Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-03-21 / 11. szám

Husvét után kerül sor a két uj elöljáró megválasztására. Ismere­tes, hogy Halász Elemér és Wigh János elöljárók nyugdíjazására az elnöki ügyosztály a szükséges in­tézkedéseket megtette. Mint , mun­katársunknak Gallina tanácsnok, az elnöki ügyosztály vezetője, ki­jelentette, a két nyugdíjazási íigT a törvényhatósági tanács legköze­lebbi rendes ülése elé fog kerülni és a nyugdíjazást április elsejével fogják mindkét elöljárót illetően életbeléptetni. A távozásukkal meg­üresedő két állásra a főpolgármes­ter a pályázatot azonnal kiírja és az állásokat a törvényhatósági ta­nács közvetlenül a húsvéti ünne­pek után be is fog-ja tölteni. Meghalt Bacsinszky Wladimir. Bacsinszky Wladimir dr. nyug. kö­zös pénzügyminisztériumi osztály­főnök, pénteken este váratlanul meghalt. Bacsmszkyt az Egységes Községi Polgári Párt jelölte annak­idején a Beszkárt igazgatóságába, ahol ő, aki elsőrangú vasúti szak­ember volt, sokat és fáradhatatla­nul dolgozott. Pénteken este igaz­gatósági ülése volt a Beszkártnak, amelyen Bacsinszky is részt vett. Már az ülés elején feltűnt igazgató­társainak sápadt arckifejezésével. Máskor élénk részt szokott venni a vitában, ez alkalommal ^ azonban egyetlen tárgyhoz sem szólt hozzá, majd kisietett az ülésteremből. Pár perc múlva az altiszttel beüzent, hogy rosszul van, hazakisérteti ma­gát. Az altiszt hazavitte autón Ba- csinszkyt, majd mikor látta, hogy hozzátartozói nincsenek odahaza, orvost hivatott. Bacsinszky közben elvesztette eszméletét és pár perc alatt kiszenvedett. Haláláról a Beszkárt igazgatósága a következő gyászjelentést adta ki: A Budapest Székesfővárosi Közleke­dési Részvénytársaság igazgatósága B a- esinszky Vladimir dr. nyugalmazott közös pénzügyminiszteri osztályfőnök, volt Magyar Államvasuti üzletvezető­nek, a Beszkárt igazgatósági tagjának váratlan elhunyta alkalmából március 14-én, szombaton délelőtt rendkívüli iüést tartott, amelyen Folkusházy Lajos alelnök vezérigazgató kegyeletes szavakkal méltatta Bacsinszky Vladi­mírnak a székesfőváros közúti vasúti közlekedésének fejlesztése körül szerzett maradandó érdemeit. Bejelentette, bogy S i p ő c z Jenő dr. polgármester mély részvétét fejezte ki az igazgatóságnak és a megboldogultnak a székesfőváros részéről díszsírhelyet ajánlott fel. Az igazgatóság elhatározta, hogy az el­hunyt ravatalára koszorút helyez és temetésén testületileg résztvett. Bizalom dolga használt vagy uj tüzmentes rények bevásárlása. Forduljon tehát az 1885- ben alapított Budapesti Pénzszekrény Gyári Raktárához ezelőtt Bálvány-utca 6., most Erzsébet-tér 15/a. Telefon: Aut. 803—32 Megalakult a Segitőalap Orvosi Ta­nácsa. A Székesfővárosi Alkalmazottak Segitőalapjának szabályrendelete értel­mében a tagokat kezelő 1500 orvos meg’- választotta az orvosi tanácsot. A tanács tagjai lettek: Szabados János dr., Ernst Ernő dr., Vajda Lajos 'dr., Dohák Ferenc dr., Mészáros Ká­roly dr., Túrán y i Dénes dr., bicskei S ó t h y Ernő dr., vitéz S z i k s z a y Elemér dr., Fodor Pál dr., Párdá- n y i Emil dr., bilkei P a p p Zoltán dr., Szatlimáry István dr. A tanács most tartotta első ülését, amelyen el­nökül Szabados dr. János orvost vá­lasztotta meg. Szabados rámutatott arra a körülményre, hogy nagy felada­tok várnak az orvosi tanácsra. 30.000 ellátásra szoruló embernek a megelége­dettsége, vagy ennek elégedetlensége ki­sérheti ennek a tanácsnak a munkáját. Az orvosi tanács átlátja ennek az alt- ruisztikus intézménynek jelentőségét s hajlandó baráti lélekkel ebben a mun­kában résztvenni mindaddig, amig nem sérti az összkartársi érdekeket. Az ülés­ből kifolyólag az orvosi tanács a Buda­pesti Orvosszövetség elnökségéhez egy átirattal fordult, amelyben felajánlja szolgálatait a BOSz. és a Segitőalap harmonikus együttműködése érdekében a célból, hogy az orvosi ellátás kérdé­sére vonatkozó megállapodások m inéi előbb d ü 1 ő re juthass a n a k. Jus murmurandi Abban a szégyenletes hajszában, amelyet a, héten még választásra kerülő fővárosi tisztviselők a tör­vényhatósági tanácstagok kegyéért indítottak, elkerülte a figyelmet a- városrendezési szakbizottság szer­dai ülésén felmerült jelentéktelen momentum. A parlamenti illem­kódex természetesen megtiltja a többség tagjainak a nyílt ellenzéki­eskedést, de nem veszi el a jus murmurandi-t, a jogot arra, hogy enyhe mormogással, fejcsóválással és tapintatos felszólalással ne ad­ják tudtul az arra illetékes vezérek­nek kisebb vagy nagyobb, nyíltabb vagy titkosabb aggályukat és ellen­kezésük okát. A városrendezési szakbizottság egyébként gutgesinnt többsége ezen jogot tartotta szem előtt, amikor virágos szavakba öl­tő ztetten, de mégis azt a határoza­tot hozta, hogy az uj törvény által statuált szakbizottsági rendszer fa­batkát sem ér, lévén a szakbizott­ság egyetlen feladata, hogy a, falra- hányják azt a bizonyos borsót, amelynek lendítő erejét azután a kormányzat, ha ugyan akarja egyáltalában, észre kegyeskedik venni, ám ha nem akarja, még csak figyelemre sem méltatja, amint­hogy a falrahányt borsót ős idők óta ez az utóbbi sors szokta érni. Halkan és alázattal azt is bátor­kodott megkérdezni a városrende­zési bizottság, hogy ily körülmé­nyek között egyáltalában szükség van-e az ő jelentéktelenségére, arm az indítványozási jogra, amely a régi, javaslatot tevő határozatokkal szemben a szakbizottság gok szegé­nyes örökségéül megmaradt. Kér­dés, szükség van-e az ott tapétára kerülő okos ötletekre, az odaterjesz­tett tárgyak kritikájára, amikor a bizottság szavát a régi tragédiái statisztéria jelzőszavával lehet leg­jobban jellemezni: Egy hang a népből! És a legnagyobb kérdés: szükség van-e egyáltalában a szak­bizottság csökevényére, amelynek sem intézkedési jogköre, sem hatal­ma, sőt még cscik nyilvánossága sincsen, amely szemmel láthatólag csak ászért létesült, hogy a törvény- hatósági tanácsból és az üzemigaz­gatóságokból kimaradt harmad­osztályú bizottsági tagok megkap­ják azt a nesze semmit,, amelyet akármennyire jól meg fognak, mégis csak semmi maradi Ma már nyilvánvalónak látszik, hogy a vezető hatalom és a tör­vényhatósági tanács omnipotenci- ája egyik napról a másikra meg­szüntette az autonómia virágzó éle­tét, kényszerzubbonyba öltöztette a maga szigorú ügyrendjével a tör­vényhatósági bizottság talán néha hosszadalmas, de mindég termé­keny vitáit, a nyilvánosság kizárá­sával nem mindég jótékony ho­mályba burkolta az autonómia élet- megnyilvánulásait, statisztériává süllyesztette a törvényhatósági bi­zottság kilencven százalékát, pedig friss ambícióval és energiával tel­ten lépték át az urak a súlyos vá­lasztási küzdelem után a városháza küszöbét! Hektikát kapott a fővá­rosi autonómia, az élet friss levegő­jétől elzártan hever a maga párná­zott ajtói mögött a fehér kórházi ágyon: e pillanatban még csak re­ménye nélkül is annak, hogy kilá­baljon a halálos kórból! Kétségtelen, hogy az autonómia elsorvasztásából sem erkölcsi, sem politikai haszna nincsen senkinek, sem a kormányzatnak, sem a pol­gármesternek, sem Budapest népé­nek. Amikor a törvényhatósági élet kissé talán valóban elkocsonyásodó kinövéseit le akarták nyesni, a ker­tész tavaszi ollója megsértette ma­gát a fatörzset, az életadó nedveit elcsur gatyán, nem tud uj ágakat hajtani és kizöldelni. A városren­dezési bizottság okos és bátor fel­kiáltása az első jel, kétségtelenül követni fogják a többiek, előbb- utóbb megmozdul valamennyi szak- bizottság, jogot és hatáskört köve­telve a maga számára. Az ezirányu megmozdulások szigorúan és pon­tosan egyeznek a. közérdekkel is és nem kétséges, hogy ebben a; vonat­kozásbein rövidesen megszületik az uj fővárosi törvény azon novellája, amely mindenkit kielégítően meg­nagyobbítja a szakbizottságok ha­táskörét, ismét virulens részeivé tévén azokat az autonómia alkotni tudó és alkotni akaró, fontos és jelentékeny szerveinek. Mi a város? Kisuj falusi Wildner Ödön elr. nyug. tanácsnok, Buda­pest jogszabályai szerkesztője, könyvben is kiadta a Vár ősi Szemlé­ben megjelent V árostudomá­nyi tanulmányok cimü tanul­mányát. A nagyértékü tanulmány meghatározza a várostudomány kö­rét és munkaprogramját, fejtegeti annak gyakorlati jelentőségét és is­merteti művelésének mai állását. Érdekes része Wildner könyvének a v á r o s f o g al om meghatározása. A laikus város-meghatározása sze­rint a város olyan helység, amely a falutól különbözik. Egészen mása helyzet, ha a filológiához és az ősz- szehasonlitó etimológiához fordu­lunk. A magyar nyelvben város a várral, erődítéssel ellátott helység. Az angol szótárakban a város: town, city, polity, borough. Az első szó szintén várat jelent, a city latin eredetű, a borough szó az ó angol szó: burh származéka, aminek je­lentése: menhelye a törzsnek. A né­met Stadt szó a. gót staths szóból ered. Jelentése: helység, a közép!él­németben olyan helység, amely a többi fölött áll. Ellenben a Burg szó szintén várat jelent. Hasonlóan vezeti le Wildner a francia, olasz és spanyol, nemkülönben a görög származék szókat, amelyek kivétel nélkül latin eredetűek. Széleskörű etimológiai dokumentációt lehet te­hát a városnak a várral való kap­csolatára, viszont a jogtörténeti fo­galomelemzés a város szót mint a polgárok közösségét, községét jelen­ti. Részletesen megemlékezik Wild­ner a. városok növekedésének és terjeszkedésének gátló okairól és körülményeiről, amelyek lehetnek területi, demagológiai és gazdasági akadályok. Az értékes munkára külön is felhívjuk a figyelmet, annál is inkább, mert Wildner Ödön_egyike_azonritka tudósoknak, akik komoly és értékes működést fejtenek ki a tudomány terén. Hunyadi János természetes keseriiviz az emésztőszervek leg­kiválóbb gyógyvize. Egy háztariásban sem hiá­nyozhat. Hatásában felülmúlhatatlan SAXLEHNER ANDRÁS, BUDAPEST Jókai és a világirodalom nagyságai a parföm szerepéről. Jókai Mór leg­szebb regényében, a Rózsák szigetében leírja az illatok hatását a vérre. De nemcsak Jókai Mór, hanem a világiro­dalom minden kimagasló Írója foglalko­zik legtöbb írásában az illattal. Emlé­kezzünk csak vissza egyik-másik olva­sott regényünkre, nem-e szerepel benne a legizgalmasabb részeknél az illat, vagy a bóditó parfőm. Nem is lehet el­képzelni nőket parfőm nélkül. A modern nőnek mind megvan a maga parfőmje, mintahogy minden dohányzó férfinek a maga kedvenc szivarja, cigarettája. A mai átalakult élet megkívánja, hogy a legnagyobb francia parfőmgyár, mint a C o t y-c é g, az időhöz megfelelő, való­sággal hangulatot befolyásoló és egyé­niséghez alkalmazkodó parfőmöket hoz­zon forgalomba. A Coty-parfőm elismert L’Aimant, Styx, Paris, L’Origan, Chypre illatai visszatükrözik a nő egyéniségét és igy a Coty-parfőmökben vonzóerő találtatik, ha. a nő a megfelelő egyéni­ségéhez illő illatot visel magán. Qaáí kaszton fkafászati joga Furcsa kikötések egy adásvételi szerződésben — Az Uj Budapest tudósítójától — Az Elektromos Müvek igazgató­sága előterjesztéssel élt a törvény- hatósági tanácshoz, hogy az alkal­mazottak nyaralási akcióját állan­dó üdülőtelep létesítésével támo­gassa. Az igazagtó ságnak a polgár- mester által is pártolóan az volt a javaslata, hogy Gaál Gaszton or­szággyűlési képviselőtől vásárolja­nak Balatonhoglár községben a vasúti állomás és a hajóállomás közvetlen közelében a Balatonpart és a vasúti pályatest közötti ré­szen 11.304 négyszögöl területet 85.000 pengő, vagyis négyszögölen­ként 7.52 pengő vételár ellenében. A törvényhatósági tanács leg­utóbbi rendes ülésében a vételhez hozzájárult és igy semmi akadálya nincs az adásvételi szerződés meg­kötésének. Szerencsésnek tartjuk az Elektromos Müvek ötletét, hogy a sziklás és kellemetlen füredi oldal helyett a lapályos és homokos so­mogyi partot választotta.. Boglár egyike a fejlődésre képesebb bala­toni nyaralóknak, amint a törvény- hatósálgi tanács elé került előter­jesztésből kitetszik, a megvásáro­landó telek közvetlenül a Balaton partján fekszik, sőt az állomás köz­vetlen közelében. Mennyivel helye­sebben járt el volna annak idején Bárczy polgármester, ha a mocsa­ras és nehezen megközelíthető Ba~ latonkenese helyeit elfogadja Sió­fok ajánlatát a fővárosi üdülőtelep céljaira ingyenesen felajánlott te­rületre vonatkozóan! Van azonban a Gaál Gaszton féle ingatlan eladási ajánlatnak néhány pontja, amely mellett nem mehe­tünk el szó nélkül. Hogy a fürdő­jogot csakis a megvett emelt épü­letek lakói használhatják és azt másuknak átengedni nem szabad, csak úgy helyes, mint az a pont,, amely szerint a vétel perfektuálása esetén a vevő köteles lesz a megvá­sárolt területet bekeríteni. Ellenben furcsának és a tulajdon­jog szuverénitása megsértésének tartjuk a szerződéstervezet azon. kikötését, mely szerint az Elektro­mos Müvek kötelezve lesznek a ke­rítést ádlandóan kifogástalanul jó- karban tartani, amit ha elmulasz­tanának, Gaál Gaszton vagy jog­utódai jogosultak azt a főváros terhére kijavíttatni. Nem különben kicsinyesnek véljük az eladó azon kikötését, hogy az egész telektömb szélességében az ezen partszakasz előtti vizterületen a halászati jogot magának, illetve jogutódainak ki­fejezetten visszatartja, — viszont az úthasználati jog is csak telek- könyvileg biztositott szolgalmi jog marad. Vagyis Gaál Gaszton az Elektro­mos Müvek tisztviselőinek balaton- boglári telepén mintegy gyártó szerepet tölt be, az oda leránduló fővárosi tisztviselőket még a halá­szat jogától is megfosztja, amikor a főváros által fizetendő 85.000 pengős vételár — különösen kész­pénzben — kicsiny összegnek a mai viszonyok között, különösen egy nehezen értékesíthető balatonparti telekért igazán nem mondható, -f- Reméljük, hogy az Elektromos Müvek jogügyi osztálya ezeket, a szempontokat a végleges szerződés megkötésénél nem fogja figyelmen kivül hagyni. A polgármesteri ügyosztályok veze­tése. A polgármester rendeletileg intéz­kedett az ügyosztályok vezetői állásai­nak betöltéséről: az I. (elnöki) ügyosz­tály vezetésével Gallina Frigyes dr.. tanácsnok urat; a III. (városrendezési és magánépitési) ügyosztály vezetésével Csűrni an n Ferenc tanácsnokot, a IV.. (közjogi, katonai és illetőségi) ügyosz­tály vezetésével Szlovák Pál dr. ta­nácsnokot, az V. (közlekedési) ügyosz­tály vezetésével Kovácsházy Vil­mos tanácsnokot, a VI. (pénzügyi) ügy­osztály vezetésével Lamottte Károly dr. tanácsnokot, a VII. (közoktatási) ügyosztály vezetésével Bódy László dr. tanácsnokot, a VIII. (közélelmezési), ügyosztály vezetésével Vájná Ede ta­nácsnokot, a IX. (közjótékonysági és szociálpolitikai) ügyosztály vezetésével Schuler Dezső dr. tanácsnokot, a X. (közegészségügyi) ügyosztály vezetésé­vel Salamon Géza dr. tanácsnokot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom