Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-07-11 / 27. szám
Ifill, évfolyam 27. szám Budapest, 1931 julius 11 UJ BUDAPEST *8 *n TiÍTOJ^rJfl* AIf' SPOLITIKAI flí . KOZOALDASÁGi Előfizetési Arak: Egész évre...................................................30 pengő Eél évre..............................................................15 pengO Egyes széna Ara 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBY ANDOR DH Szerkesztőség és kladAhlvalal : Budapest, IV., Kaas I vor-ule« g. Telefon: Aut. 828-23. Postatakarékp. chequeszámla : 30013 (Rednárx (Róbert: ííj harcot inditunh az egységes keresztény front reneszánszáért1 Őszinte kritika a kéu^isefö-választásokról, amelynek során kiiíönféte tényezők Hatására szétszakadoztak a keresztény tömegek — Ősszet nagyarányú szervezkedési mozgafmat indit a keresztény (Községi (Fárt, felfrissítik a szervezeteket, kieseréíik a ke nem vált vezetőket — Akció indul a választási névjegyzék mai rendszerének revíziójáért Egy uj ember uj céljai Irta: Müller Antal országgyűlési képviselő. Az újonnan megválasztott országgyűlésre rendkívül súlyos feladatok várnak. A vesztett háború és az áldatlan békekötések káros kihatásai egy országban sem érezhetők annyira, mint épyen Magyarországon, amely ország területének kétharmadát elvesztette. Az ipar és kereskedelem, amely egy húszmilliós ország szükségletének kielégítésére van berendezve, talán legjobban érzi az ország megcsonkításának következményeit, éppen ezért minden erőnkkel oda kell hatni, hogy az ipart és a kereskedelmet fentartsuk és erősítsük, amíg a győztes államok maguk is rájönnek a békekötések tarthatatlanságára és azok revíziójával olyan állapotokat fognak teremteni, amelyek mellett a gazdasági élet újabb fellendülése várható lesz és mindazok a bajok, amelyek most oly súlyosak, meg fognak szűnni. Addig is, amig ez bekövetkezik, a súlyos gazdasági viszonyok következtében élet-halálharcot vívó kisiparosságot közmunkák kiadásával kell foglalkoztatni. Ez az osztály volt mindig egyik alapköve a konszolidációnak, ezt már államérdekből is fentartani és erősíteni kell. A kisipari hitelakció további fejlesztése is elengedhetetlenül szükséges. A kisipari hitelakció csak akkor lesz eredményes és csak akkor lesz annak gyógyító hatása érezhető, ha a kihitelezés feltételei megkönnyittetnek és ezáltal azok a szegény, de becsületes és dolgozni akaró kisiparosok is hozzájuthatnak kölcsönhöz, akik eddig kellő „bankszerü fedezet“ hiányában eredmény nélkül kopogtattak segítségért. Nem a trösztök és a kartelek, hanem a kisexisztenciák támogatása képezi elsősorban az állam feladatát. Bár az adóterhek csökkentése az államháztartás egyensúlyának veszélyeztetése nélkül nehezen vihető keresztül, mégis ennek a célnak az érdekében gondoskodni kell az államnak oly bevételekről, amelyekkel a kisembereknél eszközölt adóle szállít ás következtében beállott hiányokat pótolni tudja. Nem a kisfizetésű tisztviselők illetményeinek leszállításával kell az adminisztrációs költségeket csökkenteni, hanem a mamutfizetések és álláshalmozások megszüntetésével lehet e téren eredményeket elérni. Az ipar test ül etek reformja és a kézműves iparosság oly központi szervezetének létesítése, amely hivatva lesz képviselni a kézműves iparosság érdekeit, ugyancsak a közeljövőben kerül a törvény- hozás elé és remélni lehet, hogy e régen vajúdó kérdések véglegesen és közmegelégedésre fognak megoldást találni. Az uj országgyűlésre tehát elsősorban gazdasági és szociális problémák megold ás á- sának feladatai várnak és csak másodsorban kerülhetnek szőnyegre olyan kérdések, amelyek nem a mindennapi kenyérgondok megszüntetésével foglalkoznak. — Az Uj Budapest tudósítójától — Befejeződtek a választások, megszűnt a harci zaj. A plakátokat levakarják az utcasarkokról és a házak faláról: Budapesten minden csöndes. Csak a pártok vezetőségi szobáiban okoz még izgalmakat a választás. A pártvezérek és titkárok a választások eredményének számszerű adatait tanulmányozzák és ezekből az adatokból minden pártvezér a maga pártjának terjeszkedésére vél következtetéseket levonhatni. A választások eredményének számadataiból puszta tényként meg lehet állapitani, hogy a főváros közönsége 13 jobboldali és 12 baloldali képviselőt választott, ami azt jelenti, hogy a jobboldal megerősödött. Az 1926. évi választásokon a baloldal a szavazatok 52%-át szerezte meg Budapesten, nem kétséges tehát, hogy a mostani választás a jobboldalnak hozott gyarapodást. A baloldalon — saját vereségük palástolására — azzal érvelnek, hogy a Keresztény Gazdasági Párt Budán egy, északon eg*y, tehát összesen két mandátumot veszített el. Ezt a két mandátumot azonban úgy Budán, mint az északi választókerületben a Fridrich István vezetése alatt álló Keresztény Ellenzéki Párt kapta, amelyet nem lehet a baloldalhoz számítani. Az Uj Budapest munkatársa beszélt ezekről a kérdésekről Bednárz Róbert apátplébánossal, a Keresztény Községi Párt ügyvezető alelnö- kéveL, aki tevékeny szerepet játszott a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt választási mozgalmának irányításában. lSednárs (Ftóőevi a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Semmi okunk sincs arra, hogy ne nézzünk szembe a választások tanulságaival. A Keresztény Községi Párt, amely Budapesten azonos a Keresztény Gazdasági és Szociális Párttal, a fővárosi választásokon 73.000 szavazatot kapott. Ezzel a 73.000 szavazattal szemben most a képviselőválasztásokon csak 56.000 szavazatot értünk el. Mi ennek az esésnek az oka? Az egyik ok kétségtelenül az, hogy a keresztény front, amely a községi választáson teljesen egységes volt, most szétszakadozott. Külön szervezkedett a keresztényszocialista párt, külön a Pászti-féle párt, külön a keresztény női társadalom — Schlachta, Margit vezetése alatt, sőt a frontharcos alakulatok is sok kereszténypárti hívet szakítottak el az anyapárttól. A kielégítést nem remélő ambíciók, — amelyeknek jogossága, vagy jogosulatlansága felől nem akarok vitába bocsátkozni — újabb és újabb pártocskákat kreáltak abban a hitben, hogy az uj keretek között több eredményt lehet elérni. Ezek a széthúzó törekvések rengeteg szavazót elkeserítettek, vagy legalább is elkedvetlenítettek és a szavazástól visszatartottak. Ez a magyarázata annak is, hogy a képviselőválasztásokon, amely fontosabb közjogi aktus, mint a községi választás, lényegesen kevesebben szavaztak le, mint decemberben a t" vény hatósági választásokon. Meggyőződésem, hogy az elmaradt szavazók túlnyomó többsége a mi táborunkhoz tartozik. Az uj pártalakitók nem érték el egyéni céljaikat, ellenben megzavarták a keresztény frontot, amely egy évtizeden át egységes volt és ebben az egységben legyőzhetetlen erőt képviselt. — De nem hagyhatjuk figyelmen kívül a választói névjegyzék hibáit sem. Az a névjegyzék, amelynek alapján a főváros képviselőit megválasztotta, még 1926-ban készült. Tele van hibákkal. A keresztény választók ezrei hiányoznak belőle. Ismerek fővárosi számtanácsost, aki nincs benn a névjegyzékben, sőt a felesége sem szavazhatott. Szerintem a legfőbb teendő: megváltoztatni a névjegyzék összeállításának eddigi rendszerét. A névjegyzéket hivatalból kell elkészíteni és nem időről időre felfogadott tanerők és más tisztviselők közreműködésével. Az a mód, ahogyan e névjegyzékek készülnek, a keresztény front rovására megy, az ódiumot pedig mindenképen a Keresztény Községi Pártnak kell viselnie. Ez a helyzet tarthatatlan! Követeljük a választói névjegyzékek összeállításának revizióját!... A beszélgetés további során szóba- kerültek azok a legközelebbi teendők, amelyek a keresztény társadalom hatékonyabb megszervezésének céljait lesznek hivatva szolgálni. Bednárz Róbert ezeket mondotta: — A Keresztény Községi Párt, vagyis a budapesti Keresztény Gazdasági és Szociális Párt az ősz folyamán nagyarányú szervezkedési mozgalmat indit meg. Mindenekelőtt felfrissítjük összes szervezeteinket és ebben a törekvésünkben nem riadunk visz- sza attól az eszköztől sem, hogy régi, de a legutóbbi tapasztalatok szerint be nem vált vezetőket kicseréljük és helyükbe friss, uj erőket állítsunk. Az erők felfrissítését nem nélkülözhetnék akkor sem, ha kedvezőbb tapasztalatokat szereztünk volna, kétszeres kötelességünk ez most, amikor uj harcot indítunk az egységes keresztény front reneszánszáért. De nemcsak a kerületi szervezetekben indítjuk meg ezt a felfrissítő munkát, hanem meg akarjuk erősíteni a központi pártéletet is. Ezt a pártéletet ki kell emelni a tespedésből és a közönyből — uj erők bevonásával. Az uj erők között nagyobb számban kell lenniök a gazdasági és pénzügyi szakembereknek, akiknek a gyakorlati politikai élet irányításában nagyobb teret kell engednünk, mint eddig. A súlyos gazdasági viszonyok enyhítése ma a legelsőrendü feladata minden politikusnak. Ezt a feladatot egy párt csak akkor teljesítheti, ha vezetőinek a sorában szerepet juttat a gazdasági élet hivatott szakembereinek. Érdeklődtünk a beszélgetés további során aziránt, hogy a nyár folyamán a pártéletben és általában a fővárosi autonómia életében várható-e valamilyen, különösebb érdeklődésre igényt tartó esemény. A következő választ kaptuk: — A nyár folyamán Budapest székesfőváros életében már csak a Szent István-ünnep ségek hozhatnak nagyobb élénkséget. Az idei Szent Ist- ván-ünnepség természetesen nem lesz annyira széleskörű, mint a tavalyi volt, amikor a Szent István- ünnepség Szent Imre herceg jubilá- ris ünnepségeivel volt egybekapcsolva. Mindenesetre arra törekszünk, hogy az idei Szent István-ün- nepség legalább is olyan nagysikerű legyen, mint amilyen a tavalyelőtti volt. A Szent István-íinnepségek megrendezése nemcsak a keresztény hitéletet fejleszti, hanem egyben sok előnyt jelent a főváros minden rendű polgára, számára. Nemcsak a vidék özönlik fel a Szent István-ünnepsé- gek alkalmából Budapestre, hanem — mint a múlt évi és azelőtti esztendőkben szerzett tapasztalatok bizonyítják — érdeklődést tanúsít ezek iránt az ünnepségek és a velük kapcsolatos események iránt a külföld is. Szépen fejlődő idegenforgalmunknak egyik leghatékonyabb fejlesztője és ébrentartója éppen a Szent István-bét. Bednárz Róbert elmondotta még, bogy a nyári szünetben a párt nem tart ugyan formális értekezleteket, ez azonban nem jelenti azt, hogy a párt élet a nyár folyamán teljesen megszűnnék.
