Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-04-04 / 13-14. szám

1931 április 4 UJ BUDAPEST 11 A medlchemia GyűgyszerhSszitmenusH Gyára R.-T. Migy-utcai gyártelepe Morgalil Andor és Ödön okleveles mérnök, építőmester, vállalkozók BUDAPEST I., KELEN H EG YI-IIT If. SZÁM. WESüELY KAROLY bözponii ffités-, szellözte'é'-, vízvezeték , csator­názás . liirdö , egészsrgügyi és lég szeszberende­zési vál alata Budapest V, Mária Valéria-u. 19 ___ Telefonhi vő ■ Aut 827-82 KA SS BÉLA BUDAI VIGADÓ uenűégloje es hOuéhOza II., Szilágyi Dezső-tér 5. szám F0LDMUNKÁSIPAROSOK­VÁLLDLHOZÓ SZÖVETKEZETE (Kubikos Földmunkások Központi Telepe) Földmozgósitás. — Útépítés Csatornatisztitás. Ko délvos fuva'ozés. — M inkavállalás Ingyenes munkaközvetítés — Díjmentes kö tségvetés. Telefon J. 360 88. unirosonyi-mca 1 FRATRICSEVICS ERNŐ épitómeser, építési vállalkozó BUDAPEST, VIL, KAZINCZY-U. 8 Telefon: József 324 - 49 ZILAHI-SALOBH GYULA EPITOmESTES L Bornemissza-utca 36. TELEFOn: Lé 2-32 Munkácsy Ernő 黫let- é* ■ilskatssnetler. takarék tárhely. és uirkskteM ♦ ■DBA PEST. VH.. Rótta acca M "" Tel.: J. 312-80 Dona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raklára a „Papirmalomhoz“ Budapest, IV., Aranykéx-a. 6 Tslefon: Automata 877—IS. Alapítva: 1790-ben. Iparosgondok lita Korányi Béla redőnygyáros A községi választások alatt — mint az egyik józsefvárosi körzet választási elnöke — örömmel és büszkeséggel álla­pította azt meg, hogy az eddig csak a szociáldemokrata pártnál tapasztalt fe­gyelem és kötelességtudás, végre a pol­gári lakosságban is felébredt. A polgári összetartozamlóság és a polgári öntudat, gondolat győzelmének eredménye a leg­utóbbi községi választásoknál az volt, hogy úgy a keresztény gazdasági párti, valamint a községi polgári párti válasz­tók úgyszólván száz százalékig lesza­vaztak, amire eddig eset nem volt! Ezek a kormánytámogató pártok olyan nem várt szavazatszaporulatot értek el, amit a polgári front és egyben a haza­fias fajfenntartó elem erős megnöveke­dését jelenti, ami örömmel kell, hogy minden fővárosi hazafiasán gondolkodó és érző polgárt eltöltsön. Ezt a szolida­ritást és polgári öntudatot, ha ébren- tartani, sőt fejleszteni tudjuk — ami igen nagy és önfeláldozó munkát je­lent, úgy a székesfőváros, mint a kerü­leti vezetőknek — akkor semmiféle szélsőséges politikai agitációtól tarta­nunk többé nem kell! A fővárosi politika két vezetőjét Wolff Károlyt és Kozma Jenőt illeti a dicső­ség és az elismerés pálmája az elért nagyszerű teljesítményekért. Szükebb hazánkban a Józsefvárosban pedig Ilovszky János székesfőv. tanácstag és dr. Szabó Sándor az egységespárt alel- nöke értek el fényes eredményeket, de hála és köszönet illeti azt a sokezer lel­kes névtelen frontharcosát a polgári gondolatnak, akiknek ez a győzelem köszönhető! Amikor ezeket jóleső érzéssel regiszt­rálom, meg vagyok győződve, hogy az ebben az esztendőben bekövetkező kép­viselő választásoknak is ilyen lesz az eredménye a kormánytámogató pártok­nál, ha a mai szomorú helyzetben síny­lődő hazafiasán gondolkodó — de telje­sen eladósodott kispolgári iparosokat felsegítjük! ha ennek az értékes nemzet- fenntartó osztálynak a hóna alá nyú­lunk, ha kellő munkaalkalmakat tudunk nekik szerezni, és a kisipar hitelellátá­sáról még idejében gondoskodik a kor­mány, — de ehhez nem 5—10 milliós, hanem 30—40 millió kell, hogy rendel­kezésre álljon, — akkor egy jobb jövő­nek nézünk elébe! De ha tovább is teljesen magára hagyjuk a főváros és a vidék iparossá­gát — eea 600.000 családot, — úgy az eJőbb-utóbb lecsúszik a proletár sorba — már pedig ennek a megakadályozása a legszentebb és legnagyobb kötelessé­ge úgy a kormánynak, mint minden egyes magyar közéleti tényezőnek! Úgy a fővárosban, mint a vidék min­den nagyobb városában — már kora ta­vasszal — meg kell, hogy induljanak a közmunkák, az állami és városi utak, és az állami és városi magasépitkezé- sek, — mert törlesztéses jelzálogkölcsön hiányában, a magánépitkezés — egy­előre — tétlenségre van kárhoztatva. A nagyobbszabásu építőipari munkák megindítását vártuk a karteltörvénnyel elérő eredményektől. Amíg az építőipa­rossá? és az épitésanyagkereskedők ha­szon nélkül és az utóbbi esztendőben Kétezer négyszögöl telket adott el a Nova a fővárosnak. A Nova Köz­lekedési és Ipari R.-T. az erzsébet­városi Hungária-körut és Francia- ut között levő telkeinek rendezését kérte a fővárostól. A városépitési bizottság javaslata alapján a pol­gármester azt az előterjesztést tette a törvényhatósági tanácsnak, hogy a szabályozási tervet hagyja jóvá. Homlokzatnyerés cimén 947.20 négy­szögöl területet ingyen köteles a részvénytársaság a fővárosnak át­engedni, mig a fennmaradó 1759 négyszögöl területért a folyamodó részvénytársaság a fővárostól 154.410 pengő kártalanítást fog kapni. A közterületre eleső, valamint a ki­sajátítandó területek az azonnal megnyitandó Francia-ut négyszög­ölenként 1.50 pengő ellenében há­romhavi felmodás mellett a telek- tulajdonos használatában fognak maradni. veszteségre dolgoznak, — ugyanakkor ahelyett, hogy hazafias kötelességét tel­jesítenék a kartellek és lemennének közérdekből az árakkal, állítólag a szin­dikátus tagjainak is óriási hasznot biz­tosit a vaskartel az ország keserves fil­léreiből, azért, mert — nálam, vagy más vasfeldolgozó gyárban, vagy építő­mesternél — átvesznek és továbbítanak egy a vasműnek szóló rendelést! Itt Biró Pál orsz. képviselőnek a parlamentben elhangzott adatai sok té­ves kombinációra adtak okot! Ugyanis a Rima érdemes elnöke azt mondotta, hogy a rudvas gyári ára, amennyiért azt a szindikátus tagjai kapják: 100 kg-ként nem 30 pengő, hanem 20 pengő 90 f. ez igaz! Ezek szerint a szin­dikátus tagjai 38% hasznot vágnának zsebre, ami nem volna megengedhető, de nem tételeztem fel Heinnöl Dezső, a szindikátus elnökétől, hogy ily nagy haszonkulcsot elfogadna ma, — a valóságban ezek a hiteles adatok: A rudvas ára 100 kg-ként 20.90 2% forgalmi adó —.53 vasúti fuvar a fővárosba 2.47 kövezetvám —.18 befuvarozási költség —.25 30.33 A nagyiparos — én is — nem 36 pengő­ért, hanem 34 pengőért veszi a vasat, ebből le a fenti 30.33 P, métermázsánként nagybani kereset a szindikátuson 3.67, azaz vagononként 367 pengő, ami azért 3500—4000 vagon évi termelésnél egész csinos összegre rúg, ha tekintetbe vesz- sziik, hogy ezen négy cég osztozkodik. Csakhogy ez sem tiszta haszon, mert ezen cégek nagy rezsivel, utazókkal dol­goznak és a hitel kockázatát is a szin­dikátus viseli egyedül, a valóságban igy festenek a Gaál Gaszton adatai. Tisztába kell lenni mindenkinek, és azzal a ténnyel is számolnunk kell, ha mi Csebországnak, Németországnak és Ausztriának Francia- és Olaszországnak a mi gabona, élősertés és marhafelesle­geinket, burgonyánkat és borunkat el­akarjuk adni, ez csak úgy lehetséges, ha ezek értékének egy részéért cserébe ezen iparilag fejlett országok iparcik­keit (textilárut, üveget, poreellánt, posz­tot, selymet, szerszámokat, gépeket, au­tókat stb.) beengedjük! A fenti tényeknek az egész világon dúló, a túltermelésből eredő — az agrár­krízisnek tudatában, azt kérdem, hogy fogjuk és meg fogjuk-e tudni védeni — iparunk érdekeit?! Vannak egyes túl­méretezett iparágaink, melyek — sajnos — önmaguktól fognak összeomlani, ha a mai magas ipari vámvédelmekből en­gedni kényszerítenek bennünket! Az exportnak melegágya: Németor­szág, Ausztria és Belgium. Iparos létemre, az ipari érdekek szem- meltartásával kénytelen vagyok megál­lapítani, hogy a túlméretezett egyes iparágak — sőt kereskedelmi ágak is! — a közgazdaság, sőt az ország ártalmára vannak és ezeket le kell mgjd építeni! Persze a szabadkereskedelem és a sza­badon gyakorolható iparjogok hívei megütköznek majd azon, hogy a külföl­dön csak a szükségletekhez fejlesztik, sőt engedélyezik az iparűzést. A Gschuindt-féle Szesz-, Élesztő-, Li­kőr- és Rumgyár Rt. március hó 12-én megtartott rendes évi közgyűlése az 1930. évre részvényenként 12 pengő osz­talék kifizetését határozta el. A szelvé­nyek f. hó 14-től kezdve kerülnek bevál­tásra a részvénytársaság központi iro­dájában (IX., Ipar-utca 17.) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igaz­gatósága minap tartott ülésében meg­állapította az 1930. évi zárószámadáso­kat és elhatározta, hogy a folyó évi március hó 28. napjára egybehívandó rendes évi közgyűlésnek részvényenként 3 pengő osztalék kifizetését fogja indít­ványozni. Kilenc pengő az Urikányi osztaléka. Az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszén­bánya rt. igazgatósága most tartott ülé­sén elhatározta, hogy a közgyűlést áp­rilis 14-ére hívja össez és azon javasolni fogja, hogy az 1930* évi üzleteredményé­ből részvényenkint 9 pengő osztalékot fizessen a vállalat. SCQBáNYB-féle SZAB VAGYOMÖRZÖ RACIO/REDOMY. E/XLINGEMl FARiDÖMY. ACÉL-RSDÖWY.VÁ/ZOMRBDOMV. IÖTÉTITÖ-XZGRKEIET. , FÉMPORTÁL.BOXTWIGH-TOLÓRACÍ. FALI á>f ZABADOM Álló­MAPELLEMZÖ »ZAB. ---­„É LEféTRA"VILLANÓ* HAJTÓMŰVEL* ÁRBANá.MINÖJÉGBEN l utolérhetetlen! A Magyar Általános Ingatlanbank Rt. igazgatósága március 17-én megtartott ülésén megállapította az 1930. évi mér­leg- és eredményszámlát. A tiszta nye­reség 849.571 P 9G fillért tesz. A nyere­ség főleg a folyóüzletből ered és annak megállapításánál ezúttal is csak a lebo­nyolított üzletek vétettek számításba, a nyereség megállapítása előtt a nyugdíj­alap tantiémementeseii javadalmazta­tok Ezen alap az év folyamán 69.448 pengővel 608.894.24 pengőre emelkedett. A bank vagyonát alkotó ingatlanok a mérlegben, hagyományosan, az arany­mérlegben fölvett alacsony, illetve be­szerzési árakban szerepelnek, ami jelen­tékeny belső tartalékot képvisel a nyílt tartalékokon felül, melyek immár 4 mil­lió 420.000 pengőt tesznek. A bank há­zainak bérhozama 1,528.734 pengőt tett ki. A költségek és adók az előző év szín­vonalán mozogtak. Az igazgatóság a március 31-ére egybehívandó közgyűlés­nek részvényenkint 12 P, azaz 24 száza­lék osztalék kifizetését, jövő évre pedig 102.371 pengő 96 fillér átvitelét fogja ja­vasolni. A jövő évre átvitt nyereség megfelel részvényenként 1 pengő 70 fil­lérnek. A Goldberger Sám. F. és Fiai Rt. szombaton tartotta Buday-Gold- berger Leó d r. elnöklete alatt 25. rendes közgyűlését, mely a lefolyt üzlet­évre, bőséges tartalékolások mellett, 5 pengő osztalék kifizetését határozta el. Az igazgatóságba uj tagul Kelemen Ferenc dr. választatott meg. A közgyű­lés után tartott igazgatósági ülésen a társaság elnökévé Buda y-G o 1 d ber­ge r L e ó dr., alelnökévé Vészi József választattak ismét meg. Ezután össze­gyűlt a társaság igazgatósága, fel­ügyelőbizottsága, hivatalnoki kara és munkássága, hogy megünnepeljék B u- d a y-G oldberger Leó dr. 30 éves szolgálati jubileumát. Alapiitatott: 1872 Telefon : Aut. 535-50. FRITSCH ÉS TÁRSA Cégtulajdonos: ITitSCtl Emil készít : Épület- és diszműbádogos munkát, egész ségügyi beiendezéseket. csatornázást, gáz" vezetéket s minden e szamába vágó munkát. Iroda Cs mfHielu: BUDAPEST, II., TÖRÖK-UTCA 1. SZ. BUKOVA LAJOS ÉPÜLETÜVEGES ÉS KÉPKERETEZO Budapest, IX., Lónyay-utca 48. TELEFON: AUT. 870-26 szennem, moturaii es lememezesi cihieii j~PCHRflBELflHDRflS JÓZSEF üzem: Bpest, i„ LagymanyosHi. 9. fc*wa: L, Geliertnegy-otca 11. Automata 537-12. Vitéz Slposs Sándor Kütönlevea tzáraz vegytisztító éa ruhafeatö üzeme HAJO-UCCA 12 TELEFON: Aut. 812-40 Munkáért házhoz küldök éa elszállítom COMIC m tökéletes autopneu

Next

/
Oldalképek
Tartalom