Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-01-24 / 3. szám
1931 január 24 UJmWAPFST ft A Keresztény Községi Párt uj tagjai. xV Keresztény Községi Párt szerdán este tartott értekezletén teljes számmal megjelentek a párt azon tagjai, akik a keddi közgyűlésen az érdekképviseletek részéről választattak be a törvényhatósági bizottságba. Ezek a bizottsági tagok a következők: az Ügyvédi Kamara részéről megválasztott vitéz dr. Mátyásfalvy Erich, a Közjegyzői Kamara részéről Junits Imre, a Budapesti Orvosszövetség részéről vitéz dr. Csík László és dr. Win- disch Ödön, a Mérnöki Kamara részéről Kossalka János és Sodits Lajos, a GYOSZ részéről Lingel János, a Kereskedelmi és Iparkamara részéről Strucky Sándor és Jakab János, a Mezőgazdasági Kamara részéről Térffy Béla. A csütörtöki közgyűlésen megválasztott örökös tagok közül Raffay Sándor, Lázár Ferenc, Toperczer Ákosné, Botzen- liardt János és Bozóky Ádám, a Keresztény Községi Párt tagjai. Édes tanácsnok a Hangi i-kioszk- ról. Legutóbbi számában jelentette az Uj Budapest, hogy a Hangli- kioszk és a hozzátartozó Vigadó- kávéház május elsejével lejáró bérletével kapcsolatosan olyan ^ tejvek is vannak, hogy az eddigi bérlőnek, Babócsy Lőrincnek, további két esztendőre biztosítsák a bérletet, főleg azért, mert bizonyos rendezetlen adótartozásokat akar az eddig bérlő a bérlet meghosszabbítása kapcsán a fővárosnak megtéríteni. A Hangli rejtélye ügyében kérdést intéztünk Édes tanácsnokhoz, a városgazda- sági ügyosztály vezetőjéhez, aki kijelentette, hogy a Hangli bérlete ügyében ő a nyilvános versenytárgyalás álláspontján van és a maga részéről elhárít minden felelősséget, hogy a Hangli-kioszk további hasznosítása tárgyában önhatalmúlag határozzon. Kijelentette a tanácsnok, hogy a vitás adótartozásokat Babócsy rendezte és csak azon érv szólna az eddigi bérlő szerződésének meghosszabbítása mellett, hogy a Vigadó-tér rendezésére különféle tervek vannak kialakulóban, amelyeknek megvalósítását esetleg megakadályozná a Hangli bérletének uj kezekbe való kerülése. A magunk részéről változatlanul az azonnali kiírás mellett vagyunk és tiltakozunk az ellen, hogy valódi, vagy mondvacsinált okokból még csak szóba is kerülhessen az eddigi bérlővel való ■ versenytárgyaláson kívüli megállapodás. Lehetetlen állapot, hogy amikor egy jól jövedelmező bérletről van szó, mindig akadjanak szempontok és protekto- rok, akik az egyenes ut megkerülésével igyekezzenek további busás hasznokat biztosítani az amúgy is túlsók kedvezésben részesült bérlők számára. A fővárosnak a Babócsy Lőrinccel kötött szerződés értelmében már három évvel ezelőtt módjában állott volna a szerződést felmondania: a. tanács teljes mértékben eleget tett mindennemű szamaritánus érzésének, amikor ezt nem tette meg. A népkonyhán étkezőket, a munkanélkülieket, a szegényházra szorulókat kell a fővárosnak támogatnia, nem pedig a luxus-bérletek tulajdonosait, akik mindig találnak megfelelő megoldást, ha mélyen tisztelt bőrükről van szó. Ilyen kifogás a Vigadó-tér rendezése miatt való bérletmeghosszabbitás, amelyre csak az a megjegyzésünk, hogy a versenytárgyaláson legmegfelelőbbnek bizonyult bérlővel szemben az irgalmasszivü városgazda- sági ügyosztálynak mindig módjában^ áll a Vigadó-tér esetleges rendezését illetően a megfelelő kikötéseket megtenni. MOLNÁR ISTVÁN Villamossági berendező és rádió labor-itoriuma VII., Wesselénui-utca 61. Telefon : József 426-56. Mi iüti Budát? Pávay Vájná Ferenc főgeológus előadása a Lukács-fürdő uj hévvizü hutjáról, a budai források érctartalmáról és a hőforrások vizének fűtésre való felhasználósáról „Hol fütenek a budai hőforrások alá“ címen tartott igen érdekes előadást január 19-én a budai irók, művészek és tudósok társaságában, a Hollós Mátyás Társaságban Pávai Vájná Ferenc dr. főgeológus. Előadása bevezetésében kiemelte, bogy a szén a drága energiák egyike, mert ^a termelési költsége (szénbányák nyitása, azok fenntartása, a bányászás) jelentékeny, amihez még szállítási és egyéb költségek is járulnak és emellett a szén felhasználásával mindössze 20% energianyereség érhető el. A gazdasági élet jelenlegi válsága mellett az egész világon megindultak a kísérletek olcsóbb energiaforrások fel- használása érdekében. Ilyen olcsó energiaforrás lenne a föld belsejében levő forró vizek és az ezekből keletkező gőzök és gázok hasznosítása. A hőforrások vizének fűtésre való fel- használása már nálunk is megtörtént. Az egész Lukácsfiirdőt és szállodát ma már teljesen Beesey Antal és Sehafarzik professzor útmutatásai alapján a fürdő udvarán fúrt hév- vizű kút fűti, rengeteg fát és szenet takarítva ezáltal és rengeteg koromtól kímélve meg a fürdő és környéke lakóinak tüdejét. A budai hőforrások közül a legforróbb a Császárfürdő egyik forrásának a vize, amely 62 fok, a többi budai hőforrásaink 40 és 50 f o k C között váltakoznak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fúrás utján nyert hévvizek jóval magasabb hőfokot érnek el, mint a természetes hőforrások, igy a legrégibb fúrás a margitszigeti fúrás is. A városligeti kút már 74 fok C hőmérsékletű vizet hozott a napvilágra. A Harkányfürdőn, Hévizén, Félixfürdőn megejtett fúrások a források vizénél jóval melegebb vízzel gyarapították a beteg emberiség szükségletét. Hajdúszoboszlón 2031 in. mélységben már 127 fok C hőmérsékletű a viz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a föld mélyében átlag 30 méterenként 1 fokkal emelkedik a hőmérséklet. Ezen forró vizek, illetve már 100 fokon felül hevített vizek úgy fűtési, mint fürdővíz céljaira felhasználhatók, azonban ma még teljesen kihasználva nincsenek, aminek akadálya a balhiedelem, a for- r#svédclem és védterület. Zsigmondyék, amikor az első artézi kútakat megfúrták Budapest területén, számításokat eszközöltek, tekintetbe véve a budai hegyvidéken lehulló csapadékot és ezen számításaik alapján aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy újabb fúrások esetén a régi kutak és források elapadnak. Majd ismertette a hévvizek keletkezésére vonatkozó teóriákat, melyek szerint a forró vizek és gőzök a következő három módon keletkeznek: 1. A csapadék leszivárog és a föld mélyén felmelegszik. 2. A föld mélyébe lesülyedt kőzetek vizet izzadnak ki. 3. Ezen kőzetek fölé az Alföldön és Dunántúl lerakodott körülbelül 2000 m. vastag homok, agyagréteg, üledék, mely tele van vízzel, a felső réteg nyomása folytán felmelegszik és tömörül, arni- által szintén tetemes vizet kell szolgáltasson. Ily módon a magyar Alföld oly hatalmas forróviz- és gáztömeget rejt magában, hogy semmi aggodalomra nincs ok aziránt, hogy cgy-egy fúrás folytán a többi fúrások vize elapadna, mert cgy-egy fúrás által nyert vízmennyiség ezen óriási víztömeghez képest csak oly kis jelentőséggel bir, mintha a Duna vizéből kancsóval mernék a vizet és azután annak elapadásától félnének. Majd rámutatott az előadó, hogy a Rácfürdő és más hőforrások cstornájá- ban, továbbá a Gellértfürdő előtti és a hajduszoboszlói s különösen a hévvizi fúrásnál pirít és markasit került napfényre, amely a kénsavgyártás érce, amelyeknek több példányát a. hallgatóságnak bemutatta. Kiemelte, hogy ma, amikor Csonkamagyárországnak ércbányái nincsenek, milyen jelentőséggel bir az ilyniódon fellelhető érckészlet. Végül vázolva azokat a perspektívákat, amelyeket a földmélyében rejtőző forróvizek, gőzök, gázok hasznosításával fűtésre és energiatermelésre való felhasználásával elérhetünk, a szebb jövő reményében, a bányász köszöntéssel fejezte be előadását. A hallgatóság sorában megjelent II i p k a Ferenc dr. főpolgármester is. Az értékes előadást nagy és előkelő közönség feszült .érdeklődéssel hallgatta végig. Eperjessy István dr. I n «V» as «a**- n •<*&■ \ A főváros legkedveltebb gyógyintézete Dr. PAJOR szanatórium és vizgyógyintézet I BUDAPEST, VIII., VAS-U. 7. Szív- és érbetegek külön osztálya m 0. M. 1. K. VÉDJEGYŰ PUH! ßZ ERŐ uersennaiási MMy Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános versenytárgyalást hirdetek a X. kér., Maglódi-uton épülő „Horthy Miklós szeretetotthon“ kórházépület építkezésével kapcsolatosan szükséges XVII/b vasbetétes műkő faburkoló munkákra. A bánatpénz tekintetében a fentebb említett „Hivatalos hirdetések“ rendelkezései az irányadók. A vonatkozó költségvetési kiírás nyomtatványai ivenként 0.50 pengőért kaphatók 1031. évi január hó 5-étől kezdve naponta délelőtt 11—1 órák között a polgármesteri II. (lcözépitési) ügyosztály IV., Központi városháza, III. em. 342. sz. szobájában. Külön is felhivom az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a szóbanlevő építkezés ügyében kelt s a kormány hatóság által is jóváhagyott 570/1930. kgy. számú határozat kikötése szerint a. vállalkozók a budapesti munkanélküliség ohyhitése érdekében a munkák elkészítésébe* elsősorban budapesti munkásokat tartoznak alkalmazni, illetve vidéki munkásokat csak abban az esetben alkalmazhatnak, ha a budapesti munkaközvetítők nem tudnak megfelelő munkást közvetíteni. A rajzok, tervek és minták megtekinthetők és a szükséges felvilágosítás megszerezhető Szabolcs Ferenc (lakik: Szondy-u. 92. sz„ telefon: Aut. 288—83.) tervező műépítésznél vagy az előadónál, a Központi városháza, III. em. 330. ajtó alatti hivatalos helyiségben. Az ajánlatok 1931. évi február hó 6-án (pénteken) délelőtt fél 11 óráig a polgármesteri II. (középitésí) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon ügyosztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 11 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1931. évi január hó 2-án. A székesfőváros polgármestere. ÍMUCSNYÁK KÁROLY í í odanesi szAsfMrosi Viaadfl euerem j Bankettek, társasvacsorák, lakomák, stb ■j céljaira az 1. emeleti éttermek kaphatók | Elsőrangú konyha. — Szolid árak, TELEFON: AUTOMATA 811-41. Solly László kertépítő kertészeti telepei: Budapest, II., Hadapród-utca 2 Telefon: Automata 644—31 Nagykovácsi, Pest-megye Irodaberendezések fJIRSCH ÉS TÁRSA Pénzszekrények Tennisz, turisztika, tornaszerek legolcsóbban Seffer Antal tornaszerek és sporteszközök gyára IV., KAMERMAYER KÁROLY-U. 3. IV., KECSKEMÉTI-UTCA 14. FANSz-tagoknak készpénz« vásárlásnál árengedmény.