Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-12-05 / 48. szám
TUmmAPEST 1931 december 5. inn yj Rjjméniiseprő Hetei állítson lel a Mos? Súlyos elleniét a mesterek és a segédek álláspontja között — a kereskedelemügyi miniszter csak figyelmeztetheti a kerülelek arányialanságára a tóvárosi, de intézkedési iona nincsen Az Uj Budapest tudósítójától — \ napilapok hasábjain szinte nap-nap után találkozunk olyan cikkekkel, amelyek a napirenden lévő munkakerület-szaporitasi kérdéssel kapcsolatban _ az eg esz kemény seprőkérdés mibenlétet feszegetik. A munkaadóikkal szemben természetszerűleg elégedetlen ke- ményseprősegédek állandóan ostro- molják ci hatóságokat, állitsoii 1g1 számukra minél több kéményseprési munkakerületet, hogy igy oii- állósághoz jussanak, mesterekké lehessenek s hogy a közvéleményt is megnyerjék a maguk számara, olyan nagyhangú cikkeket helyeznek el. 'amelyek a kéményseprő- mestereket, mint minden ellenszolgáltatás nélkül órtási jövedelmeket huzó egyéneket állítják be, akik még munkásaikat is kiuzsorázzak. Ismét felütötte fejét a kéményseprés községesitésének a gondolata is, s természetesen könnyű ennek az eszmének hiveket toborozni éppen ma, amikor a gazdasági helyzet a •közületeket és a magánosokat egyaránt takarékoskodásra kényszeríti. A kéményseprő-kérdés tűzrendészen vonatkozásainál fogva közérdekű kérdés és ezért most, amikor a székesfőváros ^ közgazdasági és ipari ügyosztályának vezetője, Ba- barczy István báró egy olyan tervezetet készített, amelyik a kémény- seprési kerületek számát hússzal, a jelenlegi 59-ről 79-re emeli, lapunk olvasóit bizonyára érdekelni fogja, ha ezt a kérdést egyik-másik oldaláról tárgyilagosan megvilágosit- juk. Elsősorban is számoljunk le azzal az abszurd beállitással, mintha a kéményseprőmestereknek 50.000 pengős évi tiszta jövedelmük lehetne; hiszen maga Babarczy báró nyilatkozott. hogy a jövedelemszámitás- nál egy kémény után évi 2 pengő 30 fillér seprési dijat szabad csak számításba venni s már ez alapon is 10.000 kéménynek kell lenni egy olyan munkakerületben, amelyik 23000 pengő nyers jövedelmet adna. Ebből a nyers jövedelemből a súlyos adókat és más közteherjellegü szolgáltatásokat, a munkások fizetését, a műhelybórt, ennek fűtését, világítását, a szerszámok pótlását, a munkásbiztositási dijakat stb. 50 százalékos üzemi költségre átszámítva, 10.000 kémény után legfeljebb 12.000 pengő tiszta jövedelem állhatna elő, 50.000 pengős tiszta jövedelemhez tehát 40.000-nél is több kémény kellene, holott maga a hatósági egybeállítás tanúsítja, hogy a ; jelenlegi munkakerületek kéményszáma a 6—12 ezer között ingadozik s ezeknek egy jelentős száma is csak télen használt, tehát a dij felét fizető kémény. A Budapesti Kéményseprő Ipar- testület 13 uj kéményseprési munkakerületet javasolt, mert figyelembe vette egyfelől azt a törvényes rendelkezést amely szerint tűzbiztonsági okokból egy munkakerület se lehet kisebb, mint olyan, amelyik két állandó segédnek tartására és díjazására módot nyújt, másfelől figyelembe vette a sajátos fővárosi viszonyokat, amelyek^ nem hasonlíthatók össze se a vidéki városok, se a községek munkáltatási és megélhetési körülményeivel; az ipartestület felosztása alapján se jut egy- egy munkakerületre 6—8000 keménynél^ több; miképpen tud az ügyosztály 20 uj munkakerületet kreálni, ez egyelőre ismeretlen előttünk, de csakis úgy lehetséges, hogy éppen a legrégibb jogokhoz tartozó munkakerületeket teljesen kettévágja s nincs tekintettel se a reáljogokra, se más ^ szerzett igényekre. Tisztes polgári exi&ztenciá- kat tönkretenni bizonyára nem lehet szándékában a hatóságnak, annál kevésbé, mert minél bizonytalanabbá tesszük a mesterek megélhetését. a tűzbiztonsággal együtt annál bizonytalanabbá lesz munkásaik exisztenciája is. A községesités gondolatával igen hamar végezhetünk. Akit a kom- munbeli községesitett kéményseprőipar meg nem győzött ennek a veszedelmeiről azt figyelmeztetjük az ipartörvény-novella 4. §-ára, amelyik szerint a képesítéshez kötött kisipari kereteken belül űzött mesterséget községesiteni nem lehet, de még akkor sem lehetne, ha ez az akadály nem állana a szociáldemokraták’ kedvenc gondolatának útjában, mert a reáljogokat meg kellene váltani, gondoskodni kellene_ a mesterekről, az özvegyekről, a kiskorúakról, erre pedig a fővárosnak belátható időn belül alig lesz pénze. A kéményseprő ipar monopóliumszerű jellegét, s azt a. különleges elbánást, amelyben az ipartörvény részesíti, tűzbiztonsági hivatásának köszönheti; ennek az iparnak a gyakorlását szigorú korlátok közé szorították, súlyos felelősséggel terhelik, a lakosság élet- és vagyonbiztonságát tehát csak olyan egyének kezére lehet bízni, akiket a minden— Az Uj Budapest tudósitójától — Jelentette az Uj Budapest, hogy a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség is állást foglalt a Baross-uccai villamosközlekedés megszüntetésével szemben és azt a kívánságát fejezte ki, hogy a Wenckheim-palota előtt hurokvágány létesítésével tartsák fenn a villamosforgalmat. A Beszkárt igazgatósága két igazgató- sági ülésen foglalkozott, mint közvetlen érdekelt, a Baross-uccába tervezett autóbuszközlekedéssel és Fol- kusházy alelnök-vezérigazgató most; részletes memorandummal fordult a polgármesterhez az Orczy-tér és a pesti Dunapart közötti villamosjáratoknak autóbuszjáratokkal való felcserélése tárgyában. Megállapítja a Beszkárt, hogy a még 1888-ban épített Baros-uccai villamos a főváros közúti vasúti forgalmi hálózatának egyik legforgalmasabb és legfontosabb ütőere ás ha ezen a vonalon a villamosvasúti forgalom felhagyatnék, ez az intézkedés nemcsak a Beszkárt üzemvitelében, hanem a főváros egész közlekedésében is igen jelentős és mélyreható változásokat okozna. Az Autóbuszüzem fejlesztésének a polgármester által tervezett módja, noha a Beszkárt átérzi a autóbuszközlekedés fejlesztésének fontosságát és szükségességét, nem felel meg az Európaszerte elfogadott és a gyakorlatban érvényesített elveknek. A Beszkárt szerint az autóbusz- üzem üzemköltsége lényegesen drágább, mint a villamosvasutaké: napi 708 kocsijáratta.1 13—14.000 utas utazik át jelenleg a Baross-uccai vonal legforgalmasabb pontján, a Máriá Terézia-téren és ha az Autóbusz- üzem ezen az útvonalon olyan köz-, lekedést akarna nyújtani, amely az utazóközönségnek érdekeit a maihoz hasonló mértékben kielégítené, lényegesen növekedne az üzem deficitje, hiszen az Autóbuszüzem köztudomás szerint lényegesen magasabb üzemköltséggel dolgozik, mint a villamos. A Beszkárt 1,200.000 pengőre teszi a Baross-uccai vonal rész felhagyása esetén a várható évi bevételcsökkenapi megélhetés gondjai alól fel kell menteni. Az ellen senkinek sem lehet kifogása, ha tüzrenilöri és szociális érdekek újabb kéményseprő- mesteri állások szervezését követelik; de ezt a kérdést hangzatos jelszavak szerint elbírálni, a tájékozatlanság és az irigység martalékául dobni nem szabad. Hallottuk, hogy a minisztérium még húsznál is több munkakerület felállítását, sürgeti. Erre nézve fel kell vetnünk azt a kérdést, van-e beavatkozási joga egyáltalában a ke- i eskedelemügyi minisztériumnak! ügy tudjuk, a munkakerületek számának megállapítása, s általában a szabályrendelet rendelkezéseinek megalkotása a székesfőváros ^ autonóm joga; a miniszter a törvény értelmében csak alaki kifogásokat tehet, s a seprési dijak megállapításába szólhat bele, a munkakerületek beosztásának a joga autonóm jog, hiszen a jelenlegi miniszternek egyik elődje 5266/1914. számú elvi jelentőségű leiratában maga állapította meg, hogy a „miniszternek csupán az az eszköz áll rendelkezésére, hogy az egyes kéményseprési szabályrendeletek módosítása alkalmával az illető szabályrendeletet módosító közületet a munkakerületek jövedelmezőségének aránytalanságára felhívja, s a közűdet figyelmébe ajánlja az aránytalanságnak megszüntetését.“ nést, ami 6,270.000 fizető utas elmaradását jelenti. Megállapítja a Beszkárt, hogy a Baross-uccai vonalrész felhagyása esetén képtelen lenne az 1932-ik évre megállapított rendkívüli területhasználati díjnak teljes összegben való beszolgáltatására, vagyis a Baross-uccai viszonylat megszüntetése a főváros háztartásában is súlyos kalamitásokat okozna, kétségtelen lévén, hogy az Autóbuszüzem nem lesz abban a helyzetben, hogy a fővárost az előrelátható veszteség erejéig kárpótolja. Legsúlyosabb érve Folkusházy- uak, hogy 1923. óta a megváltáskor teljesen leromlott állapotban átvett vonalrészt 1,400.000 pengővel rekonstruálni volt kénytelen. Hozzászámítva ehhez az összeghez a szö- banforgó vonalrészbe fektetett építési tőke elértéktelenedését is, a főváros 3,500.000 pengő effektiv vagyoni veszteséget szenvedne, aról nem is beszélve, hogy a Beszkárt területhasználati szerződése csak bizonyos feltételek bekövetkezése esetén teszi a főváros számára lehetségessé a Baross-uccai villamos megszüntetését. Folkusházy szerint a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozatára és ennek a kereskedelemügyi miniszter által vasutf elügyedeti szempontból való jóváhagyására lenne szükség, hogy a Baross-uccai vonal forgalma beszüntethető legyen és hogy a beruházási tőkének részét képező vasúti létesítmények elbonthatok és a vágányok felszedhetek legyenek. Igen érdekes a Beszkárt memorandum azon része, amely devizaszük- ségleli szempontból von párhuzamot az autóbusz és a villamos között. Az Autóbuszüzem vitelére szükséges bizonyos fogyasztási anyagoknak a biztosítása számos külföldi alkatrésznek és anyagnak állandó behozatalát teszi szükségessé, miért is a Beszkárt azon a véleményen van, hogy német és angol példára teret kell engedni a. közúti forgalomban a sínhez nem kötött és villamos energiával hajtott trolleybusznak. A trolleybuszok alkalmazását nálunk az országos energiagazdálkodási szempontok is teljes mértékben indokolják. amit a konkrét esetben az Egyetem-ucca és a Dunapart között a Calvin-tér rendezésével kapcsolatosan kiván a Beszkárt rend- szeresittetni. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a Baross-uccai villamos meg szüntetésének terve máris meg- bukottnak tekinthető, — ami azonban legkevésbé sem jelenti azt, hogy a Veress Pálné-uccai, Prohászka Ottokár-uccai és Kecskeméti-uccai villamos közlekedés megszüntetését ne kellene a legsürgősebben végrehajtani olyképpen, hogy a Baross- uccai villamos a Calvin-téren részben a Muzeum-körutra, részben a Vámház-körutra hajlana el. Az Autóbuszüzem a belvárosi villamos- közlekedés megszüntetése esetén a 9-es és 15-ös járatok süritését tervezi és deficitjének eltüntetése céljából teljes erővel veti rá magát a Nagykörúton a villamosközlekedéssel párhuzamosan haladó autóbuszközlekedés gondolatának megvalósítására. CgU iskolaorvos túlkapásai meri KésiK az iskolaorvosi szabályzat ? — Az Uj Budapest tudósítójától — A legutolsó tiz esztendő egyik legszebb közegészségügyi alkotása Végh János nyug. tisztifőorvos érdeméből az iskolaorvosi intézmény, amelynek létesítésével Budapest megelőzte Európa öszes nagyvárosait. Évek óta működik a főváros valamennyi iskolájában az iskola- orvosi intézmény és a közoktatás- ügyi bizottság legközelebbi ülésén már tárgyalni is fogja az iskolaorvosok rendtartását, fegyelmi szabályzatát és ezzel kapcsolatban az iskolaorvosok mellett rendszeresített iskolanővérek kötelezettségeit is. Sürgősen szükség van a szabályzat megalkotására, mert az intézmény ellen olyan panaszok merültek fel, amelyek legnagyob részben az intézmény hiányos ellenőrzésére vezethetők vissza. így pl. tudomást szereztünk az egyik kültelki elemi iskolában ler játszódó különös dolgokról. Az. ide beosztott iskolaorvos vizsgálat alkalmával levetkőzteti a növendékeket, többek között a hatodik elemibe járó leánygyermekeket is, még pedig az orvosi rendelésre váró többi leánygyermek jelenlétében. Ugyanez a helyzet á fiuknál is, akik viszont ádámkosz7 tömben kénytelenek az orvosi vizsgálaton várakozni, amig reájuk ke-, riil a sor. Előfordult, hogy a leányok, akik között tizenkét évesnél idősebbek is vannak, meg is tagadták a levetkőzést, sőt állítólag az iskola római katolikus hitoktatója panasszal is fordult volna az orvos ellen, aki különben állandóan protek- torait és összeköttetéseit hangoztatja. a felsőbb hatóságokhoz. Hogy a feljelentés a konkrét esetben valóban megtörtént-e, lett-e következménye, nem tudjuk, ellenben bizonyos közérdekű kérdéseket kell fel vetnünk. Kinek a hatáskörébe tartozik az iskolaorvosok és iskolanővérek ellenőrzése fegyelmi és orvosi szempontból? Mi az oka annak, hogy most csak valami ideiglenes szabályzat alapján működik az egész intézmény, a végleges szabályzat megalkotása pedig esztendők óta késik? Mi az oka annak, hogy az iskolaorvosi intézmény adatait csak hónapok múlva a beírások után látja meg a nyilvánosság? Van-e az iskolaorvosi intézménynek referense a főorvosi hivatalban, de ha van is, a főorvos, vagy közkedvelt helyettese, a közegészségügyi tanácsos ur miért nem tartja szükségesnek legaláb évenként egyszer az iskolaorvosi intézményt személyesen felülvizsgálni, hogy efajta panaszok ne fordulhassanak elő? „PAX“ vörösrézből készült szénsavas kézi ifls- oltókészQlék a legjobb. Gyártja és kaphatói HIRMANN FERENC lémárngyár BUDAPEST. VII.. CSANYI-UTCA 7-9. Jtfeg&ufcott a ífiaross-utcai autóbusz terve Ji d&eszí&ári Ékimutatja, fkogm o Baross- uteai viffam&stközfeföedés megszüntetése 3,500.000 pengő vagyoni fkáét és évi pengő ffeevétet-esöfkfkenést ofkoz a fővárosnak — Ji íöeÍDÓrosfeóf eiiümkík a vi ff amos: az Jiutó&uszüzewn sm §-es és 13-ös járatot* sűrítését és a Jfagißfkömton autőfouszjáratofk rendszeresítését tervezi
