Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-06-20 / 24. szám

1931 junius 20. 3 Jíapi kétszázezer pengőt adott ki a főváros közmunkákra junius karában borvendég afpofgármeste r nyitátkozik oz uj íz öt esőméit, amelyből sem berufkázásoftat nem eszközötnek, sem a fátyó kiadósakat nem fedezik. kanem az kizmőfag for­gótőke céljaira szatgóf — Jiz idén erősen megrövidiit a nyóri szünet, a törvénykatósógi tanács még jntiuskan is érdemteges ütéseket fog tartani — Az Uj Budapest tudósítójától — Minden tavasszal megélénkül az építkezési tevékenység, az idén azonban nemcsak, hogy fellendülés nem következett be, hanem bizonyos tekintetben még rosszabbodás állott be a tavalyi és tavalyelőtti helyzet­tel szemben. Ilyen körülmények kö­zött a munkanélküliség frontján nem következhetett be az az enyhü­lés, amit a melegebb időjárás min­den tavasszal automatikusan meg szokott hozni. Az Uj Budapest munkatársa beszélt ebben az ügy­ben Borvendég Ferenc alpolgár­mesterrel, akitől megkérdeztük, hogy a munlmnélküliség fővárosi vonatkozásban hogyan alakul és van-e remény legalább a nyári hó­napokban a helyzet némi javulá­sára. borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta az Uj Bu­dapest munkatársának: — A főváros gazdasági helyzetét és munkaviszonyait mindenkor a polgármester ur havi jelentése tün­teti fel a legáttekinthetőbben. A legutóbbi havi jelentés szerint a munkanélküliség Budapesten nem csökkent, sőt kisebb mérték­ben emelkedett. A főváros veze­tősége nem felelős a helyzetnek ezért a rosszabbodásáért, mert hiszen mi mindent megteszünk, hogy a munkanélküliséget köz­munkák elrendelése révén eny­híthessük. A főváros junius havában összesen hatmillió pengő értékű közmunkát gyönyörű kertes villában lakik, amelynek fái és bokrai ózondusabb levegőt biztosítottak számára min­den szanatóriumnál. Most már tel­jesen egészséges és munkaképességét is tökéletesen visszanyerte. A főügyész csak julius végén me­het szabadságra, hogy hova, azt még maga sem tudja. — Kiegyeztem az orvosok­kal — mondja mosolyogva Sze- methy — oda mehetek, ahova aka­rok. Csak azt mondották mégis a doktorok, hogy lehetőleg magaslati helyre menjek. Szóval az egyezség sikerült. Meg kell állapitanunk lojálisán, hogy a főügyész, csakúgy, mint a perbeli egyezségekben, ebben az egyezségben is száz százaléko­san me g v édt e az ügyészség érdekeit és jogait . . . * VETTÜK A KÖVETKEZŐ CSA­LÁDI ÉRTESÍTÉST: Bérezel Gabi és Hübner Tibor folyó hó 20-án, szombaton este fél 7 órakor tartják esküvőjüket az Egyetem-téri templomban. Az esküvő értesülésünk szerint fé­nyes keretek között fog lefolyni. A boldog apa, Bérezel nyug. alpol­gármester, aki néhanapján rugal­masan és fiatalosan sétál végig a vá­rosháza folyosóin, örömmé l m e - s éli, hogy milyen kedves, derék, te­hetséges vöt fog kapni. A vőlegény régi törzsökös budai patrícius famí­lia sarja, aki a, fiatal építész nemze­dék egyik reménysége. * TATÁR ÉS GÖMÖRY ELÖLJÁ­RÓK már elfoglalták kerületeik ve­zetését, T at ár tudvalévőén a Te­rézváros elöljárója maradt, mig G ö- m ö r y a Józsefváros élére került. A kerületi elöljárók a jövő héten va­csora keretében fogják ünnepelni az uj kollégáikat. ad ki, vagyis minden egyes napra kétszázezer pengő esik. Az elmúlt hónapban körülbelül ugyanennyit tett ki az az összeg, amit közmun­kák végrehajtására használtunk fel. Köztudomású, hogy a főváros áldozatkészségben elmegy a legvég­ső határig, amikor szociális viszo­nyok megjavításáról van szó. Saj­nos, erősen meg van kötve a ke­zünk, hiszen más közmunkát nem végeztethetünk, mint amire fede­zettel rendelkezünk. Az Uj Budapest munkatársa ér­deklődött a továbbiakban aziránt, vájjon a főváros most felveendő húszmillió pengős kölcsönéből for- dit-e valamit közmunkákra. Bor­vendég alpolgármester igy felelt: — A húszmillió pengős kölcsönt forgótőke céljaira vesszük fel. A mai helyzet nehézségeket oko­zott a főváros háztartásában és pedig azért, mert a bevételek nem pontosan abban az időben folynak be, amikor a kiadások felmerülnek, de a kinlévőségeket sem lehet kellő időben behajtani. Egyedül a hivatalosan is elismert kórházi ápolási díjhátralék címén tizenötmillió pengő követelése a kormánytól a fővárosnak. Átmeneti hitel felvételéről van tehát szó. A főváros ebből a kölcsönből éppen ez okból beruházásokat nem eszközölhet. Folyó kiadások fedezésére sem fogjuk ezt a pénzt felhasználni, mert hiszen a folyó kiadások fedezete költségvetési- leg biztosítva van. A pénz fedezete tulajdonképpen megvan abban a tartozásban, amit az államkincstártól joggal követe­lünk. A kölcsönt rövidesen felvesz- szük, mert háztartásunk csak úgy tud zavartalanul eleget tenni fize­tési kötelezettségeinek, ha megfelelő forgótőke áll rendelkezésre. A tör­vényes felhatalmazás birtokában Az adóleiM mag bonyolultabbá lelte a főuárosi engedményezésen amúgy is zavaros helyzetei Miért nem foglalkozik a fővárosi vállalkozói követelések leszámítolásával a Községi Takarék és a Kisipari Hitel- intézet? — Azt kívánja az adóhivatal, hogy a köztar­tozások a vállalkozói követeléseknél megelőzzék az egyéb irányú letiltásokat és cessiókat — Az Uj Budapest tudósítójától A városházi vállalkozások egyik legfontosabb és amellett legrende­zetlenebb területe a cesszionálások kérdése. A béke boldog esztendeiben majdnem ismeretlen volt a város­házán az engedményezés és a letil­tás, a háború utáni nagy gazdasági válság hozta magával az engedmé­nyezések és letiltások oly mértékű szaporodását, hogy a központi pénz­tár mellé Matinszóka főtiszt vezeté­sével külön számvevőségi ügyosz­tályt kellett létesíteni, amelynek nincs egyéb feladata, minthogy a központi pénztárhoz érkező, megfe­lelően kiutalt és számfejtett nyug- tatványokat megvizsgálja abból a szempontból. nincsenek-e enged­ménnyel vagy letiltással terhelve. A törvény szerint ugyanis a kifizető felelős a cessziókért és a letiltások­ért, aminek folytán a fővárosnak nagy gondot kell fordítania a cesz- szió és letiltás elá kerülő összegek visszatartására, mert könnyen a kétszeres fizetés veszélyébe esik. A főváros még néhai Szabó Imre dr. tiszti főügyész iniciativájára igen óvatos és tartózkodó álláspon­tot foglalt el a cesszionálások ügyé­ben. Az az okirat, amellyel a fővá­ros a cesszionálások bejelentését tu­domásul veszi, megállapítja, hogy a szóbanforgó engedélyezésnek tudo­másulvétele még egyáltalában nem jelenti azt, mintha a főváros bár­milyen felelősséget vállalna az ősz- szegért. A főváros sem a cesszionált pénzért, sem annak kifizetéséért semminemű felelősséget nem vállal, amivel elkerüli azt, hogy vitás ese­tekben illetéktelenül perrel támad­hassák meg a fővárost. A főváros­nak ez a merev álláspontja termé­szetszerűen nem jelenti azt, hogy a cesszionálásokat ne a leggondosab­ban és a legpontosabban kezeljék: még az órát és percet is feljegyzik, amikor a cesszionálást magában foglaló közjegyzői okirat megérke­zik. A cesszionálások nyilvántartá­sára felfektetett könyvet bárki megtekintheti, aki jogi érdekeltsé­gét igazolja, úgy hogy a számvevő­ség ezen okmánytárának valósággal telekkönyvi jellege van. A fővárosnak az az álláspontja, hogy még a tudomásul vett cesszio­nálások kifizetéséért sem vállal fe­lelősséget, az oka annak a feltűnő ténynek, hogy éppen a főváros pénz­intézetei azok, elsősorban a Községi Takarék és a Kisipari Hitelintézet, amelyek nem foglalkoznak fővárosi vállalkozók követelésének laszámi- tolásával. Sokmillió pengős üzlettől esnek igy el a főváros tulajdonát képező intézetek, mert hiszen a leg természetesebb az lenne, hogy a bü­rokratikus nehézségek miatt sokszor csak hónapok múlva kifizetésre ke­rülő keresetkimutatások és vállal­kozói dijak engedményezésével és kifizetésével a Községi Takarék és a Kisipari Hitel foglalkozna. A tiszti ügyészség azonban mindezideig nem engedélyezte a cesszionálások fel­tétlen való tudomásulvételét, mert a tudomásulvételnek ez a formája tu­lajdonképpen nem lenne egyéb, mint burkolt készfizető^ kezesség, amelynek kapcsán azután a fővá­rost sok irányban érhetné károso­dás. A cesszionálás mai rendszerének bonyolult labirintusait még zavaro­sabbá tette a fővárosi adóhivatalok uj törvénymagyarázata, amely a legutóbb érkezett hivatalos formában a számvevőséghez. A köztartozáso­kat illetően a helyzet eddig az volt, hogy a letiltásokat a beérkezés sor­rendjében vette tudomásul a szám­vevőség. Vagyis, ha egy anyagár vagy munkabér-cesszió megelőzte a vállalkozó bejelentett adótartozá­sát. a központi pénztár csak abban az esetben felelt az adótartozás visszatartásáért, ha sorrendben az adó bejelentése megelőzte az egyéb- irányú cessziókat és letiltásokat. Az adófelügyelőség most azt vitatja, hogy a köztartozások a vállalkozó esedékességeit illetően épugy meg­előzik az egyébirányu tartozásokat, most már egészen rövid idő alatt felvehetjük a húszmillió pengőt és ezzel hosszú időre biztosítottuk a főváros háztartásának /zavartalan­ságát. Borvendég alpolgármester elmon­dotta még az Új Budapest munka­társának, hogy a nyári szünetben a tanács ülésezni fog ugyan, de na­gyobb jelentőségű kérdések tárgya­lására nem fog sor kerülni. A nyári szünet az idén erősen megrövidül, mert az ország­gyűlés julius havában összeül, a pártvezérek tehát idehaza lesz­nek és igy julius hó folyamán érdemleges üléseket is lehet tar­tani. A nyári szünet egyébként szep­tember elején ér véget. mint ahogy az az ingatlannál vagy az árveréseknél van. A számvevő­ség nem mert maga belenyúlni a gordiusi csomó megoldásába, jogi véleményezés céljából az adófel­ügyelőség bejelentését áttette a tiszti ügyészséghez, ahol minden remény megvan arra, hogy a refe­rens Günther tiszti ügyész jogi tu­dása és gyakorlati érzéke az összes feleket kielégítően fogja a fogas problémát megoldani. WEIN GRUBER IGNÁC Székesfővárosi Pavilion Kávéháza VL, Városliget ZONGORÁK I DEHMAL-.« k Vili., rAköczi-ut 1». r legnagyobb raktára uj és keveset I használt zongora, pianino és har- **■ moniumol'ban.OlCSÖ KOlCSán­iéi, naná olás, Javítás. Telelőn: Jözsei 421-04. Dona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a „Papirmalomhoz“ Budapest, IV., Aranykéz-«. 6 Telefon: Automata 877—18. Alapítva: 1700-ben. WIHARTFERENC építész és építőmester BUDAPEST, VH., COLUMBUS-U. 5/b. Teiefo« i Ja—ef 3S0—97. Alapítási év: 1868. CRISTOFOLI VINCE KÖPAD1Ö, FAYBIC1 FALBURKOLAT BUDAPEST, VO., GIZEHA-UT 31. SZÁN Telefon: Alt *82-10. Zngló: 89-07. Schauer Karóig oki. mérnök, vasul-, ut-, beton-épitési vállalkozó, kövező mester Budapest, Kecshemőtl-u. is. III. em. 1. Telefon: 844-12

Next

/
Oldalképek
Tartalom