Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-10-17 / 41. szám

Budapest, 1931 október 17 KÚtOSPOUTZKAI Előfizetési Orale: Egész évre ..............................................30 pengő fe l évre ............ 13 pengő Egyes szám Óra 60 fillér i FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBV ANDOR D» I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., K.aas Ivor-utcft 9. Telefon: Aut. 828-23. Poslalakarékp. chequeszOmla : 30013 Kétségtelen, hogy a törvényhatósági tanácsban a polgármester magáévá teszi a takarékossági bizottság javaslatait — a katolikus egyházközségek anyagi segít­séget is nyújtanak a fővárosi akció számára a nyomor leküzdése céljából Több optimizmust! A polgármester költségvetési ex­pozéja a törvényhatósági tanács csütörtöki ülésén ebben az évben nélkülözte a szokásos ünnepélyes kereteket, nem ugyan azért, mintha az expozé úgy, mint más években, nem lett volna hű beszámolója a történteknek és programja a jöven­dőnek, hanem azért, mert a főváros jövő esztendei költségvetési terve­zete hibrid valami, laza keret, át­szőve a takarékossági bizottság kí­vánságaival és azokkal az ígéretek­kel, amelyeket tartozásait illetően az állam tett a fővárosnak. Ebben a helyzetben költségvetési egyen­súlyról és általában költségvetésről beszélni nagyon nehéz, hiszen a ta­karékossági bizottság végleges állás- foglalása különösen az üzemeket illetően még mindig késik és min­dig felmerülhet valamely zavaró momentum. A polgármesteri expozé fő irány­elve, hogy a mutatkozó költségve­tési hiányokat ne a bevételi, hanem a kiadási oldalon hozzák be. Máris bejelenti a polgármester, hogy a ki­adásoknál legnagyobb részben ma­gáévá teszi a takarékossági bizott­ságok javaslatait, aminthogy az adóbevételek csökkenésénél felme­rülő húsz millió pengős hiány nyolcvan százalékát már be tudja hozni a polgármester a kulturális, gazdasági és szociális kiadások csökkentésével, nemkülönben a köz- alkalmazottak illetményeinek már keresztülvitt leszállításával. Hang­súlyozza a polgármester, hogy a jövő évben közmunkákra, közszállitások- ra jut még igy is száz millió pengő, vagyis olyan összeg, amely, ha a fővárosnak, mint legnagyobb munkaadó?iak, ebbeli működését nem is szünteti be teljesen, mégis a minimumra redukálja a fejlődés lehetőségeit. Általában bizonyos kedvetlenség és már az első ülésen fáradtság volt észlelhető, valamiféle csüggedtség, amely mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy rózsás színekre fesse a jövendő firmomentumát. Hiányzik az optimizmus a költség- vetési expozéból és a törvényható­sági tanácsból egyaránt! A polgár- mesteri expozénál ezt nem is cso­dáljuk, a főváros első tisztviselője felelőssége tudatában minden véle­ménynyilvánításánál túlzott óvatos­ságra van kötelezve, a tanácsnak azonban, amelyben pártkülönbség nélkül Budapest lakosságának válo­gatottjai, legjobbjai foglalnak he­lyet, nem szabad az elkeseredés, a reménytelenség, a sötétenlátás állás­pontjára helyezkedni, mert erre semmi ok nincsen! Magyarország feltámadását re- méhyli uj imádságunk, a magyar Hiszekegy és nem lehet, nem sza­bad, sőt önmagunkkal és fiainkkal szemben bűn feladni a reményt és a bizalmat Budapest jövendőjében! Ez a költségvetés és a takarékos- sági bizottság jelentésének nyilvá­nosságra jutott adatai pedig a hal­dokló ágyába fektetik Budapestet, a recept olyan, amikor az orvosok már lemondanak a beteg életéről. Több hevületet, több reményt, több bizodalmát, több optimizmust, urak! — Az Uj Budapest tudósítójától — Bizonyos oldalról — átlátszó ten­denciával — ellentéteket próbálnak megkonstruálni a főváros polgár- mestere és a takarékossági bizott­ságok között. Legutóbb ugyanis egyes napilapokban az a hir jelent meg, hogy a költségvetési vita so­rán a pénzügyi ügyosztály vezetője és általában az ügyosztályvezetők élesen szembehelyezkednek a taka­rékossági bizottságok tagjaival és mindenütt azt fogják követelni, hogy a költségvetési tervezet ere­deti tételei maradjanak érvényben — szemben a takarékossági bizott­ságok javaslataival. Erről a jól­ismert oldalról, ahol az ellentéteket szitják a főváros adminisztrációjá­nak a vezetői és a két jobboldali párt takarékossági kiküldöttei kö­zött, Sipőcz Jenő polgármester sze­mélyét állitjak előtérbe. Hivatkozás történik arra, hogy a fővárosi tör­vény a polgármester hatáskörébe utalta a költségvetési tervezet el­készítésének a jogát és kötelességét. Felmerül tehát a kérdés, hogy Sipőcz polgármester magáévá teszi-e a takarékossági bizottságok javas­latait? Ezekről a kérdésekről beszél­getést folytattunk Bednárz Róbert apátplébánossal. a Keresztény Községi Párt alelnö- kével, aki a következőket mondotta — Az Uj Budapest tudósítójától — A jövő évi költségvetési tervezet elkészítésével kapcsolatosan kide­rült, hogy a főváros ezéyi háztar­tása deficites és pedig azért, mert a bevételek nem^ folynak be az elő­irányzott mértékben. Körülbelül 12 millió pengőt tesz ki az az összeg, ami az ezévi háztartásban hiány­ként jelentkezik. Ezt a 12 millió pengőt a főváros az üzemektől vet­te igénybe és pedig abból a kölcsön­összegből, amit az üzemi beruházá­sok terveinek a végrehajtására vet­tek fel. Ezek után felmerül a kér­dés, hogy honnan pótolják a fővá­rosi üzemek a beruházások folyta­tásához szükséges összegeket, ame­lyek most a fővárosi háztartásnak történt kihitelezés folytán hiányoz­nak. Beszéltünk ebben az ügyben Borvendég Ferenc alpolgármesterrel, aki a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Az üzemi beruházások meneté­az Uj Budapest munkatársának: — A takarékossági bizottságok el­ismerésre méltó, nagy munkát vé­geztek. A főváros közönsége csak a legnagyobb örömmel és megelége­déssel veheti tudomásul, hogy a takarékossági bizottságok működése alapján most mód nyílik a tarifaemelési ter­veknek az elejtésére. Körülbelül húsz millió pengőt tesz ki az az összeg, amit meg kell taka­rítani, ha el akarjuk érni a jövő évi költségvetés defioitmentességét, A törvényhatósági tanács alaposan áttanulmányozza úgy az eredeti költségvetési tervezetet, mint a ta­karékossági bizottságok javaslatait. Nincs itt semmiféle ellentét. Nem kétséges ugyanis, hogy a polgármester ur magáévá tesz minden takarékossági javas­latot. Bizonyosra veszem, hogy a tárgya­lás egészen simán fog menni és a polgármester ur tervezetének ala­pulvétele mellett — a takarékossági bizottságok javaslatainak honorálá­sával — sikerülni fog a deficitet ki­küszöbölni és a főváros közönségét a tarifaemelés veszedelmétől meg­kímélni. Érdeklődtünk a beszélgetés során a téli inségakciók társadami és egy­házi vonatkozásainak alakulása iránt. Bednárz Róbert a következő­ket mondotta: ben semmiféle fennakadás sincsen. A Vízművek beruházásai program­szerűen folynak. A két tartalék- alagut építése folyamatban van, az ezekhez tartozó gépházaknak az építése már be is fejeződött, csak a belső berendezés van hátra. A leg­közelebbi teendő a szentendrei szi­geten az uj budai vizműtelep meg­építésére szolgáló területeknek a megvásárlása. A fedezet rendelke­zésre áll. Ha ezt a programot vég­rehajtottuk, akkor merül majd fel a kérdés, hogy a beruházások foly­tatásához szükséges összeget mi­lyen utón teremtsük elő. Egyelőre van munkaalkalom és van pénz a felmerülő költségek fedezésére. — Ami az Elektromosművek be­ruházási terveit illeti, az ezek vég­rehajtásához szükséges összegek is rendelkezésre állanak. Folyamat­ban van a negyedik 25 kilowattos áramfejlesztő gépnek és az ehhez tartozó kazánoknak a megépítése, épülnek a kábelek és az alállomá- sok is. A Kő-téri állomás már elké­szült. itt vesszük át a bánhidai ára­mot. Minden olyan hir tehát, amely — A katolikus egyházközségek a főváros szervezeteibe óhajta­nak bekapcsolódni, mert ez a mód látszik a legalkalmasabb­nak arra, hogy a téli Ínséget eredményesen enyhíthessük. Az egyházközségek elsősorban arra törekszenek, hogy a munkanélküliek és általában az ínségesek naponként legalább egyszer ételhez jussanak. Ezenkívül szükség van arra is, hogy cipővel és ruhaneművel is ellássuk őket. Különösen a gyermekeknél van égetően szükség ilyen termé­szetű akcióknak a lebonyolítására. Az idén a súlyos gazdasági viszo­nyokra való tekintettel nem fogunk karácsonyig várni, hanem már most, még a tél be­állta előtt, megindítjuk a ruha­neművel és cipővel való ellátást. Az egyházközségek egyébként anyagi segítséget akarnak nyúj­tani az ingyenebédek számának fel­emeléséhez. Ezen a ponton is bekap­csolódni akarunk a fővárosi szer­vezetekbe, mert úgy látjuk, hogy a fővárosi szervezetek váltak be a legjobban az inségakciók lebonyolí­tása tekintetében. Szükségesnek tartjuk itt meg­jegyezni, hogy a belvárosi egyház- község, amelynek Bednárz Róbert a plébánosa, az ezévi megtakarítások teljes összegét — körülbelül húsz­ezer pengőt — az ínség enyhítésére fogja fordítani. úgy szólt, hogy fedezethiány követ­keztében az üzemi beruházásoknál fennakadás, vagy szünet következ­nék be, alaptalan. Érdeklődtünk a víztisztítási mun­kálatok előrehaladása iránt is. Meg­kérdeztük, hogy mikorra várható a budapesti viz teljes kitisztulása. A következő választ kaptuk: — A víztisztítási munkálatok fo­lyamatban vannak. Az úgynevezett Dabeg-féle eljárásnál változtatást kellett eszközölnünk. Most ezzel a megváltoztatott módszerrel kísérle­tezünk. Október hó végéig a kísér­letezés befejeződik és ennek az ered­ményétől függ azután, hogy a víz­tisztításnál melyik rendszert fog­juk véglegesen, az egész vonalon alkalmazni. Ez a kérdés legkésőbb november elején eldől. Egész télen át megszakítás nélkül folyik a víz­tisztítás munkája, úgyhogy tavasz­ra, legkésőbb a nyár elejére telje­sen tiszta lesz Budapest egész terü­letén az ivóvíz. Meg lehet azonban állapítani, hogy lényeges javulás van már most is, panaszra alig le­het ok. Nincs lennahadás az merni DtriwazásoKnai Borvendég alpolgármester elmondta a három nagyüzem programját a folyamatban levő beruházásohat illetőleg Benitz Höben: Kincs in semmiféle eilentat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom