Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-03-07 / 9. szám
1931 március 7. TusnmpjEsr Üzemigazgatóságok és szakbizottságok Irta: Szőke Gyula dr. A belügyminiszteri leirat a főváros folyó évi költségvetését velünk együtt kifogásolja, mert túlságosan bőkezű egyes fizetések, jutalmak és segélyek kérdésében, tu lterjengő a személyzeti létszám az egyes üzemeknél és a legtöbb városi üzem nem jövedelmez. A belügyminiszter nemcsak megállapítja ezeket a bajokat és a jövőre ad utasítást, hanem bizonyos túlzott jutalmakat és segélyeket, töröl is és az általános határokat meghúzza, amelyen belül a törvényhatóság intézkedni tartozik. Sem a takarékosság elvét, sem a felesleges személyzeti létszám csökkentését, sem a jövedelmezőség fokozása iránti kívánalmat a Keresztény Községi Párt nem kifogásolja és a belügyminiszter rendelkezésében nem láthatunk sem törvénysértést, sem az autonómia megsértését. A Keresztény Községi Párt nemcsak mindezt követelte tiz éven át, de következetesen igyekezett azt meg is valósitani és helyesli, amint csakis helyeselni lehet, ha a miniszter felügyeleti jogánál fogva rendelkezik. Csak sajnálatos, hogy a főváros hatósága bevárta azt, hogy a miniszter rendelkezzék és nem igyekezett saját hatáskörében még jobban eleget tenni a mai szomorú gazdasági helyzet követelte takarékosságnak. Ez a költségvetés szokatlan körülmények között jött létre. A régi fővárosi törvény már hatályon kivül volt helyezve, az uj még nem lépett életbe. A régi tanács már haldoklóit, az uj törvényhatósági tanács még nem született meg és igy voltaképpen ez a költségvetés nem a törvényhatósági autonómia, hanem a letűnő tanácsi hatalom költségvetése. Magam, aki éveken keresztül védtem a tanácsot az igaztalan támadásokkal szemben és támogattam minden jóindulatú igyekezetében, ismételten felemeltem a szavamat a pazarlás és a meg nem indokolt kiadások, a túlméretezés és az Önkényeskedéssel szemben. A tanács, mint testület talán helyesen működött, de nem volt képes már ellensúlyozni az egyesek tulbuzgal- mát. A legutóbbi pénzügyi bizottsági ülésen szóvá is tettem, hogy a költségvetést a szakbizottságokkal nem tárgyaltatták és hogy a költségvetés az egyes üzemigazgatóságokban sem, mutattatott be. Voltaképpen tehát a fontos autonóm szerveket megkerülte ez a költségvetés, maga a közgyűlés pedig, amelyhez a felterjesztési határidő előtti utolsó pillanatban került a javaslat, érdemi változtatásokat annál kevésbé tehetett, mert minden pénzügyi vonatkozású határozathoz előzetes tanácsi ^ tárgyalás és javaslattétel szükséges. Arra pedig, hogy az SCHULZ TÜZELÉSTECHNIKAI ÉS ÉPÍTÉSI R.T. K OKIMÉRNÖK GYA'R KÉMÉ NYÉK, KAZÄNBEFALAZÄSOK, IPARI KEMENCÉK,TÉGLA- És, MÉSZ ÉGETŐ KEMENCÉK. BUDAPEST, VII. ARÉNA U.80. TELEFON• JÓZSEF 3*3- Of>. JÓZSEF **10-^2 egész költségvetés vísszaadassék a tanácsnak, annál kevésbé volt mód, mert már az uj törvényhatósági tanács működvén, az ő szervei sem voltak még úgy kiépítve, hogy a javaslaton lényeges módosítást tehessen. Nyilvánvaló tehát, hogy az uj fővárosi törvény szerint a közigazgatás helyes működésének nemcsak mellékszervei, de lényeges kiegészítő részei a szakbizottságok és üzemi igazgatóságok. A szakbizottságok javaslatokat tesznek. A szakbizottságokat a polgármester nem köteles meghallgatni, de éppen ezért, mert ezek a bizottságok nem a hatalom kezelői, hanem a hatalom kezelőjének a hivatott érdektelen tanácsadói, nem mellőzhetők az ügyek intézésében. A polgármester maga mindent nem láthat. Az egyes hivatalok elgondolása akárhányszor lehet elvileg jó, de nélkülözi igen gyakran a mai gazdasági helyzetnek megfelelő okszerűséget és takarékosságot, A szakbizottság, mely érdektelen, de legtöbbször azon ügyosztály ügyeihez értő törvényhatósági bizottsági tagokból alakul, — akik erkölcsileg teljes mértékben felelősek végzett munkájukért, — nyilván sokkal jobban és alaposabban, de függetlenül is vizsgálja meg a javaslatokat és teszi meg észrevételeit, mint az érdekelt ügyosztály. Valahogy úgy látszik azonban, hogy az illetékesek nem egészen értették meg a szakbizottságok szerepét és hivatását, Nem szónokló bizottságról van szó, — remélem, megszűnik az, hogy a bizottsági tárgyaláson elmondott minden beszéd kö- zöltetik a Fővárosi Közlönyben, — hanem olyan tanácsadó szervről, amely a nagykiterjedésü munkában a felelősséget hordozó polgármesternek érdek nélkül, kellő tudással és komolysággal áll rendelkezésére. Ezeket a bizottságokat mellőzni nem szabad, ha azt akarjuk, hogy a közigazgatás helyesen működjék. Az intézkedő ügyosztályoknak a közigazgatás helyes, gyors, jó és takarékos működése érdekében nemcsak a saját elgondolásukat, hanem a szakértő bizottságok véleményét is a polgármester, illetve a törvény- hatósági tanács elé kell terjeszteniük, mert csak igy fog kialakulni az a takarékos közigazgatás, amelyre azt mondjuk, hogy: „a jó családapa, gondosságával“ működik. Ugyancsak a belügyminiszteri leirat igazolja azon sürgető felszólalásaimat, hogy az üzemigazgatóságokat nemcsak meg kellett választani, de azoknak a hatáskörét minél előbb megalkotandó szabályrendelettel körüiirni. Ennek hiányában a leglehetetlenebb intézkedések, formálisan zür-zavarok keletkezhetnek. Az egyik igazgatóság rendelkezik, amely a fővárosnak nemegyszer feleslegesen kidobott nagy ösz- szegeket és ezrekre menő károkat okozó ügyosztályi intézkedéseit fedezi, máshol az üzemigazgatóság lojálisán javaslatot terjeszt az ügyosztály és tanács elé, amelyet az ügyosztály azonban semmibe sem véve, éppen olyan drágán intézi az üzem dolgát, mint azelőtt tette. Egyik oldalon a Városi Színház pazarlása és azzal kapcsolatban a fővárost ért nagy veszteség, a másik oldalon a Szent Gellért-fürdőben az ügyosztályi amerikázással a drága szénpor továbbra is felhasználása tüzelésre, jelzik az igazgatóság hatáskörének kellően meg nem szabott határait és erőtlenségét. Még számos konkrét példát tudnék felhozni, hogy az illetékes ügyosztálynak a szabályrendelet megalkotása körül való késedelmeskedése menynyire kárára van a fővárosnak és mennyire helyes tehát a belügyminiszternek a sürgető rendelkezése, hogy most már bizonyos oktalan bőkezűségnek vége legyen. Ez az utasítás azonban nemcsak a polgármesternek és nemcsak a törvényhatósági tanácsnak szól. Valahogy úgy vagyunk ezzel, hogy „leányomnak mondom, menyem értsen róla“, mert amikor a belügyminiszter a leiratot kiadja, amelyben az illetékesek utasittatnak, voltaképpen nem a polgármester és a törvényhatósági tanács működése ki- íogásoltatik, — akik voltaképpen ugyanezt akarják, de az adott viszonyok között már nem volt idő a keresztülvitelre, — hanem szól ez azoknak az ügyosztályoknak, hivataloknak és tisztviselőknek, üzemeknek és intézményeknek, ahol nem akarják sem a mai időket megérteni, sem azt, hogy a köz pénzével is éppen olyan takarékosan kell bánni, mint az ember a saját pénzével teszi és nem lehet a jól fütött szobában kigondolt, elméletileg ragyogó ötletek megvalósításáért a főváros jövedelmeit és vagyonát igénybevenni. Ezt meg kell érteni mindazoknak, akiknek csak valamelyes közük van a főváros ügyeinek intézéséhez és remélhetőleg el fognak maradni ezáltal azok az egyáltalán nem érdeklő, sőt gyakran a köznek végeredményben kárára szolgáló mindenféle javaslatok, amelyek ok nélkül megduzzasztják a főváros kiadásait. Ezért nem engedjük, hogy az üzemigazgatási szabályrendelet megalkotása tovább is húzódjék és a szakbizottságok munkája mellőz- tessék. Meg vagyok arról győződve, hogy ebben a tekintetben teljesen egyetértünk és akkor nem lesz még- egyszer oka a belügyminiszternek hasonló leirattal figyelmeztetni a főváros közönségét. KERESZTÉNY SZRBŐIPlROSOlf SZÖVETKEZETE mm POSZTÉ NAGYÁRUHÁZA BUDAPEST FÖÜZLET: IV., KÁROLY KIRÁLY-UI 30. FIÓKÜZLET: II., ZSIGMQNQ UCCU 14. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát. Valódi angol szövetekben és más gyártmányú divat különlegességekben nagy választék. Hazai szövetekben, bélésárukban és szabókellékekben a legolcsóbb bevásárlási forrás. Hitelképes egyéneknek fizetési kedvezményt nyújtunk. MEGBÍZHATÓ JO XOBANYI-fklb SZAB VAGYONŐRZŐ RACÍO/REBONY. EX/LINCENI FARIDÖNY. ACÉL-REDŐNY. VÁJZOHREDOMY, SÖTÉTÍTŐ-SZERKEZET. a , FÉMPORTÁL.BOSTWIGH-TOLŐRACS. FALIÉ. SZABADON ÄLL0- NAPED.LENZÖ SZAB. --- „ „S USKTRATYILLAMOS hajtóművel* ÁRBAN íiMINÖitOBEH UTÓLÉRH1TETLEN1 szebeszlói SVSCHULEY GYÖRGY I oki. építészmérnök, építőmester I Hites törvényszéki szakértő Elvállal tervezéseket, építkezéseket és tatarozásokat Vili., Kisfaludi-utca 3 Telefon: J. 300-05. WE?s5ELY KAROLY központi fűtés-, szellőztetés-, vizveze’ék-, csatornázás , fürdő , egészségügyi és légszeszberende- zési vál alata Budapest V, Mária Valéria-u. 19 Telefonhivó1 Aut 827-82 szemieao, mouiraa es wemezesi eilen jMroaaif atsjizstf Üzem: Bpest, l., Lágymányosul. 9. iraoa: i„ Geliennegy-utca 11. Automata 537-12. Alapítási év: 1868. CRISTOFOLI VINCE KŐPADLÓ, FAYENCE FALBURKOLAT BUDAPEST, VII., GIZELLA-UT 31. SZÁM Telefon: Aut. 982-20. Zugló: 69-07. NAGY IMRE LÁSZLÓ Alapúási év: 1884 EZELŐTT LOHR IRMA lózsef főhe ceg ur I SZÉP KOSZORÚK U cs. es kir. fensege W _ „ , . _ í__„ udvari szállítója Y SZOLID ÁROK FŐ-UTCA 1. TELEFON: AUT. 537- 87 &ittíew Ferenc éttitömester '17122., íS3«ar©ss~u#cís 36. sz. MOLNÁR ISTVÁN Villamossági berendező es rádió laboratóriuma: VII., Wesseiénui-ulca 61. Telefon : József 426-56. MEDTSI8 Ferenc ftünyuKűiószeie szattadatmazott irattári táBlagpar BUDAPEST. Itt, UÁC2I-UTCA 51 Nagy arany érmekkel kitüntetve Telefon : Automata 840 - 02 Tulajdonosok: Mentsik Fererc és Mentsik Viktor KA1ZER TELEFON: 630-14 ÉPÍTÉSI vállalata L SZIRTES-U. 3/b. TAPETAK legnagyobb választékban, elsőrangú kivitelben és legolcsóbban HAHN és PREYSS cégnél V., GRÓF TISZA ISTVAN-UTCA 12. ______ Telefon: Au'omafa 816-61. Hi nták és költségvetések diimenfiesek