Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-01-31 / 4. szám

Budapest, 1931 január 31 Vili. évfolyam 4. szám UJ BUDAPEST Tok. Fővárosi Nyilvános Köny yii • Jífőváros Miete esorMiaííon, de nem sürgős a nagykölcsön felvétele JEamotte tanácsnok ntjifatfoozata a ftüfföfái kö€- csön fefvétcíének mekézségeirőf, az ostenáei egyez­mény betartásáváf, a fővárosi adóbevételek alaku­lásáról és a zárószámadás elkészültéről Ripka A törvényhatósági bizottság egye­teme a szerdai közgyűlésen elenyé­szően kisszámú szavazat kivételével Ripka Ferenc mellett nyilatkozott meg, aki az elnöklő polgármester kinyilvánítása szerint hat eszten­dőre Budapest főpolgármesterévé választottak. Amilyen őszinte és igaz volt a főpolgármesteri pro- gramrnbeszéd a főváros javát és üdvét célzó irányelvek és kitűzések tekintetében, annyira spontán és szívélyes volt az ünneplés párt­különbség nélkül a közgyűlés min­den oldalán, amikor a főpolgármes­ter szerencsés kézzel találván el a közhangulatot, olyan allúziókat tett, amelyek minden tisztességesen gon­dolkodó és Budapest jólétéért mű­ködő városatya előtt csak kedvesek és szimpátikusak lehetnek. A vatikáni könyvtárban nemrégi­ben a Ferenc József által a pápá­nak küldött ajándékok között elő­kelő helyen • kiállítva láttam a Gö­döllő cimü könyvet, melyet ezelőtt harmincnégy esztendővel irt a mos­tani főpolgármester. A fiatal szerző annakidején már annyira el tudta találni a közhangulatot, hogy köny­vét az uralkodó fejedelmi ajándék­nak méltónak Ítélte, hogyne tudná a közélet ütőerén tartani kezét ma Ripka Ferenc, amikor egy tapaszta­latokban és küzdelmekben gazdag közéleti pálya van már mögötte? A régi újságíró ütközött ki a be­iktató beszédet tartó Ripkából, ami­kor csupa aktualitásokat, a köz- érdeklődést felkeltő témákat vetett felszínre. Ezek a problémák tenge­lyei a. városháza legközelebbi jövő­jének: a pártoknak a főváros érde­kében való együtmüködését akarja elősegíteni a főpolgármester, ki akarja fejleszteni a pontos, gyors és gazdaságos ügykezelést, kezdemé­nyezni akarja az állás- és fizetés- halmozás eltiltását, a méltánytalan előnyök megszüntetését, a legkímé­letlenebbül kívánja végrehajtani az összeférhetetlenség megállapítását, meg óhajtja oldani az üzemi kér­dést, keresztül akarja vinni a meg­maradó üzemek gazdaságos koncen­trációját, mérsékelni szeretné a mamut fizetéseket, a főpolgármesteri állás minden tekintélyét és befolyá­sát. latba akarja vetni a közélelme­zési problémák, a kórház-kérdés, a fürdőváros és az idegenforgalmi ügyek támogatására. Mennyi nagy eszme, mennyi szép gondolat! Látni­való, hogy mindvégig feszült figye­lemmel hallgatott beszédében Ripka mindvégig aktuális tudott lenni. Ellenfelei lehetnek a főpolgármes­ternek, de ellenségei nem, úri egyé­nisége és tisztes gondolkodása őt pártokon és embereken felül helye­zik. Budapest polgársága szeretettel köszönti az uj főpolgármestert, aki­ben maradék nélkül összpontosul az államfő és a választott törvényható­ság bizalma! — Az Uj Budapest tudósítójától — A városházi adminisztráció me­netét némiképpen megzavarják azok az izgalmak, amelyek a tiszt- ujitást természetszerűleg megelő­zik. Az adminisztráció nagyjában csak az aktuális ügyek elintézésére szoritkozik, azokon a helyeken azon­ban, ahol komoly felelősségérzettel tekintenek a jövő elé, máris sokat foglalkoznak a főváros pénzügyi helyzetének a megjavításával és azoknak a tárgyalásoknak az elő­készítésével, amelyek még ez év fo­lyamán feltétlenül megindulnak a nagy beruházó külföldi kölcsön fel­vétele iránt. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok nagy agilitás­sal foglalkozik a külföldi kölcsön- probléma megoldásának előkészité- sével. A külföldi pénzpiac helyzete egyelőre nem nyújt reménységeket arra vonatkozóan, hogy ezt a nagy beruházó kölcsönt kedvező feltéte­lek mellett szerezhetné meg a fő­város már a legközelebbi időben, az az érdeklődés azonban, amelyet a külföldi pénzpiac egyes exponen­sei tanúsítanak a főváros iránt, szélesebbkörü perspektívára nyújt lehetőséget. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok legutóbb is egy rendkivül érdekes és értékes levelet kapott egy külföldi bankembertől, akinek a levélben foglalt kijelenté­sei felette kedvezőek a főváros hi­telének a megitélése tekintetében. Arról van szó ugyanis, hogy La­motte Károly dr. az uj esztendő be­köszöntése alkalmából pár sorban üdvözölte a Schweizerische Bank­vereinigung vezető tényezőjét, egy Vischer nevű svájci bankigazgatót, aki Lamotte tanácsnoknak a követ­kező levélben köszönte meg az új­évi üdvözlést: „Igen tisztelt tanácsnok ur! Hálásan köszönöm az újévi üdvöz­lést. Nagy örömömre szolgál, hogy őszinte megelégedésemnek adhatok kifejezést, azért a barátságos érintke­zésért és kellemes összeköttetésért, amely Budapest Székesfőváros és kö­zöttünk, mint a Trustee képviselője között kialakult. Nem kétlem, hogy az osztendei egyezmény lojális ke­resztülvitele a főváros ezidőszerint is kiváló hitelének a fenntartására és további megerősítésére fog szolgálni. Őszintén remélem, hogy az Önök ha­zája, amelyet mindnyájan annyira nagyra becsülünk, hamarosan legyűri a gazdasági válságot. Az önök vezető államféríiainak és a közintézmények vezetőinek erős akarata az az egész­séges és tiszta pénzügyi politika, amely — ha az eddigi utat minden nehézségen keresztül vasenergiával fogják követni — az én véleményem szerint biztos záloga lesz annak, hogy országuk gazdasági viszonyai, ame­lyek Önökön kívül álló okokból rom­lottak le, rövidesen megjavulnak. Fogadja igen tisztelt tanácsnok ur őszinte nagyrabecsülésem nyilvánítá­sát. Vischer.“ Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok, akivel a meg­indítandó kölcsöntárgyalásokról és a főváros pénzügyi helyzetéről be­szélgetést folytattunk, ennek a le­vélnek a jelentőségét a következők­ben ismertette az Uj Budapest munkatársa előtt: Ez a Vischer, aki hozzám ezt a levelet intézte, a Trustee, vagyis a hitelezők csoportjának a képvise­lője. Ez a levél tehát velünk szem­ben álló féltől származik, akinek a véleményét kétségtelenül tárgyila­gosnak kell elfogadnunk. Ez a levél azt bizonyítja, hogy a főváros hi­tele kifogástalan. Hitelezőink meg­becsülik a fővárosnak most folyta­tott pénzügyi politikáját, sőt egye­nesen felszólítanak arra, hogy a megkezdett utón haladjunk tovább. Aki ezeket mondja, nincs rákény­szerítve arra, hogy nekünk kedves kijelentéseket tegyen. Semmi oka sincs barátságos hízelgésre, a levél­ben foglalt dicséret tehát csak tár­gyilagos megállapítás lehet. Ami a nagykölcsön felvételé­nek az ügyét illeti, ebben a tekin­tetben kizárólag az általános pénz­piaci helyzet kényszerít bennünket várakozásra. Minthogy nem tudunk kedvezőbb feltéte­leket már most biztosítani, kény­telenek vagyunk a plaszirozás- sal várni addig az ideig, amig a helyzet megjavul. Fölvetjük itt azt a kérdést, hogy a fővárosnak nem sürgős-e a kül­földi kölcsön felvétele, hiszen a ftiggőkölcsön visszafizetésének a terminusa még ebben az évben le­jár. Lamotte tanácsnok kérdésünkre a következőket felelte: — Semmi okunk sincs arra, hogy elsiessük a külföldi nagykölcsön fölvételét. A főváros 8 millió dol­lárt vett föl hazai bankoktól függő- kölcsön címén. Ennek a kölcsönnek a fele jár le csak még ebben az esz­tendőben, vagyis ez év végéig csak 4 millió dollárt kell a fővárosnak visszafizetnie. A másik 4 millió dol­láros fiiggőkölcsön a jövő év jú­niusában jár le, addig pedig még majdnem másfél esztendő van hát­ra. Ez alatt az idő alatt sok minden történhetik, még nagyarányú javu­lás is bekövetkezhetik az európai pénzpiacon. Senki sem vállalhatná tehát a felelősséget egy elsietett köl­csönfelvétel súlyos feltételeiért. — De más okból sem sürgős a külföldi nagykölcsön felvétele. Köz­tudomású ugyanis, hogy ezt a kül­földi nagykölcsönt beruházások céljaira akarjuk felhasználni. Azok az üzemek, amelyek beruházási programjaik végrehajtására ennek a külföldi kölcsönnek legnagyobb részét igénylik, több mint egy esz­tendeig tartó időre teljesen el van­nak látva beruházási tőkével, tehát már csak ebből a szempontból sem lehet a külföldi kölcsön felvételét sürgősnek tekinteni. Érdeklődtünk a beszélgetés során a fővárosi adóbevételek alakulása iránt is. Lamotte tanácsnok a kö­vetkezőket felelte érdeklődésünkre: — Az adóbevételek alakulásáról nem tudok még képet alkotni ma­gamnak, mert hiszen a januári adatok még csak a jövő héten ke­rülnek feldolgozásra. Arról nem tudok, hogy e téren nagyobb zök­kenő következett volna be. Azt hi­szem, hogy az adóbevételeket reáli­san állítottuk be az uj költségvetés­be és az eredmény e tekintetben is igazolni fog bennünket. Lamotte tanácsnok végül közölte még az Uj Budapest munkatársá­val, hogy a múlt évi zárszámadás előkészítés alatt áll és néhány na­pon belül nyilvánosságra kerül. Ötven év óta az idén készül el leg­korábban az elmúlt esztendőről szóló zárószámadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom