Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-06-20 / 24. szám
Vfill, évfolyam 24. szám Budapest, 1931 Junius 20 UJ BUDAPEST k'bto;" Előfizetési 6rnk: Egész évre ........................30 pengő Fé l évre ................................................15 pengő Eg yes szám éra 60 fillér DOBV ANDOR DH Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-utea 9. Telefon; Aul. 828-23. Postatakarékp. chequeszámla: 30013 Bednárz Róbert a választásokon a keresztény- párt eddigi pozíciójának megtartását jósolja A párt nagygyűléséi a tömegek fanatikus lelkesedésének legyében impozáns mödon zajlottak le — Az ajánlásokat a kereszténypárton önkéntes gyűjtök szedték össze, Űzetett személyzetre nem volt szükség —A kíspártok listáinak aláírásait tüzetes vizsgálat alá veszik a választási bizottságok Kisp ártok Választási plakátoktól tarkák a pesti titcák, utolsó napjait éli az agitáció, két hét múlva uj képviselőket választ Budapest népe. Uj képviselőket, vagy újra megválasztja-e a régi képviselőket — ez itt a kérdés, amelyre nagyjából már feleletet fogunk kapni hétfőn, amikorra a választási bizottságok felülbírálják a benyújtott listákat. Hétfőn már el fog dőlni, melyek lesznek, ha egyáltalában lesznek, azok az uj listák, amelyek az eddigi képviselőválasztási harcokban még nem szerepelt zászlók és jelszavak alatt akarnak uj embereket küldeni a parlamentbe Budapest képviselőinek. A választási harc utolsó fellángolásai azt mutatják, hogy ezek a kis pártok, ha ugyan egyáltalában indulni tudnak, már a választási bizottságok szigorú vizsgálatai alatt el fognak hullani. Kétségtelen ugyanis, hogy az uj alakulatok nem tudtak olyan jelszavakat dobni a választási küzdelembe, amelyek a tömegek szélesebb rétegeit mozgatták volna meg. Már most abszolút bizonyossággal megállapítható, hogy ezek a töredékek akár frontharcosoknak, akár keresztény női tábornak nevezik magukat, nem keltették fel maguk iránt az érdeklődés szélesebb körét és ha nagy erőfeszítéssel be is nyújtják egyik vagy másik kerületben mz ajánlásokat, az azokon szereplő aláírások száma alig fogja valamivel a törvényben előirt ötezres számot meghaladni. A választási törvény adottságai és a közhangulat okozták, hogy a pártvezérek nem tudták ezeket a kísérletezéseket idejében leszerelni. Sokkal elszántabb akarnokok és stréberek vetették magukat a küzdelembe, semhogy őket az egység jelszavával le lehetett volna idejében fegyverezni. Szerencsére győzött a tömegek politikai iskolázottsága és öntudata: az uj zászlók az első napsugár hatása alatt elfakultak, a jelszavak törött gramofonlemezek rekedt suttogásává halkultak, amint az első hordó tetejéről elhangzottak. Lehet, hogy egyes vonatkozásokban győzött a listavezető akarnokok személyes befolyása, lehet, hogy eljutnak listák az első sáncig, hogy onnan véresen bukjanak vissza: nagyobb tömegek azonban csak a kipróbált vezérek mögött sorakoztak fel ezen a választáson is, csakúgy, mint a községi választásokon. Azok az ötezerek, amelyek egyik vagy másik kisebb listán szerepelve, nem jutottak el addig, hogy jelöltjeikre az urnák előtt is esküdhessenek, nem tehetnek egyebet, minthogy visszatérnek az elhagyott zászlóhoz, az elhagyott vezérekhez, akik szeretettel és megbocsájtással ölelik keblükre a tékozló fiút. A nem sikerült listák aláírói és jelöltjei ne vonuljanak vissza sértett önérzettel a küzdelem porondjáról, csatlakozzanak újra ahoz a táborhoz, amelytől őket nem a politikai hitvallás vagy a világnézet, hanem személyi kérdések választották el. Ismételjük a legutóbbi képviselőválasztás Csernoch hercegprímástól származó mottóját: Keresztények, egy táborba! — Az Uj Budapest tudósítójától — A választási agitáció elérte tetőfokát. Holnap, vasárnap lesz az utolsó agitációs ünnepnap az országgyűlési képviselőválasztások előtt, érthető tehát, hogy a holnapi napot minden egyes párt fel akarja még használni agitációra. Talán nem volt még nap Budapesten, amikor annyi gyűlést hirdettek volna, mint a holnapi napra. A jövő héten azután szélcsend következik be, mert a törvény értelmében és az ennek alapján most kiadott belügyminiszteri rendelet szerint a választásokat megelőző nyolc nap alatt nyilvános gyűléseket tartani nem lehet. Ez alatt a nyolc nap alatt a választási agitáció a pártklubokban fog szűk keretek között lezajlani és inkább csak az egyéni meggyőzés eszközét, mint a tömegek megmozgatását fogják igénybe venni a pártok szónokai. A kereszténypárt is erősen készülődik a választásokra. Az Uj Budapest legutóbbi számában Pet- rovácz Gyula kimeritő nyilatkozatban ismertette az általános politikai helyzetet a választások küszöbén. Most Bednárz Róbert apátplébánost, a kereszténypárt budapesti központi választási intézőjét szólaltatjuk meg. Azt a kéi’dést vetettük fel, hogy az eddigi agitáció eredményei alapján milyen kilátásokkal tekint a kereszténypárt a képviselőválasztások elé. Dednárz Robert apátplébános, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának örökös tagja, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A képviselőválasztások előkészítő munkálatait központilag én irányítom ugyan, de az aktiv munka a kerületekben folyik és igy érthető, hogy a három választókerület mindenikének külön irányitó szerve van. Igen sok gyűlésen vettem részt és megállapíthatom, hogy ezek a gyűlések egytől-egyig rendkívül népesek voltak. A gyűlések közönsége nagy érdeklődéssel hallgatta a szónokokat, ami elismerésre méltó tünet, mert hiszen a jelenlegi meleg időjárásban nem lehetne rossznéven venni, ha ezek a gyűlések kevésbbó látogatottak volnának. A mi közönségünk nagy lelkesedéssel tart ki a szónokok mellett. Minden egyes gyűlésünk példás rendben zajlik le, sehol egyetlen incidens. Az elmúlt vasárnap négy nagygyűlést tartott a kereszténypárt, természetesen voltak más kisebb gyűlések is. Én a négy nagygyűlésen magam is résztvettem. Az egyik gyűlés Budán volt, a másik a Józsefvárosban, a harmadik a Ferencvárosban, a negyedik a Sósfürdőben. Egyik sikerültebb gyűlés volt, mint a másik. Ernszt Sándor népjóléti miniszter is résztvett egyik gyűlésünkön. Olyan lelkesedéssel fogadták, ami szinte páratlanul áll. Maga a miniszter ur is valósággal áradozott a lelkesedéstől, amikor látta, hogy mennyire népes, megértő, velünk érző, lelkes közönségünk volt vasárnapi gyűléseinken. Azt mondotta a népjóléti miniszter ur, hogy még sohasem látott ilyen hatalmas, imponálóan szép gyűléseket. — Kezdetben azt hittük, hogy a kánikulai időjárás miatt népgyülé- seink néptelenek lesznek. Alátámasztotta ezt a véleményünket az a körülmény is, hogy a fővárosi választás csak öt hónappal ezelőtt zajlott le. A fővárosi választásokon kialakultak a pártkeretek. Minden egyes párt kifutotta a formáját —, mint mondani szokták. A fővárosi községi választásokat megelőző agitáció annyira szélesterjedelmii volt, hogy a most folyó kapacitálás már nem sokat változtathat. Nekem az a véleményem, hogy a képviselőválasztás semmiféle különösebb meglepetést hozni nem fog. A kereszténypárt meg fogja tartani pozícióját Budapesten, sőt erős a reményem, hogy a képviselőválasztási küzdelemből megerősödve fogunk kikerülni. Annyi bizonyos, hogy egyetlen szavazatot sem fogunk elveszteni. — Erőink növekedésébe vetett reményem elsősorban pártunk Programm,jóra van alapitva. Olyan szociális, kulturális és gazdasági progranimunk van, amely a mai viszonyok között a legkényesebb igényeket is kielégítheti. Már maga az a tény, hogy van programmunk és ez a Programm a keresztény középosztály érdekeit van hivatva szolgálni, olyan erősségünk, amely joggal keltheti fel bennünk a nagyarányú terjeszkedés lehetőségébe vetett hitet. — De az aláírások gyűjtésének eddigi eredménye is feljogosít a legbiztatóbb elképzelésekre. Pár nap alatt közel hatvanezer aláírást gyűjtöttünk Budapest három kerületében. Növeli e nagyszámú ajánlások értékét az a körülmény, hogy ezeket az aláírásokat nem fizetett alkalmi személyzet szedte össze, hanem a választópolgárság maga — spontán jelentkezés és öntudatos elhatározás alapján juttatta pártunknak. Tudomásom van arról, hogy különböző pártokban 40—50 filléreket fizetnek az aláírásgyűjtőknek. Nekünk ilyen kisegitőszemélyzetet nem kell igénybe vennünk. A mi választóink felkeresik irodáinkat, köreinket, szervezeteinket. Természetesen folytatjuk még az aláírások gyűjtését, mert imponálóan nagyszámú ajánlásokat akarunk beadni. Az ajánlások benyújtásának a határideje egyébként a jövő hét végén jár le. A választási bizottságok negyvennyolc óra alatt tartoznak dönteni az ajánlások elfogadásáról, vagy visszautasitásáról. Amennyiben a választási bizottság úgy találja, hogy a benyújtott érvényes ajánlások száma meghaladja a törvényben megkövetelt ötezret, a listát küzdelembe bocsájtja. Ellenkező esetben közölnie kell a választási bizottságnak, hogy hány aláírást kell még pótlólag benyújtani. A választási bizottságok rendkívül komoly munkát akarnak végezni, ami
