa László, Lampel Vilmos, Ren­ner Róbert dr., Minich Jenő dr., Wünseher Frigyes dr. A felügyelő­bizottság tagjai a következők let­tek: Csiszár Lajos, Gábor Móric, Groff its Dezső, Lucatello Nándor, Rerrich Elemér, Szakái Antal dr., Szilvássy Károly. A Bur-vasut igazgatósági elnö­kéül Sztrókay Istvánt választot­ták. Tagokul: Dvihally Gézát, Erdey Henriket, Gajda Bélát, vitéz Haj­nóczy Bélát, Kauser Lipót dr.-t, Ho- chenburger Antalt, Luger Camillót, Martin Istvánt, Nagyőszi Ferencet, Okolicsányi László dxvt, Pálffy Jó­zsefet, Ravasz Árpádot, Rákóczy Bélát, Sajó Jánost, Vizdos Géza dr.-t választották. A felügyelőbizottság tagjai lettek: Brunecker Lajos, Csep- regi Horváth János, Hufnagel Imre, Pénzes Mihály dr., Pyber Ignác, Szarnék Emil dr., Zseltvay Elemér. A földalatti vasút igazgatóságát két évre, a szentlőrinci Hév igaz­gatóságát négy évre, a Bur-vas­ut igazgatóságát pedig egy évre választották. A felügyelőbizottsági tagok mandá­tuma mindhárom részvénytársaság­nál egy óv. WEINGRUBER IGNÁC Székesfővárosi Pavillon Kávéháza VI., Városliget ^7ÍrfotoIÓe* mindennemű gőz- és hideg uZiiy ClGICö , vízvezeték részére mindenféle anyaggal és Fűtőhelyiségek készítése impregnált parafával KASZÁS ISTVÁN hőszigetelő vállalat Budapest, V., Sziget-u. 38. Tel.: 12-5-34

Next

/
Oldalképek
Tartalom