Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-02-28 / 8. szám

Ifill, évfolyam 8. szám

Budapest, 1931 február 28

VUJ BUDAPEST

*7/

..T'lrVT,

Teic r:

^rjTTfCJU

Előfizetési Arak:

Egész évre.....................................

..... 30 pengő

Fé

l évre..................................................................15 pengő

Eg

yes szám Ara 60 fillér

I

FELELŐS SZERKESZTŐ:

DOBY ANDOR DR

I

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca 9. Telefon: Auf. 828—23. Posiatakarékp. chequeszAmla: 30013

Kapunyitás

Csütörtökön megalakult a. főváros uj törvényhatósági tanácsa is és rövidesen, ha túl leszünk a tiszt- ujitás hátralevő részén, helyreáll a városházán a komoly, alkotómunka szempontjából annyira nélkülözhetetlen nyugalom. Az áradás után visszaszüremkedik elhagyott medrébe a folyó, hogy útját az Óceán felé az előbbi egyhangúsággal folytassa. Kérdés azonban: termékenyítő hatással volt-e az áradás, a földeken ottragadt iszap humusszá változott-e, hogy fokozza a televény teremtő erejét?

E pillanatban még nem lehet megítélni, hogy a választásokat jelképező áradás micsoda uj magokat hagyott a városi politika szántóföldjén. Valójában az sem bizonyos, nemes búza érlelésére alkalmas-e ez a talaj, vagy szikár föld-e, amelyen csak nád és holmi giz-gaz terem. Sötétben vagyunk az egész vonalon, a. fáklya, amelyet programbeszéde szerint a polgármester tart kezében, még alig pislákol, az éjhomályban tétova árnyak lebegnek, kérdésessé téve, átfog-e törni rajtuk a programok és célkitűzések fényforrása. A föld forog zavaros levében, kérdőjelek merednek reánk mindenütt.

A választás izgalmai és a főpolgármester- és polgármesterválasztás ünnepi hangulata után igy jutottunk el a fakó hétköznapokhoz, a mindennapi munka monotonságá- hoz, a szivárványos ábrándok után a való élet taposómalmába. Kétségtelen, hogy a városi politika egész vonalán bizonyos fáradság és kimerültség jelei mutatkoznak, még nem lehet megállapítani, hogy a pattanásig feszített választási küzdelem szokásos utólagos kórtünetéről van-e szó, vagy állandóbb jellegű betegségről-e, amely a közöny és unalom posványába fullasztja a magasbaivelő pályán megindult szekeret.

Ezek az impressziók merültek fel bennünk a törvényhatósági tanács kapunyitása alkalmával. Az első alkalommal természetszerűen nem lehet, megállapítani, hogy az energia csak szunnyad-e, vagy végleg elhalt, a fáradság eltünik-e egy jótékony álom sorám, utána friss ébredés következik-e vagy teljes pusztulás. Egy bizonyos, túlsók a teher a törvényhatósági tanács vállán, párosulva az igen nagy felelőséggel. Sok az apró ügy is és már előre félünk, hogy a tanácsban igen gyakran szüksége fog mutatkozni a különféle álbizottságok kiküldésének, ízelítőt kaptunk ebből már a csütörtöki ülésen is, ahol a halál- sorompó ügyében az első albizottságot már ki is küldték.

Fontos ily körülmények között, hogy a törvényhatósági tanács ne vesszen el a részletekben, módja és alkalma legyen a nagy problémák tárgyalására, is. Az üzemi kérdés, a Tabám ügye, a fürdőváros megvalósítása azok a fontosabb célkitűzések, amelyek visszatérő refrénjei voltak a programbeszédeknek és rövidesen fel fognak tűnni minden valószínűség szerint a törvényhatósági tanács porondján is.

A Meresztem#

magáévá teszi a belügyminiszteri leiratban foglalt helyes

Petrovácz Gyufa áffást fog fal az üzemel* részvény- társasági formájánálz megszűnése meftett, meg van efégedve a mun tzanéftzü fiség ügyében egy heh ivott rendfzivüfi tzözgyüfés tefofyásávat és szükségesnek tartja a konkrét beruházási tervek bemutatását :fh a törvényhatósági tanácsnak

W

— Az Uj Budapest tudósítójától —■

Scitovszky Béla belügyminiszter leirata, amit a költségvetés jóváhagyásával kapcsolatban intézett a székesfőváros vezetőségéhez, általános feltűnést keltett. Az Uj Budapest munkatársa Petrovácz Gyulához fordult, hogy mondja el a maga és a Keresztény Községi Párt véleményét erről a leiratról, amely az általános érdeklődés középpontjába került.

Petrovácz Gyula

a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának:

— Pártunk a belügyminiszteri leiratot részletesen fogja tárgyalni. A Fővárosi Közlöny legközelebbi számában szó szerint meg is jelent ez a belügyminiszteri leirat és majd ennek a hiteles szövegnek az ismeretében fogjuk megtenni észrevételeinket. Előre is kijelenthetem, hogy

a leiratban foglalt helyes intenciókat magunkévá tesszük és oda fogunk törekedni, hogy az abban foglalt követelményeknek eleget tegyünk.

A belügyminiszteri leiraton a takarékosság szigorú követelése vonul végig. A takarékosság pártunknak is legfőbb követelménye, ebben a kérdésben tehát nincs ellentét. Az is bizonyos, hogy túlságosan sok a jutalmazás, különösen az üzemeknél. Ezeket a jutalmakat és mindenféle cimeken járó külön munkadijakat meg kell szüntetni, vagy legalább is le kell épiteni. Általában

egészséges rendet kell teremteni az illetmények terén.

Az általános alapelv az lehet, hogy csak a nyugdijba beszámítható járandóságok jogosultak és változtat- hatatlanok. A főváros súlyos gazdasági helyzetben van, aminek fő oka az adóalanyok gyöngülése. Nem kétséges tehát, hogy az adózás csökkenésével arányban redukálni kell a kiadásokat.

— Abban is igazat kell adnunk a belügyminiszter urnák, hogy

az üzemek részvénytársasági formáját meg kell szüntetnünk.

Nem kétséges, hogy az egész vonalon át kell térnünk az önálló kezelésű üzemek formájára. Az utóbbiakban ugyanis a politikai pártok vezetőinél: sokkal több szavuk van.

Mivel pedig a politikai pártok vezetői joggal követelik, hogy az üzemek üzletvitelébe és adminisztrál ciójába beleszólhassanak, ezt nekik lehetővé is kell tenni, mert különben nem vállalhatnak felelősséget olyan jelenségekért, amelyeknek előidézésében semmi részük nem volt. Megvitatásra érdemes gondolatnak tartom

a rokonüzemek közös igazgatóság alá. vonásának a tervét is.

Én azt hiszem, hogy ezen a téren rövidesen lehet eredményeket elérni es pedig éppen az általunk kiránt takarékoskodás szempontjából.

Felvetettük a munkanélküliség kérdését — kapcsolatban a keddi rendkívüli közgyűléssel. Megemlítettük, hogy az ellenzéki pártok a városházi kormányzópártokat, elsősorban a Kereszténypártot támadják a munkanélküliség enyhítésére vonatkozó indítvány tárgyalásának a mellőzése miatt. Petrovácz Gyula a következőket felelte:

— Az uj ügyrendnek kedden volt a főpróbája. Megmutattuk, hogy a jövőben mi a sorsuk a rendkívüli közgyűléseknek. Minden egyes esetben igy fogaink eljárni. A törvény kimondja, hogy az indítványozó szónokon kívül legfeljebb egy ellenszónok beszélhet és ennek a beszédnek az elhangzása után a közgyűlés azonnal határoz, vájjon az indítványt részleteiben tárgyalni óhajtja-e, vagy sem. Mi a keddi rendkívüli közgyűlésen megmutattuk, miként lehet a munkanélküliség, illetve a közmunkák kérdését a legkomolyabban kezelni. Komoly témákat nem a. szópazarlás, nem az unalomig elcsépelt jelszavak puffogtatása viszi előbbre a megoldás felé. A két szembenálló felfogásnak egymással való összeütközéséből, az érvek összevetéséből kell kialakulnia annak a határozatnak, amely a jövőre nézve konkrétumokat tartalmaz. A keddi rendkívüli közgyűlésnek feltétlenül meg lesznek az eredményei. A baloldalról felvetett ötletek, amelyek tulajdonképpen a kormányzó pártok tervei, rövidesen a megvalósulás stádiumába kerülnek. A törvényhatósági tanács lesz hivatva ezekkel a kérdésekkel már a legközelebbi üléseken foglalkozni, ami bekövetkezett volna, akkor is, ha az ellenzéki pártok nem hívnak

össze e tárgyban rendkívüli közgyűlést.

A szenvedélyek felkeltése és a célt tévesztő botrányos jelenetek megrendezése nélkül is lehet komoly munkát végezni.

Nem kell feltétlenül minden kérdést politikai célból kihasználni. A jövőben mi mindig ennek az elgondolásnak az alapján fogunk eljárni.- Meg vagyok győződve arról, hogy ha most bizonyos neheztelés is mutatkozik egyes baloldali pártokban a miatt, hogy a munkanélküliség ügyében nem juthattak szóhoz, ez a hangulat megenyhül és pedig rövidesen, amikor a fölvetett tervek egymás után testet fognak ölteni. Ha szét. szedjük izére a szocialista indítványt, akkor azonnal megállapíthatjuk, hogy az első nyolc pont úgy volt megfogalmazva, hogy azokat a jobboldal habozás nélkül elfogadhassa. Az utolsó négy pont viszont a pártagitáeió céljait szolgálta. Ezekhez mi hozzá nem járulhatunk Ez a négy pont ugyanis retrograd intézkedéseket akar kierőszakolni a lakásbérek terén. Ezt mi éppen a munkanélküliség enyhítése érdekében nem engedhetjük meg. Nem kétséges ugyanis, hogy

az építkezési tevékenységet a legkevésbbé sem serkentik a la kásforgalmat korlátozó intézkedések.

Aki munkaalkalmakat akar teremteni, az nem támogathat olyan törekvéseket, amelyek a lakásforg*alom és a lakbérek terén elmúlt időket akar visszavarázsolni.

— A leghatározottabb elutasító álláspontra helyezkedünk a munka- nélküliek pénzbeli segélyezése tekintetében is. Tisztán közérdekből helyezkedünk erre az álláspontra, mert meggyőződésünk, hogy csak munkanélkülit szabad segélyezni, munkakerülőt, nem. Már pedig a munkanélkülit a munkakerülőtől megkülönböztetni csak rendkívül hosszú és alapos vizsgálat alapján lehet. Közigazgatási utón ilyen vizsgálatokat lefolytatni lehetetlenség. Tele vagyunk részvéttel az önhibájukon kívül munkanélküliekké váltak iránt, de a pénzbeli segélyezés rendszerét teljes mértékben perli orreszkáljuk. Ezekben a kérdésekben még csak kompromisszum sem jöhet létre köztünk és a szélső baloldal között.