Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-01-24 / 3. szám

1931 január 24 UJmWAPFST ft A Keresztény Községi Párt uj tagjai. xV Keresztény Községi Párt szerdán este tartott értekezletén teljes számmal megjelentek a párt azon tagjai, akik a keddi közgyű­lésen az érdekképviseletek részéről választattak be a törvényhatósági bizottságba. Ezek a bizottsági ta­gok a következők: az Ügyvédi Ka­mara részéről megválasztott vitéz dr. Mátyásfalvy Erich, a Közjegy­zői Kamara részéről Junits Imre, a Budapesti Orvosszövetség részéről vitéz dr. Csík László és dr. Win- disch Ödön, a Mérnöki Kamara ré­széről Kossalka János és Sodits La­jos, a GYOSZ részéről Lingel Já­nos, a Kereskedelmi és Iparkamara részéről Strucky Sándor és Jakab János, a Mezőgazdasági Kamara részéről Térffy Béla. A csütörtöki közgyűlésen megválasztott örökös tagok közül Raffay Sándor, Lázár Ferenc, Toperczer Ákosné, Botzen- liardt János és Bozóky Ádám, a Ke­resztény Községi Párt tagjai. Édes tanácsnok a Hangi i-kioszk- ról. Legutóbbi számában jelentette az Uj Budapest, hogy a Hangli- kioszk és a hozzátartozó Vigadó- kávéház május elsejével lejáró bér­letével kapcsolatosan olyan ^ tejvek is vannak, hogy az eddigi bérlőnek, Babócsy Lőrincnek, további két esz­tendőre biztosítsák a bérletet, főleg azért, mert bizonyos rendezetlen adótartozásokat akar az eddig bérlő a bérlet meghosszabbítása kapcsán a fővárosnak megtéríteni. A Hangli rejtélye ügyében kérdést intéztünk Édes tanácsnokhoz, a városgazda- sági ügyosztály vezetőjéhez, aki ki­jelentette, hogy a Hangli bérlete ügyében ő a nyilvános versenytár­gyalás álláspontján van és a maga részéről elhárít minden felelősséget, hogy a Hangli-kioszk további hasz­nosítása tárgyában önhatalmúlag határozzon. Kijelentette a tanács­nok, hogy a vitás adótartozásokat Babócsy rendezte és csak azon érv szólna az eddigi bérlő szerződésé­nek meghosszabbítása mellett, hogy a Vigadó-tér rendezésére különféle tervek vannak kialakulóban, ame­lyeknek megvalósítását esetleg megakadályozná a Hangli bérleté­nek uj kezekbe való kerülése. A magunk részéről változatlanul az azonnali kiírás mellett vagyunk és tiltakozunk az ellen, hogy valódi, vagy mondvacsinált okokból még csak szóba is kerülhessen az eddigi bérlővel való ■ versenytárgyaláson kívüli megállapodás. Lehetetlen ál­lapot, hogy amikor egy jól jövedel­mező bérletről van szó, mindig akadjanak szempontok és protekto- rok, akik az egyenes ut megkerülé­sével igyekezzenek további busás hasznokat biztosítani az amúgy is túlsók kedvezésben részesült bérlők számára. A fővárosnak a Babócsy Lőrinccel kötött szerződés értelmé­ben már három évvel ezelőtt mód­jában állott volna a szerződést fel­mondania: a. tanács teljes mérték­ben eleget tett mindennemű szama­ritánus érzésének, amikor ezt nem tette meg. A népkonyhán étkezőket, a munkanélkülieket, a szegényház­ra szorulókat kell a fővárosnak tá­mogatnia, nem pedig a luxus-bérle­tek tulajdonosait, akik mindig ta­lálnak megfelelő megoldást, ha mé­lyen tisztelt bőrükről van szó. Ilyen kifogás a Vigadó-tér rendezése miatt való bérletmeghosszabbitás, amelyre csak az a megjegyzésünk, hogy a versenytárgyaláson legmeg­felelőbbnek bizonyult bérlővel szem­ben az irgalmasszivü városgazda- sági ügyosztálynak mindig módjá­ban^ áll a Vigadó-tér esetleges ren­dezését illetően a megfelelő kiköté­seket megtenni. MOLNÁR ISTVÁN Villamossági berendező és rádió labor-itoriuma VII., Wesselénui-utca 61. Telefon : József 426-56. Mi iüti Budát? Pávay Vájná Ferenc főgeológus előadása a Lukács-fürdő uj hévvizü hutjáról, a budai források érctartalmáról és a hőforrások vizének fűtésre való felhasználósáról „Hol fütenek a budai hőforrások alá“ címen tartott igen érdekes elő­adást január 19-én a budai irók, művészek és tudósok társaságában, a Hollós Mátyás Társaságban Pá­vai Vájná Ferenc dr. főgeológus. Előadása bevezetésében kiemelte, bogy a szén a drága energiák egyike, mert ^a termelési költsége (szénbányák nyitása, azok fenntartása, a bányászás) jelentékeny, amihez még szállítási és egyéb költségek is járul­nak és emellett a szén felhasználásával mindössze 20% energianyereség érhe­tő el. A gazdasági élet jelenlegi válsága mellett az egész világon megindultak a kísérletek olcsóbb energiaforrások fel- használása érdekében. Ilyen olcsó ener­giaforrás lenne a föld belsejében levő forró vizek és az ezekből keletkező gő­zök és gázok hasznosítása. A hőforrások vizének fűtésre való fel- használása már nálunk is megtörtént. Az egész Lukácsfiirdőt és szállodát ma már teljesen Beesey Antal és Sehafarzik professzor útmutatásai alapján a fürdő udvarán fúrt hév- vizű kút fűti, rengeteg fát és szenet takarítva ezáltal és rengeteg koromtól kímélve meg a fürdő és környéke lakóinak tüdejét. A budai hőforrások közül a legfor­róbb a Császárfürdő egyik forrásának a vize, amely 62 fok, a többi budai hő­forrásaink 40 és 50 f o k C között vál­takoznak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fúrás utján nyert hévvizek jóval ma­gasabb hőfokot érnek el, mint a termé­szetes hőforrások, igy a legrégibb fúrás a margitszigeti fúrás is. A városligeti kút már 74 fok C hőmérsékletű vizet hozott a napvilágra. A Harkányfürdőn, Hévizén, Félixfürdőn megejtett fúrások a források vizénél jó­val melegebb vízzel gyarapították a be­teg emberiség szükségletét. Hajdúszoboszlón 2031 in. mélységben már 127 fok C hőmérsékletű a viz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a föld mélyében átlag 30 méterenként 1 fokkal emelkedik a hőmérséklet. Ezen forró vizek, illetve már 100 fokon felül hevített vizek úgy fűtési, mint für­dővíz céljaira felhasználhatók, azonban ma még teljesen kihasználva nincsenek, aminek akadálya a balhiedelem, a for- r#svédclem és védterület. Zsigmondyék, amikor az első artézi kútakat megfúrták Budapest te­rületén, számításokat eszközöltek, te­kintetbe véve a budai hegyvidéken le­hulló csapadékot és ezen számításaik alapján aggodalmuknak adtak kifeje­zést, hogy újabb fúrások esetén a régi kutak és források elapadnak. Majd ismertette a hévvizek keletke­zésére vonatkozó teóriákat, melyek sze­rint a forró vizek és gőzök a következő három módon keletkeznek: 1. A csapadék leszivárog és a föld mélyén felmelegszik. 2. A föld mélyébe lesülyedt kőzetek vizet izzadnak ki. 3. Ezen kőzetek fölé az Alföldön és Dunántúl lerakodott körülbelül 2000 m. vastag homok, agyagréteg, üledék, mely tele van vízzel, a felső réteg nyomása folytán felmelegszik és tömörül, arni- által szintén tetemes vizet kell szolgál­tasson. Ily módon a magyar Alföld oly ha­talmas forróviz- és gáztömeget rejt ma­gában, hogy semmi aggodalomra nincs ok aziránt, hogy cgy-egy fúrás folytán a többi fúrások vize elapadna, mert cgy-egy fúrás által nyert vízmennyiség ezen óriási víztömeghez képest csak oly kis jelentőséggel bir, mintha a Duna vizéből kancsóval mernék a vizet és azután annak elapadásától félnének. Majd rámutatott az előadó, hogy a Rácfürdő és más hőforrások cstornájá- ban, továbbá a Gellértfürdő előtti és a hajduszoboszlói s különösen a hévvizi fúrásnál pirít és markasit került napfényre, amely a kénsavgyártás érce, amelyeknek több példányát a. hallgató­ságnak bemutatta. Kiemelte, hogy ma, amikor Csonkamagyárországnak ércbá­nyái nincsenek, milyen jelentő­séggel bir az ilyniódon fellel­hető érckészlet. Végül vázolva azokat a perspektívá­kat, amelyeket a földmélyében rejtőző forróvizek, gőzök, gázok hasznosításá­val fűtésre és energiatermelésre való felhasználásával elérhetünk, a szebb jö­vő reményében, a bányász köszöntéssel fejezte be előadását. A hallgatóság sorában megjelent II i p k a Ferenc dr. főpolgármester is. Az értékes előadást nagy és előkelő kö­zönség feszült .érdeklődéssel hallgatta végig. Eperjessy István dr. I n «V» as «a**- n •<*&■ \ A főváros legkedveltebb gyógyintézete Dr. PAJOR szanatórium és vizgyógyintézet I BUDAPEST, VIII., VAS-U. 7. Szív- és érbetegek külön osztálya m 0. M. 1. K. VÉDJEGYŰ PUH! ßZ ERŐ uersennaiási MMy Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános versenytár­gyalást hirdetek a X. kér., Maglódi-uton épülő „Horthy Miklós szeretetotthon“ kór­házépület építkezésével kapcsolatosan szük­séges XVII/b vasbetétes műkő faburkoló munkákra. A bánatpénz tekintetében a fentebb emlí­tett „Hivatalos hirdetések“ rendelkezései az irányadók. A vonatkozó költségvetési kiírás nyom­tatványai ivenként 0.50 pengőért kaphatók 1031. évi január hó 5-étől kezdve naponta délelőtt 11—1 órák között a polgármesteri II. (lcözépitési) ügyosztály IV., Központi városháza, III. em. 342. sz. szobájában. Kü­lön is felhivom az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a szóbanlevő építkezés ügyében kelt s a kormány hatóság által is jóváha­gyott 570/1930. kgy. számú határozat kikö­tése szerint a. vállalkozók a budapesti mun­kanélküliség ohyhitése érdekében a munkák elkészítésébe* elsősorban budapesti munká­sokat tartoznak alkalmazni, illetve vidéki munkásokat csak abban az esetben alkal­mazhatnak, ha a budapesti munkaközvetí­tők nem tudnak megfelelő munkást közve­títeni. A rajzok, tervek és minták megtekinthetők és a szükséges felvilágosítás megszerezhető Szabolcs Ferenc (lakik: Szondy-u. 92. sz„ telefon: Aut. 288—83.) tervező műépítésznél vagy az előadónál, a Központi városháza, III. em. 330. ajtó alatti hivatalos helyi­ségben. Az ajánlatok 1931. évi február hó 6-án (pénteken) dél­előtt fél 11 óráig a polgármesteri II. (középitésí) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon ügy­osztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 11 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1931. évi január hó 2-án. A székesfőváros polgármestere. ÍMUCSNYÁK KÁROLY í í odanesi szAsfMrosi Viaadfl euerem j Bankettek, társasvacsorák, lakomák, stb ■j céljaira az 1. emeleti éttermek kaphatók | Elsőrangú konyha. — Szolid árak, TELEFON: AUTOMATA 811-41. Solly László kertépítő kertészeti telepei: Budapest, II., Hadapród-utca 2 Telefon: Automata 644—31 Nagykovácsi, Pest-megye Irodaberendezések fJIRSCH ÉS TÁRSA Pénzszekrények Tennisz, turisztika, tornaszerek legolcsóbban Seffer Antal tornaszerek és sporteszközök gyára IV., KAMERMAYER KÁROLY-U. 3. IV., KECSKEMÉTI-UTCA 14. FANSz-tagoknak készpénz« vásárlásnál árengedmény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom