Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-01-31 / 4. szám

1931 január 31 OJ BUDAPEST 7 Küiiötdi propagandánknak mi a legcélravezetőbb eszköze? Reflexió llovszhy Jánosnak az Uj Budapestben „Propaganda — téma nélkül“ című cikkére uersenytMási hirdelmfinv Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetésok“ rovatának élén közölt általános ajánlati föltételekre, nyilvános versenytár gyalást hirdetek a X. leér., Maglódi-uton épülő „Horthy Miklós szeretetotthon ‘ kór­házépület építkezésével kapcsolatosan szük­séges XVII/b vasbetétes műkő faburkoló munkákra. A bánatpénz tekintetében a fentebb emlí­tett „Hivatalos hirdetések“ rendelkezései az irányadók. A vonatkozó költségvetési kiírás nyom­tatványai ivenként 0.50 pengőért kaphatók 1931. évi január hó 5-étől kezdve naponta délelőtt 11—1 órák között a polgármesteri II. (középitési) ügyosztály IV„ Központi városháza, III. em. 342. sz. szobájában. Kü­lön is felhívom az ajánlattevők ügyeimét arra, hogy a szóbanlevő építkezés ügyében kelt s a kormányhatóság áltál is jóváha­gyott 570/1930. kgy. számú határozat kikö­tése szerint a vállalkozók a budapesti mun­kanélküliség enyhítése érdekében a munkák elkészítéséhez elsősorban budapesti munká­sokat tartoznak alkalmazni, illetve vidéki munkásokat csak abban az esetben alkal­mazhatnak, ha a budapesti munkaközvetí­tők nem tudnak megfelelő munkást közve­títeni. A rajzok, tervek és minták megtekinthetők és a szükséges felvilágosítás megszerezhető Szabolcs Ferenc (lakik: Szondy-u. 92. sz„ telefón: Aut. 288—83.) tervező műépítésznél vagy az előadónál, a Központi városháza, III. em. 330. ajtó alatti hivatalos helyi­ségben. Az ajánlatok 1931. évi február hó 6-án (pénteken) dél­előtt fél 11 óráig a polgármesteri II. (középitési) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon ügy­osztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 11 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1931. évi január hó 2-án. A székesfőváros polgármestere. Versenylörnyaiasi hirneMy Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános versenytár­gyalást hirdetek a X. kér., Maglódi-uton épülő „Horthy Miklós szeretetotthon“ kór­ház-. és kapusépület és szolgálati folyosó építkezésével kapcsolatosan szükséges XVII. padlóburkoló munkákra. A bánatpénz tekintetében a fentebb emlí­tett „Hivatalos hirdetések“ rendelkezései az irányadók. A vonatkozó költségvetési kiírás nyom­tatványai ivenként 0.50 pengőért kaphatók 1931. évi január hó 5-étől kezdve naponta délelőtt 11—1 órák között a polgármesteri II. (középitési) ügyosztály IV., Közp mti városháza, III. em. 342. sz. szobájában. Kü­lön is felhívom az ajánlattevők ügyeimét arra, hogy a szóbanlevő építkezés ügyében kelt s a kormányhatóság által is jóváha­gyott 570/1930. kgy. számú határozat kikö­tése szerint a vállalkozók a budapesti mun­kanélküliség enyhítése érdekében a munkák elkészítéséhez elsősorban budapesti munká­sokat tartoznak alkalmazni, illetve vidéki munkásokat csak abban az esetben alkal­mazhatnak, ha a budapesti munkaközvetí­tők nem tudnak megfelelő munkást közve­títeni. A rajzok, tervek és minták megtekinthetők és a szükséges felvilágosítás megszerezhető Szabolcs Ferenc (lakik: Szondy-u. 92. sz., telefón: Aut. 288—83.) tervező műépítésznél vagy az előadónál, a Központi városháza, III. em. 330. ajtó alatti hivatalos helyi­ségben. Az ajánlatok 1931. évi február 5-én (csütörtökön) d. e. fél 11 óráig a polgármesteri II. (középitési) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon ügy­osztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 11 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1931. évi január hó 2-án. A székesfőváros polgármestere. Űzv. Fratrichevich Istvánná szobafestő és mázoló Budapest, VII., Dembinszky-u. 33. MUCSNYÁK KÁROLY Sudepesl Sztelövftiisl vinaflfl étterem Bankettek, társasvacsorák, lakomák, stb. céljaira az 1. emeleti éttermek kaphatók. Elsőrangú konyha. — Szolid árak. TELEFONI AUTOMATA 811-41. CSERÉPY ISTVÁN kőmivesmester, építési vállalkozó BUDAPEST, Csengeri-u. 45 Telefon : 165—25. LEDNICZKY ÉS TÁRSA épület- ésmiilaUalosok, redőny és napellenző gyára BUDAPEST, IX., RÁDAY-UTCA 31. Telefon: Aut. 852-59- Kéeaitményei: Acéllemez-, (a- és vászonredőnyök. Napellenző- emyők minden kivitelben. Elsötétítő berendezések, kézi és motorhajtásra. Színházi vaslOmrönyök Vasszerkeze:ek, épület- és mülokatosség Túlhaladott állásvont, hogy a propaganda fontosságáról meditál­junk. A propaganda szükségét — mint azt Ilovszky János igen bölcsen fejtette ki — az északi fjor- dok legtávolabbi pontjain épp úgy ismerik, mint akár a Fidzsi szige­teken. Az őstermészet romlatlan ro­mantikája behódolt a reklám előtt, mint ahogy az egyén érzi a propa­gálás ösztönös erejének fontosságát, úgy érzik ezt a távoli vidékek, a kultúra szelétől még alig érintett pontok embercsoportjai is, hogy be­széltessenek magukról, hogy mások érdeklődését, figyelmét megnyerjék. A mi egyéni, sajátos nemzeti és változott területi viszonyaink, a külföldnek velünk szemben táplált eltérő, sokszor egészen téves fölfo­gása, kétszeresen kötelességünkké teszi, hogy jó helyen alkalma­zott propagandával segítsünk ma­gunkon. Hadd ismerje meg a kül­föld tájainknak felbecsülhetetlen szépségeit, tájékozódjék viszonyaink f elöl, vágyat érezzen közelebbi meg­ismerésünkre, hogy bennünket saját portánkon, is fölkeressen. Amikor ezt a kis országot oda- künn portáljuk, mit adhatnánk a külföldnek szebbet, elragadóbbat vi­lág für dövár ősi jelentőségében gaz­dagabbat, mint fővárosunkat, Buda­pestet. Budapest érdekességeinek, festői szépségeinek fölsorolása, kép­ben és Írásban való ismertetése egy­úttal nemcsak a város propagandá­ja, hanem propagandája az egész magyar ügynek. A propaganda a legjobb üzleti befektetés, fillérek, amiket reklá­mokra költünk, fölbecsülhet etlen vagyonok áramlásában hozzák meg a maguk gyümölcsét. A propagan­dának legfontosabb kellékeit egy rövid mondatban formulázhassuk: a megfelelő helyen, megfe­lelő módon alkalmazott propaganda a jó propagan- d, a. Ezen a ponton aztán már csak árnyalati differenciák vannak. Itt a propaganda a mesterségből tudo­mánnyá magasztosul, a foglalkozás­ból művészetté finomodik. Mi a megfelelő hely? A legforgalmasabb hely, a legjob­ban látogatott vidék, ahol az öt vi­lágrész szine-java, krémje ad egy­másnak találkozót. Ha egy Buda­pest panorámáját bemutató plaká­tot a Dachstein tetejére teszek, a legszélsőbb menedékházra, ahová csak a legelszántabb turisták jut­nak föl, helyileg nem alkalmas pro­paganda. De, ha ugyanezt a plaká­tot elviszem a Riviérára, Nizzába, vagy mondjuk Montecarlóba és ki­függesztem a nyüzsgő Place Mas- senaon, vagy az előkelőségektől hullámzó Promenade de Anglais-en, akkor jól oldottam meg a reklám­nak azt a, részét, mely az ismerte­tésnek arra a kérdésére ad feleletet, hol propagáljak? Most térjünk át a másik kérdésre, az adott helyen mivel szolgáljam a propagandát a legcélszerűbben? A célszerűségi kérdésnél a jóság­ban henne foglaltatik az olcsóság is, vagyis mivel tudok a legjobb helyen, aránylag legolcsóbban célt elérni? A propagálás eszközei közt két­ségtelenül legdrágább az újság ut­ján való propagálás. Tessék elkép­zelni,- hogy csak egy példát említ­sek, mikor a Leipziger Illustrierte egy számában egy oldalon való is­mertetés 18 ezer márkába kerül, ugyánakkor egy hatalmas plakát egy riviérai gócon, a legforgalma­sabb ponton 2 50 márka egy esz­tendei időtartamra. Előnyöm a pla­káttal szemben, hogy az a hindu her­ceg, vagy az a danzigi gyáros eset­leg nem olvassa az Illustriertét, vagy mondjuk, ha olvassa is, vélet­lenül nem olvassa azt a számot, de a Riviérán a plakáton megakad a szeme, ha nem, holnap biztosan be­leütközik, mert ott vibrál a szeme előtt. A propagálás eszközei közt a füzetekben prospektusokban való ismertetés sem szolgálja olyan nyo­matékkai a propagandát, mint a plakát. Végső konklúzió tehát az, hogy a propaganda legcélszerűbb eszköze s egyben a legol­csóbb eszköze is a megfe­lelő helyen al kaim ázott p l a k á t. Mindezekhez még egy utolsó kiegészítés, hogy a plakát mindenképpen ízléses, szép, ará­nyaiban is reprezentatív és művészeti kivitelű le­gyen. Az ilyen alapon beállított propagálásra költött pénz nem ki­dobott pénz, hanem a legjobb tőke­befektetés, mely világ jelentőségű centrumok felől sugározza a pénzt fővárosunk felé. Sch. M. A városgazdasági ügyosztály Schmidt Mihályt javasolja a Néparéna bérlőjéül. A polgármester tudvalévőén nyilvános pályázatot hirdetett a városligeti Nép­aréna bérletére és az uj törvényható­sági tanács legelső ülésein fogják ki­jelölni a január elsejével már le is járt fővárosi bérlet uj gazdáját. Öt pályázó jelentkezett a bérletre, kö­zöttük természetesen a régi bérlő, Schmidt Mihály is. Az ügyosztály tervezete már elkészült a Néparéna to­vábbi hasznosítása tárgyában és a pol­gármester azt a javaslatot fogja tenni a törvényhatósági tanácsnak, hogy to­vábbi hat esztendőre az eddigi bér­lőnek juttassák a bérletet. Az ügyosztály azon az állásponton van, hogy Schmidt eddigi viselkedésével megvan elégedve, közönséget szoktatott a ligeti kiscirknszba és az ő további működésében biztosítva látja a bérfize­tést és a cirkusz látogatottságát. Igaz ugyan, hogy Schmidt a legkisebb szá­zalékot Ígérte^ de a főváros pénztárá­hoz ilyképpen befolyó jövedelem tény­legesen többnek látszik, mint a többi pályázó által beigért nagyobb száza­lékú bérösszegek. Veszélyben a fővárosi tisztviselők tár­sasház építkezési akciója. A fővárosi tisztviselők társasház építkezési akció­ja, amelyre a főváros a Horthy Miklós- nt és Bertalan-utca sarkán, továbbá a Lenke-uton levő telkein olcsó áron bo- csájtotta rendelkezésre, az építkezéssel kapcsolatos hitelműveletek nehézsége és drágasága miatt komoly vesze­delemben van. A tisztviselők a kölcsön megszerzéséx*e a népjóléti mi­nisztériumon keresztül a Lakásépítési Állandó Bizottsággal folytattak tárgya­lásokat, ezek során kiderült, hogy a nagy hűhóval beharangozott kölcsön a valóságban kevés és nagyon költséges. A LÁB-akció az építkezéshez negyven éves életkorig bezárólag a lakbér tízszeresét adja, ami oly kicsiny összeg, bogy a megkívánt készpénz hoz­zájárulásával együtt sem lehet belőle a tisztviselőigényeknek megfelelő lakáso­kat építeni. Negyvenéves életkoron fe­lül pedig még drágább az amúgy is ti­zenegy százalékos kölcsön: itt még kü­lön életbiztosítást is kell kötni, hogy az adós halála esetén is meg legyen az amortizációra a fedezet. Tisztviselői kö­rökben nagy elkeseredéssel be­szélnek a házépítő akció kátyúba jutá­sáról és azt remélik, hogy a Községi Takarék utján még mindig olcsób­ban és sikeresebben fogják lebonyolí­tani tudni az építkezéshez szükséges hi­telműveletet. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó- Bank igazgatósága báró dr. Mada­rasé y-B e c k Marcel elnöklete alatt tartott ülésében megállapította az inté­zet 1930. évről szóló zárszámadását, mely 2,507.659.50 pengőt tüntet fel az 1929. évi 2,556.693.23 pengővel szemben. Az igaz­gatóság a február hó 18-án tartandó köz­gyűlésnek azt a javaslatot fogja tenni, hogy a rendes tartalékalaphoz az alap- szabályszerü 5%, azaz 91.562 pengő 46 fillér helyett, a tavalyival azonos 200.000 pengő csatoltassék, a nyugdijtartalék javára 350.000 pengő, a báró Madarassy- Beck Miksa-alap javára 50.000 pengő fordittassék, osztalék fejében pedig 1,680.000 pengő kerüljön felosztásra, ami által — mint az előző évre — ismét 14%, azaz 7.— pengő osztalék fog a részvé­nyeseknek kifizettetni. A mérlegadatok közül különösen kiemelendő, hogy a be­téti könyvecskékben elhelyezett össze­gek a tavalyi 38,363.827.54 pengőről 41,436.157.44 pengőre növekedtek, a folyó­számlán elhelyezett betétek pedig 40,746.176.37 pengővel szemben 42,213.686.38 pengőt tüntetnek ki. Az egyéb hitelezők az előző évi 40,539.933 pengő 80 fillérről 34,139.092.05 pengőre csökkentek le. Az intézet váltótárcája, amely tavaly 50,394.703.62 P-t tett ki, most 53,077.271.22 pengővel szerepel, ami 3 millió pengős gyarapodást jelent és a pénztárkészle­tek, girószámlán, pénzintézeteknél és bankcégeknél fennálló követelések ha­sonlóképpen 1% millió pengős többlettel zárulnak és igy ezen tételek az intézet által mindenkor szem előtt tartott mo­bilitás fokozódását tanúsítják. Emelke­dés mutatkozik a jelzálogkölcsönök állo­mánya tekintetében is, amennyiben az intézet az 1930. év folyamán 2Y\ millió pengő uj zálogleveles kölcsönt folyósí­tott és a záloglevelek kibocsátása alap­jául szolgáló tétel most 39,506.328.30 P az előző évi 37,981.108.83 pengő helyett. Újabb kölcsönök folyósítását a zálogle­velek iránt belföldön megnyilvánult ke­reslet is előmozdította. Amint a fenti adatokból következtethető és a tavalyi­val csaknem azonos eredményből szin­tén kifejezésre jut, a folyóüzlet forgal­ma az előző évi nívón mozgott. Hasonló­képpen teljesen kielégítő volt az Áru­osztálynak és a Közraktáraknak üzlet­eredménye is. Uj alapításoknak az el­múlt év tudvalevőleg semmiképpen sem kedvezett és csupán a Magyar Ammó­nia Gyár Rt. alapításában vállalt az in­tézet részesedést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom