Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-05-30 / 21. szám

1931 május 30. Géza kereskedelemügyi államtitkár­hoz, aki a hazai közlekedésügy leg­főbb irányitója, és mint az Egyesi­tett Vasutak volt kormánybiztosa, a Beszkárt-probléma egyik legalapo­sabb ismerője. Ebben az ügyben Tormay Géza dr. államtitkár a következő nyilatkozatot tette mun­katársunknak: — A közlekedési vállalatok egye­sítése és általában a Beszkárt-,^ il­letve az Autóbuszüzem-probléma tárgyában a fővároshoz intézett le­iratainkon kívül e pillanatban vaj­mi keveset mondhatok. Meg kell azonban állapítanom, hogy azok a tervek és megoldási módozatok, ame­lyek az Autóbuszüzem és a Beszkárt egyesítése körül felmerültek, na­gyobbrészt rossz vágányon mozog­nak. A főváros tényezői olyképen képzelik az egyesítést, hogy annak végrehajtásával a budapesti közle­kedés terén vagy az autóbusz, vagy a villamos jutna döntő uralomra. Holott ezt a küzdelmet sem az autó­busz, sem a villamos-vasút teljes és tökéletes győzelmével elintézni nem lehet. Én csak olyan megoldást tu­dok elfogadni és tartok a magam ré­széről jónak, amely az egyesítés kapcsán a főváros szükségleteihez és érdekeihez mérten úgy a sin nél­küli, mint a síneken járó közlekedés fejlődésének lehetőségét biztosítja. Állandó bútorvásár a Központi Városháza épületében BUDAPEST. IV.. KÁROLY KIRÁLY-UT 28 Telefon : Aut. 896-06. báM, ibédiö és orlszoba bútorok szakmgarnitarák, rekumlerek. Kedvező fizetési feltételek. umtos és Paszomfinyos mesterek orsz. sl 99 PAX« vörösrézből készült szénsavas kézi rűz- oltókéazülék a legjobb. Gyértje ét kapható: HIRMANN FERENC fémárngyár BUDAPEST. VII., CSÁNYI-UTCA 7-9. Drákói rendeletet adott ki az árvaszék a kijáró bizottsági tagok ellen Bizottsági tag nem lehet gyám, gondnok vagy szak­értő — Miért nem mér egyenlően a törvény a főváros és a vidéki törvényhatósági bizottsági tagok között? — Az Uj Budapest tudósítójától — Ismeretes, hogy az az elvi össze­férhetetlenségi bejelentés, amelyet Spur Kálmán dr. törvényhatósági bizottsági tag az uj fővárosi tör­vény híressé vált 26. ügyvéd-para­grafusa tárgyában tett, az összefér­hetetlenségi zsűri ítéletére várakoz­va, alussza álmát. Noha időközben illetékes helyeken szóba került az ügyvéd-paragrafus novelláris utón való módosítása, a tényleges hely­zet az, hogy egyes vonatkozásokban igen szigorú intézkedések történtek az ügyvéd bizottsági tagok össze­férhetetlenségi kérdésével kapcso­latban. Az árvaszék teljes ülése nemrégi­ben gyámhatósági szempontból fog­lalkozott a bizottsági tagok össze­férhetetlenségi kérdésével. A teljes­ülési határozat megállapítja, hogy a képviselőház közigazgatási bizott­sága, amikor a törvény vonatkozó helyét szövegezte, a közbenjárás szó mellett az eljárás kifejezést is belevette, mert általában az eljárást is megtiltandónak tartotta. Az uj fővárosi törvénynek ezen szigorú álláspontja azért is szembeötlő, — mondja a teljes-ülés elé került elő­terjesztés, — mivel az összeférhetet­lenségről szóló 1901. évi XXIV. te. 14. szakasza értelmében az ország- gyűlési képviselő bíróságok előtt eljárni és amennyiben a képviselő egyben ügyvéd — bizonyos precí­zen meghatározott ügyektől elte­kintve — ügyfeleit a kormánynál is képviselni jogosult, a miniszterek­nél való közbenjárás esetén pedig a közbenjárás az ügyvédi ellenjegy­zésre terjed ki. Jogszabályaink nem egyenlően mérnek a vármegyékkel és törvényhatósági városokkal, il­letve a fővárossal szemben az össze­férhetetlenség kérdésében, mivel a fővárosnál e szabályok sokkál szE gorubbak. Az 1929. évi XXX. te. 8. szakasza szerint ugyanis a várme­gyéknél és törvényhatósági váro­soknál a köztisztességbe ütköző el­járás esetét állítja fel az összefér­hetetlenség kritériumaként, amely tehát sokkal enyhébb szabály, mint a fővárosi törvény rendelkezése. Az ok világosan, hogy a főváros­ban több alkalom nyílik a pénzért való eljáirásra. Jellemző egyébként, hogy a törvény csak az anyagi előny szerzését, mint az emberi cse­lekedet fontos rugóját akarta ki­zárni a bizottsági tagok működésé­nél és nem volt tekintettel arra a sokkal fontosabb erkölcsi hatásra, amelyet a közbenjáró, illetve kijáró bizottsági tagok a hatósági eljáró közegekre éppen a tisztviselő hiva tali pályájára gyakorolható befő lyásuk révén kifejthetnek. Mindezek alapján kimondotta az árvaszék teljes-ülése, hogy a tör vény rendelkezéseit a maga részéről úgy magyarázza, hogy az árvaszé­ken a törvényhatósági bizottsági tag, (ügyvéd vagy más foglalkozá­sú) sem saját, sem más nevében és érdekében közbe nem járhat, illetve el nem járhat. A közbenjárást vagy eljárást egyes esetekben pénzért, más előnyért vagy ellenszolgálta­tásért teljesiti a bizottsági tag, (ami elsősorban az ügyvédekkel szemben, akik meghatalmazás alap­ján járnak el, minden esetben fenn­forog) —<tés igy kizártnak tartja az árvaszék, hogy a törvényhatósági bizottság tagja akár gyámul, gond­nokul, illetve ügygondnokul és hites szakértőül kirendeltessék, illetve al­kalmaztassák. Az árvaszék teljes­üléséből az elnök utasította az ösz- szes referenseket, hogy amennyi­ben a fenti esetek valamelyike fel­merülne, arról ő hozzá azonnal te­gyenek írásbeli jelentést, hogy az eset elbírálása után az árvaszék el­nöke a törvény értelmében illetékes helyen tegyen jelentést. Az árvaszék teljes-ülésének fenti határozatát örömmel üdvözöljük, mert az hivatva van az árvaszék sokszor hangoztatott függetlenségét elősegíteni a sokszor erőszakos mó­don fellépő bizottsági tagokkal szemben. Ebből a szempontból ter­mészetszerű védekezés az árvaszék példás határozata, erőteljes lépés az annyira óhajtott bírósági jelleg felé. Májnál Jmre okleveles mérnök, építési vállalkozó BUDAPEST, I., ATTILA-KÖRUT 47 TELEFON: AUTOMATA 528 - 64 ANON ANTAL ÉS MAI KÖVEZŐMESTEREK Ut-, csatorna- és betonépltésl vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya Vffl., FUTÓ-UTCA 10. Telelőn: J. 303-85 Közuti gőz- ős motortiengerlést W0LFF ERNŰ-HelenlOld, Kelenföldi-úti. sz. s V0LFFKKB. TeL i Lágymányos U-82 FOTÓCIKKEK szakAl Géza • IZAXÜ2UBTÉBEN T„ DOROTTYA-UTCA t. AJ4ATÖRFELVÍ TELEK KIDOLGOZÁSA FIÓKÜZLET: DEBRECEN Munkácsy Ernő é»RM. én bkMttitiktO- 4a kábtakéuM ♦ NUFBT. VU.. Rázta aeca n ' Tel.: J. 312-80 Alapítási év: 1868. CRISTOFOLI VINCE KŐPADLÓ, FAYEKCE FALBURKOLAT BUDAPEST, VII., GIZELLA-UT 31. SZÁN Telefon: Aut. 082-80. Zugló: 60-07. iMit Andor ds Ödön okleveles mérnök, építőmester, vállalkozók BUDAPEST I., KELENHEGYI-UT 11. SZÁM. FRATRICSEVICS ERNŐ épltömetler, épitéai vállalkozó BUDAPEST. VLL, KAZINCZY-U. S TaWon ■ József 324 - 49 Városházi történetek PÜNKÖSDRE VÁRATLANUL MEGBETEGEDETT SIPÖCZ POL­GÁRMESTER és a pünkösdi ün­nepeket már ágyban volt kényte­len tölteni. A szokásos torokbántal- mak léptek fel, szerencsére sokkal enyhébb formában, mint az elmúlt esztendőkben. A kitűnő L énár t professzor, aki, a polgármestert ál­landóan kezeli, azonban már kedden kiengedte a szobából a polgármes­tert, aki a szép napokat a Sváb­hegyen való sétálással tölti. Meg­van minden remény arra, hogy né­hány nap múlva■ már be is mehet hivatalába a polgármester, akinek különben titkára, d or o g hi Far­kas Ákos dr. naponta jelentést tesz az aktuális városházi események­ről. ELTEMETTÉK HÁT GLÜCK FRIGYEST, mindnyájunk népszerű Frici bácsiját és máris megindultak a kombinációk, ki lesz az első örö­kös tag, aki az utóda valakinek a díszes tisztségben. Minden valószí­nűség szerint Andr ék a Károly következik, a népszerű újlaki egyse- gespürti vezér, már csak azért is, hogy igy az ő választott helye meg­üresedvén, bizottsági tagsághoz jus­son O r o v a Zsigmond, az ismert óbudai fiskális. Mielőtt azonban az enyészet moha kezdené el megfakitani Glück Fri­gyes emlékét, elevenítsük fel még egyszer az ő közéleti pályáját, amely pontosan le van fektetve G y ö r g y Endre kollégánk és barátunk város­házi arcképcsarnokában. Tudni kell, hogy György Endre önéletrajz-gyűj­teményét most, újból kiadja (szükség is van reá, hiszen annyi az uj vá­rosatya) és ennek kapcsán, mint lelkiismeretes biográfia-gyűjtőhöz illik, elküldette a korrektúrákat a régi bizottsági tagokhoz, hogy ők maguk javítsák ki és eszközöljék rajta az esetlegesen szükségessé váló változásokat. így került a kefelevonat néhány nappal halála előtt Frici bácsihoz, aki a tőle megszokott pontossággal szúrta bele az oldalakra nyúló dí­szes életrajzba, ami véleménye sze­rint annak idején kimaradt. Az apró öreges betűk, amelyek a korrektúrát magukban foglalják, végtelenül jellemzőek reá. Megtudjuk be­lőle. hogy Glück Frigyes tiszteleti tagja volt a Nemzetközi Hoteltulaj­donos Szövetségnek, harminchat esz­tendő óta állandó tagja volt a fővá­ros törvényhatósági bizottságának. Amikor aztán háborús működésé­ről emlékezik meg Frici bácsi, apró pirostintás betűkkel beleszurja a ki­szedett szöveg közé: „Az én elgon­dolásom volt a háború alatt alakult Zita-kórház, amelyben tizenhatezer ember részére főztek és amelyben je­lenleg a Pedagógiai Filmgyár van elhelyezve“ — az öreg ur a maga speciális szemüvegén át nézte az ese­ményeket: egy kórháznál nem az ér­dekli, hogy hány á g y van benne, hanem hogy hány ember ré­szére főznek abban. Nem. kevésbé érdekes, amikor a maga nemében valóban páratlan szak kő ny v t ár ár ól emlékezik meg Glück Frigyes. Kiderül belőle, hogy 'nemcsak gyakorlati szakember volt, hanem elméleti tudós is, aki­nek könyvtárában világhírű ritkasá­gok is helyet foglalnak. Most elár­vult minden: a gyönyörű könyvtár, a hires arany-szerviz és az első örö­köstagi szék a főváros törvénhyató- sáqi bizottságában... NÉMETHY KÁROLY DR. TA­NÁCSNOK és felesége Csák Iloná leánya. Lívia házasságot kötött Jane só Vilmos, a Ganzmüvek mű­szaki felügyelője és felesége Ull­rich Ludmilla fiával. Vilmossal. A polgári házasságkötés S ipőcz pol­gármester előtt folyt lé, mig az es- ketési szertartást Ravasz reformá­tus püspök végezte a Kálvin-téri templomban. Tanuk voltak S ziny- nyei József dr. kórházi főorvos és P apanek Ernő dr. székesfővárosi számszéki igazgató. PÜNKÖSD HÉTFŐJÉN, május 25-én volt 10 éve annak, hogy a szé­kesfőváros tanácsa Din gh a Ár­pád pénztári igazgatót a székesfővá­rosi pénztárak vezetésével és igazga­tásával megbízta, illetve őt a pénz­tári igazgatói állásra megválasz­totta. Az elmúlt tiz esztendő pénztári szempontból a legnehezebb időszak volt mind a központi, mind a kerü­leti pénztárakra nézve. A korona le­romlását követő infláció, az érték­papíroknak pengőre való átértéke­lése. a francia frank, angol font, né­met márka értékben kibocsátott fő­városi kölcsönkötvényeknek uj szel­vényivekkel való felszerelése, a ha- dikölcsönkötvényekkel való adófize­tés, a támogatásért folyamodó hadi- kölcsönkötvény-tulajdonosok érték­papír címleteinek a. kerületi pénztá­raknál való letétbe helyezése oly óriási munkát rótt a központi és ke­rületi pénztárakra, ami csakis Din- gha Árpád céltudatos munkabeosz­tása, mellett volt fennakadás nélkül elvégezhető. A pénztári személyzet az évforduló alkalmából az összes pénztári tiszt­viselők fényképeiből összeállított tablót nyújtott át az ünnepeltnek, mikor is K aus er Róbert aligazgató méltatta a jubilánsnak a főváros és á pénztári személyzet érdekében ki­fejtett munkásságát és szerzett érde­meit. « PÜNKÖSDRE ÜNNEPI DÍSZBE öltözött a kenesei Üdülőtelep. Nem­csak a természet fejtette ki tava­szi pompáját, az igazgatóság is elkövetett mindent, hogy felejthe­tetlenné tegye a kettős ünnepet. A terrasz előtt magas dobogó, körü­lötte apró, színes zászlókat lenget az akácillatos májusi szellő. Az immár hagyományossá vált kene­sei vivóverseny napja van, igy nem csoda, hogy a megérkezés után mindenki titkos tréninget folytat. Csak el kell menni a Játékházba és odaállni Tóth Péter dr. mellé és szemügyre venni a tiszteletdijakat. Pazar. Valaki már kiszámította, hogy nyolc kiló ezüst van itt egy csomóban. Ripka Ferenc főpol­gármester, Budapest Székes- főváros, K ar af i át h Jenő, a F ans z, az Idegen forg a Imi Hivatal, Folkusházy Lajos, az Elektromos Müvek, J á- ritz igazgató és a Segitőalap négy dija, összesen tizenöt tisztelet- díj kápráztatta a szemeket. Pünkösdvasárnap volt a megle­petések napja. Ezen a napon bonyo­lították le a tőrversenyt. A vivők megfeszített idegekkel dolgoztak. Érdemes is volt. Ilyen előkelő és nagyszámú közönség ritkán jelenik meg vivóversenyen. A közönség so­raiban ott láttuk: Bódy Tivadar ny. alpolgármestert, L am ott e Károly és Bódy László tanácsno­kokat, Bar ács Marcell országgyű­lési képviselőt. Hajdú Marcell főv. bizottsági tagot, Hasenfeld Ar­tur és S arb ó Artur egyetemi ta­nárokat, Dúl ácska Jenő segitő- alapi igazgatót, H au r y István al­igazgatót és H onf f y Lajos adó­hivatali igazgatót. Ott ültek az elő­kelőségek szép sorjában az árnyékos terraszon. A vivők ezalatt az afri­kai hőségben előre-hátra táncoltak, rohamozták egymást, törülték az

Next

/
Oldalképek
Tartalom