Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-04-25 / 16. szám
Budapest, 1931 április 25 Vili. évfolyam 16. szám UJ BUDAPEST 'ék.Fővárosi Nyilvános Kör. 1p ßlS fpesttIV.Gr.Károlyi u. « KÖZGAZDASÁGI Előfizetési érák: Egész évre ..............................................30 pengő Fé l évre.........................................................13 pengő Egyes szám éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és klftrióhlvnlol : Budapest, IV., Kaas Ivor-utca 9. lelefon: Aut. 828-23. Postatakarékp. chequeszámla : 30013 J/íiért tétlen a városháza? Iliiért elégedetlené ft a bizottsági tagok? Jtliért nem indulna ft meg a nagy tavaszi ftőzmunftáft? (feivovácz Gyula pesszimista nyilatkozata a főváros aktuális kérdéseiről A kör bezárul A pezsgő törvényhatósági életet elsorvasztó uj fővárosi törvényre és az országgyűlés képviselőháza előtt most tárgyalás alatt levő ipar- fejlesztési törvényjavaslatra, amely a hatósági üzemeket köti gúzsba, az önkormányzati testületek háztartásának rendezéséről készülő törvény- tervezet teszi fel a koronát. A kör bezárult: immár teljes a centralizáció, nincs önkormányzati akarat, csak központi irányítás, fabatkát sem ér a törvényhatóság elhatározása, de él és virul a kormányzat piros ceruzája, mely legfelsőbb fórumként végérvényesen Ítélkezik elevenek és holtak felett! Helyesen tenné az ellenzék, ha a rendkívüli közgyűlések összehívásában kimerülő meddő tevékenység helyett a legújabb törvénytervezetre fordítaná figyelmét, amelynek parlamenti tárgyalása remélhetőleg sorompóba fogja állítani a kormánypárt és a kormányt támogató pártok azon képviselőtagjait is, akik tagjai a fővárosi autonómiának. A törvénytervezet miniszteriális rendelet szabályozására bízza az ön- kormányzatok vagyonkezelési módját, kormányhatósági jóváhagyástól teszi függővé az ingóvagyon szerzésére vonatkozó határozatokat, nemkülönben értékre való tekintet nélkül bárminemű per megindítását. szintén kormányhatósági jóváhagyás kell középületek és közmüvek átalakításához, uj hivatalok, állások szervezéséhez! A tervezet pénzügyi ellenőrt akar' a válságos helyzetbe került önkormányzatok nyakába küldeni, megnyirbálja a városi alkalmazottak törvényen alapuló pótilletményeit és általában olyan béklyókat ver a különböző uj törvényekkel amúgy is árnyékká halványított önkormányzatok nyakába, hogy arra. példát a magyar jogrendszerben évszázadokra visz- szcimenően nem találunk! Súlyosbítja a helyzetet, hogy itt végeredményben nem is uj intézkedésekről van szó, hanem az 1927 : V. t. c. standardizálásáról; ez a törvény annakidején a kormány beavatkozási jogát átmenetileg engedélyezte, indokolásában megállapítván, hogy az „az önkormányzati jogélet gyengítésére alkalmas.“' A törvénytervezet, amely egyelőre csak egy belügyminiszteri ankéton került szőnyegre, állandó szabállyá kívánja erősíteni az átmenetet, játékbabává torzítván az évszázados hagyományokon kijegecesedett és eszményekké nemesedett önkormányzati jogokat! A magyar autonómiák már tornyosuló sirhalmán egy uj és modern készüléket fognak elhelyezni, amely a legutolsó esztendők törvényein át egyetlen gombnyomásra kaptákba állít minden községet, várost, a vármegyét és Budapestet. Immár teljes és hibanélküli a centralizáció műve. Ám. ezzel egyenes arányban csökken az autonómiák, szubjektív érdeklődése és felelősségérzete is, hiszen minek törődnie önmagával akár a megyei városnak, akár a főváros törvényhatóságának, ha minden célkitűzése és életnyilvánulása felett ott lebeg kérlelhetetlen szigorúsággal a kormányzat vaskezef — Az Uj Budapest tudósítójától — Az utóbbi időben sorozatos támadások hangzottak el különböző napilapokban a főváros vezetősége ellen a miatt, hogy az adminisztráció menete ellanyhult és — mint a kritikusok állítják — a városházán lespedés, tétlenség, munkátlanság tapasztalható. Főként a tavaszi beruházási. munkálatok megkezdésének az elhúzódása ad okot ezekre a támadásokra, amelyek mögött magyarázatként az a csend húzódik meg, amelybe az uj fővárosi törvény a törvényhatósági bizottság közgyűlését, belekényszeritette. Meg kell állapitanunk, hogy nem csak ellenzéki oldalról emelnek panaszokat a közgyűlés mellőzése miatt, panaszok hangzanak el a kormányzó-pártok soraiban is. Szükségesnek tartottuk tehát, hogy ebben az ügyben kikérjük Petrovácz Gyulának a Keresztény Községi Párt egyik vezető tagjának a véleményét. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy mennyiben van alapjuk a tes- pedésről és tétlenségről szóló megállapításoknak. 9etfrovéc2 ©ipumCgm a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Az uj fővárosi törvény a közgyűlés munkakörének jelentékeny részét a törvényhatósági tanácsra ruházta. Azok a kisebb jelentőségű ügyek, amelyek valamikor annyira megduzzasztották a közgyűlés tárgysorozatát, ma már mind a tanács elé kerülnek és ez a magyarázata annak, hogy közgyűlések összehívására ritkán van szükség. Az uj fővárosi törvény rendelkezései szerint csak rendkívül jelentős szabályrendeletek, költségvetési ügyek és 500.000 pengőt meghaladó értéket reprezentáló előterjesztések kerülnek oda döntés céljából. A közgyűlés törvényszerű mellőzéséből származik tehát főként a látszólagos tétlenség, mert azok a bizottsági tagok, akik nem tagjai a törvényhatósági tanácsnak, a városházi ügy- menet legnagyobb részét nem ismerik. A másik ok, amely szintén az uj fővárosi törvénynek természetes következménye és amely szintén látszólagos nyugtalanságot jelent a városházán, a bizottságok szóimáinak erős redukciója. Az eddigi 127 bizottság helyett ma mindössze 15 működik és azon körülmény, hogy ezeknek a bizottságoknak a hatásköre is lényegesen csökkent, szintén egyik magyarázata a látszólagos tétlenségnek. A polgármester csak azokban az ügyekben hallgatja meg a szakbizottságok véleményét, amely ügyek többoldalú különleges megvitatást igényelnek. A szakbizottságok ilyen körülmények között természetszerűen ritkán ülnek ösz- sze és működésük nem öleli fel a régebbi nagyjelentőségű területet. Ez tehát a második oka és magyarázata a városházi tétlenségnek. A harmadik ok az a körülmény, hogy a tisztujitás feltűnően hosszú ideig húzódott el és még mindig nem fejeződött be. Itt kell megemlíteni azt is, hogy az ügyosztályok átcsoportosítása folyamatban van. Megszaporodott az ügyosztályok száma, is 12-ről 15-re és most sok gondot okoz a hatásköröknek uj megállapítása. Egész sereg ügyet át kellett tolni egyik ügyosztályból a másikba, ezek a műveletek szintén kényszer- tétlenséget jelentenek. — Meg kell állapítani őszintén, hogy minden pártálláshoz tartozó bizottsági tagok részéről hangzanak el panaszok e tétlenség miatt. Ennek is megvan a magyarázata. Ezek a bizottsági tagok elveszítették működési területük nagy részét. Ezek a magyarázatok megvilágíthatják a helyzetet azok számára, akik a városházi adminisztráción kivül állva hallják a tespedésről és tétlenségről szóló megállapitásokat. Nem volnánk azonban igazságosak, ha le nem szögeznők, hogy a városházi adminisztráció minden vonalán folynak az előkészítő munkálatok. A közgyűlést a legközelebbi jövőben összehívjuk és ott nagyobbszabásu kérdéseket fogunk tárgyalni. — Meg kell említenem a tespedésről és tétlenségről szóló megállapításom magyarázataként azt a körülményt is, hogy a pártértekezleteknek az utóbbi időben alig van anyaguk. A pártélet értekezleti tárgyak hiányában lazává vált. Ebben a tekintetben sürgős orvoslást kell keresni. Ez az orvoslás nem történhetik másképpen, mint úgy, hogy a tárgyalásra meg nem érett, de napirenden lévő és előkészítés alatt álló városházi kérdések megvitatására lehetőséget kell nyújtani a bizottsági tagoknak a pártértekezleteken. Mhelyt a pártértekezleteknek lesz vitaanyaguk, enyhülni fognak a panaszok, amelyeknek egy része valóban jogosult. — A városházi tétlenségnek egyik magyarázata a tavaszi közmunkák megindulásának folytonos halogatása is. Ez a legkonkrétebb panasz, amelynek indokául az egyre súlyosbodó pénzügyi akadályokat kell megjelölnünk. Hiába készítjük a legszebb terveket, hiába támadnak megvalósithatóknak látszó gondolataink, hiába teszünk meg minden előkészületet, ha anyagi eszközökben szűkölködünk. A közmunkák megindulásának legfontosabb és úgyszólván egyetlen előfeltétele a pénz. Amilyen gyorsan érnek meg a tervek, annyira lassú a fedezet előteremtésének a munkája. Valóban szükség volna uj Rókus- kórház megépítésére, szükség volna uj hidakra, szükség volna, a halálsorompók eltüntetése céljából a ceglédi vasútvonal felemelésére, és valóban itt volna az ideje, hogy az Erzsébet sugárút megépítését megkezdjük. Nem is beszélek a Tabán újjáépítéséről és az ehhez kapcsolódó fürdőváros-koncepcióról. Ezeknek a problémáknak a megoldásához, magyarul: ezeknek az építkezéseknek a megindulásához rengeteg pénzre volna szükség. líe kell vallanunk, hogy minden erőfeszítésünk hiábavalónak bizonyul, ezidőszerint a távoli messzeségben bontakoznak csak ki a pénzügyi megoldás lehetőségének a körvonalai. Műszaki és technikai szempontból minden közmunkaterv elő van készítve, arról azonban, hogy a pénzügyi fedezet mikor áll rendelkező-
