Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-06-13 / 23. szám

UJ BUDAPEST is (közgazdasági v hetilap Előfizetési Árak: V FELELŐS SZERKESZTŐ: S Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egész évre ......................................................30 pengő K _ __ _ __ . _ _ __ _ „ A Budapest, IV., Kaas Ivor-utca 9. Fé l évre..................................................................15 pengő Z D O B V ANDOR DR* W Telefon: Auf. 828-23. Eg yes szám éra 60 fillér V W Poslatakarékp. chequeszámla: 30013 vili. évfolyam 23. szám Budapest, 1931 junius 13 Sok a fóka! Nézve a képviselői mandátumok­ért folyó féktelen hajszát, távol a politikai életben aktive való részvé­tel izgalmaitól, hűvös nyugalom­mal állapit hatjuk meg, hogy az ambícióknak és szenvedélyeknek ekkora, minden gátat áttörő árada­tára még nem volt példa a magyar glóbuszon. Voltak könyök-harcosok és akarnokok eddig is, nyüzsögtek önjelöltek is minden választás előtt szép számmal a pártkörökben és a képviselőház folyosóin, de volt a törtetőkben bizonyos okosság és szemérem, amely idejében vissza­riasztotta őket a céltalan küzdelem­től, visszavetve őket az ismeretlen­ség jótékony homályába. Az egy­sejtű lények lázadásának olyan mértéke, amely most minden ha- sadékból és lyukból a fórumra űzi a denevérek hadát, nem példátlan a külföldi politikai életben is, mert, mindenütt a jelöléseknél bizonyos előzetes kijegecesedés jellemzi a népképviselők megválasztását. Ha csak arról lenne szó, hogy egyik vagy másik listát Niemando- vics Szvetozár dr. vagy Senki Jó­zsef vezeti, akkor talán szót sem emelnénk, mert hogy egy vagy két Fejbólintó Jánossal több vagy ke­vesebb van-e a parlamentben, az az oi'Szág szempontjából végered­ményben nem túlságosan fontos. A fontos az, hogy ezek az önjelöltek, akik a saját, esetleges érvényesülé­sükért minden politikai elvet vagy hitvallást habozás nélkül feláldoz­nak, zavarossá és kaotikussá te­szik a választási frontot, korántsem biztosítván mandátumot a maguk számára, de viszont lefaragván mégis néhány ezer választót egyik vagy másik pártról, eltolódásokat okozhatnak a választások eredmé­nyeiben. E pillanatban a helyzet az, hogy a fővárosban több lista készül in­dulni a választási küzdelemben, mint ahány mandátumot a törvény a főváros számára engedélyez. Hogy a listák egy része az ajánlá­sokig sem fog eljutni, megosztván a szavazatokat az uj alakulatok és azon pártok között, amelyek eddig is megfelelően képviselve voltak a parlamentben. A különféle szélső és még szélsőbb jelszavaktól félreve­zetett választó azután az urnák előtt elveszti tisztánlátását, arra a listára szavaz, amelyre eredetileg eszeágában sem volt szavazni és felgöngyölíti ezzel a zavarodottsá­gával és határozatlanságával azt a jobboldali frontot, amelyre soha, nagyobb szükség nem volt, mint az uj parlamentben. Őszintén bevalljuk: a, hivatalos keresztény politika nagy-nagy ve­reségét féltjük a külön listáktól, az önjelöltek tömegétől, a választókö­zönségnek máris látható, közönyös­séggel párosult határozatlanságá­tól. Nem akarunk okokat és felelős­ségeket kutatni, de felhívjuk a fi­gyelmet, hogy a vezéreknek sokkal nagyobb erélyére, parancsolni tudá­sára és akarására van szükség, mint ami eddig megnyilvánult, hogy a heterogén elemek összeforr­janak. A veszély óriási: vide ant consules! fipöiz polgármester nyilatkozik a városházi programról és problémákról Jl nyári szünet előtt nagyobb ügyei már nem tárgyat a törvény hatósági bizottság — Jfíég nincs elegendő tapasztalat, hogy milyen vonatkozásban van szükség a fővárosi törvény módosítására — Jl főváros nem járulhat kozzá a klinikák fenntartási költségeihez, nem tervez uj céladókat, az uj hidak építését a munka­nélküliség enyhítésének, de nem a kérdés végleges megoldásának tartja — Az Uj Budapest tudósítójától — A közeledő választás izgalmai tel­jesen elterelték a figyelmet a város­házáról, ahol a nyári szünet előtt amúgy is csendesedő tempóval inté­zik a legszükségesebb és leghalaszt­hatatlanabb folyó ügyeket. A párt­vezéreket az egyre hangosodó vá­lasztási kampány foglalja le, amely­nek során súlyosabbnál súlyosabb személyi problémák merültek fel, ideget és időt pazarolván, mégis eredmény nélkül. A fásultság a vá­rosi ügyek iránt ily körülmények között érthető és magyarázható, ha­sonlóképen a polgármesternek az az elgondolása is, hogy az őszi kam­pány bekövetkezte előtt nagyobb ügyekkel nem kívánja már a. fővá­ros vezetősége a törvényhatósági bi­zottságot foglalkoztatni. Ezekről a kérdésekről és általában a városháza aktuális problémáiról folytatott a polgármesterrel hosszabb beszélge­tést az Uj Budapest munkatársa. fipőcz Jenő dr. polgármester első kérdésünkre, amely a városháza nyári menetrendjére vonatkozott, a következő választ adta: — A rövidesen bekövetkező nyári szünet előtt most már nagyobb kér­dések aligha lesznek elintézhetők, különösen azért sem, mert a közel­jövőben megtartandó országgyűlési választások a törvényhatósági ta­nács és a közgyűlés tagjainak idejét és munkaerejét annyira igénybe fog­ják venni, hogy nagyobb problé­mákkal nehezen tudnának foglalkoz­ni. A közigazgatási gépezet a nyár folyamán az ősszel elintézendő na­gyobb kérdések — költségvetések, üzemi kérdések — előkészítésével fog foglalkozni. Felhívtuk a polgármester figyel­mét Ernszt miniszternek az Uj Bu­dapest legutóbbi számában megje­lent nyilatkozatára és megkérdeztük őt, hogy hogyan áll a kórházépité- sek ügye és mi a véleménye Klebels- berg kultuszminiszter azon állás­pontjáról, hogy a budapesti klinikák fenntartási költségeihez a főváros­nak is hozzá kell járulnia. — A kórházépítés ügye jelenleg nem időszerű — hangzott a katego­rikus válasz — hiszen közkórházaink­ra évenként most is körülbelül 3,000.000 fizetünk rá. A főváros pénz­ügyi helyzete igy egyelőre nem bírná el egy uj kórház építését. Az egye­temi klinikák fenntartásához való hozzájárulásunkat a pénzügyi helyzet jelenleg szintén lehetetlenné teszi. Ezután a készülőben levő uj fővá­rosi költségvetésre került a sor. Kö­vetkező kérdésünk arra vonatkozott, hogy az a polgármesteri rendelet, amely a jövő évi költségvetés kere­teinek újabb ötszázalékos szűkítését határozza meg, fog-e folytatódni a további években, útját állva annak, hogy a főváros nagyobb beruházá­sokat eszközöljön’? — Ez attól függ, — válaszolta a polgármester — hogy a főváros bevé­telei hogyan alakulnak. Ha a követ­kező években az általános gazdasá­gi helyzet kedvezőbben alakul és ez­zel bevételeink is emelkedő irányza­tot követnek, akkor a költségvetés további redukciójára nem lesz szük­ség. Nagyobb beruházásokat egyéb­ként ezúttal sem szándékozunk a fo­lyó bevételekből eszközölni, hanem — ha a szükség úgy kívánja és az ál­talános gazdasági helyzet megenge­di — kölcsön felvétele utján. Megkérdeztük ezután a polgár- mestert, hogy az uj fővárosi tör­vényt a városi élet egész vonalán beváltnak tartja-e és vannak-e a tör­vénynek olyan paragrafusai, ame­lyeket, mint a gyakorlati életben meg nem felelőket, módosítani tart szükségesnekf-- A törvény végrehajtása során — válaszolta a polgármester — kétsé­gen kívül mutatkoztak bizonyos nehézségek, arra azonban, hogy módosítások szükségesnek látszanak-e, ma még nem rendelkezünk elegendő tapasztalattal. Huzamosabb idő­re lesz szükség, inig e kérdés­ben határozott vélemény alakul­hat ki. Szóvátettük ezután azt a pa­naszt, amellyel a harmadik alpol­gármesteri állás szervezésére vonat­kozó közgyűlési határozatot megtá­madták és megkérdeztük a polgár- mestert, hogy törvényszerűnek tart- ja-e a vonatkozó közgyűlési határo­zat létrejöttét. — Ebben a kérdésben — hangzott a válasz — a felsőbb hatóság döntésé­nek nem akarok elébevágni, s ezért nem mondhatok véleményt. A köz­gyűlési határozatot törvényesnek lartom, hiszen egyébként hozzá sem járultam volna. A beszélgetés fonala visszatért a jövő évi költségvetésre. Megkérdez­tük a polgármestert, hogy a jövő évi költségvetés folyamatban levő ösz- szeállitása kapcsán tervez-e uj cél­adókat, amelyek a kormány hozzá­járulása kapcsán szaporíthatnák a főváros bevételeit. A következő vá­laszt kaptuk: — Sem céladót, sem egyéb uj adó­nemeket nem tervezek, hiszen ma általános az a vélemény, hogy a polgárság terheit enyhíteni kell. Az uj közmunkák megindulása ke­rült ezután szóba. Az uj hidak meg­építésétől és az uj sugárút megnyi­tásától reméli-e Méltóságod a mun­kanélküliség csökkenését? — kérdez­tük a polgármestert. — A munkanélküliség kérdését az uj hidak építése legfeljebb enyhíti valamennyire, de meg nem oldhatja. De figyelembe kell venni az uj hi- daknak a forgalomra gyakorlandó élénkítő hatását is, ami ismét u j ál­la n d ó munkaalkalmakat fog teremteni és igy a főváros gazdasági életére bizonyára mara­dandó kihatása lesz. Végezetül azt kérdeztük meg a polgármestertől, hogy a törvényha­tósági bizottság és a városháza mai helyzetét az alkotó munka megindu­lása szempontjából megnyugtatónak tartja-e. — A törvényhatósági bizottság s a város mai helyzete az alkotó munka szempontjából teljesen kielégít — mondotta nyomatékos hang­súllyal a polgármester —, hiszen az már — mint az eddig elintézett nagy horderejű kérdések nagy száma is mutatja — megindult és folyamat­ban van. Ellentét a törvényhatósági bizottság pártjai közt majdnem kizá­rólag csak politikai kérdé­sekben mutatkozik, a fővá­rost érintő nagy problé­mákban azonban majdnem sikerül a pártokat közös ne­vezőre hozni. Sipőcz polgármester fenti bizako­dó hangulatú nyilatkozata alkalmas arra, hogy az országgyűlési válasz­tások okozta általános izgalomban is megfelelő figyelmet keltsen. Fontos ez a nyilatkozat abból a szempont­ból is, hogy a városházán a községi választások okozta tespedés után végre folyamatban van az alkotó munka és megkezdődött azoknak a problémáknak a tárgyalása, ame­lyeknek kielégítő megoldása a város fejlődése érdekében most már meg fog történhetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom