Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-08-15 / 32. szám

mrmmAPEST 1831 augusztus 15. MFTR vagy BESZKÁRT? Érdekes elgondolás a helyi és átke­lési járatok ügyének rendezésére lessége, hogy a munkanélküliség’ terjedésének gátat vessen, de elő kell teremtenünk fedezetet közmun­kák céljaira azért is, mert hiszen üzemeinket, intézményeinket, épüle­teinket és általában vagyontár­gyainkat jókarban kell tartanunk. Útépítési, csatornázási, ópülettata- rozási munkálatok a jövő évben is lesznek, bármilyen nehéz és súlyos gondokkal kell is megküzdenünk az uj költségvetés összeállitásánál. — Tudom, hogy nem könnyű kér­dések ezek. Tudom, hogy a főváros háztartását aktívvá tenni nehéz feladat. A főváros vezetői azonban kipró­bált képességű tisztviselők és én ép­pen ezért bizonyosra veszem, hogy bármilyen súlyos is a válság, meg fogják találni a kivezető utat. Munkácsy Ernő ép Klet- ét BfUkxtosaicstcr, Uksréktfiehclr. ét kttyfeskétcM ♦ RSBIPUT. VB., Bécsi aeei ti " Tel. s J. 312-80 BUKOVA LAJOS ÉPÜLETÜVEGES ÉS KÉPKERETEZO Budapest, IX., lónyay-utca 48. TELEFON : AUT. 870-26 — Az Uj Budapest tudósítójától — A helyi és az átkelési hajójáratok ügye egyike a fővárosi közlekedés legégetőbb problémáinak. Mindenki előtt ismeretes az a huzavona, amely a helyi forgalmat fenntartó Ma­gyar Folyam és Tengerhajózási RT. és a főváros között a vizi közleke­dés szubvenciójának valorizálása körül esztendők óta folyik: ezalatt a közönség nélkülözni kénytelen az olcsó és a gyakorlatban annyira be­vált hajó járatok legtöbbjét. Ily kö­rülmények között kétszeresen érde­kes Csillag Miklós dr. oki. hajóska­pitánynak, aki a MFTR-nél fogal­mazói rangban teljesit szolgálatot, a Magyar Vasúti és Hajózási Club által a folyó évben díjjal kitünte­tett pályamunkája, amely a buda­pesti helyi és átkelési hajójáratok dolgával foglalkozik. A szerző két kérdést tesz fel. Szol­gálhatja-e és mily módon a helyi és az átkelési hajózás Budapest közle­kedési feladatait, továbbá Budapest polgárságának és az itt megforduló idegeneknek szórakozási és üdülési igényeit. Mindkét kérdésre igennel felel a szerző. Ha a járatokat úgy állitjuk össze, hogy azok a két part­nak szemben, illetve átlósan fekvő pontjait kötik össze, azok oly útvo­nalakat futnak be, amelyeket ^ sem villamos, sem autóbusz máskép, mint kerülővel elérni természetsze­rűen nem tud. Az ezer és ezer lám­pafénnyel kivilágított, várbástyák­kal, templomokkal ékesített bűvös panorámáju Dunapart pedig az a panoráma, amelyet a helyi hajójá­rat nyújthat mint legélvezetesebb szórakozást az itt megforduló ide­geneknek. Mindenképpen újjászervezendő te­hát a helyi és átkelési hajójárat, olyan állomáshelyekkel, amelyek a Duna két partján fekvő forgalma­sabb gócpontok, olyan útvonalak­kal, amelyek a forgalmi szempon­toknak a legjobban megfelelnek és olyan legmodernebb motoros ha­jókkal, amelyek az ideális típust je­lentik a helyi közlekedés terén. Az átkelés esábitó ereje — állapitja meg igen helyesen Csillag dr. ^ — csupán a villamosnál való olcsóbb- ság és esetleg az időnyereség lehet. Itt költségvetést csinálni illuzórius, a közönség igényeit az időjárás tel­jes szeszélyének való teljes kiszol­gáltatás és egyéb körülmények ját­szottak közre, hogy a MFTR-nek a helyi járatokkal az utolsó évben több százezer pengő vesztesége volt évente. E veszteségek ellenére a budapesti helyi és átkelési járatok fenntartá­sa nemcsak fővárosi, hanem orszá­gos érdek is. Ez azt jelenti, hogy úgy a helyi és átkelési járatok ke­zelését, mint annak fenntartását a kormány és főváros együttes támo­gatása hozhatja csak végleg tető alá. Vagy a MFTR vagy a BESz- KÁRt, mint az állam, illetőleg fő­város közlekedési vállalatai jöhet­nek számításba a helyé hajójáratok fenntartását illetően. Mindkét meg­oldásnak vannak előnyei és hátrá­nyai. A MFTR tulajdonában van egy erre a célra szolgáló hajópark, megvan a tanult, gyakorlott sze­mélyzet, viszont a BESzKÁRt mel­lett szól, hogy egy újabb lépést tenne a főváros a közlekedés egy­ségesítése felé: meg lenne valósít­ható a helyi hajóról autóbuszra, villamosra való átszállás és vi­szont. A BESzKÁRt-nál azonban bizonyos hátrányok is mutatkozná­nak: a mai rossz gazdasági viszo­nyok mellett nehezen nélkülözheti a főváros a befektetendő tőkét, a szakszemélyzet legnagyobb része sem állana rendelkezésre. A MFTR megfelelő szubvenció ellenében sokkal olcsóbban tartaná fenn a hajójáratot, mint a BESzKÁRt. A cikk érdekes megállapításaival kapcsolatban megjegyezzük, hogy a mai viszonyok közepette szó sem lehet arról, hogy a BESzKÁRt bármilyen formában résztvegyen a helyi hajóközlekedés tagadhatatla­nul nagyjelentőségű problémájának megoldásában. Mindenesetre tisz­tázni kell ebben az ügyben az ál­lam és a főváros egymáshoz való viszonyát, ha előbb nem, a MFTR ügyének parlamenti tárgyalása kapcsán, de mindenesetre az 1932-es hajózási szezon megkezdése előtt. Az ügyet szőnyegen kell tartani, mert Budapest fürdőváros gondo­lata nem valósítható meg a dunai közlekedés rendezése nélkül. FAREDŐNYT, ACÉLREDŐNYT, t. vevőink által közismert elsőrendű és csinos kivitelben nagy ÁRENGEDMÉNNYEL szállítunk ! ECKM&YEft Eakatosárü- és redőnygyára BUDAPEST, VI., VÖRÖSMARTY-UTCA 47. SZADI Andrássy-ut közelében) Telefon : Automata 220-54. Kérjen szélretes árajánlatot Alapítási év 1892 Városházi notesz A POLGÁRMESTER ELSŐ ÉR­TESÍTÉSE a. héten érkezett a vá­rosházára. Titkárságának irt a pol­gármester, közölvén, hogy egészsé­ges, jól érzi magát. Arról, hogy mi­kor kíván hazajönni, nem ir sem­mit a Podeszta. A levelezőlap kü­lönben az egyik Adria-melléki olasz fürdőhelyről kelt. * SZOMBATON - ESTE A RÁDIÓ KÖZÖLTE a hírt Német hy ta­nácsnok Pörtsachban bekövetke­zett váratlan haláláról. Felesége társaságában alig néhány nappal ezelőtt' utazott pesterzsébeti villájá­ból párheti üdülésre a wörthi tó mellé a kitűnő Németh y Béla, fáradtan, idegesen, külsőleg is le­fogyva, megtörtén. Itt érte utol a végzet, váratlanul, éppen az ötven- hetedik születésnapján... Szabó Imre. a boldogemlékü tiszti főügyész tragikus halála jut eszünkbe, forgatva a fájdalmas- hangú családi gyászjelentést. A megnemértés, a belső kin, az elfoj­tott indulat, a kielégítetlen ambíció halottja volt mind a kettő, a né­hány szavazattal kisebbségben ma­radt alpolgármester-jelölt halálát tulajdonképpen éppen úgy a meg nem' választás izgalmai okozták, mint ahogy Némethy Béla halálának a korai nyugdíjba- küldé s volt az oka. Már hónapok óta panaszkodott, hogy nem tudja, miért, fogyton- fogy. Egyre kisebb a testsúlya, nincs étvágya, nincs kedve semmi­hez. Már akkor ott rágódott benne valami, ami később halálát okozta. Pedig vizsgáltatta magát, a legne­vesebb orvosprof eszorokkal, bará­taival. akikkel, mint a közegészségi ügyosztály vezetője tartott fent szi­ves összeköttetést. Megállapították róla, hogy makkegészséges, érelme­szesedésnek, a hatvanas évek jel­lemző tünetének, semmi nyoma sincs nála. Családi adottsága is hosszú életkort jelölt ki számára: édesapja kilencven éven felüli ko­rában hunyt el. Minden egészség­nek, a hosszú életbe vetett remény­ségnek, ime, vé getvetett a szűk­szavú távirat ... A MAGA GYÖNGÉD POÉTA­LE EKÉVEL kétszeresen érzékeny volt a hófehérhaju Németh y Bé­la,. Mert költő volt ő. ha ebbeíi mű­ködése nem is volt ismeretes azok előtt, akik benne a puritán köz- tisztviselőt tisztelték. A családi élet melegszavu lantosaként mutatkozik be szükebb használatra szánt ver­seiben Némethy, akinek kobzán ezenfelül a hazafias érzés és a ba­ráti szeretet is hangokat kapott. Egyik legszebb verséből, amelyben hűséges munkatársát, S álamon Gézát üdvözölte húsz esztendős vá­rosházi munkássága alkalmából, az alábbi részleteket közöljük: Húsz esztendő — hej! — nagy idő, Sötét fürtöt fehérítő!... Húsz évig- a poszton állni, Mindig készen, jöjjön bármi, Áldozni vért, szivet, agyat, Feláldozni önmagad — Dicséretes, szép dolog. A mi kedves, jó barátunk, Akivel most, im, megálltunk. Hogy a múltba visszanézve, Vegyük számon, vegyük észbe, Mit kell tennünk másképp, jobban, — Mig szemében szikra lobban, — Csak áll, csak néz, s mosolyog. Bár élt ő is jobb napokat, Ha a köz nem kalácsot ad, Hanem száraz, sós kenyeret, Ajkáról jaj mégsem ered. Gyáva panaszt ő nem kedvel, A munkáját végzi kedvvel, Tesz-vesz, intéz, ég, lobog. Ilyen ő a hivatalban. Ám e szerény, röpke dalban Nem mondhatok el apróra Minden jót, mit tudok róla. Becsületes, igaz lélek, Hogy változzék, én nem félek, Szélkakasként nem forog! Kedves Gézám, nem folytatom, A s£ót most már másnak adom. Csak még ennyit, igaz szívvel: Pályád, amely szépen ivei, Vigyen fel még magasabbra, S néha gondolj majd e napra, Amint én is gondolok. HAGY IMRE LlSZLÖ Alapítási év: 1884 EZELŐTT LOHR IRMA tfíriK-SW: \ SZÉP KOSZORÚ« udvari czóllltója T SZOLID ÄRAK FŐ-UTCA 1. TELEFON : AUT. 537-87 „ARISTOS égetett üreges agyag- tégléval olcsón és gyorsan építhet. Gyártja: Sorg Antal Építőipari R.-T. Budapest, X. her., Gergelu-utca 8. sz. Vitéz Siposs Sándor Különleve* »áraz vegyiiiztltó ét ruháié»!<5 Qzame HAJO-UCCA 12 TELEFON: Aut. 812-40 Műnkéért házhoz küldök éo elszállítom O-XJIX’XXXXJCXJU IAAX X A-H.» ^AAAAAAA « aa A*. < 'CAA A Müller RezsöSS Budapest, X, LigeCtér 1. sz Telefonhívó : J. 40-5-99. OOOOOfXXXXXXXYOCXXXXDOOOOCXXXXXXXXX-JOOrxXXXX-íOOOOrXTni'inoO SCHAFFER GYÖRGY ut-vasut építés és kóvezési vállalata DudapesS, II., Tulipán-utca 19. Telefon : Aut. 523—64. Tűzifa, szén, építési anyagok Ringwald Sándor Budapest, X., Belső Jászberényi-ut 14 Telefonszám: Kőbánya 76-64 uarosi tisziuiSBiőKnen fizetési könnyítésen 1 I ( SOHN GYULA iEFE f ECSETGY ÁROS Aranykoszorus mester *YÁR: VH., RÓZSA-U.20 Telefoni József 302—40 s STEINER ÉS SZIMPER zobafestők, mázolok, diaz- és templomfestők Budapest, IX., Üllői-ut 57. Telefon : József 306-29. 9 u B U ,PETRA“ ASZFALT ÉS KÁTRÁNY TÉPHŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG UDAPEST, Vili., KISFAIDDI-KÖZ 5 Telefon Aut. 896—23 maija minden iipusu utat építéséi j occocoococoocxxxxxx: ocaxxxxxxxxxooooooooooooooooooooo 17 III A ÍJ útépítő és kövezőmester liUliüd BUDAPEST, IA Sí (IQ 1111 ’ öécsí uí 121 J ít fii 115 Telefon : 62-7-07. Jó ? té Cs cs Te 1 fűteni csak egy kifogástalanul fel- kitett cserépkályhával lehet. Atala- tok bármliy cserépkályhát, fafti- ses rendszerűvé, aminek előnyét ma már mindenki ismeri, erépkályhák és kandallók állandóan raktáron HORVÁTH FERENC erépkályhás-mester. Budapest) X, Kápolna-u. 14 lef.: Kőbánya 76-67. Előbb 482-20 tárcsázandó £ te á ' S3 »teinh&usl és Kttlber mplom-. lakásfestő és mázoló cég prilis havában IX., Mester-u. 27. !. alá költözik. Telefon: József 308-24 F RATRICSEVICS ERNŐ építőmé, er, épilé.I vállalkozó BUDAPEST, VII., KAZINCZY-U. 8 Telefoni Józ.ef 324 - 49

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom