Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-01-24 / 3. szám
4 UJJiUllAPESl 1931 január 24 Propaganda — téma nélkül Töröljük-e a főváros költségvetéséből az idegenforgalom fellendítésére beállított tételeket, vagy fokozzuk? — Dűlőre kell-e vinni Wolff Károly tabáni problémáját? Irta: Ilovszky János Mennyivel kellemesebb volna, s mennyivel jobban hangzana, ha az uj törvényhatóságban, a legközelebbi költségvetési vita során be lehetne terjeszteni az alábbi indítványt: Tisztelt Közgyűlés! „Az idegenforgalom további emelésére előirányzott propaganda összegeket a költségvetésből töröljük! Annyi már az idejövő és heteken át itt tartózkodó idegen, hogy feleslegesnek mutatkozik az idegenforgalom fellendítésére, újabb összegeket beállítani! Fordítsuk a beállított összegeket más célra: a főváros további szépítésére!“ * Miután itt nem tartunk, vagyis pont az ellenkezője a valóság, törekednünk kell arra, hogy az idegen- forgalmunkat áldozatokkal, minden erőnk megfeszítésével, emeljük. Mit jelent az idegenforgalom és hogy az idegnek megnyerésére milyen propaganda eszközöket használnak egyes államokban, arra egynéhány, 1930-as, vagy előbbi keletű példát említek. Természetesen ezeket a, propagandaszisztémákat szolgaikig lemásolnunk lehetetlen: mások a mi viszonyaink, mint a hivatkozott országoké. De ezzel szemben áll az a tétel, hogy idegen még nem utazott úgy el Budapestről, hogy ^ Budapest szépségét és megtekintésének érdemességét kétségbe vonta volna. Íme a példáik, miként dolgoztak egyes államok az utazási, valamint az áruforgalom fellendítése érdekében: Anglia. 1930 decemberében, a londoni üzletek forgalmának a karácsony előtti héten való növelésére a különvonatok százait állították be, hogy a közönség a vásárlásait Londonban bonyolítsa le. Ezek a vonatok Anglia minden vidékéről kedvezményes tarifákkal közlekedtek. F ranciaország. Párizsban a franciáik idegenforgalmi szervezetei, 1930 szeptemberétől kezdve, a kolóniákon is óriási propagandát fejtettek ki. A. jelszó az volt: „A ti nyers áruitokat kapjátok vissza feldolgozva! Vásároljatok Franciaországban!“ Azután: ..Ha szabadságra mégy, ha üdülni mégy, — olt a gyönyörű Riviéránk!“ Olaszország. Az olaszok, évek óta minden esztendőben, azért, hogy Olaszország látogatását az idegenek által erősen fokozzák, az év tavaszi hónapjaira „Primavera Siciüana“ cim alatt bármely belépő határállomástól oda és vissza, tizszeri megszakítással érvényes 50%-os, 60 napig érvényes vasúti kedvezményes jegyeket bocsáttattak ki az olasz vasutak igazgatóságával. Nem csak csoportban, hanem az egyedül utazók számára is érvényes az 50%-os kedvezmény, azonban az a feltétel, hogy az utas a jegyváltáskor, végcélként jelöljön meg egy siciliai várost és azt meg is látogassa! Ezzel végig utaztatják vele egész Olaszországot, s miután a távolság — tegyük fel a végcél Gir- genti — több mint 2000 kilométer, az utas heteket időzik Olaszországban. Azonban az olaszok a kedvezményes jegyek kiadása tekintetében sem rigorózusak. — Bármilyen kis városkába, ha csak félig-meddig elfogadható keretek között rendeznek egy inci-finci kiállítást az év bármely szakában, már is szól a, reklám jól és ügyesen vert dobja: 50%-os utazási kedvezmény! Az olasz vasutak ezért mindig „telt coup ékkai“ futnak. Különösen a „Fiera di Milano“ — a. milánói áruvásár idején, növekedik módfelett a forgalom. N émet o r s z á g. A németek irtózatos erőkifejtést tesznek, most épp úgy mint a háború előtti esztendőkben, a német ipar és kereskedelem propagálásáért. Ezért a lipcsei vásáron kivid, amelyről tudjuk, hogy a világ legnagyobb árumintavására, — számos helyen rendeznek vásárokat, kongresszusokat, amelyekre bárki is nagy kedvezménnyel utazhat, akár külföldről, akár belföldről és... és minden különösebb „f a x n i“ nélkül. S v ái j c. Ez ^ az ország a legügyesebb. Télen hósportjával, nyáron „magaslati levegő“-jével sib. és elsőrendűen vezetett hoteljeivel annyi idegent vonz, hogy e tekintetben minden más országot felülmúl. Genfről, a genfi forgalomról, arról nem is beszélek! Hágában van a békepalota, de Svájcban tízszeres az állítólagos „béke“'' következtében az idegenforgalom. Az olasz Alpok, a Kárpátok, vagy a Pcreneuszok és más európai hegyláncok magaslati levegője, nem. olyan jó, mint a svájci levegői Éppen olyan jó. De Svájc idejekorán tudta, milyen módon, milyen irányba, milyen eszközökkel lendítse idegenforgalmát, — s az eredmény nem is maradt és marad el. Figyelem Svájc „reklámját“. Azt minden olvasó ember tudja a világon, hogy Davos, St. Móric a téli sportüzésre ideális hely. Honnan tudjuk? Részben a. hirdetésekből, de leg fő- kép a legegyszerűbb és mégis kitünően bevált, még pénzbe is alig kerülő eszközökből: a svájciak állandóan gondoskodnak, hogy sporthelyeikről készült gyönyörű fénykép- felvételekkel tömjék a világ képeslapjait! Ha ezért mind fizetnének, — a Dárius kincse sem lenne elég. ❖ S most általánosságban még valamit. Az idegenforgalommal biró városoknak a köztudatba átment jelmondatai vannak! Párizsról elhitették, hogy nemcsak Franciaország, de „Európa fővárosa“ is. Nápolyról, az olaszok elhitették, hogy „Nápolyt látni és aztán meghalni.“ Sevilláról a spanyolok „Quien no ha. visto Sevilla no ha visto mar a- villa“. Aki nem látta Sevillát, nem látott csodálatosat.“ A németek most hitetik el, hogy „Berlin Európa New-Yorkja“. Önként felmerül tehát a kérdés: Tudják, a világon, hogy Budapest Európa egyik legszebb városa? Füződik-e már Budapest nevéhez, szépségéhez valamiig világot bejáró és mindenkor emlékeztető jelmondat? Sajnos, még nem. A kezdeményező jelmondatot, dr. Ripka Ferenc főpolgármester — „ Budapest-fürdőváros“ jelmondat alatt, igen szerencsésen indította el. Azonban ez külföldnek talán kicsit kevés. Nem olyan még, amely m indent kifejez. „Nápolyt látni, azután meghalni“ — és a többi imént felsorolt jelmondatok mellett eltörpül. Valami olyan rövid jelmondatot kell szövegezni, amely fedi is a valóságot, hogy Budapest LegsEeséfjtai velvet pelcricot, JÍ'i síJ níj b7i naPíTíncní § hátizsákot, szofeaíornakészle- ÜLotüI Baross Szövetségi tag tst és horgászati cikkeket Budapest, VII., Károly-körut 15 SzálSif hivatalok részére iratkötőhevederf, por- és padióförlőruhát OZALID A porosz pénzügyminiszter a német kataszteri hivatalok részére elrendelte az Ozalid száraz fénymásolás kizárólagos használatát. KUNITÄDTER VILMOS világszab. Ozalid száraz fénymásolás magyarországi képviselete. Központ: VITT. József-krt. 7. Tel.: J. 300—58 Fiók: I., Budafoki-ut 9. sz. Tel.: J. 385—20 Gyár: Vili . Conti utca 38. Tel.: J. 308—33 B ES KOVÁCS sodrony fonat-, kerítés-, ágybetét és vasbutorgyár Budapest, ti., Fö-uica 48 Telefon : Aut. 517-87. Alapítási év 1893. hoch roam és iparteiepek jttszti-íáns. Központi Iroda: Budapest, II., Bimbó-utca ló. felelőn: Automata 529-90. Üzemi iroda: Nógrádveróce. felelőn: 4. Vasúti állomás: KógrddterOie. Ajánl inóczi píroxén andesit bányájában termelt €lSÜr<HU|U iníUÖSé&Ü zúzott Kavicsot, Kétszer zúzott Kavicsból hengerzuzóKból előállított, felületi kezeléshez es bitumenes aszfaltnoz szükséges Különböző szemnagysága pormentes zúzalékot, valamint az előírásoknak meg'eeően kidolgozott ilárOmnegtJ€d€S KOCKáf, EeiKöveí, taiudot, KisKocKót, cyKlopof és idomított termésKövét „fürdőváros“, de azonkívül sejtet, izgat, a fantáziát kitölti, hogy mily gyönyörű lehet Budapest! Aki ezt a jelmondatot kitalálja, az — nagy szolgálatot tesz a fővárosnak és a hazának! * Ami pedig az idegenforgalom propagálására szánt költségvetési tételt illeti: igen szegényes! Bizony kevés, abszolúte hatásos és állandó jellegű propagandára’ Ha valaki ma elégnek találja, az lehet, de semmiesetre sem lesz elég akkor, ha a megvalósítás stádiumába kerül a régi Tabán átépítése. Wolff Károly igen aláhuzottan jelölte meg —- újévi beszédében, — hogy a régi Tabán helyében fel kell építeni a minden kényelmet nyújtó, az idegeneknek és a fürdővendégeknek teljes gyógyulást adható — modern fürdővárost! E célkitűzés: helyes! Ez az útja ónnak, amely uj életet hoz, nemcsak az idegenforgalom tekintetében Budapest életébe, de a varázserő, amely a tespedő ipart, kereskedelmet feltámasztja! Pénzzel fel nem becsülhető kincsként kell tehát a tervet fogadni és segíteni! Ha ez a terve Wolff Károlynak sikerül, úgy sehol nem. rajzolódhatnak ki szebben folyamparti fővárosnak kontúrjai, mint nálunk és a kialakulása ezeknek a kontúroknak messze, évtizedekre előre hirdetnek: Igazságtalan kézzel kikevert el- esettségünk idején sem tagadta meg Budapest önmagát: oly alkotás megvalósításába fogott, amely~ az egész nemzetre és az egész fővárosra álclásthozó, üdvös! De ezenkívül egy más nagy szociális célt is szolgád. Nem kopogtatnak az ajtainkon naponta sokan, akk kenyérkeresetet kérnek, várnak, esdekelnek. A Tabán megépítése lenne egyik útja annak, hogy felszívódjanak a munkáival biró rétegekbe azok, akik ma hiába kilincselnek a megélhetésért. A tervet, meg kell valósítani ___ Az idegenforgalom, fellendítésének igazi útja ez... SPITZER SALMON Központi fűtés, vacuum és hgfüiés szellőztető berendezés, légszesz, vizveze'ek és egészségügyi berendezési műnk k. valamint épület- és diszmü bádogosmunkák gyártelepe. Budapest, ¥., Pannonia-utca 54. szám. Telefon: Aut. 934-31. CSEREPY ISTVÁN kőmivesmester, építési vállalkozó BUDAPEST, Csengeri-u. 45 Telefon: 165-25. KRISZTIÁN SÁNDOR szobrászműterme Budapest, tilt. Gyarmat-u. 12. Telefon:Z. 70-88 Készít úgy saját,, mint megadott tervek alapján: épület külső és belső figurális és dekorativ szobrászmunkákat, homlokzatdiszeket, belső stukkómennyezeteket, kandallókat, oszlopokat. Kerti dísztárgyak, diszpa- dok, pergolák, virágtartók, disz- kutak, síremlékek stb. elsőrendű tartós fagyálló műkőből, mintakertemben állandóan megtekinthetők. NAGY GYULA iakatosárugyára BUDAPEST, VII., Kőris-ucca 10 Telefon : J. 348-15 BUZAD1CS IGNÁC kőművesmester építési- és háziatarozási vállalkozó Költségvetés díjmentes Budapest, VI., Váci ul 121. sz. Telefon : Aut 9’9 “7. TAPSIAK legnagyobb választékban, elsőrangú kivitelben és legolcsóbban HAHN és PREYSS BT cégnél V., GRÓF TISZA ISTVAN-UTCA 12. 5“!»5egWe«B5eK Telefon : Au'omata 816-61. O I | ül G H f 0 S 0 K
