Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-11-21 / 46. szám

UJBimAPESl

i

iftíií november 21.

versenytárgyalási Hirdetmény

Budapest Székesfőváros Vízmüveinél nyilvános árlejtésen eladásra kerülnek: a buda- ujlaki telepen 3 drb Cornwall-kazán, 1 drb tartánnyá átalakított kazán; a krisztinavárosi télepen lévő 5 drb Cornwall-kazán és 1 drb kazántápvlzmelegltő.

Az ajánlatok a Vízmüvek igazgatóságánál (IV., Beáltanoda-u. 1—3. s«., II. emelet 23. sz.) adandók be folyó évi december hó 12-én délelőtt 11 óráig és azok déli 12 órakor ugyanott bontatnak fel,

Az ajánlatok úgy az egyes kazánokra és előmelegitőre, mint azok összességére szólhatnak. A kazánokhoz tartozó armatúrák, tüzelőajtók, rostélyok és gőzvezetékek ezen az árlejtésen nem kerülnek eladásra.

Bánatpénzül az ajánlati összeg 2%-a fizetendő be az ajánlat beadásával egyidejűleg a Székesfőváros Vízmüvei pénztáránál (I. cm. 15.)

A Székesfőváros Vízmüvei igazgatóságának joga van meg nem felelő ajánlat esetén újabb versenytárgyalást tartani, vagy a kazánokat szabad kézből értékesíteni.

A kazánok az ajánlat elfogadása után azonnal készpénzben kifizetendők és a telepekről 30 napon belül elszállitandók.

A vételi illeték a vevőt terheli.

Az eladásra kerülő kazánok jellemző adatai a Vízmüvek üzemmérnökségénél (IV., Reáltanoda-u. 1—3. sz., II. em, 20. sz.) megszerezhetők, ugyanott a kazánok megtekintésére az engedélyt megadják.

Budapest, 1931 november hó 18-án.

Budapest Székesfőváros Vízmüvei.

Budapesti Bazilika 7945 kgr-mos uj „Szent Imre- Hösök- harangja“ gyáramban készült.

Az 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel. 1921-23 vasipari kiállításokon a'anyérem- me1, az 1925 —26 évi kézműipari tárlatokon oisz- oklevéllel, 1927—28. évi budapesti, székesiehér- váti, szentesi és szombathelyi ki

állításokon nagy aranyéremmel és 1930. évi „Nemzetközi Vásáron" emlék appal kitüntetve.

Budapest — Belvárosi Főplébánia templom 2500 kg'-os „Polgármester-harangja“

„Pro Ecclesia etPonüfice“ pápai érdenikereszttel kitüntetve. Magyarország aranykoszorusmestere

SZLEZÁK LÁSZLÓ

harang- és ércöntöde, harangfelszerelés és harangláhazati gyára

Dndapesf, V9., frangepán-utca 77. szám Telelőn: Aut. 033-53.

isMMezéseli

IMMI hmm.

H

E

” eeiiiar r. l.

BUDAPESTI TELEP:

ÜL IMS emui 59.

Brassuiaim Jórsrl i

órás

IV., Irányi ucca 7. szám

Különleges antik-, ütő- és zsebórák

Pontos és szakszerű javítások

ÍV., Kossuth Laios-u. 6

Egyenruhák, diszmagyarok, polgári öltönyök, lovagló- ruhák. Tisztek és karpaszo- mányosok szabályszerűen felszereltetnek.

Nagy Kálmán

Nagy választék angol szövetekben. Közigazgatási tisztviselők árkedvezményben részesülnek

tzEafl» Junos jers

main uszító. M- is mmarm unt

InÉirfliduiI 4a áiUat HáUM-kaitaftea kMl I

BUDAPEST, KgTEMPLOU-U. k

TfUPOÍN i JOZSSP H 1

Dános.Láizló előad

A Kereskedelmi Bank és a főváros üzemei

— Az Uj Budapest tudósitójától —

Él, éldegél Budapesten egy építész-vállalat, a Fejér és Dános, amely a Kereskedelmi Bank érdekkörébe tartozik. Ez a cég épitette legutóbb a Pasaréti-uti „mintatelepet“, még pedig a főváros akarata ellenére: a főváros ugyanis annak idején nem járult hozzá a 80 és 100 négyszögöles parcellákhoz és csak a Közmunkatanács egyenes utasítására volt hajlandó a telektömb ilyen megosztását tudomásul venni. A Pasaréti-uti mintateleppel kapcsolatosan az a furcsa gondolata támadt a Fejér és Dános cégnek, hogy az elektromos világítást a Pasarétnek ezen nem túlságosan frekventált részén kábeleken szállítsa az Elektromos Müvek, mert a házak között végigszaladó drót sérti a vállalkozó cég finom esztétikai ízlését és elveszi a telep lakóinak kilátását. •A főváros illetékes osztálya természetszerűen napirendre tért a Fejér és Dános cég furcsa kérelme fölött és belátható ideig nem kábelek, hanem földfeletti vezeték utján fogják a Napraforgó-utcának elnevezett villasor elektromos áramszolgáltatását ellátni.

A Fejér és Dános cég azonban, úgy látszik, nemcsak a mintatelepekhez ért: erre vall az a tudósítás, amely egyik-másik közgazdasági szaklapban Dános László építészmérnök előadásáról szól. A Cobden Szövetségben folyt le ez az előadás, a hallgatóság soraiban^ a Kereskedelmi Bank igazgatói előtt, akik természetesen viharosan helyeselték Dános László bölcs megjegyzéseit. Az előadó rögtön azt a szenzációs

megállapítást vágta hallgatósága fejéhez, hogy a magángazdálkodás eredményesség szempontjából össze sem hasonlítható a közüzemi gazdálkodással, mert bármilyen kitűnő legyen is valamely közüzem vezetősége, annak keze-lába meg van kötve^ felettes hatóságai által. Éppen ezért minden közüzem — kivétel nélkül — magánkézbe adandó, amely magánkéz a kiváló vezetőket amúgy is meg fogja tartani, viszont mi sein könnyebb, mint a köz érdekeit szerződési kikötésekkel biztosítani. Ezekben a közüzemekben rejlő nagytőke, valamint a magángazdaság által ezekből kihozandó, lényegesen nagyobb haszon egy uj valutabázist, sőt aranyalapot jelent az államnak és a fővárosnak, deficit helyett nagy jövedelmet és egy leegyszerűsített közigazgatást.

Ismételjük: viharos helyeslés fogadta a Kereskedelmi Bank jelenlévő igazgatói részéről, akik sorában olyan nagyságok is voltak, mint Stein Emil és Hollós Ödön — az építészmérnök ur naiv és megmosolyogni való okfejtését. Valószínű, hogy az abban felvetett eszmék és logikus meggondolások arra fogják inspirálni a Kereskedelmi Bankot, hogy azonnal ajánlatot tegyen néhány fővárosi üzem bérbevételére vonatkozóan. Mindenesetre felhiv- juk a figyelmet, hogy az ajánlatnak nem szabad annyira átlátszónak lennie, mint ahogyan a Budapesti Autóbuszközlekedési R.-T. tett ajánlatot a székesfővárosi Autóbusz- üzem bérbevételére. Amely ajánlat tudvalévőén szintén nem feküdt tul- níesszire a Kereskedelmi Banktól...

í'P fcí Ki felelős, ha oltás közben tönkremegy a tűzoltó ruhája?

Rí egri járásbíróság érdekes ítélete budapesti szemüvegen át nézve II tüzkárbiztositások lii százalékát alkotó tűzoltási járulék mellett évi két és félmillió pengőt fizet rá a főváros a tűzoltóságra

— Az Uj Budapest tudósítójától —

Az év elején kisebb tetőtüz volt Egerben, amelynek eloltására a városi tűzoltóság is kivonult. Oltás közben a tűzoltókon levő öt darab télikabát és egy nadrág a falbontás és víz behatása alatt megrongálódott. Miután a ház tűz ellen biztosítva volt, a biztositó társaság a kárt a rendezés után kifizette a ház- tulajdonosoknak és ezzel az ügy, ngy látszott, befejezést nyert. Rövid időre a tüzeset után a. háztulajdonosokat felhívta a város, hogy a tüzeset alkalmával megsérült ruhadarabok fejében nyolc nap alatt 370 pengőt fizessenek be a város pénztárába. A háztulajdonosok nem fizettek, mire a város úgy őket, mint a perbevont biztosító társaságokat is kereset alá vonta az egri járásbíróságon.

A járásbíróság a város keresetét elutasította, azzal az indokolással, bogy a tűzoltók tűzoltói minőségükben a város polgársága által megbízottaknak tekintendők, akik kötelesek ezt a munkát kártérítési kötelezettség nélkül ellátni. A ruhájukban, sőt életükben, testi épségükben szenvedett esetleges káruk, ha hivatásukat önként látják el, önkéntes vállalkozásuk, ha hivatásszerűen pénzért, fizetésért látják azt el, akkor a hivatásukkal járó, őket terhelő kockázat folytán csakis és kizárólag a ga- ját terhük, mert ily kártérítésre való jognak semmiféle alapja nincs. Megállapítja a bíróság, hogy sem törvény, sem más jogszabály nem tartalmaz oly rendelkezést, amely a tűzoltó kártérítési jogosultságát akár a tűzveszéllyel sújtottal, akár a biztosító társasággal szemben megállapítaná. Ily felelősség elismerése mellett a tűz-'

!oltás közben életét vesztett tűzoltó ellátatlan hátramaradottjai é be tjáradék iránt is peresíthetnék a biztosító társaságot, amit az a biztosítási szerződés megkötésekor igazán nem vehetett számításba. A tűzoltó kötelességét nem a biztositó társaságokat fenyegető tűzkár- biztositás csökkentése, hanem a tűzveszély elhárítása képezi és itt az esetleges tulbuzgalom és az abból a tűzoltóra hárult kár a hivatalos kockázat keretébe tartozik, kártérítési alapul azonban senkivel szemben nem szolgálhat.

Biztosítási körökben természetesen nagy hozsannával fogadják az egri járásbiróság ezen Ítéletét, és csupán a? ellen van kifogásuk, hogy az egri polgármester által indított pert egy vidéki járásbíróságon és nem a Khrián nyerték meg a hazai biztosító társaságok. Nem érdektelen azonban ebből az alkalomból a törvényhatósági bizottság közgyűlése előtt most folyó költségvetési tárgyalás kapcsán néhány szót a fővárosi tűzoltósági és tűzrendész éti kiadások és bevétel ek rovataira vetni. A jövő esztendőben 100.000 pengővel emelkedik a tüzoldóságra fordított kiadások ösz- szege, a bevételhez arányitottan 2,875.563 pengős hiány mutatkozik a tűzoltóság és tűzrendészet tételénél. A kiadási oldallal ez alkalommal nem foglalkozunk, hiszen kétségtelen, hogy a tűzoltóság európai viszonylatban is leg- elsőrendü intézményünk, melyre úgy a személyzetet, mint a felszerelést illetően valóban büszke lehet fővárosunk közönsége. Ha azonban a b e vételi oldalt nézzük, azt látjuk, hogy ott mindössze 140.000 pengő szerepel, mint á különböző színházak által a tűzoltók

kirendelése után való térítés, viszont a községi közszolgáltatások focim alatt tűzoltási járulók címén a jövő esztendőre mindössze 450.000 pengőt irányoz elő a pénzügyi ügyosztály. Ily körülmények között tehát mintegy két és fél millió pengő még mindig fedezetlen a budapesti tűzoltóság fenntartási költségeit illetően.

Kétségtelen, hogy a tűzoltóság fenntartása végeredményben közkötelesség, az adófizető polgárság életének és értékeinek megóvása. Felmerül azonban a kérdés, a tűzoltási járulék nem volna-e a mai nehéz gazdasági helyzetben olyképpen felemelendő, hogy a tűzoltóság kótségenkivül indokolt és nem mérsékelhető deficitjéből több jutna az érdekeltségre és kevesebb a közre. A tűzoltási járulék ma mint céladó,, a tüzkárbiztositások tiz százaléka, ami kétségen kívül kevés, különösen ha meggondoljuk, bogy a tűzoltóság, amikor kötelességét teljesiti, egyben a biztosítótársaságok jól felfogott magánérdekének is jelentős szolgálatot tesz. Eny- nyit tartottunk szükségesnek budapesti szemüvegen át az egri járásbiró- sági ítélet margójára Írni.

Szállodáját és strandfürdőjét is bérbe kívánja adni a Margitsziget gyógyfürdő Rt. A Szent Margitsziget Gyógyfürdő R.-T., amely tudvalevőleg a szigetet bérli a fővárosi Közmunkák Tanácsától, e hó 26-án tartja ezévi, a kereskedelemügyi miniszter engedélye alapján többizben elhalasztott rendes közgyűlését. A közgyűlés elé terjesztendő mérleg a részvénytársaság súlyos helyzetéről számol be, bár a bérlő részvénytársaságnak egyetlenegy komoly hitelezője van csupán és ez maga a tulajdonos fővárosi Közmunkák Tanácsa. A Margitszigetnél tehát az a furcsa helyzet állott elő, hogy az összes részvények birtokosa a legnagyobb, mondhatni egyetlen hitelezője a részvénytársaságnak. A közgyűlés meglehetősen viharos lefolyásúnak Ígérkezik, bár az igazgatósági ta: gok túlnyomó nagyrésze annyira távol van a Közmunkák Tanácsával kapcsolatos politikai kérdésektől, hogy a sziget ügyeinek elbírálására, amely elsősorban politikai kérdés, nem is alkalmas. Értesülésünk szerint a közgyűlés elé a vezetőségnek oly irányú javaslata kerül, hogy a részvénytársaság az eddig házikezelésben tartott üzemeket, a szálloda-üzemet, a fürdőüzemet, a strandfürdő-üzemet és az ásványvizüzemet adja bérbe, a befolyó jövedelmekből kizárólag a kertészetet tartsa fenn és a belépődíjakból az adósságokat fizesse. Hangsúlyozzuk, hogy a szigeti részvényeknek a Schifferéktől való visszavásárlása érdekében felvett kölcsön formailag nem, a részvény- társaságot, hanem, a tulajdonos közmunkatanácsot terheli. Arról is szó van, hogy a Közmunkák Tanácsa mint tulajdonos, esetleg leirmí a Margitsziget Gyógyfürdő R.-T.- nak vele szemben való adósságait és ebben az esetben uj életet kezdhetne a hányatottéletü részvénytársaság.

A Forgalmi Bank és a Leszámítoló Bank összeolvadása. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank november 28-ára kitűzött rendkívüli közgyűlésén az igazgatóság a Magyar Forgalmi Bank Rt.-nak az intézetbe való beolvasztását fogja javaslatba hozni. A Forgalmi Bank alaptőkéjét kitevő 80.000 darab részvényből jelenleg is 66.400 darab van a Leszámítoló Bank tulajdonában, mely részvények meg fognak sem- misittetni, mig a fennmaradó 13.000 darab részvény 5:4 arányban Leszámítoló Bank részvényekre lesz kicserélve. Ez a tranzakció a Forgalmi Banknak kedvező vagyoni helyzete, eddig is eredményes üzletvitele és az elérendő nagymérvű költségapasztások folytán úgy a beolvasztó anyaintézet, mint mindkét bank részvényeséinek érdekeit hathatósan előmozdítja.

\ lapittatott: 1872. Telefon: Auk "535-50.

k lUTSC II ÉS TÁRSA

Cégtulajdonos: TlTtSCll Emil KÉSZÍT : Épület- és diszmübádogos munkát, egészségügyi berendezéseket, csatornázást, gázvezetéket s minden e szamába vágó munkát

iroda és motielq:

BUDAPEST, II., TOROK-UTCA 1. SZ.

im.—————ma