Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-04-23 / 16. szám

2 rujiTWAPJEsr 1932 április 23, vétségével együttesen vett részt abban a sisyphusi küzdelemben, hogy memorandumokat intézzen a pénzügy- miniszterhez, kérvén a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak illetményesökkentéseinek mellőzését. Azonban memorandumozás és küldött­ségjárás hiábavaló volt, a gazdaságilag erősen legyengült tisztviselőtársadal­mat újabb és újabb fizetéscsökkentések sújtják. Beszámolt ezután B u d ó főtitkár a FANSZ elmúlt évi egyéb munkásságá­ról, a tüzelőacyagbeszerzés megkönnyí­tése érdekében indított- akciójáról, a villamosbérletjegyek árának leszállítá­sa tárgyában a Beszkárt-hoz intézett beadványáról, a kölcsönök és előlegek visszafizetési idejének meghosszabbítá­sáról, a Segitőalap dolg’airól. Köszöne­tét mondott a sajtónak, elsősor­ban a városházi sajtónak, amely a maga hasábjait nagyobb ter­jedelemben nyitotta meg a tisztviselői problémák megvitatására. Általános helyeslés fogadta a íii- vós és a városházi tisztviselőélet minden fázisára kiterjedő főtitkári jelentést, amelyhez Szokola Leó dr. árvaszéki iilnök, Márkus József dr. főjegyző és mások szóltak hozzá. A közgyűlés ezután Borvendég Ferenc alpolgármestert egyhangú lelkese­déssel a FANSz tiszteleti tagjául választotta meg, majd letárgyalta az alapszabály szerinti évi jelenté­seket. RAJZOL0PAPIROK rajzeszközök nagy választékban, legolcsóbban CIMOCL MÁLNÁN Budapest, u„ üiotüd-u. 3. Telefen; 28-1—ae. KLEMEN!JÁNOS épület- és diszműbádogos egészségügyi berendező Budapest, VII., Roftenbíller-u. 7. TELEFON: JÓZSEF 345-14. D ona Döme és Társa Papir és írószerek gyári raktára a „Papirmalomhoz“ Budapest, IV., Aranykéz-u. 6 Telefon: Automata 877—15. Alapítva: 1790-ben. Egy tanácstag naplójából Irta: Ilovszky János Kiütött a vonatláz! A belföldi idegenforgalom fellendíté­sére nagyszerű megoldáshoz folyamodott T o r in a y Géza államtitkár és Tüske Jenő MÁV főfelügyelő: fölkeltet­ték az emberekben a pénzte­lenség miatt szunnyad ózó utazási lázat. Az utazási lázzal kapcsolatban pedig az egyes vá­rosok leállóit üzleti életébe bele szi­vattyúznak vasárnapról vasárnapra, pesti jargon szerint kifejezve „egy kis d o- hány t“. Az egyik pécsi ismerősöm mesélte el ma, egy ankéton, hogy a gyárában járt látogatók 1700 pengőt hagytak ott, és annyira megrohamozták a vendéglőket az éhes és fáradt kirándulók, hogy már napközben hegyekbe rakták az üres sö­röshordókat. Ez a helyes: növelni a for­galmat, növelni a fogyasz­tást és növelni annak lehe­tőségét, hogy a hazai tájak szépségét minden magyar polgár mégis m érje. Az idei nyaralásra számos megálla­podás jött létre az utazásokkal kapcso­latban: és ez jó jel. Nem viszik a pénzt, soha viszont nem látásra, — külföldre! Minden akció, amely a forgalom növe­lésére irányul, maga után vonja a tö­megek mozdulását. Pedig akciót vezetni nehéz, mert bizalmatlanságot kell el­oszlatni, de ha azután a közönség látja, hogy az akció helyes, akkor tódulnak az emberek, hogy részt vegyenek benne. Ezt a jelenséget tapasztaljuk a „Ba ross Szövetség“ magyar iparpártoló pro­paganda bizottságának keretében is. Az egyik állami tisztviselő, — jó is­merősöm, amikor egy délelőtt felkér­tem, hogy lépjen be a „Baross Szövet­ségibe pártoló tagnak, láttam ... hogy úgy ... tusakodik magával. Vájjon az évi két pengő hozzájárulást nem dobta-e ki az ablakon? Este azután nagy meglepetésemre, megszólalt a telefon és 10 darab 10 lapos füzetet kért, hogy ő is segit tagokat gyűjteni. — Látod ez szép: minek köszönhetjük ezt a nagy segítséget? Elmondotta. — Hát h ogyne segíteném ezt a nemes akciót! Délután a felesé­gem elment vásárolni. A számla kiállí­tása után megmutatta a Baross-igazol- ványt, és vissza kapott 11 pengő 50 fil­lért. Hát hogyne pártolnám ezt az akciót! Saját zsebemet támoga­tom vele, — mondotta nevetve. — Megvan a csökkentett fizetésemből — a családi pótlék! * A debreceni Bocskay—Ferencvárosi labdarugó mérkőzésre, amely múlt va­sárnap volt, — már előző kedden elkelt minden jegy. A dolog úgy van, hogy 490 jegyet fog­lalt le a Ferencváros a „F r a d i“ druk­kereknek, és a jegyeket Mester György a ferencvárosi futballpálya népszerű „Gyuri b á c s i“-ja kezelte. Amikor a jegyek már fogytán voltak és kezdődött a hezitálás, hogy kinek ad­janak még, — a pesti leleményesség nem ismert határt: — Halló, itt a követség beszél! A kö­vet u r őexellenciája akar a társaságával „drukkoln i“ a Ferencvárosnak: X ur jön négy darab jegyért, tessék félre tenni! Ellenőrző telefon utján tudták meg, hogy a követ nincs is Pesten, hanem va­lahol üdül az országának napfényes ten­gerpartján ... De az bizonyos, hogy a kínai özvegy anyacsászárnéra való hivatkozással és a jelenleg szabadságon lévő görög minisz­terelnök nevében, próbáltak arra illeté­kesek és kevésbé illetékesek jegyeket szerezni, hogy az utazást megejthessék. Na, igen — mert beütött az utazási láz. * Valami jó trükköt kellene kitalálni, hogy ne csak a pécsi, debreceni, soproni, miskolci forgalom lendüljön fel, hanem a pesti kereskedelembe és iparba is visz- szatérjen az élet... Azt hiszem, a legjobban beváló trükk az lenne, hogy okos átszervezés­sel és átracionalizással csök­kentés helyett vissza kellene állítani a tisztviselői jövedelmet. Nem lineáris emelést gondolok, amiként a lineáris fizetéscsökkentés sem volt jó. De kellene tenni, bölcset, okosat, amely az első kivezető utat mutatja abból a s 1 a m a s z t i k á b ó 1, amelybe ma vi- tustáncot jár minden, ami azelőtt ellen­álló és reális volt. Budayídéki Kőszénbánya Társulat Városi iroda : Dudapest, V., Deriinl-fér 2. sz. TELEFON: 11-6-42. Bányatelep: NögUhOVáCSl Kárpitozott bútorok, ápysezlonok elsőrangú kivitelben MERK FERENC, kárpitos-mester " * 30 éves cég VI. Hegedűs Sándor-u. 15. Telefon: 17-1-02. vitéz DARVAS LAJOS oki. mérnök NEMESÉPITÖ VllllUl Budapest, IV , Királyi Pál-u. 20. Telefon: Aut. 8G-2 96. „SSURT“ MAGYAR ÚTÉPÍTÉSI RT BUDAPEST, V., ZQLTÁN-U. 11 telefon: 230-59 és 121-37 Modern utak építési vállalata Készít : öntött és hengerelt aszfalt-, shett-, topeka-, aszta tmakadám- és k e r a m i t-b urkola'ot NEPTUN Egészségügyi Berendező, Köz­ponti Fűtés, Vlzvezetékszerelő- és Rokonszakmabeli Iparosok Termelő é» Anyagbeszerző Szövetkezete EÖTVÖS-UTCA 46 TELEFON: AUT. 249-26. Szllisi Ferenc iparművész kepkeretezó és üvegező vállalata Budapest, Horíli« Miklós hörtér I. sz. Telefon: Lá. 1—74. Képkcretjavitások, kézitnun ka keretek, karnisok saját műhelyben készülnek. Városházi notesz A SZERDAI KÖZGYŰLÉS — noha annak folyamán itt is, ott is kirobbantak a jobb- és baloldal kö­zötti ellentétek — figyelmetérdem- lően nívós volt, azt a látszatot kelt­vén, hogy tavaszi nedvek kezdenek keringeni a városházi autonómia már szinte kiaszottnak tetsző fájá­ban. Éber Antal, aki az unalomig ismert gramofonlemezt adta elő a Községi Temetkezési Intézetről, „zsúfolt ház“ előtt beszélt a vele vi­tatkozó felszólalók, Petrovácz Gyula csakúgy, mint Ilovszky János, élénk tetszést arattak úgy a jobb-, mint a baloldalon. Petrovácz Gyula a tőle megszo­kott mérnöki precizitással szegezte le a Keresztény Községi Párt kris­tálytiszta álláspontját az üzemi kér­désben. A párt programjában — mondotta Petrovácz — benne van a rokoncélu nagyüzemek egyesítése, az üzemeknek eredeti munkakörük­be való visszaszorítása, a felesleges üzemek megszüntetése és a kisipari műhelyek megsegítése. Tiltakozott az ellen Petrovácz, hogy Éber eze­ket a kérdéseket a parlamentben le­gye szóvá, ahol a képviselők nyolc­van szézaléka főváros ellenes. Igaza volt S i p ő c z polgármes­ternek, amidőn záró felszólalásában azt mondotta, hogy nem használ a közérdeknek egy ilyen két és fél­órás napirend előtti vita, amikor produktiv munkára van szükség. Tény azonban, hogy ez a vita min­dig élvezetes volt, ahogy egy vivő- akadémiát gyönyörűség get néz vé­gig a szakértő. Hogy néha a baj­vívók leszálltak a magas paripáról és gyalog kezdték a kézi tusát, — az már az efajta harcoknak jellemző sajátsága. * A TÖRVÉNYHATÓSÁG MINDEN OLDALÁN FELHANGZOTT AZ ÉLJEN, amikor a főpolgármester elnöki megnyitójában F er e ne zy Tibort, Budapest uj főkapitányát, a törvényhatósági bizottság hivatal­ból való tagját meleg szavakkal üd­vözölte. Érdeklődve fordultak váro­sunk atyjai az uj főkapitány felé, akinek intelligens és nobilis, kissé már kopaszodó feje a hátsó padso­rokban tűnt fel, valahol ott, ahol a frontharcosok szoktak tömörülni. Ezen az egyébként néptelen és el­hagyott vidéken azonban csak csu­pán néhány percig maradha­tott az uj főkapitány. K ozm a Jenő odasietett hozzá, karonfogta, és le­vezette őt a jobbközép második so­rába, ahol azután Dorner Gyula és Papp József között a tisztüknél fogva, bizottsági tagok méltóságos padsorában az uj főkapitány is meg­kapta a maga végleges helyét. A TISZTVISELŐNEK EGYEBE SINCS, MINT A BECSÜLETE — mondotta a Temetkezési Intézetről szóló beszédében emelt hangon S i pő ez polgármester. A polgármes­ter felszólalását Salamon Géza dr. tanácsnokra értette, aki kényte­len volt felhatalmazást kérni a pol­gármestertől, hogy bíróság elé állít­hassa az őt becsületében sértő kife­jezései miatt Éber Antalt. Lendüle­tes szavakkal fejtette ki a polgár- mester, hogy nem zárkózhatott el a felhatalmazás megadása elől, mert az általa leglelkiismeretescbbcn vég­zett vizsgálódás azt mutatta, hogy ebben az ügyben, a Temetkezési In­tézet ominózus ügyében S al am o n G é z ám a k van .1 gaz a, és ellene a fegyelmi, el járás meg indításának he­lye nincs. Azt is mondotta a polgár- mester, hogy erre az álláspontra helyezkedett a törvényhatósági ta­nács többsége, mert hiszen Salamon Gézát, akinek nevéhez fűződik Éber szerint a, temetkezés községesitése, jóval ezen akció keresztül­vitele után választotta meg ta­nácsnokká a főváros törvényható­sági tanácsa. Salamon Géza nagy és ér té- ke s medáliát kapott a polgár­mestertől, ugyannyira, hogy még Éber Antal is kénytelen volt Sipőcz polgármester felszólalásának helyes­lőén bólogatni. Ugyanaz az Éber An­tal tette ezt, aki öt perccel ezelőtt még nekivadultan támadta a tanács­nokot, hogy miképpen merészkedhe­tett Salamon dr. rágalmazás címén a vádlottak padjára ültetni Ő T, aki most már nemcsak a képviselői im­munitás védelme alatt, hanem a tör­vényhatósági bizottság közgyűlésén újabb bíró után kiáltó vádas­kodással: uzsorás visszaélés­nek merte nevezni a Községi Te­metkezési Intézet üzleti gesztióját... * Ha már a padokban való elhelyez­kedésről van szó, meg kell említe­nünk azt a kifogást, amely Nagy Lajos dr. — e pillanatban ismeret­len pártállásu — bizottsági tag el­len hangzott el a jobboldalon. A bi­zottsági tag ur, aki ha a törvény- hatósági bizottság nem legszíveseb­ben hallgatott, de mindenesetre leg­gyakrabban felszólaló tagjai közé tartozik, a bal közép i anác s - n o k i padját okkupálta magá­nak, olyképpen, hogy a három em­berre szóló padocskát teljes egészé­ben elfoglalja. Ott teregeti ki írá­sait, ott áll föl, beszél a kezével, a lábával, olyképpen, hogy még akkor sem férne el mellette senki, ha tör­ténetesen valakinek kedve volna melléje telepedni. Hogy az első sorban való helyet- foglalással a törekvő bizottsági tag ur a saját vagy felszólalásainak fon­tosságát kívánja hangsúlyozni, vagy esetleg pártjának — amelynek ő egyben elnöke és egyetlen tagja is — jelentőségét akarja kidomborítani, egyike azoknak a hegyvidéki tit­koknak, amelyekre senki sem kiván­csi. Az is lehet, hogy a bizottsági tag a közgyűlési padok első sorá­ban előtanulmányokat végez min­den valószínűség szerint rövidesen bekövetkező parlamenti szereplésé­hez, ahol viszont az első sor — a, képviselők által elfoglalatlanul — a miniszter urak számára van­nak a közismert vörösbársonnyal bé­lelten fenntartva. Akár igy, akár úgy áll a dolog: helyesen tenné a bizottsági tag ur, ha a jövőben nem a tanácsnokok számára fenntartott padsorban, hanem valahol másutt, lehetőleg mennél hátrább fog­lalna helyet... •j* A DERŰ EGY SZIKRÁJA LO­BÓZOTT AZ EGYÉBKÉNT VIL­LAMOS-SZIKRÁKKAL TELÍTETT közgyűlési terembe, amidőn Éber Antal a Temetkezési Intézet igazga­tósága által express-ajánlottan hozzá intézett levélre azt mondotta, hogy azt még Kivovics Ká­roly aláírása sem enyhí­tette... Elmosolyodtak az emberek Kivo­vics nevének említésén, aki mint a múlt törvényhatósági bizottság tagja ragadt ott a demokrata elvek képvi­seletében az üzem igazgatóságában. Kivovics néhai való jó Vázsonyi Vilmos udvari borbélya volt, ezen művészete, nahát meg természetsze­rűen demokrata elvei folytán jutott törvényhatósági bizottsági mandá­tumhoz, természetesen azokban a jó időkben, amikor még a Terézváros bőven voksolt Vázsonyira, a Lipót­városban pedig Gál Jenő famíliájá­val együtt városatyai mandátumhoz tudott jutni. Kivovics szorgalmas látogatója volt a törvényhatósági bizottságnak, mindig frissen borot- váltan jelent meg a közgyűlési te­remben (ami nála természetes is) és

Next

/
Oldalképek
Tartalom