Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-03-14 / 10. szám

2 gyjHzmBEff 1931 március 14. Egy tanácstag naplójából Uj ügyosztályban az idegenforgalom - Kik és hogyan akarnak tanácsnokok lenni? — Akik nem tudnak megélni a bőséges nyugdíjból Irta: Ilovszky János árának kialakítása terén kell keres­nie a maga. igazi hivatását. — A legkevesebbet kell monda­nom az üzemi ügyosztály munka- programjáról. Ennek az ügyosz­tálynak én voltam éveken keresztül a vezető tanácsnoka és terveimet e téren mindenki ismeri. Különben is az Elektromos-Művek és a Vízmű­vek nagyobb összeget kapott beru­házási programjának a végrehajtá­sára. Ennek a programnak a meg­valósítása most éppen folyamatban van. Általánosságban azt kell kije­lentenem, hogy a főváros közönsé­gének vízzel, villannyal, gázzal való ellátását nemcsak száz száza­lékos biztonsággal kell biztosita­nunk, hanem egyben arra is töre­kednünk kell, hogy megfelelő pro­paganda révén újabb és újabb fo­gyasztókat kapcsoljunk be az üze­mekbe. — A magasépítési ügyosztály nem csinálhat programot, mert hiszen ez az ügyosztály a más ügyosztályok által készített építési programokat szokta végrehajtani. Itt csak any- nyit mondhatok, hogy a munkála­tok végrehajtását elsősorban a ta­karékossági szempontok érvényesí­tése érdekében fogom, ellenőrizni. A közlekedési ügyosztály a jövőben, mint XV. polgármesteri ügyosztály kizárólag közlekedési kérdésekkel fog foglalkozni. Ebben a vonatko­zásban a legaktuálisabb kérdés a fővárosi közlekedési vállalatok egyesítése. Őszintén bevallom, eb­ben a tekintetben nem tudok egyé­ni véleményt nyilvánítani. Ezzel a kérdéssel ugyanis még nem foglal­koztam és nem szeretek nyilatko­zatot tenni, anélkül, hogy az érde­kelt vállalatok álláspontját ne is­merném. Borvendég Ferencnek ez a nyilat­kozata, amit az ellenőrzése és fel­ügyelete alá rendelt ügyosztályok legközelebbi munkaprogramjáról tett, hatalmas perspektívákat nyújt. A főváros közönsége a legteljesebb megnyugvással veheti tudomásul Borvendég alpolgármesternek azo­kat a kijelentéseit, amelyeket a leg­szigorúbb takarékossági szempon­tok érvényesítéséről tett. Aki kormányoz, annak messze előre kell látnia! Bölcs városkormányzati intézkedése S i p ő c z Jenő polgármesternek, hogy a fürdők és az idegenforgalom ügyét, más ügyektől elkülönítette és a ket­tőt összekapcsolva, a városgazdasági ügyosztály keretében egyesítette. Ez nemcsak helyénvaló, de az egy­szerűsítésnek helyes értel­mezése, Széttagoltságokat megszüntetni és az egyesítéseket úgy elrendelni, hogy az ügy, de főleg a köz lássa a hasznát! Nem kétséges, hogy az intézkedésnek eredménye nemsokára látható, illetve érezhető is lesz. * Csoda-e, ha a tanács tagjai a választá­sok miatt lázálmoktól gyötörve feksze­nek éjjelente ágyaikban? Nem csoda. Reggeltől késő estig, a jogos, de főleg a jogosulatlanul előre haladni akarók tábora látogat meg Téged, sze­gény tanácstag! Agyonbeszélik a fejedet! Senki sem akarja az előtte levőt mel- lőztetni, azonban ... hátha ... mégis ... ha lehetséges... és tetszik tudni a „mellékkörülmények“ — mint főkörül­mények ha úgy hoznák magukkal ... és igy tovább. Ha valaha egyszer nagynénéd, Ku- tyabagoson, — tengelytörés következté­ben kénytelen volt éjjelezni az ideigl. fogalmazó és egyben a t. pályázó hato­dik oldalági rokonánál, — úgy arra való hivatkozással, és a rokonoktól származó ajánólevéllel jelenik meg Ná­lad, felemlítvén, ha rokona akkor — 19... ápr. 16-án éjjel 11-kor nem segít, úgy az éjszakát a sárban kellett volna eltöltened, — kéri, hogy a tanács­nok-választásnál ez alapon fel­tétlenül vedd figyelembe és támogasd pályázatát. A jogosulatlan előretörési kísérletek szertelenségei még soha sem nyil­vánultak meg olyan méretek­ben, mint most. * Az állami alkalmazottak fi­zetési osztályai az egész ország területére szólnak, de a különböző ál­lomáshelyek pótlékai és lakbérei egye­netlenek. Ezzel szemben a főváros alkalmazot­tainak fizetése, a legalacsonyabb fize­tési osztálytól a VII. fizetési osztályig nagyobb, mint az államiak fi­zetése. Viszont a Vl.-tól a IV. osztá­lyig alacsonyabb, de a IV.-től feljebb ismét magasabb, a reprezentációs pótlék figyelembevétele mellett. Ez is érthető. És érthető az is, hogy szóba fog kerülni a Vl.-tól a IV.-ig terjedő fizetési osztályok újabb javadalmi rendezése, mert a fővárosi tisztviselők reprezentációs kiadásai igen lényegesek és ezért jogosult, hogy javadalmaik elbírálásánál, megállapítá­sánál, erre figyelemmel legyenek. Ezt nem nehezményezi senki, de annál jobban azokat a kísérleteket, amelyeket enyhén szólva, jövedelem-halmo­zásnak lehetne nevezni. Ily irányban súlyos jelenségek látha­tók. Mit látunk? Ha valaki nyugdíjba kerül, ezt a sze­gény várost fejőstehénnek nézi. A jól megérdemelt és megszolgált nyugdíjon felül, — amely teljes szolgá­lati idő betöltése esetén tisztessé­ges megélhetést nyújt — külön­böző címeken nem is olyan jelentéktelen összegeket óhajtanak egyesek állandó járadékul biztosítani. Jíz idlök jele! S/enT István BuTorcsarnoh VEI., István-út 19. szám alatt megkezdte olcsó bnlorárusítását tsewau navi résziéire A mai viszonyok között, amikor az adófizető polgár vért izzad, hogy adó­fizetési és egyéb kötelezettségeit telje­síthesse, — éppoly jogosulatlan szertelenség a fejésnek és a jöve­delemhalmozásnak ez a módja, mint az a mód, amellyel a tanácsnoki szé­keket rohamozzák az arra legke­vésbé sem jogosultak. Az első szertelenségnek a kijelölő választmány vethet gátat, a másodiknak pedig a törvényható­sági tanács kell, hogy gátat vessen. A városnak kötelessége, hogy a szorgal­mas és tehetséges alkalmazottainak elő­menetelt biztosítson és ha szolgálati ide­jük letelik, tisztességes megélhetést nyújtó nyugdijat adjon, de kötelessége, hogy még csirájában letörjön in in den olyan törekvést, amely a jogosulatlan szertelensé­gekben nyilvánul meg. HOBTOBÜ6YI JUHTBRfi MlNDENÜrr KAPHATÓ! TERMELI: ORSZ. nw6v. TEJSZ0UETKEZE1I KÖZPONT KÁRÁSZÉN FERENC IMl*- £S TIRTflLÍGYDR. TELEFON: 915-07. BUDAPEST, VI., VáCI-ÚT 163. SZ. bélelést legjob­ban, legolcsób­ban vállal BOROSS, Viola-utca 14. A%° Állandó bútorvásár a Központi Városháza épületében BUDAPEST, 1V„ KÁROLY K1RALY-UT 28 Telefon : Aut. 896-06. háló, ebédifi és ariszoba bátorok szaloonarnitarák, rekamlerek. Kedvező fizetési feltételek. Rfiro’tos és Paszományt» mesteren Orsz. Sz. Városházi történetek MEGVÁLASZTOTTAK TEHÁT a szakbizottságok tagjait is a. múlt hét péntekjén, és igy semmi akadá­lya sincs már annak, hogy megin­duljon a városházán az alkotó munka. Ugyan az uj fővárosi tör­vény szerint vajmi keveset ér a szakbizottsági tagság, véleményező szervvé devalválódott a bizottság, melynek határozatát a polgármester ha akarja, figyelembe veszi, ha akar­ja, — annál kevésbé, mert egyálta­lában ki sem. köteles kérni. Mindegy! A pártok körében, főleg a kisebbekben ádáz dulakodás folyt a szakbizottsági tagságokért, minden bizottságba három-négy jelölt is akadt az egyetlen vagy legfeljebb két helyre, bizonygatván, hogy a szóbanforgó szakbizottság teendői­hez csak ők értenek, senki más! Kü­lönösen a minor um gentium, az uj bizottsági tagok voltak azok, kik hevesen követelték jogaikat, hangoztatván, hogy munltásságukra a főváros uj berendezkedése szerint sehol sem marad tér számukra egyebütt, mint éppen a szakbizott­ságokban. Nagyobb zavart azonban ily au- spiciumok mellett sem kelteitek a választások, aki eljött, hamarosan el is ment, és vajmi kevesen jöttek fel a közgyűlési terembe, hogy a protekciót hajh ászó tisztviselők■ fi­gyelmeztető céduláit összegyüjtsék. (Általában a kilincselés körül is bi­zonyos rezerváltság észlelhető, fá­radtak a talpak, mindenki ki­járta a reárótt penzumot, és most már fatalista módon várja a törté- nendőket.) A vezérek egyetlen pártból sem. jöttek el, a karzat üresen táton­gott, egyetlen eseményként az uj al­polgármesterek székfoglalása hatott az elnöki emelvényen... * AZ ELÖLJÁRÓK KÜLÖN ASZ­TALNÁL TÖMÖRÜLNEK a köz­gyűlési büffében, szinte azt hinné az ember, hogy hétről-hétre itt tart­ják az elöljárói értekezleteket. Együtt uzsonnázgatnak a tiz kerü­let érdemes vezetői, megbeszélik ügyes-bajos dolgaikat, tennivalói­kat. terveiket. A minapában elmesélte az egyik elöljáró, — a nevét nem Írjuk ki, majd a végén kiderül, hogy miért, — hogy néhány hónappal ezelőtt pa­naszos levél érkezett hozzá. A levél, amely Írójának teljes címét is ma­gában foglalta, azt a kijelentést tar­talmazta, hogy a szóbanforgó elöl­járóságon panamáznak, és az ő se­gélyét a tisztviselők elsikkasztják. Az előljárp jó ember, derék ember, igazságos ember. Kiküldte az al­tisztjét a megadott címre, hogy a le­vél írója azonnal jöjjön be hozzá. Re is jött a levélíró, egy középkorú, kisirtszemü hivatalnoknő-féle szemé­lyében, aki pattogó hangon mon­dotta el az elöljárónak, hogy fenn­tartja a levélben foglaltakat, mert őt rutul rászedték, megvonván tőle az addig élvezett havi tizenhat pen­gős segélyt. Az elöljáró rögtön be­hozatta az aktákat, behivatta a re­ferens fogalmazót és természetesen kiderült, hogy az állásnélküli tiszt­viselőnő segélyét azért kellett be­szüntetni, mert a szokásos vizsgálat megállapította róla, hogy időközben állásba került és igy megélhetéséről gondoskodni tud. — Nézze fiam, — szólt elöljárónk atyai hangon a nőhöz — bebizonyo­sodott, hogy magának nincs igaza, sőt még vissza is követelhetnők a segély egy részét, mert időközben állásba került. Hajlandó ezekután bocsánatot kérni és visszavonni Írásban, amit a hozzám beküldött le­vélben az elöljáróságról állított? — Nem vagyok hajlandó! — fe­lelte izgatot hangon a nő. — Fenn­tartom, amit mondottam és azt a bí­róság előtt is be fogom bizonyítani. —- Erre módja lesz, lelkem, — hangzott a felelet és az elöljáró an­nak rendje és módja szerint, felha­talmazást kérvén a polgármestertől, megindította a bűnvádi eljárást. A törvényszék ki is tűzte a tárgyalást, a hires Se hadi-tanács elé került az ügy és a főtárgyalásra természetszerűen megidézték az elöljárót is. Tárgyalás előtt az elöljáró be­ment a tanácselnökhöz és bemutat­kozván, megkérte, hogy soronkivül intézzék el az ügyet, lévén ő hiva­talnok-ember, akire felek tömege vár odahaza. Schadl meg is Ígért mindent, jó félórái várakozás után azonban kiderült, hogy a vádlott nő nem jött el és igy a főtárgyalást nem lehetett megtartani. Taxiba vágta magát egy órai ott­léte után az elöljáró, bement a hi­vatalába és várta a fejleményeket. Eltelt egy hónap, mire újra idézés szólítja ^ elöljárónkat a törvény­székre. Újra a szokásos várakozás, bemegy a tanácselnökhöz, a vádlott újra nincs ott, mire a. legközelebbi tárgyalásra elővezetését rendeli el a törvényszék. Egy órai várakozás után újra taxi, rohanás az elöljáró­ságra ... Lásd, mint fentebb. A következő tárgyalásra csak­ugyan megjelent a vádlott is és igy megtartható volt a tárgyalás. Rövi­den: a vádlott a levél írását el­ismerte, bizonyítani azonban termé­szetesen nem tudott, nem tudhatott. El is Ítélték kemény 30, azaz har­minc pengőre. Az elöljáró taxiba vágja magát... Lásd, mint fentebb. Diktum faktum, a bíróság har­minc pengőre büntette a nőt, az elöljárónak saját személyes zsebét illetően legalább húsz pengőbe ke­rült a taxiköltség. A várakozást, idegeskedést, időveszteséget nem is számítva. Meg is fogadta: többet feljelentést nem tesz senki ellen, még ha azt mondják is róla, hogy ellopta az egész elől j ár ó- Ságot! * JÁROSSY JENŐ DR. nemcsak ügyes ügyvéd, hanem kiváló dalköl­tő is, sőt a Keresztény Községi Párt józsefvárosi listáján mint kerületi választmányi tag is szerepel. Nincs csodálkozni való tehát azon, hogy vasárnapi hang ver seny én. amelyet Uray Margit társaságában rende­zett, ott volt nemcsak a Józsefváros úri közönsége 1 lovszky János és B a j á n Ferenc dr. vezetésével, ha­nem megjelent ott M a g dől n a hercegkisasszony is, továbbá B ár- czy István, Budapest nyugalmazott főpolgármestere. Zengtek a szebbnél-szebb, lelke- sebbnél-lelkesebb magyar nóták, ön­feledten tapsolt a közönség, amely­nek igazán ritka műélvezetben volt része. Amikor két nóta között perc­nyi szünet volt, Ilovszky hangosan felkiáltott: — Pincér, gyorsan egy liter bort szódával! A körülte ülők nevettek, és Ilov­szky barátunk kissé zavaro­dottan nézett körül. Azután ő ne­vetett legvidámabban, és elmon­dotta, hogy annyira magával ragadta a gyönyörű nőt á- z á s, hogy megfeledkezett hirtelen mindenről, és csak az jutott az eszé­be, hogy ilyen gyönyörű nótákat egy pohár bor nélkül hall­gatni nem lehet . . . * CSÖNDES DERÜLTSÉGET KEL­TETT a pénteki rendkívüli közgyű­lésen, hogy M ad ar as s y-B eck Gyula báró, aki közismert figurájá­val a Rassay-párt közgyűlési pad­sorait díszíti, négy heti szabadságot kért a törvényhatósági bizottság közgyűlésétől. Notabene: a kitűnő báró városatyai működése eddig csak a büffében váló fogyasztásban merült ki . . . A jobboldalon gúnyos közbekiál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom