Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-01-31 / 4. szám

4 UJ BUDAPEST 1981 január SI Tcnn isz, turisztika, tornaszerek legolcsóbban Sefffer Antal tornaszerek és sporteszközök gyám IV.. KAMERMAYER KAROLY-U. 3. IV.. KECSKEMÉTI-UTCA 14. FANSz-tngoknak készpénz« vásárlásnál árengedmény. Leiter János VASSZERKEZET ÉS VASARUGYÁR R.-T. Budapest, X., Asztalos sandor-ut 8. sz. TELEFON: József 333 - 60 Híd- és középitési vasszerkezetek Köpplinger-rendszerü fűzött idomvasablakok Préselt vaslemez-ajtók Épületvasalások, szab. ablakrugzárak, kovácsáruk stb czwnn János jbio mükoaru készítő, fai- es padiODurkoiú mester Székesfővárosi és állami szállitó-kartellen kívül I BUDAPEST, KISTEMPLOM-U. k TELEFON: JÓZSEF 449-98. Solly László kertépítő kertészeti telepei: Budapest, II., Hadapród-utca 2 Telefon: Automata 644—31 Nagykovácsi, Pest-megye KRISZTIÁN SÁNDOR szobrászmüterme Budapest, UH. Gyarmat-u. 12. Telefon: L 70-88 Készít úgy saját, mint megadott ter­vek alapján: épület külső és belső figurális és dekorativ szobrászai un­kákat, homlokzatdiszeket, belső stnk- kómennyezeteket, kandallókat, osz­lopokat. Kerti dísztárgyak, diszpa- dok, pergolák, virágtartók, disz­kutált, síremlékek stb. elsőrendű tartós fagyálló műkőből, mintaker­temben állandóan megtekinthetők. nefedtii Testvérek gyári raktára Szobák 60 pengőtől kezdve Budapest. IU„ Hamermayer Haroty-ucca l Ogveljűnk a dmre The Neuchatel Asphalte Company Limited Budapesten írtéi; VI.. Vilmos csiszár-ál Sf. u. Telefon : Automata 212-46. Gyár: VI.. Václ-út SS. sz. Telefon: Automata 914-88. Gyárt és elad Val de traversi mastixot, raffinélt bitument, falszigetelő aszfaltot. Készít: Traversi természetes tömörített aszfaltutakat és öntött asz­faltból járdákat és kocsiutakat. Budapest székesfőváros szerződéses vállalkozóig. IIEUSCHLOSZ-IMIG 6EPÜLÖ6EP6VÓR fS FAIPAR D.-T. BUDAPEST—ALBERTFALVA. TEL.! U. 11-79. Várost iroda : IV. KÉR.. ESKÜ ÚT 3. TELEFON : AUT. 890-47 Gyárt: Parkettái, épü'etasztstosmunkát, halliiotl botort és mindennemil Satőmegárut LIFI VÁLLALAT Épít, iavit, átalakít éo karbantart mindennemű felvonókat IX., Lúnyai-u. 89. Tel.: Aut. 877-84. SchäSicr Károly oki. mérnök, vasul-, uí-, beton-épilési vállalkozó, kövezőmester Budapest, ív., Hecsüemeti-ü. is. m. em. 1. Telefon 844-12 A gazdasági válság jajki lása — Iltyefalvi uj könyve A budapesti munkásoknak több mint a leíe- része még ÍOO pengőt sem kezes egy hónap­ban — Több mint 5000 munkáscsalád négy­heti jövedelme 50 pengőt sem ér el — Az Uj Budapest tudósítójától — Súlyos betegség őrli a világ szerve­zetét. A nevét már megtalálták. Gaz­dasági válságnak hivják. Elő­idéző okait is lázasan kutatják. De a pontos diagnózis még hiányzik. Az or­voslás még késik. Pedig a tünetek egyre súlyosabbak. A beteg ereje szemláto­mást gyengül. S a napról-napra nö­vekvő termelési és fogyasztási válság egyre több ember sorsát teszi tragikussá. Áruhalmozódásban látják a bajok okát — és lecsökkentett üzemek, elbo­csátott munkások és tisztviselők mutat­ják a termelés korlátozását. S noha az emberiségnek alig egy tizedrésze van csak ellátva kulturembert megillető javakkal — a megcsappant jövedelmű fogyasztók egyre nehezebben tudják megvásárolni még a legszükségesebb cikkeket is. Kétségtelen, hogy a termelés és a fogyasztás összhang­jában is egyre nagyobb a zavar. És az is bizonyos, hogy megdőlt az egyensúly az árak és kerese­tek között. Meg kell hát találni a szükséges harmóniát, bogy a dolgozni tudók munkához és a termelt áruk fo­gyasztóhoz jussanak. Ennek a meg­teremtése ma a legsürgősebb feladata minden hivatott tényezőnek. Valóban elismerésre méltó kutató munkát végzett most ezen a téren dr. Illyefalvi I. Lajos, a székesfővá­rosi statisztikai hivatal tudós igazga­tója, amikor széleskörű adatgyűjtési hálózatát — mint azt legutóbbi számá­ban már jelentette azUj Budapest — kiterjesztette a fővárosi munkásság életviszonyainak a tanulmányozására is. Hiszen mégis a munkásság van legjob­ban kitéve az idők viharainak. Azok vannak legkevésbbé védve, akiknek pusztán a munkaerejük az egyetlen fegyverük a létért való nehéz küzdel­mekben. Még nincs egy éve sem, hogy kiosz­tásra kerültek az életkörülményeiket kutató kérdőlapok — s máris előttünk van ez a szociális és gazdasági viszo­nyaikat kimerítően ismertető munka. Több, mint ezer oldal végtelen­nek tetsző számoszlopa világítja meg itt a munkásproblémákat. S a fővárosi munkásság személyi és lakásviszonyai mellett épp úgy helyet találtak a munkaidőre, munkanélküliségre, munka­bérekre és munkaközvetítésre vonat­kozó adatsorok, amint nem maradtak ki sem az árak és létfenntartási költségek hullámzásáról beszámoló adatok és a közegészségügyi és egyéb munkásintéz­mények fejlődésének az ismertetései sem. Talán a legjellemzőbb az a fejezete, amely a munkások munkabéreit, kereseti és vagyoni viszonyait részletezi az 1929. évi december 15-iki felvétel szerint. Ha tudjuk, hogy azóta nemcsak emelke­dés nem történt, hanem inkább lefara­gások csökkentették ezeket, akkor bű tükreként fogadhatjuk el a mai állapo­toknak is. Összesen 72.812 férfi és 29.754 n ő - munkás kereseti adatai állottak a statisztika rendelkezésére. S ha ez a százezernyi sereg nem is süríti magába a budapesti munkásság teljes egészét — a gondosan feldolgozott adatok mégis komoly tanulságok levonására szolgál­hatnak. Elsősorban az tűnik fel, bogy a mun­kásságnak csak a felerésze, pontosan 50.3 százaléka dolgozik óra­bérben. Körülbelül minden ötödik hetibért kap, minden hatodikat akkord­bérben vagy darabszámra űzetik és csak minden tizedik kap napszámbért. Érde­mes azonban a feljegyzésre, hogy amig a férümunkások 56.3 százaléka dolgozik órabérért, addig a nőknél csak 36.2 szá­zalék ez az arány. Viszont amig a fér­fiak közül csak minden 9-ik dolgozik darabszámra, addig a nők közül csak­nem minden harmadik igy kapja a munkája ellenértékét. Alighanem azért, mert a nők munkája mégsem mindenütt egyenrangú a fér­fiakéval. Ezért inkább olyan bérben részesülnek, amely jobban simul a tény­leg elért termelési eredményeikhez. Ha már most a tényleges keresetüket akarjuk megállapítani, sorra kell vizs­gálnunk a különböző kategóriákat. Kezd­jük hát el ott, ahol legtöbben tömörül­nek : a nappali órabéreknél. 40.847 férfi és 10.736 nőmunkást találunk itt. És mindkét nemnél 10 fillértől 3 pen­gős órabérig terjed a változatos skála. Tegyük azonban mindjárt hozzá, hogy össze-vissza 30 olyan munkás van az 51.583 között, aki 2 pengős órabérnél többre vitte. De amennyire lehangoló, hogy a férfiaknak is csak alig egy­negyedrésze keres 80 fillérnél többet egy óra alatt, — annyira megdöbbentő, hogy a nők kereseti viszonyai már sokkal rosszabbak. Száz nő közül ugyanis még 3 sem ért el 80 filléres órabért. Még elszomorítóbb, hogy amig a férfiak felerészének az órabére is csak 60 fillér alatt mozog, addig a nők 90 százalékának a keresete jóval ezalatt marad. Sőt több, mint icgyharmadrészük még 30 fillért sem kap. Napi 8 óra munkaidőt véve alapul, a férfimunkások egybarmadrésze 4 pengőnél kevesebbet keres, de a nők egyharmadrésze még 2 pengőt sem ér el. Budapesten az összeírtak közül több, mint ezer férfimunkást lá­tunk 20—30 filléres órabérek­ért dolgozni. De félezer nőmunkás még 20 fillért sem kap. Együttvéve pedig minden tizedik munkás napi ke­resete 2.40 pengő alatt van. Ilyen kö­rülmények mellett valóban nehéz el­hinni, hogy az árak lefaragását a munkabérek csökkentésével akarnák el­kezdeni. Ha az éjjeli órabéreket vizs­gáljuk, valamivel jobb helyzetet látunk. Itt már eltűnnek a 10—20 filléres óra­bérek és 50 fillérnél kezdődik a felsoro­lás. A maximum pedig 4 pengőig is fel- kuszik. De amennyire sürüek az alsó fokozatok, annyira ritkák a felsők. A nők 77 százaléka éjjel sem keres 50 fil­lérnél több órabért. De még a férfiak egybarmadrésze sem viszi 60 fillérnél többre. Együttvéve pedig felerészük 50—70 fillért kap csak és alig egynegyed- részük jut el egy pengő fölé. Napszám bér szerint az össze­írtak közül 6377 férfi és 3884 nő dolgo­zott. S bármennyire hihetetlenül hang­zik is, 50 fillérnél kezdődnek a buda­pesti napszámbérek. Ami valóban indokoltnak mutatja a bérminimum törvényes megállapítását. De el kell ismerni, hogy csak 17 férfi és 6 nő kényszerült ilyen minimális napi bérért dolgozni. Az a körülmény azon­ban, hogy minden ötödik napszámbéres is 3 pengőnél kevesebbel volt kénytelen beérni, épp olyan sötét árnyékba borítja a kereseti viszonyokat, mint ahogyan az órabéreknél láttuk. Annál is inkább, mert a napszámbér szerint fizetett mun­kásoknak több, mint kétbarmadrésze (67.8 százalék) öt pengőnél kevesebbet keres. S ha a felsőbb régiókban úgy látjuk, hogy minden száz közül 9 napi 7 pengőnél is többet keres, még ezt sem mondhatjuk kedvezőnek. Hiszen nem állapítható meg, hogy nincsenek-e közöt­tük olyanok is, akiknek talán 10—12 órát is kell dolgozniok érte. Nem rózsásabb a helyzete az ak­kordbérben dolgozó 16.876 mun­kásnak sem. Látunk ugyan közöttük heti 160 pengős fizetésű munkást is. De csak egyetlenegyet. És még a 100—150 pengős fizetésüek száma sem több össze­sen 22-nól. Amivel szemben 269 férfi és 688 nő még 10 pengőt sem keres heten­ként. Általában pedig a férfiaknak közel a kétbarmadrésze és a nőknek 93 száza­léka heti 30 pengőt som kap. Sőt a nők felerésze még 20 pengő heti keresethez sem jut. Ha pedig összeadjuk a négyheti ak­kordbéres keresetüket, akkor a férfiak és nők együttes vizsgálatánál az derül ki, hogy jóval több, mint felerészük (59 száalék) négyheti munkáért ö s z- s z e s e n 100 pengőt sem kap. Csak minden ötödik ér el 100—150 pengőt. S ha minden tizedik fel is emelkedik a 150— 200 pengős havi jövedelemig, ezen felül már csak alig 5 százalékuk jut el. Minthogy azonban eddigi felsorolá­sainkban nem voltunk tekintettel a mun­kások alkalmazásainak a minőségére, most azt is megállapíthatjuk, hogy még a legjobban fizetett, legna­gyobb képzettségű műveze­tőknek is a negyedrésze keve­sebbet keres négy bét alatt 200 pengőnél. És csak egyötödrészük­nek a fizetése emelkedik 300 pengő fölé. Az előmnnkások zöme még 180 pengőt sem keres. Az iparossegédek és gyári szakmunkások több, mint a felerészének pedig 140 pengő alatt van a négyheti keresete. A gondos statisztika részletesen fel­dolgozta azt is, hogy a munkások száma hogyan oszlik meg a négyheti kereset összege alapján korévek és a szolgálat tartama szerint. És kitérjeszkedett arra is, bogy a felnőtt családtagok keresete mennyire növeli az egyes munkáscsalá­dok jövedelmét. Ám még a családtagok keresetével együtt is úgy látjuk, hogy az összeírt munkások több, mint egyharmadrészének száz pengőt sem tesz ki a négyheti jövedelme. Két­harmadrészüké százötven pengő alatt marad. És csak minden tizedik munkáscsalád jut olyan kiváltságos helyzetbe, hogy a kereső családtagok négyheti össz­jövedelme 200—300 pengő között v a n. Viszont több, mint 5000 olyan munkáscsalád is van, ahol a családfő és a kereső családtagok együttes jöve­delem négy bét alatt ötven pengőt s e m é r el! D ona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a „Papirmalomlioz“ Budapest, IV., Aranykéz-u. 6 Telefon s Automata 877—15. Alapítva: 1790 ben. BRiCHTA JÓZSEF asztalosa rti-warn VI.. ERZSÉBET KIRALYNÉ-ÚT 104. Telefon : Automata 927-42. vionAli rataeuo bronzöntö BUDAPEST Lakás: Petneházq-ulca T5/b. Gyár; VI., Jász-Utca 74. SZŐRI TELEFON: AUTOMATA 919-12. té ARISTOS égetett üreges agyag­téglával olcsón és gyorsan építhet. Gyárija: Sorg Antal Építőipari R.-T. Budapest, X. her., Gergelu-utca 8. sz. Halom eziisi evőeszközök és dísztárgyak HENGER ANTAL ezüstérugyár IV., DALMADY.UTCA 9. SZ. TAPETAK legnagyobb választék­ban, elsőrangú kivitel­ben és legolcsóbban HAHN és PREYSS cégnél V., GRÓF TISZA ISTVAN-UTCA 12. Telefon: Automata 819—61. Hinták és költségvetések díjmentesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom