Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-07-09 / 27. szám

IX. évfolyam 27. szám Ki Budapest, 1932 julius 9 TU BUDAPEST ^•Fővárosi ”ü. VÁROSÉ*— Lefoglalliaíjáfte a külföldi hitelezők a fővárosi nagyüzemek jövedelmét? Újabb vita a fővárosi kölcsönök transzfermoratóriumáról az angol alsóházban — A küldőül államtitkár válaszában lojálisán Igazolta Budapest vezetőségének eljárását UIa Golgotára A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank árverést tűzetett ki Kőszeg in­gatlanaira, mert a kis nyugatma­gyarországi város nem volt képes a Speyer-kölcsön esedékes részleteit megfizetni. A Kisbirtokosok Föld­hitelintézete pedig elárvereztette a békéssámsoni református egyház összes ingatlanait, beleértve a tem­plomot, iskolát, lelkészlakást, sőt még a temetőket is. és mindezért fizetett önmagának 17.500 pengőt. A bankokrácia olyan tipikus megnyi­latkozásait látjuk ez egyre gyako­ribbá váló jelenségekben, hogy a ma nekem, holnap neked elve alapján szükségesnek tartjuk ezekkel a való­ban aggasztó momentumokkal a szé­kesfőváros szempontjából is foglal­kozni. A Kereskedelmi Banknak Weiss Fiilöp a vezére: nemrégiben közgaz­dasági érdemei elismeréséül excel­lencies címmel tüntették ki. Kőszeg városa, amely az idén ünnepli Juri- sics Miklós hősei négyszáz éves ju­bileumát, 1532-ben meg tudott küz­deni diadalmasan Ibrahim pasával, kérdés azonban, vissza tudja-e verni Weiss vezért, aki a történelemben Fülöp nevet viselő királyok és her­cegek egyetlen melléknevével, se a Bátor-ral, se a Jó-val, se a Nagy- lelkü-vel, se a Szép-pel nem jutal­mazható? És mit szóljunk a Kisbir­tokosok Földhitelintézetének altruiz­musához? Elnöke: Hadik János, kor­mánybiztosa: egy pénzügyi állam­titkár? Az altruisztikus intézmény a maga humánus célkitűzéseivel és kiváltságaival egyetemben, ' mint kérlelhetetlen szigorúsága árverési vevő, immár boldog tulajdonosa a békéssámsoni temetőnek! Ha az eddigi méretekben mélyül tovább a gazdasági válság, csak idő kérdése, mikor zárolja a trustee a budapesti nagyüzemek jövedelmeit és mikor foglalja el a nemzetközi gondnok Lamotte tanácsnok szobá­ját! Kérdés azonban: Kőszegtől Bé- késsámsonig miért nem, alakul egy­séges front a bankok üzletpolitikája ellen, miért, hallgat a városok man­dátumait birtokoló országgyűlési képviselők nemrégiben megalakult blokkja és az a Stillhalte, amely egyelőre őszig mentesíti az ellicitá- lás rémétől a. mezőgazdasági ingat­lanokat. miért nem vonatkozik a városokra, és egyéb közülietekre is? A próféták szava kiáltó szó a pusztában, hiába követelte Wolff Károly a főváros közgyűlésén a kamatfizetés felfüggesztését: hogy a mi népünk, a mi embereink, a mi nőig ár ságunk meg tudhassa keresni kenyerét, a transzferbe fizetett ka­matokat közmunkák megindítására kell fordítani! A Fülöpök mindig kérlelhetetlenek, akár az Armadát kell küldeni Anglia ellen, akár jogi fegyverekkel kell vazallusát, silányi- tani a kőszegi városházát és a bé­késsámsoni temető behorpadt sír­jait! Megdöbbent kétségbeeséssel, ön­magunkba omlotton figyeljük a ma­gyar globus felhős horizontját. A nemzeti társadalom csontjából ki­száradt a velő, szeméből kiszáradt a könny, némán kérdezik a hülő aj­kak: jön-e amaz Eljövendő, aki uj életre váltja, meg a válóigot, vagy a sir vár-e ránk, hol az elsülyedő nem­zetnek nagyszerű temetési jósolt a látnoki nevű költő. Az ut, amely a magyar kedváriára vezet. a bibliai stációk közé sorozhatja Kőszeget és Békéssáimsont! — Az Uj Budapest tudósítójától — A külföldi kölcsönök frontja min­den hónap meghozza a maga szenzá­cióját. Áprilisban Lamotte pénzügyi tanácsnok és Szemethy tiszti fő­ügyész kénytelenek Bázelbe menni, hogy a Schweizerische Bankve- reinugunggal, az ostendei egyez­mény alá tartozó hitelezők megbí­zottjával tárgyaljanak a transzfer­moratóriumról. Májusban ugyan­csak Lamotte tanácsnok Reményi- Schneller vezérigazgató társaságá­ban Berlinben küzd a Mendelsohn- bankházzal az 1930-as 4,000.000 dollá­ros fíiggőkölcsön prolongációjáért, ezen a héten pedig ez alkalommal talán tizedszer — ismét interpellá­ció hang-zott az angol alsóházban „az ostendei egyezmény megszegésé­ről“. Sir Artur Samuel konzervatív képviselő interpellálta meg az an­gol alsóház hétfői ülésén a külügy­minisztert: kérdezze meg a magyar kormányt Anglia külügyminisztere, tett-e lépéseket az ostendei egyez­mény megszegésének megakadályo­zására, mert ezt az egyezményt a magyar kormány is aláirta és ez az egyezmény az angol hitelezőknél bi­zonyos jogokat adott a magyar fő­város villamos-, gáz- és vízmüvei­nek jövedelmei felett. Eden külügyi államtitkár válaszában kijelentette, hogy a Magyarországon érvény­ben levő transzfermoratórium in­dokait a magyar kormány a múlt év decemberében ismertette. Az os­tendei egyezményt — mondotta Eden államtitkár — Budapest, szé­kesfővárosa külföldi hitelezőivel kötötte, abban a magyar kormány­nak nem volt semmi része, mert csak az a kikötés volt, hogy az egyezmény záros határidőn belül a kormány jóváhagyására szorul. Ezért nem hiszem — fejezte be fel­világosítását a külügyi államtit­kár —, hogy a javasolt kérdezőskö- dós hasznos eredménnyel járna. Anglia külügyi államtitkárának fenti nyilatkozata az interpellációra teljesen koi’rekt és annak nyugodt hangja teljes megelégedést váltott ki Budapesten is. Feltűnést keltett azQnban várospolitikai körökben az interpelláló képviselő azon meg­jegyzése, mintha az angol hitelezők­nek bizonyos joga lenne a fővárosi nagyüzemek zár alá vételére a jelen esetben. A városházi közvélemény megnyug­tatása céljából szükségesnek tartjuk ezt a momentumot az 1925 augusztus 14-én Ostendében aláírásra került egyezmény, továbbá az 1925 decem­ber hó 11-én Bázelben, az ostendei egyezmény végrehajtására vonat­kozó határozmányok értelmezése sze­rint megvilágítani. Az ostendei egyezmény szerint a főváros előjogot ad az Asso­ciation Suisse de Banquiers- nak, mint a kötvénytulajdono­sok trustee-jének az elektromos müvek (erő és világítás), a gáz­müvek és a vízmüvek bruttó bevételeire és e bevételeket, amint azokat beszedi, egy buda­pesti bankban a trustee nevére nyitandó különszámla javára kell befizetnie. Erre vonatkozóan az ostendei egyez­mény VII. cikke intézkedik. Ameny- nyiben ezen előjog gyakorlására sor kerül, minden hónapban — mihelyt a trustee megállapította, hogy a város által a trustee számlájára történt fizetések elegendők arra, hogy a kölcsönök szolgálatának a folyó hónap végéig szükséges rész­letét fedezzék, megszűnik a város aziránti kötelezettsége, hogy az em­lített hónapban további fizetéseket teljesítsen. Az ostendei egyezmény végrehajtási utasításának tekinten­dő bázeli egyezmény IV. §-ának H.) pontja szerint csak akkor áll jogában a trustee- nek az ostendei egyezmény VII. cikkét alkalmazni és a fővárosi nagyüzemek bevételeit zár alá venni, ha a főváros a végrehaj­tási határozmányokban megálla­pított előzetes fizetéseket elmu­lasztja. Érdekes megállapítása a bázeli egyezménynek, hogy a főváros a három üzem számadásait évenkint megküldi a trustee-nek abból a cél­ból, hogy az utóbbi meggyőződést szerezhessen, hogy ennek a három üzemnek bruttó bevételei a kölcsön szolgálatára szükséges összegeknek legalább háromszorosát elérik-e. Az ostendei egyezmény VII. §.-a és a bázeli egyezmény IV. §-ának vonatkozó szakaszai csupán abban az esetben lépnek életbe, ha a főváros a törlesztő szolgá­lat esedékes részleteit elmu­lasztja. Ebben az esetben csakugyan joga van a trustee-nek a három nagy­üzem jövedelmének zár alá vételére valamely budapesti banknak meg­bízást adni. Tévedett azonban sir Artur Sá­muel angol konzervatív képvi­selő, amikor az ostendei és bá­zeli egyezmények vonatkozó pa­ragrafusait a közüzemek jöve­delmeinek lefoglalását illetően a jelen esetre kívánta, ha csak utalás formájában is applikálni. A külföldi kölcsönök törlesztő szol­gálatának a jelen esetben való tel­jesítését illetően a helyzet az, hogy a főváros teljesít, az esedékes részleteket az ostendei egyezmény értelmében a Nemzeti Banknak idejében és előre befizeti. Az a körülmény, hogy transzfermo­ratórium van, és a Nemzeti Bank nem jogosított a vonatkozó annuitá­sokat a külföldi hitelezők számára átutalni, más lapra tartozik. A fővárosnak a Nemzeti Bank ezen átutalási cselekményének elmaradá­sához jogilag köze nincs és ezen az alapon a trustee-nek nem áll módjában a fővárosi nagyüzemek jövedel­meire rátenni a kezét. Pengőben a Nemzeti Bank bármely pillanatban rendelkezésre bocsájtja a trustee-nek a főváros által befize­tett összegeket. Az államtitkár lojális válasza sir Artur Samuel interpellációjára teljes mértékben igazolta Buda­pest vezetőségének eljárását. rámutatva arra, hogy a képviselő által javasolt kérdezősködés ered­ménnyel nem járna, hiszen a jelen esetben csak a magyar transzfermo­ratórium értelmezéséről van szó. Az a szakértelem, amely Eden államtit­kár válaszában megnyilvánult, bizalommal kell. hogy eltöltse a főváros vezetőségét, hogy a transzfermoratórium folytán előálló teljesítési késedelmeket nem Írják a fizetőképessége csökkentésének számlájára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom