Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-05-09 / 18. szám
Ifill, évfolyam IS. szám Budapest, 1931 május 9 UJ BUDAPEST .„a i.onyvu Károlyi u. ■ v VVÁROSPOLITIKÁI F«1 évre...................................................................15 pengő Egye* izém Ara 60 fillér DOBY ANDOR DR Szerketzlűség é* kladóhlval&l : Budapest, IV., Kaai Ivor-ulca 9. Telefon: Aul. 828-23. Poslatakarékp. chequeszámla: 30015 Az ttj hidak Irta: Uovszky János. Pincekorcsmákban, vendéglőkben, kávéházakban, hatalmas nagytermekben ezer és ezer kortesbeszédtől volt hangos a múlt év decemberében Budapest. Voltak jelöltek és szónokok, akik a törvényhatósági választások előtt füt-fát, földalatti cirkuszt. betoncsövet, alagutat, körvas- utat, hurokvágányt, léggömbgyárat, kis cipót vagy nagy kenyeret Ígértek a választóknak. És verték hozzá a nagydobot... E nagy zsivajjal szemben a Keresztény Községi Párt fentartotta azt a mindenkori álláspontját, hogy el fog követni minden lehetőt a gazdasági élet talpraállitása és a város fejlesztése érdekében. A választási harci zaj még alig ült el és a tisztujitás épp hogy befejezést nyert, a Keresztény Községi Párt a maga hatalmas erejét pártprogramjának megfelelően az alkotó munka érdekében érvényesíti. Egyhangúlag a hidak építése és a Mar- githid kiszélesítése mellett foglalt állást. E lépés, — melyet a törvényhatóság többi pártjai is, kevés egyéni kivétellel, támogattak — döntő jelentőségű részben a közlekedés könnyítése, a városfejlesztés, részben a gazdasági élet fellendítése szempontjából. Be még egy szempontból fontos: azonkívül, hogy gazdaságilag eddig teljesen elválasztott városrészek az uj hidak révén közvetlen kapcsolatot, uj fejlődési lehetőséget nyernek, — az idegenforgalom fokozására törekvő Budapest is egységesebb képet nyer. Ha az idegen ctz esténkint befutó bécsi hajóval jön, — gyönyörű várost lát. A Nyugat méltó metro- pólisát. Ragyogó lámpasorok, tündén fény szegélyezi hajója útját. Ha a Dunán délről jön: a benyomása, az első impressziója épp a ki- épitetlenség, rendezetlenség miatt csak balkáni marad. Igaz, hogy nem is olyan régen, — márciusban — az egyik ülésen egy ellenzéki törvényhatósági tanácstagtársam, amikor a hidak építésének szükségessége kapcsán a Bunapart fenti módon való rendezéséről beszéltem, közbeszólt: „Ez a jövő század regénye!“ E felfogással szemben mégis vallom hitemmel, meggyőződésemmel és a lehetőségek mérlegelésével. hogy nem telik bele két évtized, a Ferenc József-hídtól délre eső partok épp oly tündéri impresz- szióval fognak szolgálni az idegeneknek, mint a Ferenc József-hidtól északra eső Dmiasor... Az a pecsét, amelyet S i p ő c z polgármester, a főváros nevében, a hídépítéssel kapcsolatos szerződések papírjára fog ráütni, úgy gondolom, egyben zárópecsétje is lesz annak az időszaknak, amikor a bizakodás, a jobb jövőben való hit csak gyengén világitó reménymécsként pislogott a polgárság lelkében. A Jíeresztény Jíözsé&i (fárt panasszal támadja meg a harmadik atpofóármestevi áítás meg» szervezésére vonatkozó közgyüfési határozatot (Petrovácz Gyufa az afctuáfís városfkázi prodíémá^róf — Az Uj Budapest tudósítójától — Szerdán tartotta első érdemleges rendes közgyűlését a főváros törvényhatósági bizottsága. A közgyűlés meglehetősen izgalmas lefolyású volt nemcsak amiatt, hogy a napirenden fontos kérdések szerepeltek, hanem amiatt is, hogy a közgyűlésnek állást kellett foglalnia a harmadik alpolgármesteri állás minősitése ügyében. A közgyűlés többsége a műszaki minősítés kizárólagossága ellen foglalt állást, pedig eredetileg éppen azzal az indokolással vetették fel a harmadik alpolgármesteri állás megszervezésének a szükségességét, hogy a műszaki ügyosztályok polgármesteri ellenőrzésére szakembert kell állitani. A döntés természetesen még nem végleges, annál kevésbé, mert a Keresztény Községi Párt részéről a közgyűlési határozatot, mint törvényes rendelkezéssel ellentétest, megfellebbezik. (Peivovácz Gyufái, a Keresztény Községi Párt vezető tagja, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A közgyűlési határozatot feltétlenül megfellebbezzük és pedig főként azért, mert ez a határozat az 1930. évi XVIII. t.-c. 59. szakaszának harmadik pontjában foglalt rendelkezésbe ütközik. E rendelkezés úgy intézkedik, hogy az alpolgármesteri állás megszervezésénél a törvényhatósági bizottság különleges szak- képzettséget irhát elő. Az idézett törvényszakasz szövegezéséből világosan meg lehet állapítani, hogy a harmadik alpolgármesteri állás szervezése csak egy különleges szakirányú tevékenység céljaira engedhető meg. Nem kétséges, hogy a jelen esetben a harmadik alpolgármesteri állás megszervezésére a három tényleges műszaki, de tulajdonképpen öt műszaki ügyosztálynak polgármesteri felülvizsgálása érdekében van szükség. Nézetem szerint ugyanis nemcsak az utépitési, magasépítési és városrendezési ügyosztályok tekinthetők műszakiaknak, hanem a vízvezetéki és világítási (XII.), valamint a közlekedési (V.) ügyosztályok is. Ezeknek az ügyosztályoknak szakszerű felülvizsgálása egyetlen képesítést igényel és ez nem lehet más, mint műszaki képesítés. Ezeknek az ügyosztályoknak a felülvizsgálása lelki- ismeretesen csak úgy képzelhető el, ha a legfőbb felülvizsgáló és ellenőrző személy műszaki képesítéssel rendelkezik. Nem műszaki minősítésű alpolgármester ezeknek az ügyeknek a felülvizsgálásánál kénytelen mindig a referensek előadására és a műszaki adatokat tartalmazó jelentésekre támaszkodni. Kénytelen azokat változatlanul elfogadni, mert műszaki ismeretek hiányában képtelen igazi felülvizsgálásra. A törvénynek az volt az intenciója, hogy műszaki minősítésű főtisztviselő kerüljön a harmadik alpolgármesteri székbe. — De van egy másik ok is, ami miatt a határozat eredményesen lesz mégfellebbezhető. Ez az ok az, hog'y a-4örvény az említett szakaszban kifejezetten szabályrendelet készítését Írja elő. A törvény rendelkezése szerint a közgyűlés a. szakképesítést szabályrendeletben tartozik megállapítani. Ezidőszerint csak egy indítvánnyal állunk szemben, amit a közgyűlés határozattá emelt. Az indítvány elfogadásával azonban a kérdés véglegesen eldöntve nincs, mert az elhatározást követnie kell a szabályrendeletalkotásnak. Ez a szabályrendelet állhat akár csak egy szakaszból is, csak az a fontos, hogy beilleszthető legyen a jelenlegi fővárosi minősítési szabályrendeletbe. Azok között a formaságok között kell természetesen meghozni ezt a szabályrendeletet és úgy kell jóváhagyatni, valamint kihirdetni, ahogy ezt a törvény szabályrendeletek alkotására nézve előírja. A közigazgatási bíróság feltétlenül meg fogja állapítani, hogy a közgyűlés által elfogadott indítvány egyrészt a törvénnyel ellenkezik, másrészt azt is megállapítja, hogy ez az indítvány nem pótolhat szabályrendeletet. A közigazgatási bíróság tehát szilárd meggyőződésem szerint megsemmisíti a közgyűlési határozatot úgy alaki okból, mint tartalmilag is. Megemlítettük Petrovácz Gyula előtt azokat az izgalmakat, amelyek a fiatalabb városházi tisztviselők körében tapasztalhatók a kisebb állások betöltése körül mutatkozó késedelem miatt. Petrovácz Gyula ezeket mondotta: — Rendkívül sok jogos igény jelentkezett ezeknek a kisebb állásoknak a betöltésével kapcsolatosan. Rendkívül nehéz választani a jogos igénylők között. Nem lehet most irigyelni a polgármestert, akinek döntenie kell... A polgármesternek igen sok szempontra kell figyelemmel lennie, mert nemcsak a pályázók személyére kell tekintettel lennie, hanem sok méltánylást érdemlő mellékkörülményt is mérlegelnie kell. Ez a magyarázata a döntés elhúzódásának. Nem kétséges azonban, hogy most már rövidesen meglesz a döntés. Szóbahoztuk azokat a panaszokat is, amiket törvényhatósági bizottsági tagok hangoztatnak a közgyűlési munka lány hasága miatt. Petrovácz Gyula véleménye a következő : — A közgyűlési tétlenség — mint ezt már egy ízben éppen az Uj Budapest hasábjain jelentettem ki — látszólagos. A látszatot egyrészt az a körülmény okozza, hogy a közgyűlés ritkán ülésezik és igy a törvény- hatósági bizottsági tagok kevés munkalehetőséghez jutnak, másrészt az a körülmény is téves látszatot kelt, hogy az uj fővárosi törvény életbeléptetése következtében kevés politikum szerepel a törvényhatósági bizottság működési területén. Tétlenség legfeljebb csak a politikai vizeken állapítható meg, gazdasági és pénzügyi vonatkozásokban éppen ellenkezőleg, élénk tevékenység észlelhető. A Dunahidak megépítése, az Erzsébet-sugárút megteremtésének előkészítése, a Tattersallnak ügető versenypálya céljaira leendő átalakítása mind politikamentes kérdések. Petrovácz Gyula elmondotta még az Uj Budapest munkatársának, hogy a hídépítés pénzügyi problémájának a megoldása már a legközelebbi jövőben erősen fogja éreztetni hatását a munkapiaci viszonjmk megjavulásában. Fél évtizedre terjedő hatalmas munka indul meg, — közel 50 millió pengő invesztálódik. Nemcsak az iparnak, a gyáraknak jut nagy munkamennyiség, hanem a munka- nélküli munkásoknak is, bármilyen iparágban dolgoztak is ezek a munkanélküliek eddig. Ugyancsak sok munkaalkalmat teremt a Károly- körút 15. számú ház lebontása, a tér megnyitása és az Erzsébet-sugárut Károly-köruti torkolatába eső építkezések megindulása.
