Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-05-23 / 20. szám

2 ujBummsr KASS BÉLA budai uigadú uenügglöje es Háuenaza II., Szilágyi Dezső-fér 5. szám állandó bútorvásár a Központi Városháza épületében BUDAPEST. IV.. KÁROLY KIRÁLY-UT 28 Telefon : Aut. 896-06. háló, ebédlő és urlszoba bútorok szalongarniturák, rekamierek. Kedvező fizetéai feltételek. Uroitos és paszomanyos mesterek otsl Sl Közúti gőz- és motorhengerlést «nai W0LFF ERNŐ Budnpest-HelenSnld, líelenlöldi-ut l. sí. Sürgönyeim: WOLFFEKE. Tel.: Lágymányos 13-82 SPITZER SALAMON SStíKg Központi fűtés, vacuum és légfűtés szellőztető berendezés, légsze9z, vízvezeték ég egészségügyi berendezési műnk k, valamint épület- és diszmO bádogosmunkák gyártelepe. Budapest V., Pannonia-ntca 54. szám. Telefon: Aut 034 - 31. KRISZTIÁN SÁNDOR szobrászműterme Budapest, un. Gyarmat-u. 12. Telefon: z. 70-88 Készít agy saját, mint megadott ter­vek alapján: épület külső és belső figurális és dekorativ szobrászmnn- kákat, homlokzatdiszeket, belső stnk- kómennyezeteket, kandallókat, osz­lopokat. Kerti dísztárgyak, dlszpa- dok, pergolák, virágtartók, disz- kntak, síremlékek stb. elsőrendű tartós fagyálló műkőből, mlntaker- temben állandóan megtekinthetők. ÜVEGFESTÉSZETI ÉS ÜVEGMOZAIK “ Palka József fllagyarorszfig ezQZtkoszorus Ouegfestűmestori BUDAPEST, Vili., BAROSS-UTCA 59 Telefon : J. 302-28 Alakíttatott 1804 Vitéz LUKÓY EMIL | építőmester IU Csalogány-utca 23 Telelőn: 542-10 1931 május 23. Egy tanácstag naplójából A csiga és az autóbusz Irta: Ilovszky János Hej csiga ... csiga, de gyorsjárásu állat vagy! Miért hivatkoznak rád, ha lassúságról van szó? ... Mióta és hányán mondták: „szabad ezt a kérdést minden oldaláról megvilá­gítanom?“ és megvilágítják, élőiről, há­tulról, alulról, felülről. Beolvasztás, ön­állóság, garazsirozás és mindenféle más szempontból. A nyomdászok legalább húszezer sort szedtek ki és több mint száz Írógép kat­togott ez ügyben és kattog most az én Írógépem is. Közben a közönség ott áll a megállók­nál, különösen a „terhelési időkben“, és hol némán, hol káromkodva bámul a frekventált útvonalak megállóinál, a túl­zsúfoltan tovább robogó autóbuszok után... Azt hirdetik, az autóbusz modern köz­lekedési eszköz: fürgébb és gyorsabb, mint az öregedő villamos. Ez a tétel áll Is: de csak akkor, ha az ember fel is jut reá. De ha nem jut fel? Akkor áll és elégedetlenül, részben megdöbbenéssel nézi azt a közelharcot, amelyet a feljutásért folytatnak, bocsá­nat — nem akarom a nememet bántani — a férfl-sihederek. Ezek az esetek napi­renden vannak és igy nem modern, ha­nem bosszantóan lassú közlekedési esz­köz lesz az autóbusz, ha 10—20 percig előbb ácsorogni, időt lopni kell érte, hogy végre-valahára fel is jussunk és utazhassunk. Nem tudom megérteni: amikor elöbb- utóbb, mégis csak meg kell hajolni a haladás és a parancsoló szük­ségesség előtt, miért kell nekünk mindig a tizenharmadik órában arra gondolni, hogy a kézenfekvő intézkedést, hasznos szaporítást keresztül vigyük? Vagy talán gyorsabban menne, ha haszontalan szaporításról lenne szó? * Miért kell nekünk késni az ötven autóbusz beszerzésével? Miért kell ne­künk a felszállásoknál közelharcokban résztvenni? Miért kell némán vagy ká­romkodva a túlzsúfolt elrohanó autó­buszok után bámulni? Miért kell aggodalommal nézni az autóbusz deficites költségvetését, ami­kor egészen világos, hogy — kivéve a kocsivezetők és a kalauzok szaporítá­sát — ugyanazzal a négy millió pen­gőbe került garázssal, ugyanazzal a hivatalnok személyzettel és ugyanazzal az adminisztrációval el lehet az ötven uj autóbusz körüli teendőket, de úgy, hogy a fokozott kocsipark kitűnő jöve- delmezést is jelent? Vagy el akarjuk az autóbusztól ked- vetleniteni a közönséget? Vagy nem kell a jövedelemszaporitás, a deficit- csökkentés? * Hej csiga ... csiga ... Ne beszéljenek nekem többet arról, hogy a csiga a leg­lassabban haladó valami... Már csak lassabban halad az utóbuszközlekedés fejlesztésének kérdése! És ha szabad két találós kérdést fel­adnom: 1. Mi kerül többe: ötven uj autóbusz. — vagy egy hosszabb útvonalon — a Beszkárt-sinek középre helyezése? 2. Melyik jövedelmezőbb befektetés: ötven uj autóbusz, vagy a sinek át­helyezése? OLCSÓ PESTI CSALÁDI HÁZHELYEK közművel, Keleti pályaudvarhoz közel, a Kerepesi-ut 77. szám alatti strandfürdővel szemben, közvetlen a villamosmegállónál, 80-120 négyszögöles nagyságban, négyszögölenként 26—36 pengős árban 40—50 pengős havi részletben 5 év alatt törleszthető. Egy részlet lefizetése után már építhet és a saját házában lakhat azonnal. Megtekintésre autó díjtalan. a helyszínen vagy a Közszolgálati Alkalmazottak Telekértókesitö és Építő Szövetkezeténél VI. kér. Teréz-körut 47. szám, I. emelet 1. Telefon: Aut. 141—89. fOTOCIKKEK szakAl Géza SZAKÜZLETÉBEN V, DOROTTYA-UTCA 1. AMA TORFELVÉTELEK KIDOLGOZÁSA FIÓKÜZLET: DEBRECEN 1I0EZA SZILVIIM MOTORCSÓNAK ÉPÍTŐ ÉS JAVÍTÓ ÜZEM BUDAPEST, III., LAJOS-U. 145 TELEFON: AUT. 625-30. LEDNICZKY ÉS TÁRSA épület- ésmülakalosok, redőny és napellenző gyára BUDAPEST, IX., RÁDAY-UTCA 31. Telefon: Aut. 852-59- Készitményei: Acéllemez-, fa- és vászonredőnyök. Napellenző- ernyők minden kivitelben. Elsötétítő berendezések, kézi és motorhejlásra. Színházi vaslüsffőnyök. Vasszerkeze'ek. épület- és raülakatosság bélelést legjob­ban, legolcsób­ban vállal BOROSS, Viola-utca eriindi János udvari szállító. Egész­ségügyi műszaki beren­dezések gyára Budapest, VII., Péteriig Sándor ucca 34 Központi fűtés. — Melegv z készülék. — Vízvezeték. Csatornázási- és g <zberendezések. — Berendez Ú városoknak vízmüveket, csatornázásokat és í ' deritötelepeket. - Telelőn: Jóisel 315—19 S A medichemia Ggúgyszemaszi iményeK Gyára R.-T. Hölgy-utcai gyártelepe Városházi történetek KÉT FOLYTATÁSA IS LETT a múlt hét hétfőjén abbahagyott ren­des közgyűlésnek: pénteken, amikor a napirenden levő tárgyakkal, első­sorban a Tattersall bérbeadásával végzett a városatyák gyülekezete és hétfőn, amikorra az interpellációk maradtak. A tattersalli ügy nem nélkülözte a viharos jeleneteket, végezetül is győzött azonban a polgármesteri előterjesztés és névszerinti szava­zással megkapta az Ü getőver seny Egyesület a közel harminc holdnyi értékes területet. Szomorú eseménye volt a pénteki közgyűlésnek Ri p k a főpolgármes­ter elnöki bejelentése Glück Fri­gyes elhunytáról. A derék patrícius városatyáról szóló rövid nekrológot felállva hallgatta végig a közgyű­lés. ezzel is kifejezést adva a legöre­gebb kolléga (negyvenhat esz­tendeig egyfolytában volt városatya Glück Frigyes) elhunyta felett. Vasárnap délután helyezték örök nyugalomra Budapest szerelmesét, a temetésen ott volt egész Budapest. — Ezt a várost — mondotta gyász­beszédében a főpolgármester — nem a fejedelmek kegye, nem a nagy urak alamizsnája tette ragyogóvá, hanem, polgárainak szorgalma, hű­sége és rajongása, az olyan pol­gároké, mint Glück F ri- g v e s. * GLÜCK FRIGYES valóban sze­relmese volt Budapestnek, az alko­tások egész sora fog fűződni az ő nevéhez, valameddig históriáját Ír­ják a Duna két partján felevő ma­gyar fővárosnak. Nemcsak eszmék­kel, hanem anyagiakkal is rendelke­zésre állt mindenkor, bőkezű mecé­nás volt ő, rajongója a szépnek, igazi idealista. Legutolsó nagy terve a Vigadó­tér rendezése volt. A velencei Szent Márk-tér mintájára hatalmas négy- szögü kőlapokkal akarta borítani a Vigadó-teret, oly képen, hogy a Vi­gadó árkádjaihoz kétoldalt az Első Magyar Biztositó és a mai Corsó- kávéház épületén árkádsor csatla­kozzék. Erről a tervéről beszélt min­denkinek, őszinte, meleg lelkesedés-' sei. — Rendben van a terved, Frici bácsi, — mondotta egy alkalommal Gund el Károly, a nagyhírű ven­déglős, amikor az öregur lendületes szavakkal ecsetelte előtte terve elő­nyeit — de hova teszed a villamost a tér elől? — Azt be kell vezetni a Mária Va- léria-utcába — válaszolta Glück. — Igen, — replikázott Gundel — de hogyan fog a villamos bekanya­rodni a Mária Valéria-utcába a kor­zón keresztül? — Eh, — kiáltott fel bosszúsan az öregur — te is min di g azt né­zed, h o g y hogyan lehet eg y tervet meghiúsítani. Ez igy lesz és punktum! (Pedig a praktikus Gundel Károlynak tökéletesen igaza volt, mert a pesti Szent Márk-tér megvalósításának' egyik legsúlyosabb akadálya a villamos elhelyezésének problémája.) * A HÉTFŐI BŐSZ INTERPELLÁ­CIÓÉ NAPON Magyar Miklós a pesti viz megtisztogatásának szük­ségességét hangoztatta. Arról be­szélt, hogy a vízvezetéki viz nem ideálisan tiszta. D or n er Gyula bátyánk, aki ci­vilben miniszteri tanácsos a földmi- velésügyben, hallgatja„ csak hall­gatja az interpellációt. Azután egy­szerre csak kimegy a büffébe és egy pohár vizet kér és lassú kortyokban lehajtja. — Nekem beszélhet Magyar Mik­lós, amit akar, — mondja — jobb vizet, mint a pesti falmelléki, egész életemben nem ittam! * BLASCHNEK HUGÓT IS ELTE­METTÉK, buzakék dolmánya fölött monoklija nem fog már barátságo­san csillogni a Kemény Legények vacsoráin. Hűséges, régi tagja volt a Kemény Legények társaságának az elhunyt tűzoltóparancsnok, aki­nek sírjánál Nagy Ferenc kapi­tány megbízásából Din g ha Árpád pénztárigazgató mondott búcsúztató beszédet. — A Kemény Legények Társa­sága — mondotta könnyekig meg­hatva a kitűnő igazgató — a keresz­tény nemzeti eszme jegyében a köz­pályán és a társadalomban bajtár- sias együttérzésben munkálkodók tábora. Ennek a társaságnak egyik erős oszlopát veszítettük el Benned. Koszorút helyezünk koporsódra, a Kemény Legények fegyverbe állva földig hajtják le lobogójukat búcsú­zóul. Isten veled! * HALÁSZ JÓZSI BÁCSI, a köz­gyűlés kitűnő háznagya harmadik vagy negyedik esetben már hiány­zik a törvényhatósági bizottság ter­méből, melynek egyik legmegszokot- tabb alakja az ő kedves joviális fi­gurája, amint az interpelláló és in­dítványt tevő bizottsági tag urak­hoz megy. hogy átvegye az írásba foglalt kérelmet és azt azután az el­nöki emelvényre felvigye. Halász Józsi soká, nagyon soká fog hiány ózni még a közgyű­lési teremből. Aggodalmas ál­lapotban fekszik betegen Józsi bácsi, aki fájdalommal gondol arra, hogy most más adja ki helyette a karzati jegyeket... * GALLINA FRIGYES DR. TA­NÁCSNOK, az elnöki osztály veze­tője egészen barnára sült koponyá­val foglalt helyet hétfőn délután a közgyűlés elnöki székén. Ő volt a közeledő kánikula első hírnöke és — bizonyítéka. Barátai megkérdez­ték tőle, hogy hol kezdte el ilyen ko­rán a napozást. Kitűnt azután, hogy Gallina szabad délutánjait (ami fájdalom, alig van) a Margitszige­ten tölti, ahol, úgy látszik, különös ereje van a májusvégi napsugár­nak ... * KÉT BETEGE IS VAN A SAJTÓIRODÁNAK. Az egyik S alg ó Ignác, a városházi újság­írók doyenje, akin az elmúlt héten könnyebb operációt hajtottak végre az egyik szanatóriumban. A másik beteg S eh w ét Henrik, a Pester Lloyd kitűnő szerkesztője, az újság­írók legfőbb szindikusa, aki általá­nos meglepetésre nem jelent meg a hétfői közgyűlésen, hogy ősi helyén, az újságírói karzat jobbsarkán je­gyezze az ő híressé vált Lloydzeilen- jeit. Kiderült szerencsére. hogy Schwét tata csak múló betegségben szenved és remény van arra, hogy néhány nap múlva elfogatja poszt­ját a piros szőnyegen a polgármes­teri hivatal előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom