Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-11-07 / 44. szám
ruKtroAPisJ 1931 november 7. A Vásárpénztár segélykiáltása a polgármesterhez Milliókra menő károsodás topja érni a fővárost, ha felszámolják a Vásárpénztárt: jelenti ki az intézet igazgatósága - Ingatlanugynokok inváziója a Vásárpénztár ellen a felszámolás hirére — Az Uj Budapest tudósítójától — A■ fóVáTös törvényhátóság'i tanácsa hétfői ülésén a Vásár pénztar felszámolása mellett foglalt állást, illetve amellett, hogy a városnak efct a monopolisztikus üzemet a Községi Tákarékpéfiztárba olvasz- síák. -A- tanácsi döntés egyelőre csak elvi jelentőségű, annál iá inkább, mivel a Vásárpénztár felszámolásának nagyon sok akadálya van és lehetséges, hogy ezek a súlyos nehézségek visszatartják a főváros vezetőségét az elvi határozat gyakorlati végrehajtásától. A Vásárpénztár vezetősége természetesen harcol az intézet megszüntetése ellen. A napokban terjedelmes beadványt intéztek Sipőcz polgármesterhez és abban részletesen kifejtik, hogy miért nem tartják indokoltnak és célszerűnek a részvénytársaság felszámolását. Mindenekelőtt előrebocsátják, hogy a felvilágosító jelentéssel a Vásár- pénztár igazgatósága semmiképpen nem akar beleavatkozni a székesfőváros jogkörébe, csupán kötelesség- szerű véleményt terjeszt elő. A felszámolás jogi akadályai A Vásárpénztár és a székesfőváros között 1908 január 22-én kelt az alapszerződés és 1924-ben a pótszer- ződés. Ezek szerint a Vásárpénztárnak nincs joga felszámolni, mert ez csak 1980-ban történhetik 1982-re. Ha tehát a Vásárpénztár részvénytöbbsége nem a székesfőváros kezében volna és a Vásárpénztár a felszámolást kimondaná, szerződésszegést követne el. Az a különleges helyzet, hogy a székesfőváros a V ásárpénztár részvény többségének tulajdonosa, lehetővé teszi azonban, hogy a főváros a részvénytársaság, közgyűlésén szavazatával a felszá-• molást kimondja, de — ebbe a kisebbségi részvénytulajdonosok aligha nyugodnának bele szó nélkül. Van a felszámolásnak egyéb nehézsége is. így a felszámolás kimondása esetén meg kellene áMapi- tani a monopolisztikus szerződés értékét és a kisebbségi részvényeseket is arányosan ki kell elégíteni. Egyáltalán nem biztos, hogy ez egészen simán fog menni. A Vásárpénztárnak a polgármesterhez intézett beadványa természetesen indokolatlannak tartja a részvénytársaság megszüntetését. Az uj igazgatóság rendet teremtett A Vásárpénztár ezidőszerinti helyzete — mondják a beadványban — nem ad okot a felszámolásra. A jelenlegi igazgatóság két évi kitartó munkássággal a Vásárpénztár minden ügyét rendbehozta, az ügyvitelt a szerződésben előirt normális mederbe terelte és amennyire ez a mai viszonyok között egyáltalában lehetséges volt, a további veszteségek forrásait tőle telhetőén megszűkítette, úgyhogy a Vásár- pénztárnál semmivel sincs több nehézség, mint a többi pénzintézetnél. Ezeknek a nehézségeknek azonban nem az igazgatóság az oka, hanem a mai válságos gazdasági helyzet. A továbbiakban azt fejtegeti a beadvány, hogy az intézet felszámolása _ nem fogja mentesíteni a Vásárpénztárt kötelezettségeitől. így be kell majd hajtani künnlevő- segeit. A fennálló szerződések alapján a kinnlevőségek behajtása, evekig is el fog tartani. Ezenkívül értékesíteni kellene az ingatlanokat és eleget kellene tenni az összes kötelezettségeknek. A Vásárpénztár igazgatósága szerint ezek között legterhesebb a gróf Zichy AladárFEZEK KÁROLY ércöntöde VII., Hungária-körút 201. Tel.: Z. 68-94. Öntetne!! kész kivitelben: Szobrok, életképek, ilremiéiiók stb. és mindennemű Ipari öntvények. ral és Lyviával szemben az adonyi bérletért vállalt jótállás. Nagyon sötét képet fest a beadvány azokról a veszteségekről, melyek a részvénytársaság megszüntetése esetén keletkeznének. így a következőket mondja: A likvidáció hátrányai — Ha a Vásárpénztár a felszámolást a jelenlegi gazdasági dekadenciában kimondja és annak végrehajtását azonnal megkezdi, akkor milliókra menő károsodás fogja érni a fővárost. Ha pedig évekig vár az ingatlanok értékesítésével, a követelések behajtásával és a bérletet sem tudja átadni, akkor minden terhes funkcióját végzi Ukvi- dációs állapotában is, de nehézségekkel és nagy költségekkel s ugyanakkor elesik monopolisztikus üzletétől, mert azt szerződésszegéssel elvesztette. A takarékossági bizottság, amely, mint ismeretes, a Vásárpénztár megszüntetését javasolta, oly módon képzeli ezt el, hogy egyidejűleg a Vásárpénztár monopóliumát a Községi Takarékpénztárhoz utalják át. Ezzel az elképzeléssel széniben is aggályai vannak a Vásátf- pénztár igazgatóságának s ezekét az aggályokat a polgármesterhez intézett beadványban a következőképp fejtik ki: — Ami a monopóliumnak a Községi Takarékpénztárhoz való átuta’r lását illeti, a szerződést a székesfőváros nem adhatja át a Községi T akar ékpénztárnak úgy, mint egyszerű adományt, hanem előbb a Vásárpénztárral kell a jogviszonyt rendeznie és a Községi Takarékpénztárral uj szerződést kell kötnie, amelyet a törvényhatósági bizottság köthet meg a kormányhatóság ;jóváhagyásával. < - .. w Mit kíván f az érdekeltség? A beadvány magától értetődően rámutat a Vásárpénztár fontos szerepére és hangoztatja, hogy a főváros közélelmezésének és a Budapestre koncentrálódó állatforgalom- nak lebonyolításában nélkülözhetetlennek bizonyult. A közélelmezés és a husiparosság érdekében teljés mozgási szabadságot és önálló keretet kívánnak és kifejtik azt, hogy a Vásárpénztár működése a Községi Takarékpénztár keretében — éppen a mai időkben — „közgazdaságilag sem meg nem okolt, sem meg nem engedhető“. A beolvasztás elleni érveket támogatják az alábbi okfejtéssel is: — Azt hisszük, hogy a jelenlegi viszonyok között a Községi Takarékpénztárra sem volna előnyös a takarékossági bizottság javaslata. A Községi Takarékpénztár ugyanis nem adhat más hitelt, mint bank- szérűén fedezettet. A vásárpénztári ügyfelek közöt olyan, amelyik ilyen fedezetet adni tudna, sajnos, nem igán van és ezért a Vásárpénztár kénytelen szerződése értelmében a takarékpénztárnál szokásos mértéiben túl személyi hiteleket engedélyezni és ezek kockázatát csak fokozottabb felügyelettel és ellenőrzéssel enyhítheti. — Kötelességszeriien rá kell még mutatni arra is, hogy a székesfőváros a Vásárpénztárral mint részvénytársasággal szerződött, amelyben kisebbségi részvényesek is vannak. A kisebbségi részvények főleg husiparosok kezében lévén, valószínűleg nem fogják szó nélkül tűrni eddig megszokott intézményüknek megbolygatását. A legnyomósabb ok Mint legnyomósabb okot a felszámolás ellen ezután azt hozták fel, hogy a Vásárpénztár felszámolása esetén a jövő évben egy fillért se tudnak megtakarítani, de azután sem még 4—5 évig. mert az intézőt f elszámolása legalább is ennyi ideig fog tartani. Sőt még szaporodnának is a költségek, minthogy a felszámoló intézet uj üzleteket már nem köthetne s ennek következtében egy uj szervet kellene beállítani. A felszámolás időpontjáról kijelentik, hogy az gazdasági szempontból egyáltalában nem szerencsés, majd a felszámolásból kifolyóan támadó nagy veszteségeket jósolják meg. — A felszámolásnak — mondja a beadvány — a jelenlegi rossz gazdasági viszonyok között való kimondása és a követelések behajtásának az erősen megcsökkent fizetőképesség idején való forszirozása nemcsak a husiparosokat és más ügyfeleinket tenné tönkre, hanem a követelések jelentékeny részét ké lessé, vagy behajthatatlanná tehet né és a főváros ebből kifolyólag az átmenetileg esetleg mutatkozó elviselhető veszteségekkel szemben elő re ki nem számítható nagy veszte ségek származhatnának. Ezeket a veszteségeket igen nagy összeggel tetéznék még a felszámolás következtében elboosájtandó alkalmazottak felmondási és nyugdíjigényei. Adony — Ugyanez a helyzet a bér gazdaság átadásánál is, amikor a kétmillió pengőt meghaladó állatállományt és a berendezéseket egy uj bérlőnek talán csak milliós engedménnyel lehetne átadni anélkül, hogy a még tiz éven át fennálló tökéletes autopneu készfizetői kezesség alól a Vásárpénztár, illetőleg a székesfőváros mentesülne. Hasonló a helyzet a Vásárpénztár birtokában levő ingatlanok értékesítése esetében is. A Vásárpénztár igazgatóságának tizennégy oldalas beadványa részletesen beszámol még az intézet várható jövedelmezőségéről és annak a kijelentésnek hangsúlyozásával végződik, hogy az intézet igazgatósága az esetleges felszámolás miatt bekövetkező károkért minden felelősséget előre is elhárít magáról. A Vásárpénztár rendkívül érdekes badványáról szóló beszámolónkban végül nem hallgathatjuk el azt, hogy az intézet felszámolásának hirére az ingatlan- és ház- ügynököknek valóságos hadserege osti’omolta meg a Vásárpénztár vezetőségét abban a hiszemben, hogy a felszámolás esetében az intézet telkeit, házait, birtokait áron alul szerezhetik majd meg. Wolff Károly ünneplése Csilléry üdvözölte a névnapját ünneplő pártvezért — Az Uj Budapest tudósítójától — Aj Keresztény Községi Párt névnapja alkalmából küldöttségileg kereste fel Wolff Károly dr.-t, a párt elnökét budai lakásán. A küldöttségben, amelyet Csilléry András dr., a párt társelnöke és Bednárz Róbert apátplébános, a párt ügyvezető alelnöke vezettek, résztvettek többek között Buday Dezső, Petrovácz Gyula, Müller Antal, Tabódy Tibor országgyűlési képviselők, Lázár Ferenc felsőházi tag, Ilovszky János, Nagy Károly ny. főkapitányhelyettes, Verebéig Jenő, Vizdos Géza dr.. K. Császár Ferenc, vitéz Csik László dr., Pilis Lajos és mások. Az ünnepi beszédet Csilléry András dr. mondotta: — Elhoztuk Neked — mondotta Csilléry — névnapod alkalmára az utolsó virágokat, amiket a tél fagyos szele meghagyott. Közeleg a tél, kopott ruhák, hideg szobák könnyűvé teszik a háttérben leselkedő lélekkufárok helyzetét. Állani kell, erősen és férfiasán a gáton, hogy az utolsó tiz óv eredményeit biztosítani lehessen a városházán. Végezetül névnapja alkalmából a megjelentek és a távollevő párttagok őszinte szeretetét és tiszteletét tolmácsolta a pártvezér iránt. Wolff Károly meghatottan köszönte meg a megtiszteltetést, abban a meggyőződés- ben, hogy ez nem formalitás, hanem a, harcban egybeforrott lelkek kölcsönös üdvözlése. Ezután az országos és a várospolitikai aktuális kérdések taglalására tért át. — Mutasson Európában — mondotta Wolff — bárki egy várost, amely Budapesten kívül képes volt deficitmentes költségvetést produkálni. Megőriztük hosszú és nehéz tárgyalásokban a főváros háztartási egyensúlyát, ez az eredmény tiz esztendő becsületes és céltudatos munkásságának az eredménye. Nem csináltunk temetőt Budapestből, nem emeltük az adókat, a, költségvetésben élet lüktet. (Általános éljenzés és taps.) Jutott pénz az egyháznak, a kórházaknak, a tanügynek és legfőképpen a szociális feladatoknak. Nem akarok most párhuzamot vonni az állani és a főváros háztartási vitele között; < csak rámutatok árrá, hogy meg kell nézni az állam háztartásvitelét, szemben a fővároséval, össze kell hasonlítani Budapest és a vidék városainak költségvetéseit. Megállapítom, hogy a főváros jövő évi költségvetésében, ha nem is any- nyira, mint a múlt boldog esztendeiben, jutott elegendő pénz közmunkákra és az előirányzott közmunkákat végre is tudjuk majd hajtani, a bevételeket pesszimisz- tikusan irányoztuk elő, azokban nem csalódhatunk. Rámutatott ezután Wolff Károly, hogy az állam is nehéz gondokkal küzd, valóban nehéz feladat a hatos bizottság rendcsináló munkája. Ö éppen a tegnapi nap folyamán vetette fel a bizottságban a kamatmoratórium tervét, ha ez megvalósul, nemcsak az állam, hanem a főváros helyzete is jelentékenyen javulni fog. Ezt a reális és higgadt beállítást tudja a párt elé vázolni a mostani nehéz napokban. Nyugalomra int mindenkit, megfontolásra van szükség, mert itt a lelkek válsága: tömeghisztéria, a katasztrófától való félelem, de nem lesz katasztrófa: közbiztonságunk olyan nívón van, hogy visszaüzU azokat, akik a meglevő államrend ellen mernek támadni. Rendületlen hittel és bizalommal van a jövő iránt. Meg van győződve arról, hogy nem a szociáldemokrácia és nem a kom munizmus, hanem a keresztény gondolat fogja kimenteni kétségbeesett helyzetéből a világot. Végezetül kitartásra, buzdította híveit. Névnapja alkalmából a küldöttségek és látogatók egész sora kereste fel Wolff Károlyt. A Keresztény Községi Párt küldöttsége még Wolff Károlynál tartózkodott, amikor névnapja alkalmából Sipőcz polgármester látogatta meg Wolff Károlyt. A párt tagjai lelkesen ünnepelték a polgármestert, akit Wolff Károly a párt előtt meleg szavakkal köszöntött. Megköszönte Sipőcz látogatását és kijelentette, hogy a polgár- mester évtizedek óta barátja; ez a barátság kiállotta a tüzpróbát és fenn fog állani a messze jövőben is. A küldöttség tagjai Wolff Károly és Sipőcz Jenő éltetésével távozott el.
